Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-18 / 257. szám
Mongol-folt és a japán-magyar „rokonság” A Toshiba egykori elnöke ma a Japán-Magyar Gazdasági Klub vezetője Csoportkép a szépségverseny döntőjébe jutott tizenkét csinos hölgyről Ismét Pécs szépét koronáznak A fődíj nem csíkos napernyőhanem 100 ezerforintos utazás Szépségversenyekben nem volt hiány ebben az évben sem. Megválasztották a Miss Hun- gary-t és Miss Universe Hun- gary-t is, így az igazán lokálpatrióta pécsieknek már csak az okozhat hiányérzetet, hogy az idei „Pécs szépe” választásra még néhány napot várniuk kell. Nos számukra talán megnyugtatásul szolgálhat a hír: a Pécsi Napok rendezvényén, a szeptember 23-i döntőben 12 bájos hölggyel találkozhatnak, a közelmúltban ugyanis 35 jelentkező részvételével megtartották az előválogatót. A versenyre 17. életévüket betöltött, pécsi vagy pécsi ideiglenes lakhelyű leányok nevezhettek. A szervezést a Családi Intézet megbízásából a Kele & Co Kft. vállalta, s mint a cég vezetője, Kele István elmondta, exkluzív körülmények között megrendezett, erős mezőnnyel kecsegtető és izgalmas versenyre számíthatunk. A fődíj ezúttal 100 ezer forintos utazás lesz, a slágerszövegből ismert „csíkos napernyő” birtoklása helyett várhatóan egzotikus „őszi” nyaralásnak örvendhet a zsűri szerint legszebb leány. A 2. és 3. helyezett hölgy ugyancsak utazásra készülődhet, méghozzá ötven- illetve harmincezer forint értékűre. A színpadon megjelenő lányok, valamint a nézőtéren ülő hölgyek bizonyára elégedettek lesznek a műsorvezetéssel, ugyanis a döntőnek helyet adó Palatínus Hotel Bartók termében a „Szerencsekerék” Viktora irányítja, kommentálja az eseményeket. A zsűriben többek között dr. Krippl Zoltánnal, Pécs polgármesterével és Hajas Lászlóval, a népszerű mester- fodrásszal találkozhatunk. Mint megtudtuk, a rendezvény fogadással kezdődik 19 órakor, és csak egy-két óra múlva veszi kezdetét a szépségek versengése. A zsűri-tagok a hölgyek arcát, alakját és mozgását pontozzák, - természetesen az összbenyomás mellett. Balog N. Baranyai könyvből tanulták meg a halfogást Somogybán? Óriásharcsák a Desedán Somogy megye egyik horgászparadicsoma - természetesen a Balaton mellett - a Deseda. Úgy hírük, hogy természetvédelmi területté nyilvánításán fáradoznak egyesek, mások pedig szeretnék megőrizni a pecások számára. Ugyanis ha védett lesz, kissé bonyolulttá válik a „horgászforgalom”. Pedig az utóbbi hónapokban innen szenzációs halfogásokról érkeznek a hírek. Mint azt a horgászokért élő Száler Endre, a Horgászegyesületek Somogy megyei Szövetségének ügyvezető elnöke elmondotta: megannyi óriásharcsa kerül nap mint nap a horogra. A rekord egy 72 kiló 40 dekás monstrum. S a közelmúlt fogásai: a minap a magyaregresi Polgár László 58,5 kilós harcsát fogott, a a múlt hét végén pedig a kaposvári Mészáros Lajos akasztott meg egy 54 kilós példányt. Csak jellemzésképpen: utóbbi 190 centiméter hosszú volt. Kézenfekvő a kérdés: mi lehet e nagy halfogások mögött? Száler Endre válaszából kiderült: feltehetően eddig a Desedát választó horgászok nem próbálták a harcsafogást, s ettől aztán az ott élő állatok nyugodtan felcseperedhettek. Nemrégiben azonban megjelent egy pécsi szerző, Soltész Kálmán harcsafogásról szóló könyve, s módszereit las- san-lassan átvették a helybéliek. Legalábbis ezt vallották többen. ■ Egyébként az ügyvezető elnök szerint soha nem telepítettek harcsát a Desedába, hanem más, a tóval összefüggő vizekből kerültek át, majd elszaporodtak. Ehhez kiváló életfeltételeket nyújtott a víz. A somogyi horgászok persze tudják azt is, hogy utóbb jónéhány óriásharcsát csak kifogtak a tóból, s utána elfelejtették jelenteni a horgászegyesületnek. Legalább 10-15 darab 40-50 kilos van, amiről szóbeszéd alapján értesültek. Mindehhez egy baranyai információ: Várhelyi Pál pécsi horgász Ausztráliából hozott halkereső radarral fölmért jónéhány tavat. Szerinte a Pécsi tóban legalább 20-25 darab kapitális, amolyan 120-150 kilós nagyharcsa él a kisebbek mellett. Ezeket, s a közel 3 méteres, 30- 32 éves óriásokat már a hagyományos kuttyogatásos módszerrel kifogni nehéz, praktikusabb úszóval, fenekezőveí próbálkozni. Persze a kihívás óriási, s ezért feltett szándéka, hogy a régi baranyai harcsarekordot - ami 80 kilós körüli volt - meg- döntse. Kozma F. Nyitás légből kapott ollóval II. Marcali Vásár Megkezdeni vagy folytatni a nehezebb? - ez a kérdés dől el szeptember 22. és 25. között Marcaliban, ahol immár második alkalommal rendezik meg a nemzetközi vásárt a város új sportcsarnokánál. Csütörtökön 10 órakor lesz a vásármegnyitó a kiállítók számára. A 150 cég között a külföldiek Marcali testvérvárosaiból - az itáliai Morro- valle-ből, a német Künzel- sau-ból és az erdélyi Maroshévízről érkeztek, de a vásár idejére a somogyi városkában vendégeskedik a Zürichi Kanton delegációja is. A nemzetközi vásár ünnepélyes megnyitója pénteken 11 órakor kezdődik. A nemzeti színű szalag átvágására Horn Gyula miniszterelnököt sikerült megnyerniük a rendezőknek. Az olló pedig légből kapott lesz, hiszen a megnyitó ünnepséget ejtőernyős parádé vezeti be 10.30-tól. Délutánján rendezik meg Marcali testvérvárosainak találkozóját, illetve a gazdaság- politikai fórumot és az oktatástechnikai bemutatót a sörsátorban, majd este 20 órától a Benkó-Dixieland Band koncertjét. Szombaton 14 órakor kezdődik a kömyezetvé- delmi-településszépítészeti fórum, 15 órától a művészeti együttesek felvonulása, majd szabadtéri színpadi műsora, 19 órától a Hubertus mise s utána a tűzijáték. Vasárnap kulturális programja délelőtt a gyerekeknek, délután pedig a hölgyeknek kedvez: az utóbbiak számára akkor tartják a divatbemutatót. D. I. Fontányi József szerint érdemes borászkodni Fotó: Bolkovics Aranykoszorús gazda - idén ismét Siklósról Lassan már elmondhatjuk, hogy Siklós nemcsak a jó borokban, hanem aranykoszorús gazdákban is bővelkedik. A Földművelésügyi Minisztérium által adományozott cím ugyanis csak úgy mint tavaly, Baranya megyében ebben az évben is siklósi gazdához került. A kitüntetési ünnepségre a közelmúltban Fontányi József szőlész-borász kapott meghívót.- Mi a társaimmal mindig törekedtünk a fejlesztésekre, többek között a legújabb művelési módok bevezetésére. Talán ennek, is köszönhetem az „aranykoszorús gazda” címet. Egyébként esetemben a szőlővel, a borral való foglalkozás családi indíttatásból ered. Az öcsémmel, Ottóval, valamint két társunkkal a nyolcvanas évek második felében fogtunk neki igazán az önálló gazdálkodásnak. A Siklósi hegyen, a Makár tetőn szakcsoportunk megvett 18 hektárnyi elvadult, régóta nem művelt területet, és azt telepítettük be szőlővel.-Ezek szerint hittek abban, hogy érdemes borászkodni. . .-Természetesen, hisz hit nélkül, elhivatottság nélkül ezt nem lehet csinálni, már csak azért sem, mert a jövedelmezőséggel igen nagy gondok vannak ebben az ágazatban. Most például ugyanannyiért tudjuk eladni a bort, mint hat évvel ezelőtt. De itt már akkora értéket beruháztunk, hogy nemcsak magunkra, hanem még az utódainkra is rákény szeri tettük a szőlővel, a borral való foglalkozást. Balog Nándor Van, akit kergetnek, van, aki kerget Mi van a rémálmok mélyén? Mint kiderült, a szaknyelvnek, a pszichiátriának sincs jobb szava a kínzó éjszakai látomásokra, mint a rémálom. Talán csak kivételezett kevesek nem zuhantak még lefelé soha álmukban, nem bolyongtak zegzugos folyosókon, vagy ne álmodták volna azt, hogy épp vizsgáznak valamiből, amiről lila gőzük sincs. Dr. Stark András, a Baranya Megyei Kórház Mentálhigiénés Intézetének főorvosa az ismert freudi tétel, a vágyteljesítő álom Ketten is nehezen emelik fel a Deseda-tóban fogott óriási harcsát „számlájára” írja a rémlátomásokat. A rémálom felold valamiféle szorongásos feszültséget, s általa egy olyan szorongató eseménysort élünk át, amiből képesek vagyunk megszabadulni, akár olyan áron is, hogy fölébredünk. A feszültség, a szorongás nappali élménymaradványok, ébren töltött életünk meg nem értett, fel nem dolgozott része. Az elfojtott indulatok bűntudatos szorongást eredményeznek.- Ez a bűntudat pedig nem másból fakad - mondja dr. Stark -, mint abból a nárcisztikus igényünkből, hogy magunk számára elfogadhatók legyünk, és persze mások is szeressenek minket. Ennek egy még mélyebb szintje az egykori anya-gyermek kapcsolat újra-átélésének vágya, hisz minden későbbi intimitás igénye ebből fakad, amibe sok szexuális impulzus is vegyül. Érdekes megfigyelni, hogy napjainkban mindezt mennyire kihasználja a kommersz film, mely a horrorral, kegyetlenkedéssel a rémálmokat úgy prezentálja mint a valóságot. Elszaporodtak az „elemi ösztönnel” bíró, erotikus s egyben végzetes nők a filmekben. Ezeket alkotóik fogyasztásra szánják, olyasminek, ami átfut rajtunk, majd kiürül, de nem kerül feldolgozásra. Almainkból sokkal többet nyerhetnénk, ha lenne időnk eltöprengeni felettük. Ugyanakkor a valaha az álomból táplálkozó vizuális kultúra visszahat ránk, és a klippektől kezdve a töménytelen mennyiségű napi képadagig pszichológiai nyelvünket táplálják, vagyis inkább vulgarizálják az egyre silányodó képkultúrának köszönhetően. M. K. Watari Sugiichiro Történetének eddigi legrangosabb japán delegációját látta vendégül a héten Baranya megye. A Magyar Japán Gazdasági Klub és a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara invitálására Pécsre látogató magyarországi japán nagykövet, Tsutsumi Koi- chi társaságában több távolkeleti üzletember is eljött. Köztük volt Watari Sugiichiro, a Japán-Magyar Gazdasági Klub elnöke is. Az idős, ám a mai napig is felettébb aktív ember korábban több éven keresztül töltötte be az elnöki tisztet a világhírű Toshiba cégnél. Itt jártakor szívesen adott interjút vasárnapi lapunk számára.- Mikor hallott először Magyarországról, milyen kapcsolat fűzi most országunkhoz?- Annak idején még az iskolában tanultam először az önök országáról. Igazán sokat akkor hallottam Magyarországról, amikor elődömtől átvettem a Toshiba cég vezetését. Ő ugyanis hozzám hasonlóan szintén a Japán Magyar Gazdasági Klub vezetője is volt. Érdekel a magyar történelem, a magyar emberek. Olvastam például a magyarok ázsiai eredet-elméletéről, az ezer éves nyelvi kultúráról, amelyhez Japán is igen közel áll. Azt is hallottam, hogy a magyar újszülötteknél is gyakori a mongol-folt, ami a japán csecsemőknél ugyancsak jellemző.- Úgy tudom Pécsett most járt először. Milyen benyomásokat szerzett?- Nagyon nagy öröm számomra, hogy elfogadhattam magyar kollégámnak, Rekettye Gábornak, a Magyar-Japán Gazdasági Klub elnökének meghívását. Pécsben gyönyörű várost ismerhettem meg. Számomra is meglepő az az új észrevétel, hogy Japánhoz hasonlóan a magyar emberekben is élénken él a jó értelembe vett vidékiség büszke tudata, a gazdaság szempontjából az agrárágazat elsődlegessége. Ez nekem nagyon szimpatikus, remélem megőrzik ezt a hagyományt.- Kérem avasson be bennünket, hogy él ma a Toshiba egykori elnöke?- Már nagypapa vagyok, ám az unokámra sajnos igen kevés időm jut. A mai napig a Toshiba cég igazgatóságának tagja vagyok, ez az plfoglaltság munkanapjaim felét leköti. A másik felében három kötelezettségemnek teszek eleget, ugyanis a Japán Gazdasági Szövetségben és a Japán Termelékenységi Kutatóintézetben is dolgozom. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Japán-Magyar Gazdasági Klub elnökeként ne próbálnám minél több japán üzletember figyelmét felkelteni most már az önök régiója iránt is. Kaszás E. 1994. SZEPTEMBER 18., VASÁRNAP Új VDN 3
