Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-15 / 254. szám

1994. szeptember 15., csütörtök Közélet üj Dunántúli napló 9 A munkaerőpiachoz alkalmazkodó képzést kell nyújtani Fotó: Löffler Gábor Hetvenezer tanuló került szembe a hogyan tovább kérdésével Nem tudják eladni magukat...! Magyarországon ma 600 ezer munkanélküli van. A pálya­kezdő fiatalok körében 1992 volt a kritikus év: tízezres nagy­ságrendre ugrott a statisztika. Tavaly a nyári hónapokban 50 ezer munkanélküli fiatalt tartottak nyilván. Idén júniusban 48 ezer, majd augusztusban - a friss pályakezdő fiatalokkal - 70 ezer tanuló került szembe ismét a „hogyan tovább” kérdésével. A Munkaügyi Minisztériumban a munkanélküli fiatalok át­képzésére átfogó csomagtervet dolgoztak ki. Pécsinek lenni Hontbagonya helyett Mohi Az osztrák kancellár „energe­tikai partnerségi” tervvel állt elő pozsonyi látogatásán. Franz Vra­nitzky azt javasolta, hogy Szlová­kia és Ausztria a jövőben bocsát­kozzék párbeszédbe az energiapo­litikáról, és szakértőik „folytassa­nak kritikus vitát”. Bécs támo­gatni kívánja a korszerű techno­lógia meghonosítását Szlovákiá­ban, továbbá azt is, hogy más erőművekkel cseréljék ki a kor­szerűtlenné vált szlovákiai atom­erőműveket Ausztria már régóta aggódik a szomszédban működő szovjet gyártmányú elavult atom­erőművek állapota miatt. Jozef Moravcík szlovák kormányfő a megbeszélések után közölte: Po­zsony kivonja az áramtermelésből az osztrák határtól 70 kilométerre lévő Jaslovské Bohunice-i (Hont­bagonya) erőművet, de csak az után, miután üzembe helyezték a mochovceit (Mohi). 1500 lej a kilépő Szeptember 12-én életbe lépett a román kormány nyáron kiadott rendelete, amelynek értelmében minden román állampolgárnak 15 ezer lej határátlépési illetéket kell fizetnie, amikor kilép az ország­ból. Ez nem egészen 9 dollár a je­lenlegi árfolyamon. Az illeték alól mentesek a diplomáciai útle­véllel utazók, a szolgálati útleve­let használók közül azok, akik igazolják, hogy hivatalos ügyben utaznak, a külföldön tanuló diá­kok, a kezelésre utazó betegek és azok, akik rokonaik halálesete miatt utaznak külföldre. A kisha- tárforgalomban az illeték 5 ezer lej. A kormány indokolása szerint az illetékből eredő bevételt szoci­ális célokra fordítják, az ellenzék azonban alkotmányellenesnek tartja a bevezetését, mivel korlá­tozza az állampolgárok szabad utazását. Megtelt atomtemetők Közös atomtemető felépíté­sét szorgalmazta az Oroszor- szág-szerte keletkező atomhul­ladék tárolására a szentpétervári erőmű vezetője. Anatolij Jepe- rin szerint a már meglévő táro­lók kapacitása az ország egész területén kimerülőfélben van, s elsősorban biztonsági szem­pontból is előnyösebb lenne egyetlen, de korszerű és jól el­lenőrizhető létesítmény felépí­tése. Jeperin véleménye szerint az országszerte szétszórtan fekvő kisebb-nagyobb tárolók bizonyos körülmények között rendkívüli veszélyt jelenthetnek a lakosságra nézve. Oroszor­szág észak-nyugati részén az atomtemetők jórészt már meg­teltek, s a többi területen is ha­sonló a helyzfet. Torz információk Dr. Jekkel Antal osztályve­zető szerint az első dolog, ami megoldást eredményezhet, a tá­jékoztatás megszervezése. Ezért európai szintű videoprogramot és tanári kézikönyvet adtak ki „Van esélyed”, „Legyen a part­nerünk”, középiskolát végzet­teknek pedig „Hogyan találjunk állást?” címmel. Nem vigasz a magyar fiata­loknak, hogy a nyugati álla­mokhoz képest nem állunk rosszul, hiszen ha a tartósan munkanélküliek száma az or­szág lakosságához képest 10%, ez nemzetközileg még megen­gedett szint. Nálunk különleges gondot okoz, hogy torzak az in­formációk, nem arra képezik a fiatalokat, mint amit a munkae­rőpiac igényelne. A képzés struktúráján nem változtattak; képeznek nehéz-, és kohóipari szakembereket holott nincs rá igény. A másik oldalon ott van­nak a fiatalok, akik általában minden végzettség nélkül havi 50 ezer forintot szeretnének ke­resni. Jellemző: a munkanélküli fiatalok fele szakmunkásképző iskolából kerül ki. Idén először rétegprogramot készítettek pályakezdőknek. Az érettségizettek 1-2 éves iskolarendszerű képzésben pi­acképes tudást, technikusi vég­zettséget szerezhetnek. A szakmunkások számára számítástechnikát oktatnak, idegen nyelvek elsajátítását biz­tosítják. Tavaly több, mint 20 ezer fiatal vette igénybe ezt a szolgáltatást, idén ugyaneny- nyien 2-3 ezer szakmunkás ki­egészítő képzéssel érettségit is szerzett. Az írástudatlan, maximum nyolc általánost végzett fiatalok nem tartoznak a pályakezdő ka­tegóriába, ők az un. kallódó ré­teg. Általában lemorzsolódnak, kilátástalan a jövőjük. Ez ma­gával hozza a közbiztonság to­vábbi romlását: a börtönök és a károk amit okoznak pedig többe kerülnek az államnak, mintha ezeket a fiatalokat munkaké­pessé tennék. A legutóbbi ada­tok szerint Magyarországon 35-40 ezer analfabéta van. Nekik 1991-ben un. „speciá­lis szakiskola” képzést vezettek be. Ez egy évig tart, és lényege a felzárkóztatás. Elemi ismere­teket - még kézmosást is - taní­tanak a szocializációs program keretében, és elsajátíthatják a szakmához szükséges ismerete­ket. Célja, hogy behozza az álta­lános iskola lemaradásait, és le­hetőséget nyújt, hogy elvégzése után normál szakmunkás isko­lába jáijon a tanuló. Aki ezt si­keresen elvégzi, egyből a 2. osz- táyba léphet. Azoknak, kik nem szeretnének továbbtanulni, egy­szerűbb szakmai végzettséget kapnak. Már több, mint 300 ilyen iskola működik ország­szerte. A tavalyi évben 18 ezer fiatal végzett itt. Egyedülálló, hogy speciális programokat szerveznek a ci­gányfiatalok részére. Nyírbátor­ban már működik ilyen iskola. A munkahelyhez jutás első­sorban a megyei munkaügyi központokon keresztül realizál­ható, de a munkaadók részére pályázatokat is írtak ki. Ez lehe­tővé teszi, hogy a munkaügyi központ a fiatal bérének akár 100%-át is átvállalja 9 hónapon keresztül. Állásbörze Folyamatosan működnek az állásbörzék. Kilenc megyében több, mint 1600 munkáltató ju­tott munkaerőhöz ezen keresz­tül, mintegy 5000 munkalehető­séget betöltve. Szeptembertől több mint tíz állásbörze alakul a megyékben. A jó szándék elle­nére néha balul üt ki egy-egy szervezés. Egy szolnoki állás­börzén egész napos program, vetélkedő, zenekarok, neves művészek várták a fiatalokat. Olyan jól sikerült, hogy a srá­cok estig ki sem mozdultak a te­remből, a munkaadók pedig csak ültek és várták a jelentke­zőket ... „Hosszabb távon mégis a gazdaság élénkülésére van szükség, az iskolarendszer, szakképzés struktúrájának, tar­talmának megváltoztatására tel­jes átállítására. Lehetőséget kell adni a felsőfokú iskolaváltozta­tásra, többszöri pályakorrekci­óra is. Mindenképpen a munka­erőpiachoz alkalmazkodó kép­zést kell nyújtanunk. Gondot okoz, hogy a munkavállalók nem tudják magukat eladni, menedzselni” - mondja dr. Jek­kel Antal. Ezért az új tantervben kötele­zően előírták a „munkaerő-piaci ismereteket”, valamint jogi, szakmai ismereteket is. Szeren­csére már többféle iskolatípusba járhatnak a fiatalok, magas szintű oktatás folyik az alapít­ványi, magán, egyházi iskolák­ban. A világbanki hitelből idén 36 millió dollár áll rendelke­zésre színvonalas oktatára, kor­szerű képzésre. Szabó Gábor ... Csak az öröm italába, üröm ne cseppenjen! Ez a gondolat fészkelődött belém annak tudatában, hogy végre annyi elvesztegetett év után, annyi jószándékú kezdemé­nyezést követően, újra ékkő­vel gazdagodott városunk: patinás szépségévelvonza az idegent és itthonost a hánya­tott sorsú Kálvária-domb. Kegyhely, turisztikai élmény, műemlékegyütes egyszerre és egyidőben. Városunknak és polgárainak öröm és büszke­ség forrása lehet - ha .. .így is marad. Nem csak az újra- szentelés, birtokbavétel ma­gasztos perceiben, óráiban, de az idők távlatában is, ahogy az egy történelmi múltú városhoz méltó és illő! Bízunk abban, hogy ilyen marad. De nyugodtak lehe­tünk-e efelől valójában? Nem válik-e a mai szépség rom­boló szándékok és kezek mar­talékává? Vajon feleslege­sek-e az aggodalom „ünne- prontónak” ható szavai? Saj­nos, a válasz egyértelműen nemleges. Nem is olyan régen nyug­táztuk örömmel a Széchenyi térre, méltó helyére visszake­rült, felújított, Csukás Zoltán néhai bádogosmester készí­tette meteorológiai tor- nyocska „feltámadását”, - műszerezetten, használhatóan tájékozódást adva belváro­sunk legfontosabb időjárási tényezőiről. Volt ebben a kis remekművű tornyocskában hőmérő, légsúlymérő, pára- tartalmat regisztráló műszer, barométer. Az utóbbi sajnos márcsak volt. Kézzel írt táblácska hirdeti mementóként: „Hiányzik a barométer. Betörtek. Ellop­ták! Július végén.” Ezt látva elkeseredetten nyugtáztam: csoda, hogy ed­dig megvolt. Már mint ép­ségben! Mindebben az a leg­szomorúbb, úgy vagyunk büszkék városunk régi és megújult értékeire, hogy vé­Val amikor természetes volt, hogy a parasztember megter­melte a földje megműveléséhez szükséges „üzemanyagot”: szé­nát, kukoricát, zabot, árpát, ló­babot ... a lovak, az ökrök, a bivalyok, a szamarak, az öszvé­rek, tehenek számára. Ezek a „gépek” akkor is fogyasztottak, amikor nem dolgoztak. Az álla­tokat felváltották a gépek, ame­lyeknek az üzemanyagát úgy vásárolták. Eddig! Az üzemanyag egyre drágul. Nem csoda, ha mind többen delméről, megőrzéséről nem gondoskodunk eléggé. Ezért törhetik le vandál ke- zek a Pálosok előtt álló Mária szobor kezét, ezért lophatják el Csontváry kezéből a fém-ecse­tet, ezért fejezhették le a Szt.Ferenc szobor galambjának fejét, ezért mocskolhatnak ösz- sze ostoba, értelmetlen szórófe­jes festéktubusokból spriccelt „bölcsességekkel” sok ép és tisztafalfelületet, és sorolhat­nám tovább a vandalizmus napról napra jelentkező me- mentoit. A pusztításhoz, a kártételhez a lopáshoz, csúfitáshoz nem is mindig szükségeltetik az éj­szaka leple. Tűri a közöny, de tűrik az arra illetékesek is, nem tudni milyen fontolgató ’’óva­tosságból”. Vannak rendőreink - a szó­ban benne rejlik a rend szó kí­vánalma és az őrzése. Vannak közterület-felügyelőink is, akiknek talán nem az lenne a kizárólagos feladata, hogy sé­táik alkalmával egy-egy sza­bálytalanul parkoló gépkocsit „cédulázzanak”, vagy elszállít­tassanak - de észrevegyék a szemétkosár mellé,/épülő” co­lás poharat, kiürült „pop-com” zacskót, tejfeles poharat - a szemetet és szemetelőt, és bír­ságoljanak, ha kell! Nem lennénk „rendőrál­lam”, ha az utcára is jutna posz­tóié, sétáló egyenruhás rendőr. Valahogy velük sem találkozni jóideje az utcákon, gyalog­szerrel igencsak ritkán! Kertész nélkül a legszebb kert is elva­dul, gazda nélkül a legszebb ház is romlani kezd! Régi, de bizonyított igazság ez. A város többsége szeretne tartósan örülni. Nemcsak egy-egy ünnepi alkalomból - de tartósan. Nem akarom el­hinni, hogy nincs mód a ma még kislétszámú, a nagy kö­zösséget cinizmusával irritálok megfékezésére, hogy valóban öröm és büszkeség legyen pé­csinek lenni, itt élni és örülni! Dr. Hegedűs Sándor azon törik a fejüket, hogyan le­hetne olcsóbban üzemanyaghoz jutni. Ismét meg kell termelni! A választás a repcére esett. A repceolaj kitűnően megfelel üzemanyagnak is, nem környe­zetszennyező, nem büdös. A repce mindenütt megter­melhető, magja házilag kisaj­tolható. Ügyes kis sajtológépe­ket hoztak forgalomba, ame­lyekkel két-három napos ülepí- tés után, biztosítható a saját üzemanyag ellátás. Sz. Harsányi János Saját üzemanyaggal Tovább gördül a privatizáció szekere Patikaperpatvar Miért elégedetlen a munkavállalói oldal? Az energiahordozók áremelése A gyógyszertári központok vagyonának privatizációja körüli jogviták, valamint a tulajdonlás­sal kapcsolatos bizonytalanságok igencsak megnehezítették a gyógyszertárak létesítéséről és működéséről szóló törvény vég­rehajtását. A gyógyszerellátás fo­lyamatosságának garantálása ér­dekében a törvényt tehát módosí­tani kellett. A változások lényegé­ről az egyik legilletékesebbet, dr. Szabó Sándort, a Magyar Gyógy­szerész Kamara elnökét kérdez­tük. Nem kellett alapjaiban megvál­toztatni a törvényt, csupán egy olyan jogtechnikai megoldásra volt szükség, amely kiküszöböli a még korán törvénybe iktatott, a patikák működését lehetetlenné tevő előírásokat és így mintegy előkészíti a gyógyszertári törvény végrehajtását. A privatizáció el­húzódása miatt ugyanis lehetetlen lett volna megfelelni annak a sza­bálynak, hogy a gyógyszertárakat csakis gyógyszerész működteti, hiszen a privatizációs eljárások befejezetlensége miatt számos pa­tika még az állam vagy az ön- kormányzatok kezében van. A törvény 15. paragrafusa ugyanis kimondja: gyógyszertárat létesí­teni, illetve működtetni csak a népjóléti miniszter által engedé­lyezetten, úgynevezett személyi jog alapján lehet.-A magántulajdonban lévő patikákat is érintik az új szabá­lyok?-Nem, hiszen a 450 magán­gyógyszertárnak a tulajdonlási joga már rendezett, ezeket min­denütt szakképzett patikusok vet­ték meg, illetve vezetik. A ma­gyar állam tulajdonában és a gyógyszertári központok kezelé­sében lévő mintegy 1450 közfor­galmú patika azonban ma még nem a személyi jog alapján mű­ködik. Fenntartóik és működte­tőik a gyógyszertári központok, illetve maga az állam.-Meddig tartható ez az álla­pot?- Csak átmenetileg. A privati­zációnak legkésőbb 1995 végéig be kell fejeződnie és addigra min­den patikának olyan szakember kezébe kellene kerülnie, aki meg­felel a törvényes követelmények­nek.-A kamara álláspontja egye­zik a most elfogadott módosítá­sokkal?-A szakma privatizáció-párti, hiszen a gyógyszertárak a világ minden táján magánkézben van­nak. Ám ahhoz, hogy ez a tulaj­doni rendszer Magyarországon is megvalósuljon, a gyógyszerészek számára is előnyös hitel konst­rukcióra van szükség. Ezek elő­készítéséről szeptember 30-án már elkezdődnek a tárgyalások az érdekeltek között. R. Papp Ágnes A kormány beterjesztette az 1994. évi pótköltségvetés terve­zetét, amelynek számos pontja tükrözi a kompromisszummal végződött tárgyalásokat. Az Ér­dekegyeztető Tanács ülése után Kosda Béla, a munkavállalói oldal soros elnöke mégis azt mondta: nem tudják elfogadni a pótköltségvetés tervezetét.- Mi történt tulajdonképpen az Érdekegyeztető Tanács leg­utolsó ülésén ?- Két dologról tárgyaltunk - mondja a soros elnök, aki egyébként a LIGA elnöke is. - Először a társadalmi-gazdasági megállapodás volt napirenden. Ezzel kapcsolatban tartjuk azt az álláspontunkat, hogy decem­ber 31-ig meg kell tárgyalnunk az 1994-98-as évek gazdasági stratégiai elképzelését és az 1995-ös év költségvetési terve­zetét. De a tárgyalásokon nélkü­lözhetetlen egy olyan helyzetér­tékelés is, amely az 1990-94 közötti időket dolgozza fel és az idei pótköltségvetés után az 1995-ben várható helyzetet is elemzi. A kormány azt ígérte, hogy szeptember 15-ig leteszi az asztalra a vitához szükséges tanulmányokat.- Volt konkrét javaslatuk is?- Feltétlenül szükség van a fekete és a szürke gazdaság visszaszorítására, nem halogat- hatók tovább az intézkedések. A munkaadói oldal szerint ez már a rendőrség és a bíróság feladata lenne, de mi úgy érez­zük, hogy ez összetettebb kér­dés. Kapcsolódik a társadalom- biztosítási-, és az adókötelezett­séghez, a foglalkoztatási és szo­ciális politikához is. Ebben is kompromisszum született.- A pótköltségvetés vitája so­rán sok javaslatukat elfogadták, Önök mégsem tudják támogatni a kormány álláspontját. Miért?- Valóban eredményesek voltak a tárgyalások, sikerült módosítani például az általános forgalmi adó hatályba lépésé­nek várható időpontját is. Adó- kedvezményt kapnak a termelő- és munkahelyteremtő beruházá­sok, a minimáladó megszűnik, a személyi jövedelemadóba be­fektetési adókedvezmény épül be. Értékeljük az energiahordo­zók árában és a nyugdíjak ez évi visszamenőleges kifizetésében elért kompromisszumokat is. Ennek ellenére az a vélemé­nyünk, hogy az energiahordo­zók áremelésének és annak kompenzálásának mértékéről további tárgyalásokra van szük­ség. E kérdések megnyugtató lezárására a jelenlegi tárgyalá­sokon nem volt lehetőség. En­nek hiányában pedig a munka- vállalói oldal a pótköltségvetést nem tudja elfogadni. További tárgyalásokra lesz szükség, hogy egyértelműen megnyug­tató megoldások szülessenek. (koós)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom