Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-15 / 254. szám

1994. szeptember 15., csütörtök Honismeret uj Dunántúli napló 11 A Honismereti Egyesület évkönyvé 1993 Szederkény - Surgetin Honismereti Egyesület évkönyve 1993 SZEDERKÉNY SURGETIN Jahrbuch <lcs íícímalvereins 1993 Harmadszor jelent meg Ravasz János összeállításában és felelős szerkesztésében a szederkényi Honismereti Egyesület évkönyve. Bizonyítéka ez annak, hogy a .honismeret”, amely a hazaszere­tet alapja, az emberekben meglévő igény. .Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” - mondja Tamási Áron Ábelje. Ma, amikor évtizedes in­ternacionalista szellemű nevelést és magatartást mindjobban felvált egy liberális kozmopolita szellemű gondolkodás, amikor gyakran mély lenézés illet azt, aki hazája sorsát, annak életét elébe helyezi a számítógépes finánciális gondol­kodásnak, nagy jelentősége van egy olyan szervezetnek, kiadvány­nak, amely a nagyvilágba való ki- tekintés mellett a szűkebb haza, a szülőföld értékeit igyekszik men­teni, annak értékeit igyekszik szé­lesebb körben ismertté tenni. Kicsi lángok ezek a kiadványok, de ha sok ilyen kicsi láng összefogna, akkor nagy fény áradna belőle. És ez talán kissé ellensúlyozhatná azt az erőszakolt szellemet, amely - financiális okokra hivatkozva - igyekszik elfojtani minden olyan lehetőséget, amely egy, a történe­lem viharában sokszor pusztulásra ítélt, de még élő kis ország értékeit megmutathatná a nagyvilágnak. A kétnyelvű kiadvány első feje­zete a Honismeret-Heimatkunde címen olyan tanulmányokat közöl, amelyek messze túlnőnek az egye­sület keretén. Mint az eddigi kiadványokban is, itt is két család őseit mutatja be a XVm. századi betelepüléstől nap­jainkig. A nyomok a Vogelsberg környéki kis községbe, Ulm- bachba vezetnek. Alfred Ruppel Ulmbach évszázadai és Karlheinz Willführ Az ősök nyomában c. ta­nulmánya ezt a környéket ismer­teti. A későbbi kutatóknak értékes forrásanyagként szolgál Lóczy László és Horvátovich Sándor Szederkény és környékének élet- és talajföldrajza c. dolgozata. Nép­rajzi érték Franciska Tompics ta­nulmánya, amely a 30-as évek szederkényi gyermekjátékait is­merteti. Az évkönyv felelős szerkesztője - aki tudtommal az Egyesület lelke megalakulása óta - Ravasz János két tanulmánya jelent meg a könyvben. Szederkény és kör­nyéke a honfoglalás előtt rövid tör­téneti összefoglalása mellett kie­melkedik A német kisebbségi kér­dések községünkben címen megje­lent tanulmánya. A két világhá­ború közötti - és sajnos nagyon kényessé vált - kéidésnek igen alapos, valóban elfogulatlan fel­dolgozását kapjuk ebben a német nyelvű tanulmányban. Az Évkönyv második fejezete: Irodalom és művészet - Literatur und Kunst. Ebben Valeria Koch - Koch Valéria versei és önéletrajzi regénytöredéke mellett érdemes lenne külön foglalkozni azzal a ri­porttal, amely a Südostdeutsche Vierteljahrsblätterben (München 43. évfolyam) Stefan Sienerth tol­lából jelent meg, és amely egy be­szélgetést tartalmaz Koch Valériá­val. Nemzetiségét illetően ezt mondja az írónő: „A magyarok számára természetesen német köl­tőnő vagyok. Németországban olyan magyarnak tartanak, aki németül is ír. Az én identitásom azonban bennem, magamban van, és nekem nem okoz művészi vagy létezésbeli problémát, hogy mi és ki vagyok. Vagyok, aki vagyok.” Érzésem szerint az írónőnek ez a vallomása mutatja legjobban azt a gondolko­dást, amely Szent István óta fogja egységbe itt, a Duna mentén élő népet. Valéria Koch német nyelvű művei éppúgy ennek a népnek a terméke, mint Koch Valéria ma­gyar versei. A fiatal költő, Becker Róbert német és magyar nyelvű költeményei mellett képzőművé­szeti alkotások is Szederkény vi­dékének lelkületét sugározzák. Ahol van szólásszabadság, ott az emlékezés szabadságának is meg kell lennie. Ezért helyes, hogy a szépirodalmi alkotások mellett d.r. jelzésű író Az Lo34 számú lá­ger a Szovjetúnióban (Dombássz, Sztalino) címen erről a keserű, so­káig elhallgatásra ítélt történelem­ről is beszél, ill. azt dokumentálja. A harmadik fejezetben a szoro­sabb értelemben vett egyesületi hí­rek keretében a találkozásokon el­hangzott beszédek és ismertetések is olvashatók. így Andrásfalvy Bertalan beszéde a falumúzeum megnyitásán, Edmund Maul visz- szaemlékezése a találkozásra és R. J. beszéde az első találkozáson je­lentős egyesületi életre utalnak. Az Évkönyvben már jelzik a szerkesztők az 1994-es kötet tar­talmát is. Adná az Isten, hogy sok ilyen lelkes Honismereti Egyesület alakulna hazánkban, és mentené azokat az értékeket, amelyek - saj­nos - a történelem viharában újra végveszélybe kerültek. Dr. Rajczi Péter Forbát Alfréd utca A Bartók Béla utca alsó fele az Alkotmány utcától a Kodály Zoltán utcáig húzódott, ezért az új utcaelnevezések tárgyalása idején magától adódott a meg­oldás: ezen alsó felet új utca­névvel kell ellátni, már csak az ésszerűség miatt is, és az itt lévő teret is elnevezni. Az így kiala­kult új utca a Forbát Alfréd, a tér pedig a Barbakán nevet kapta. Az új utcának tehát sikerült méltó névadót találni, mivel a pécsi születésű Forbát Alfréd (1897-1972) világhírű építész volt. Apja, Füchsl Alfréd nagy­váradi borkereskedő 1892-ben telepedett meg városunkban, fia előbb a fővárosban, majd 1918-tól a müncheni Techni­sche Hochschule-ban tanult, s a diplomázás után az 1919-ben alakult weimari iparművé­szeti-építészeti iskola, a Bau­haus megalapítójának, Walter Gropiusnak irodájába került. Több mint egy évtizedet töltött itt, számos tervet megvalósítva. Szülővárosában 1934-től 1938-ig tevékenykedett, föltöl­tődve a Bauhaus funkciona- lista-konstruktivista építészet legjobb vívmányaival. Olyan nevezetes épületek tervezése fűződik nevéhez, mint a Bajcsy u. 3., Batsányi u. 15., József u 9-11, Kálvária dűlő 4., Kapos­vár u. 17., Rákóczi út 59-71. Svédországba távozott, ahol kiteljesedett munkássága, vi­lághírű építésszé vált, olyan tár­sakkal, mint a szintén Pécsről elszármazott Breuer Marcell, Weininger Andor, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik. Az 1945 utáni időszakban egyetlen nevezetes létesítmény fűződik a nevéhez: az 1946-os tervezésű, 1948-ban megvaló­sult, a zsidó temetőben elhelye­zett mártíremlékmű, amely a Holocaust helyi áldozatainak ál­lít emléket. Dr. Vargha Dezső oooo r MIND,MIND ÖNÖKRÍ VÁR l PÄMZZlNÄ! SZEPTlMlER HAVI 0H8.Hm), BÁRMILYEN TÍPUSÚ, 2000 FT ÉRTÉKŰ, NYERETLEN ÖTÖSlöTTÖ SZELVÉNYEIKKEL JEUCEtőSZi NYEREMÉNYÖZÖN PÁLYÁZATI CÍM: SZERENCSE 18K» BUDAPEST H ATÁR I Dő: O KTÓ B E R 5. SORSOLÁS: OKTÓBER 6. SZERENCSEJÁTÉK RT. A Baranya Bisztró mai állapotában Fotó: Löffler Gábor Örökzöld sarok Az egykori Baranya szálloda 1994. július 11-én a Hal-tér (régi halpiac) vendéglátóhelyei­nek „utolsó mohikánja”, a Bara­nya bisztró (egykori szálloda, vendéglő) megszűnt. Az „örökzöld” saroképület he­lyén folytatott vendéglátós tevé­kenységről már 1862-ből konk­rét adat áll rendelkezésünkre: Rendi Lipót vendéglős - feltehe­tően alkalmazkodva a halpiac hangulatához - kocsma cégérét Aranykéz-ről Halászhoz-ra vál­toztatta meg. 1884-ben Markó János és neje a tulajdonosok. 1892. november 4-én a Markó-féle kocsmát a szeren­csétlen sorsú Sinkó János vette bérbe. Rá alig két hétre saját csa­poslegénye, Berdin György bru­tálisan meggyilkolta. Berdint ha­lálra ítélték. Az egykori Sinkó-gyilkosság „tetthelyén” a Baranya szálloda - volt Baranya bisztró - ma is álló épülete Klein Nándor nevé­hez fűződik. Szállodaépítési ter­vei nem nyerték meg a Pécsi Iz­raelita Hitközség elöljáróságá­nak tetszését „... tekintettel arra, hogy ez a ház közvetlen a zsinagóga szomszédságába ke­rült. .. ” Mivel azonban az en­gedély kiadásának „törvényes akadálya nem volt, fellebbezés híján jogerőssé is vált” Klein úr „zöld utat” kapott. De még egy akadályt le kellett küzdenie: a lebontandó régi épületben volt ugyanis elszállásolva a csen­dőrparancsnokság törzsgazda­sági hivatala. A tekintetes ta­nácsot, ezidőtájt jelentékeny munkanélküliséggel kapcsolatos gondok nyomasztották. Mindenféle konjunkturális le­hetőséget, mely a feszültségeket enyhítheti, teljes erővel támoga­tott. Klein úr szerencséjére tehát a hivatali ügyintézés is jelenté­kenyen felgyorsult: a „kokastol- lasoknak” menniük kellett... A szálloda alig fél év alatt 1927. június 17-re el is készült. Miután dr. Ludwig Ferenc városi tiszti főorvos „minden részleté­ben behatóan” átvizsgálta és közegészségügyi szempontból kifogástalannak találta, Klein úr megkapta az engedélyt is. Az I. fokú iparhatóság erről értesítette a M. kir. Allamrendőrség kapi­tányságát, hogy „szíveskedjék közegei útján ezen szállodát megfigyeltetni”. A megbízott detektív 1927. december 5-én jelentette: A Ba­ranya szálló állandó ellenőrzés alatt áll, s ezideig ellene erkölcs­rendészeti, vagy egyéb kifogás nem merült fel,. .. nem szolgált sem gami, sem találka helynek.. . az ellenőrzés során mely min­den nap gyakoroltatik egy eset­ben sem történt, hogy titkos, avagy egyéb kéjelgés űzetne ott”. Klein Nándor a Baranya szálloda építtetője tíz év után 1938. május 1-én beszüntette vendéglősi és fogadós iparát. Hogy miért, az Klein úr titka ma­rad. .. Kovács Lajos a pécsi vendéglátás történetének kutatója '94 / A Baranya Megyei Vállalkozói Központ a Szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskolában és a Sportpályán tartja 1994. szeptember 17-én- délellőtt 9 órától az utcabál végéig- a '94 évi Baranyai Gazdanapokat. 4 termékbemutató 4 szakmai találkozók, előadások az agrárgazdaság legfontosabb kérdéseiről 4 szaktanácsadás - növénytermesztés, állattenyésztés, feldolgozó ágazatok, kertészet, szőlészet, borászat, pénzügy, adózás stb. területekről 4 kiállítás - állatok, gépek, terményektől a tűzzománcig 4 városiaknak, és falusiaknak egyaránt élményt nyújtó szórakoztató programok 4 gyöngyfűzés, rajzverseny, ügyességi játékok gyerekeknek 4 kézműves vásár Érdemes eljönni az egész családnak városból, vidékről egyaránt - ott csak azért fizet, amit fogyaszt!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom