Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-16 / 255. szám

1994. szeptember 16., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 5 írók a könyvkiadás helyzetéről Hat neves író - Berták László, Jókai Anna, Kertész Ákos, Lázár Ervin, Vámos Mik­lós és Vathy Zsuzsa - fejtette ki véleményét a könyvkiadásról és a terjesztésről tegnap délután a pécsi Művészetek Házában megtarott fórumon, melyen a Magyar Könyvvásáron részt­vevő szakma jelent meg. Vámos Miklós a szponzorá­lással kapcsolatban elmondta, hogy elfogadhatatlannak tartja az asztal alatti pénzosztást, minden esetben demokratiku­san kellene pályáztatni a köny­vet kiadni szándékozókat, s vé­leménye szerint újra kellene tárgyalni a mecenatúra helyzet tét. Nehezményezte, hogy a ter­jesztők rövid idő alatt visszaad­ják neves írók műveit, pedig a könyv nem kefir, ami megrom- lana. Vathy Zsuzsa könyvét köny­vesboltokban nem, de kórházak könyvesstandjainál lehet kapni, pedig feltehetően egészséges emberek is szívesen olvasnák. Jó lenne, mondta, ha a könyvek hosszabb ideig is megvásárolha­tók lennének, nem vinnék őket zúzdába. Lázár Ervin elégedett a kia­dójával, hiszen, mint mondta, bár ő népszerű gyerekíró, s a magas ár miatt mégsem veszik könyveit, a kiadó kiadja a kö­vetkezőt is. Némi elégtétel számára, hogy Csukásét sem veszik. Kertész Ákos regényíró, de abból nem tud megélni. Olyas­miket kell tehát írnia, ami nem tartozik az írói életmű körébe. Ideális állapot szerinte az lenne, ha annyit emelkednének az írói honoráriumok, amennyit a könyvárak az elmúlt 10-15 esz­tendőben, tehát tízszeresére. Jókai Anna azon kevés írók közé tartozik, aki egy kiadóhoz, a Szépirodalmihoz, hűséges. Szomorúan kellett végignéznie, hogyan ment tönkre. A Szépha­lom vette át életmű sorozatát. Úgy érzi, a kultúra nem olyan fontos ma, s a lecsökkent pél­dányszámú könyveket tényleg azok fogják megvenni, akiknek szellemi szükségleteik vannak. Aggódik a fiatalokért, tud olyanról, aki vért adott pénzért, hogy ki tudja adni művét. Bertók László felhívta a fi­gyelmet a könyvtárak helyze­tére, amelyeknek nincs pénzük arra, hogy kellő számú könyvet vásároljanak. Pedig vannak olyan olvasók, akik csak könyv­táron keresztül juthatnak olvas­nivalóhoz. Cseri László Pécsett, a harmadik Magyar Könyvvásáron tegnap a Seneca Könyvkiadó vendégeként Ember Mária (felvételünkön balra) dedikálta könyveit Fotó: Müller Andrea Pákolitz István köszöntése A 75 éves Pákolitz Istvánt köszönti verses-zenés portréjá­val szeptember 20-án a Pécsi Körzeti Televízió Itthon című műsora, amely immár második alkalommal jelentkezik új idő­pontban, kedden 18.15-kor, a TV2-n. A közel négy évtizede Pécsett élő, József Áttila-díjas költőt, akit nemrég a város díszpolgárává avattak, a pécsi Művészetek Háza hétfőn ün­nepli, a televízió kedden, fél­órás kulturális műsorával, melyben Pákolitz István felidézi gyermekkora meghatározó él­ményeit, beszél emberi és mű­vészei hitvallásáról. Felcsendül két megzenésített verse a Szél­kiáltó együttes elaődásában, költeményeit a PNSZ művésze­itől: Sólyom Katalintól és Héjjá Sándortól halljuk. Az összeállí­tást Bükkösdi László szerkesz­tette. A szenvedélybetegségek megelőzéséért Komlón Hujder Vendel Pécsváradon élő fafaragó 73 éves. Gyermek­kori vágya, a fafaragás akkor teljesült, mikor gépkocsiveze­tőként, 55 évesen rokkantsági nyugdíjba kényszerült. Haszná­lati tárgyak, tálak, tányérok, székek, asztalok kerültek ki keze alól, de szívesen mintázott állatfigurákat is. Díszítőelem­ként növény- és virágmintákat használ. Késsel és vésővel dol­gozik, és a faesztergálásnak is lelkes művelője. Munkái hamar kikerültek pécsváradi műhelyéből, 1978-ban már Pécsett volt kiál­lítása és Budapesten a Mező- gazdasági Múzeumban. Nem sokkal később 1980-ban, Pé­csett az amatőr művészeti kiállí­táson második díjat vehetett át. Az 1982-ben létrehozott Ba­ranya Megyei Fafargó Műhely­nek alapító tagja. A közös munka mellett sok barátság is szövődik, például a finn Riitta ja Erkki fafaragóval. A helyi művelődési házban is voltak kiállításai, részt vesz a Leányvásárok népművészeti vásárain. Elismerő oklevelek, díjak jelzik Hujder Vendel ter­mékeny éveit, aki nemrég Pécs- várad város díját vehette át Ka­kas Sándor polgármestertől, az Elő népművészet című XI. or­szágos népművészeti kiállításon bemutatott munkáiért. Sántha László Felkészítő tanfolyamok A Pécs-Baranyai Értelmi­ségi Klub októbertől ismét el­indítja egyetemi-főiskolai fel­vételire felkészítő tanfolya­mait fizika, magyar nyelv és irodalom, történelem, biológia tantárgyakból, valamint társa­dalomismeret és történelem szociálpolitika, szociális mun- kásképző-szakra jelentkezők­nek, művelődési menedzser szakra jelentkezőknek egye­temi oktatók vezetésével. A tanfolyamok a tudományegye­temek és főiskolák írásbeli- és szóbeli vizsgáira készítenek fel. Jelentkezni a pécsi 436- 608-as, illetve a 310-037-es telefonszámon, valamint az Ér­telmiségi Klub címén levél­ben, a következő címen: Pécs, Dr. Váradi A. u. 7/2. 7621. Egyiptomi diákok Pécsett Egyiptomi fiatalok érkeztek a napokban Pécsre, ugyanis 12 diák a Babits Mihály Gimnázi­umban szeretné elvégezni a kö­zépiskola negyedik osztályát. A rendkívül érdeklődő, nyitott, szimpatikus diákok közül néhé- nyan hazánk orvostudományi egyetemein tervezik a tovább­tanulást, míg mások az egyip­tomi felsőoktatás felvételi elbí­rálásánál is jó presztízzsel bíró magyar érettségit szeretnék megszerezni. A Babits diákjai több ízben jártak már Egyiptomban művé­szettörténeti tanulmányi kirán­duláson, de az iskolai kapcsolat egy pécsi családba nősült kairói üzletember kezdeményezésé­nek eredménye. Tegnap Komlón az alkohol­gondozóban több általános is­kola, óvoda és a két helyi kö­zépiskola pedagógusai találkoz­tak, hogy az amerikai „Chef’ alkohol- és drogmegelőzési program iskolai oktatásának bevezetését megvitassák. Mint dr. Szipli Szilvia or­vospszichiáter, az alkoholgon­dozó vezetője elmondta, a sze­mélyiségfejlesztő program megtanítja a gyerekeket „ne­met” mondani, abból indul ki, hogy az egészséges személyiség nehezen vagy egyáltalán nem válik alkohol- és drogfüggővé. A Chef Hungary „Egészséged testben és lélekben” című kézi­könyvei az óvodától a középis­koláig az önismeret és a döntés­hozatal fejlesztését szolgálják és ismertetik a drogok, az alko­hol károsító hatásait is. A kézikönyvek ugyan nem olcsók, de elsősorban a tanár­nak van szüksége egy-egy pél­dányra. A pedagógusok kezde- ményezően fogadták a szándé­kot, a programnak megnőhet a jelentősége egy-egy óvodában, az iskolákban pedig része lehet az osztályfőnöki óráknak. Per­döntő, hogy olyan tanár oktassa, aki hisz is benne. A Kazinczy Közgazdasági Szakközépisko­lában - és a hazai „világban­kos” középiskolákban - heti két órában a tanterv szerves része, és a Kodály Zoltán Általános Iskola alsótagozatában is al­kalmazzák már. B. R. Vasútmodell­kiállítás Ma délben nyitja meg Busch Károly MÁV üzletigazgató a vasútállomás kultúrvárótermé- ben a Vasútmodell-kiállítást, melyen működő terepasztalok és jármű modellek kerülnek bemutatásra. Tíz napon kersztül (szeptember 16-25-ig, naponta 13.00-18.00 óráig) gyönyör­ködhetnek kicsik és nagyok a Pécsi Vasútmodellező Kör tag­jainak alkotásaiban. A kiállítás ideje alatt használt modellek vásárlásráa és cseréjére is lehe­tőség lesz. A kiállítást a Pécsi Napok alkalmából a Vasutas Művelődési Ház és Pécs Állo­más rendezte. Sörfesztivál Mohácson A Mediterrán ősz rendez­vénysorozat keretében Mohá­cson a sört ünnepük szeptember 16- tól 18-ig. Az V. Mohácsi sörfesztivál ma sörbállal kezdő­dik a Sétány Söröző udvarán. 17- én humorfesztivált élvezhet a söröző közönsége, 18-án 14 órától a fúvózenekarok hang­versenyére majd a nemzetiségi programokra várják az érdeklő­dőket. Gázfáklya Máriakéménden Hosszú tervezési időszak után viszonylag gyors kivitele­zési munka eredményeként ma fellobban a gázfáklya lángja Máriakéménden. A község 190 portája közül 120 kérte a rákö­tést. A 9 millió forint értékű be­ruházásból 5,5 millió volt a la­kossági hozzájárulás - ráköté­senként 50 000 forint -, 3,5 mil­liót az önkormányzat biztosí­tott. A gázvezetéket 18 órakor adják át a településnek. Heten már megérkeztek Kairóból az egyiptomi diákok közül. Ezt a hetet még az új környezetükkel való ismerkedéssel töl­tik. Fotó:Tóth László A pécsi szakember-találkozó tanulságai Mindenütt leáldozóban az uránbányászat Rémhír a pedagógus-leépítés? Pécsett tegnap fejeződött be az első közép-európai uránbá­nyász szakember-találkozó, me­lyen Szlovénia, Románia, Bul­gária, Csehország és Magyaror­szág küldöttei ismertették gond­jaikat. Kiderült, az iparágban min­denütt hasonló nehézségek ész­lelhetők. Bulgáriában döntöttek arról, hogy teljesen felszámol­ják az uránipart, a Cseh Köztár­saságban szinte már csak kör­nyezetvédelmi mukákat végez­nek. A német Wismuthban, a keleti térség egykor legnagyobb kitermelőinél a legborzasztób­bak a környezeti károk, s itt már lassan öt éve megszűntek a bá­nyák. Egyedül Romániában fo­lyik teljes intenzitással az urán­bányászat, itt készletre termel­nek, mivel működő atomerő­művük még nincs - 90 százalé­kos állapotban áll az épülő energiabázis. A bezárások, a környezeti ká­rok elhárítása terén mindenütt nagy a hasonlóság, így a pécsi rendezvény jelentősége igen felértékelődött. A találkozó lét­rehozása egyértelműen a német Uranerzbergbau GmbH.-nak köszönhető, ez a cég kapta meg a feladatot (25 éves uránbá­nyász múlttal a háta mögött, s a német gazdasági minisztérium tanácsadójaként), hogy a Phare-program keretében know-how-val, tanulmányokkal segítse Kelet-Európa bezárás előtt álló uránbányáit, környe­zetvédelmi, humán kérdések­ben, alkalmazva a wismuthi bá­nya bezárásának tapasztalatait. Pénz természetesen sehol sincs elég a környezetvédelmi munkákra, s ez esetben a Phare-program sem tud támoga­tást nyújtani. Benkovics István, a Mecseki Ércbányászati Válla­lat igazgatója azonban úgy fo­galmazott, mi még szerencsés helyzetben vagyunk, mivel ná­lunk az urántermelés koncent­rált volt, egy területhez kötött, s kisebb mértékű mint a legtöbb szomszédos országban, így a problémák is könnyebben meg­oldhatók. Ugyanakkor az ércki­nyerésnél alkalmazott techno­lógiáink is kevésbé vízszennye- zőek, mint például a föld alatti kilúgozást használó német és bolgár uránbányákban. Összes­ségében a környezeti károkat il­letően német, cseh, bolgár a sor­rend, mi a románokkal állunk azonos szinten. A társaság a munkaértekezle­tet novemberben Romániában folytatja. Most megtörtént az ál­lapotfelmérés, ott már konkrét tervek is elhangzanak, s költ­ségvonzatokról, finanszírozási kérdésekről is szó esik majd. Készül egy régiós program-elő­terjesztés is, de jobb, ha a részt­vevők felkészülnek arra, hogy pénzbeli segítségre továbbra sem számíthatnak, azt kinek-ki- nek a saját kormányánál kell ki­lobbyznia - zárta az összejöve­telt Jochem Becker, az Ura­nerzbergbau GmbH. képvise­lője. Mészáros B. E. Kétségekkel figyeli a hazai pedagógustársadalom a kor­mányzat kinyilatkoztatásait, miután a fórumokon elhangzot­tak alapján nem kevesen követ­keztetnek arra, hogy rövidesen több ezer közalkalmazottnak kell megválnia munkahelyétől. Minderről Horn Gábort, az SZDSZ oktatási kabinetjének vezetőjét kérdeztük. Véleménye szerint ez rémhír, amely a pénz­ügyi lobbi oldaláról elhangzott, létszámcsökkentést szorgal­mazó véleményekből fakadhat.- Pedagógus-elbocsátásokról az érintett tárcák szempontjából még elviekben sem eshet szó - bocsátotta előre. - Már csak azért sem, mert álláspontunk szerint e terület megfelelő leve­zető „csatornákkal” rendelke­zik. Határozott szándékunk a diákok tanulási idejének meg­hosszabbítása is. Kétségtelen a gyerekszám 20 százalékos csökkenése, de az országnak a jövőben is szüksége van a 180 ezer pedagógusra. Csak az nem biztos, hogy ugyanabban a szakmastruktúrában. Keletkez­het munkaerő-felesleg, de nem szabad és nem is kell a leépítés­ben gondolkodni. Kiterjedt és rugalmas képzési rendszer felté­teleit volna célszerű megterem­teni, amellyel 1-2 éven belül újabb képzettséget szerezhet diplomája mellé, aki akar, és képes a változtatásra. Az át- és továbbképzések te­rén éppenséggel visszafejlesz­téssel is szolgált az elmúlt négy év. A továbblépést Horn Gábor három területen tartja elképzel­hetőnek; elsődlegesen a. felső- oktatást kellene érdekeltté tenni a tanárok továbbképzésében.- Mindez nyilván költségvetési forrást kívánna - fűzte hozzá de az elkötelezettség megvan. A tankerületi központok megszün­tetésével megtakaríthatnánk öt-hatszáz millió forintot, amely alapot adhatna a megyei peda­gógiai intézetek továbbképzése­inek fejlesztéséhez. A szá­momra legizgalmasabb terület, az innovációs képességről mű­helymunkájával már tanúbi­zonyságot tett helyi közösségek támogatása, hogy programjaikat továbbadják a társintézmé­nyeknek. Országos iskolaháló­zat kiépítésében gondolkodunk, a fejlesztésre önerőből is képes intézmények bevonásával. Tanári berkekben felvetődött a gyanú, hogy a leépítés emle­getése a fenyegetettség-érzés kiváltását célozza, jól időzítve a közalkalmazotti bérek esedékes emeléséhez. Tartanak a bérek, normatív támogatási rendszerbe építését célzó tervektől is.-Az ezzel kapcsolatos fél­elmek félreértésen alapuhatnak, miután a normatív rendszer be­vezetése el sem képzelhető bér­garancia beépítése nélkül. Ugyanakkor elemi megfontolás tárgya, hogy a pedagógusokat vagy az iskolát finanszíroz- zuk-e. Mindez azonban már el­döntött, hiszen az államnak a feladatot kell finanszíroznia.- A bérek tekintetében jelen­tős emelésre 1-2 éven belül nem lehet számítani. Más kérdés, hogy meg kell találnunk a mód­ját a fejlesztésben kiemelt sze­repet játszó pedagógusok diffe­renciált bérezésének. Tröszt É. A tárgyak születése ünnep, akár az emberé ... Fotó: Mülle A fafaragó Huj der Vendel

Next

/
Oldalképek
Tartalom