Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-17 / 256. szám

1994. szeptember 17., szombat A mai nap üj Dunántúli napló 3 Vasasi bányász túl az utolsó lehetőségen Fotó: Löffler Fórummá alakult Vasason a bányászbúcsúztatás Vasason tömedékelik Tho- men-aknát, így a bányabezárás most már biztos, hogy megfor­díthatatlan. Végső búcsúra invi­tálta a vasasi bányászokat tegnap egykori munkahelyükre a Bá­nyavagyonhasznosító Rt. és a szakszervezet, ahol a találkozó fórummá alakult. Kiderült, akiket a BVH Rt. a bezárási munkákra átvett a ma­gáncégtől, azok eddig éhbérért dolgoztak. Az rt. dolgozói a hű­ségjutalom alapbéresítésével s 20 százalék körüli fizetéseme­léssel tavalyi pénzüket kapják most is, de a vasasiakat bevonva a statisztikába a társaság állomá­nya már csak az 1993-as bérek öthatodát kapja. Szilas László, a BVH Rt. műszaki igazgatója el­mondta, ezért a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központnál kell reklamálni, mert az rt. csak szerződéses munkaviszonyban alkalmazta a vasasiakat. Szóba került, hogy az Antra­citnál elmaradt márciusi béreket, és juttatásokat mindmáig nem kapták meg az érintettek. Ezért a Bányász Dolgozók Szakszerve­zete most hitelezői igényt jelen­tett be, így a kft. felszámolásakor ez lesz az első tétel, melyet kie­gyenlítenek. Másik lehetőség a Garancia Alapból (még műkö­désképtelen) rendezni a problé­mákat. A BDSZ egyúttal Vajay György vállalkozót levélben szó­lította fel, ígéretéhez híven tarto­zását a bányászok felé magánva- gyonából rendezze. Ami biztos, 60-80 ember keres még munkát az egykori vasasi bányászok kö­zül, s helyzetük mind reményte­lenebb. M. B. E. Holnap az Új VDN-ben Van, akit kergetnek, van, aki kerget Mi van a rémálmok mélyén? * „Kapusi, menj ki, mert megverlek!” Az öklöző polgármester esete a képviselővel * Jubiláló vesetranszplantáció Sokkal több műtétre is képesek lennének, ha lenne elég átültethető vese * Óriásharcsák a Desedán Baranyai könyvből tanulták meg a halfogást Somogybán? * Egy negatív hős mítosza Magyar könyv Carlosról, a legendás terroristáról A Tanulmány a könyvvásáron Tegnap utolsó szakaszához érkezett az ároképítés Löffler Gábor felvétele Jöhet eső, jöhet sár Mecsekfalun Komlói útépítések - ha kell, fillérekből A Magyar Könyvvásár teg­napi programjában fórumot tar­tottak a gazdasági és jogi könyvkiadásról, Ormos Mária beszélt Hitler-könyvéről, bemu­tatkozott a Typotex Kiadó, s bemutatkozott egy pécsi kiadó is, a Tanulmány, Raymond Áron Tanulmány a szabadságjogok­ról című kötetével. Csizmadia Sándor, mint a Pécsett működő Raymond Aron Társaság el­nöke, és mint a mű fordítója is­mertette a könyvet. Elmondta, hogy Aront a rendszerváltás előtt agresszív, antikommunista gondolkodónak minősítették, s emiatt nem volt helye a magyar szellemi életben. Pedig Áron egyszerre volt filpzófus, törté­nész, szociológus, kora egyik legtekintélyesebb politikai elemzője, s a század egyik leg­termékenyebb szerzője félszáz megírt könyvével. Takáts József, a Tanulmány Kiadó vezetője elmondta, hogy tervei szerint a kiadó évente öt-hat könyvet jelentet meg. Ebben az évben még kettőt: Pi­erre Manent A liberális gondo­lat története és Francois Fürét Gondoljuk újra a francia forra­dalmat című művét. A jövő év első negyedében pedig kiadják Anthony Quinton A tökéletesség politikája című könyvét, és az „Eszmék a politikában” könyv- sorozat első darabját, A nacio­nalizmus című tanulmánygyűj­teményt valamint A füozófus az amerikai életben című esszé­gyűjteményt. Mint Takáts József elmondta, elsősorban az elmúlt egy-két év­tizedben született angolszász és francia eszmetörténettel és poli­tikaelmélettel foglalkozó mű­veket szeretnének megjelen­tetni, amelyek alapolvasmány­nak számítanak a világban, és érdemesek arra, hogy a magyar olvasóközönség is megismer­kedjék velük. Cseri L. Az önkormányzat műszaki irodájának vezetője, Polics Jó­zsef a hét elején még csörgő te­lefonok, reklamációk áradatá­ban kezdte a munkanapját - a mecsekfaluiak telefonálgattak rá sűrűn. Két egymást feltéte­lező beruházás indult ugyanis a Komlóhoz tartozó faluban; júli­usban az út délnyugati folytatá­sában - az arcát most elnyerő új utcában - a csapadékvízelveze­tését kezdték meg a helyi Csá­szár és Társa Kft. emberei, majd augusztus 6-tól az útalap és az úttükör kialakításhoz is hozzá­fogtak ugyanitt a Kom(l)ép ki­vitelezésében. Mint a telefonok tanúsították, néhány lakó nehezményezte, hogy az udvari kijárata merede- kebb lett a rézsűk, az árkok, az útpadka elhelyezkedése miatt. Az irodavezető nem válaszolha­tott mást, mint azt, hogy a vízte­relés és útépítés célszerű ha párhuzamosan halad, másfelől 12 méteren - ahol az út kétolda­lún árkokat, rézsűt is kell ké­pezni, villanyoszlopokat kell kerülgetni - ott nem tehetnek az építők csodát. Nincs olyan vál­tozat, amely mindenkinek cen­tire egyenlő megoldást kínálna. Az utcában nyolcvanas évek­ben épült vagy ennél is újabb házak vannak, a szennyvíz, a te­lefonhálózat, a kábelrendszer már kiépült, és a porták gazdái - különösen a völgyben lakók - most végre örülhetnek annak is, hogy az új téglafalakat, a telke­ket esőisten sem fogja siratni ezután. Az égi áldást az utca elején kiemelt szegély fogja meg, odébb végig árkokban fut a víz a fedett csatornaszakaszig, és az utca végén gyalogos ösz- szekötő út is készül, ahol a szo­kás már jóideje nyomot taposott Körtvélyes és az út-deltánál lévő buszmegálló felé. Tegnap utolsó szakaszához érkezett az ároképítés, ami 850 ezer forintba, az útépítés pedig - ami a szerződés szerint szep­tember 30-án fejeződik be - kö­zel egymillióba kerül. Mindez persze csak egy csepp a tengerben. Mecsekfalu Körtvélyesre néző új társashá­zai előtt is zúzalékkövön csi- kordulnak az autók kerekei. Volt aki szociális támogatá­sokra fordította volna, végül hosszas vita után útépítésre sza­vaztak meg 4,5 milliót augusz­tusban. A pénzből ezután meg­maradó 3,6(?) milliót még na­gyon sokfelé kellene osztani Dávidföldön is. A Kodály Zol­tán Utcában ugyan szeptember 20-dikán megkezdődik a csapa­dékvíz-elvezetés korrekciója és a Pécsi Építő Kft. fél kilométer utat is épít, de hogy az említett mecsekfalui társasházas útsza­kasz és több dávidföldi utca - a Dankó Pista, Erkel Ferenc utca, a Benczúr Gyula utca egy sza­kasza, jónéhány összekötő köz - mikor kerül sorra, az most még megjósolhatatlan. B. R. Amerikából magyar iskoláknak A Németországból kivonuló amerikai csapatok felszerelésé­nek egy részét olyan magyar szervezetek kapják, amelyeknél a Békeszolgálat önkéntesei te­vékenykednek. Az adomány második részét szombaton, Bu­dapesten adják át. Az akcióra az Egyesült Államok Fejlesztési Hivatala (USA1D) és a Béke­szolgálat közötti együttműkö­dés eredményeként kerülhet sor. Az ajándékokból - angol nyelvű könyvek, lemezek, író­gépek, videomagnók, televí­ziók, írásvetítők - több mint 35 olyan iskola, illetve intézmény részesül amelyik saját anyagi forrásaiból nem tudta volna megvásárolni ezeket az eszkö­zöket. Takarékos rendezvények A kormány takarékosan, ma­radandó értékek létrehozásával kívánja megünnepelni a honfog­lalás 1100. évfordulóját-jelen­tette ki Török András, a műve­lődési minisztérium helyettes államtitkára. Mint elmondta: központi, állami pénzből mind­össze két-három kiemelt ese­ményt támogatnak, a többi ren­dezvényt megpályáztatják. Ki­jelentette, az expo elmaradása vagy megtartása a rendezvé­nyekre nincs hatással. Lezárult a jegyzési idő Szeptember 16-án lezárult a Quaestor csoport lízing társa­sága által kibocsátott új kötvény a Lízing II. jegyzési időszaka. Az új lehetőséggel szeretnék megcélozni a nemrég megala­kult Quaestor Kárpótlási Jegy Befektető Rt. által privatizá­lásra kerülő élelmiszertermelő, -forgalmazó, valamint az ide­genforgalmi vállalatokat. Közös gondok és örömök A torna és szoptatás hozta össze az anyákat A védőnő körbe telefonálta a csoport valamennyi tagját: ki az, aki segíteni tudna, mert az egyik volt csoporttársuk, beteg lett, nem tud szoptatni, viszont anyatejet szeretne adni a gyer­mekének? Többen is segítettek, s így derült ki az is, hogy a vá­randósságuk ideje alatt együtt tornázó csoport tagjai szívesen találkoznának egymással. Azóta rendszeresen össze jönnek, most már mama-baba tornává változtatva a korábbi ta­lálkozóikat. A pécsi 36-os gyermekorvosi körzet védőnője Bánkyné Angyal Magdolna kezdeményezte és szervezi az­óta is ezeket a tornákat, ame­lyek jó alkalmat jelentenek arra is, hogy a fiatalasszonyok meg­beszéljék a védőnővel és egy­mással a gyermeknevelés napi teendőit. Tegnap délelőtt pedig egy kis ünnepséget rendezett nekik a gyermekorvosi körzet egy kicsit még az anyatejes világhéthez kapcsolódva, hiszen a csoportba tartozó 22 anya egy-két kivétel­lel hónapokon át szoptatta gyermekét. A Módszertani Böl­csőde adott helyet az ünnepség­hez, s természetesen gyermeke­ikkel együtt jöttek az édes­anyák. Virág, üdítő, és pogácsa várta őket, meg a szívélyes há­zigazdák. Legközelebb a baba-mama torna órán találkoz­nak. T. É. Futnak a képek Sárkány tojást mindenkinek! Gondolkodj, gondolkodj, gondolj valamire, biztatta ma­gát a derék hollywoodi produ­cer, miként Micimackó a száz­holdas pagonyban, ám haszta­lan, mert az égvilágon semmi de semmi nem jutott az eszébe. Ellentétben a csekély értelmű medveboccsal, aki legalább annyit mindig ki tudott találni, hogy meg kéne látogatnia Ma­lackát. Ezzel szemben a derék pro­ducer, aki valami vígjátékot akart csinálni, csak nézett maga elé meredten. Úgy látszik, elpá­rolgott a humorérzékem (az a kevés), mondta lemondóan, majd bosszúsan hozzáfűzte: pe­dig a hatvanas években milyen jókat nevettem a Flintstone-csa- lád kalandjain! S ekkor hirtelen megvilágosodott az elméje. Te jó ég, ők az én embereim, mondta, a két kőkorszaki szaki, a szende Béni meg a nagyevő Frédi, aki ajtóstól ront a házba, s teli torokból ordítja: Vilmaa- aaa! Itt a csülök, amit oly nagyra becsülök! A dinoszauru­szok Spielberg jóvoltából már amúgy is beváltak. És Brian Levant rendezésé­ben elkészült a Flintstone-csa- lád című produkció, az animá­ciós tévésiker után igazi játék­filmként, eleven színészekkel és valódi kőkorszaki faluval (a la Hanna és Barbara), tiszta hab­szivacsból, papírmasé házakkal és poliészter állatokkal. És tény­leg mindent beleadtak: egy re­giment forgatókönyvíró dolgo­zott a cselekményen, kettővel több, mint ahány nemessel Hé- dervári Kont Budára tartott (pe­dig azok harmincán valának, ha Garay Jánosnak hinni lehet). A technika kiválóan működik, a látvány szuper, a trükkök után csettint az ember. Subi-dubi-dúúúúú! Mindhiába Fából vaskarika. A rajzfilm egykor tényleg re­mek volt, de valami egészen más, mint ez a mostani hús-vér utánzat, dacára a szorgos dísz­lettervezőknek és maszkmeste­reknek. Mert a tündérléptű rajz­film korlátokat nem ismerő vi­lágában szabadon és könnyedén csaponghat a nagy kópé, a fan­tázia, ott, ha értenek hozzá, minden csupa szellemvillanás, bohókás lelemény, képsziporka. A játékfilm ehhez képest való­ságos miliőjében mindez ne­hézkessé és erőltetetté válik. Az élő Frédi és Béni megszakad­hat, mégsem tudja ugyanazt megcsinálni, amit animációs elődeik. Mintha egy légies tánc­játékot nehézsúlyú birkózók adnának elő. Az pedig kínos melléfogás, hogy a cselekményt egy bűn­ügyi sorozat vérszegény epizód­jának földhözragadt észjárásá­val szövik. így aztán a hajdani mese ősforrása, az ipari civili­záció és egy sosemvolt kőkor­szak tréfás egy másra vetítése, amiből annyi frappáns ötlet bu- gyogott elő, az is el-eldugul. Aki nagyon sok Flintstone-t látott annak idején, annak itt-ott azért feldereng valami. Például amikor a sárkánygyik sértődöt­ten visszakéri rántotta céljából elorzott tojását, vagy amidőn Frédi kiszabadítja kedvenc di­nóját bilincseiből, miközben gúzsba kötött anyósáról még csak nem is vesz tudomást (pe­dig ezen „ásatag banyá”-nak ti­tulált személyt Liz Taylor játsz- sza), az eszébe juttatja az em­bernek, hogy, tényleg ám, an­nak idején milyen remek móka volt ez a Flintstone-család. A fiatalabb nézőknek pedig kárpótlásul le kéne vetíteni a rajzfilmsorozatot. Nagy Imre Üzleti szemléletű orvoslás? A csak részlegesen megva­lósult egészségügyi reform alapos korrekcióra szorul. Az ellátás torzulása egyebek kö­zött abban érezhető, hogy egyre jobban eltávolodik az európai orvoslás több évezre­des hagyományaitól, illetve egyre nagyobb mértékben az üzleti szemléletű orvosi gya­korlat jut érvényre. Mindez a Szolgálat vagy szolgáltatás? címmel kezdő­dött kétnapos országos orvos­fórum megnyitóján hangzott el pénteken Tatabányán. Az eszmecserét a komáromi me­gyeszékhely Szent Borbála Kórházának gyermekorvosai kezdeményezték. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy több más országhoz hasonlóan - az ismert gazdasági helyzet miatt - nálunk sem valósulhat meg az Egészségügyi Világszerve­zet, a WHO által indított, Egészséget mindenkinek 2000-ig elnevezésű program. A fő célról, az emberi élet, a betegségmentes évek meg­hosszabbításáról ennek elle­nére nem szabad lemondani. Még akkor sem, ha a szív- és érrendszeri, valamint a daga­natos megbetegedések terén hazánk vezető helyet foglal el a statisztikában. Mivel az eze­ket kiváltó okok és körülmé­nyek mintegy fél évszázad alatt keletkeztek, ugyancsak hosszú idő kell a számottevő javulás eléréséhez. Fehér Miklós, a Népjóléti Minisztérium helyettes állam­titkára elmondta, hogy a kor­mányzat tisztában van az ága­zat helyzetével. A kormány mindent megtesz annak érde­kében, hogy a pénzügyi ne­hézségek ne érintsék nagyobb mértékben az ágazatot.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom