Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-13 / 252. szám

1994. szeptember 13., kedd Közélet üj Dunántúli napló 9 Katicabogarakkal levéltetűk ellen Az Egyesült Államokból importált 3000 katicabogár alapos munkát végzett - megszabadított a levéltet- vektől egy öreg hársfát a hollandiai Ijsselmuiden vá­rosában. Ráadásul a kárté­kony rovarok elleni kör­nyezetbarát akció mindösz- sze kerek 27 márkájába ke­rült az illetékes városi ha­tóságnak. Az ANP holland hírügy­nökség jelentése szerint a derék katicabogarak né­hány hét alatt végeztek a levéltetvekkel. A katicabo­gár egyébként körülbelül 5000 levéltetűt fogyaszt el három hónapos élete fo­lyamán. Három nyelvű táblák Az osztrák zöldek - nagy plakátok formájában - há­romnyelvű helységnév-táb­lákat helyeztek el a burgen­landi Kismartonban (néme­tül: Eisenstadt, horvátul: Zeljezno), valamint horvát és német kétnyelvűeket Cinfalván (Cindorf - Sie­gendorf) és Szabadbárán- don (Veliki Boristof - Grosswarasdorf). Mint a zöldek kisebbségi ügyek­ben illetékes szóvivője, Te- rezija Stoisits képviselőnő elmondta, ezzel Burgen­land többnyelvűségére akarják felhívni a figyel­met, továbbá arra a tényre, hogy jóllehet 39 év óta al­kotmányjogilag rögzített, mind ez ideig nem biztosí­tott jog a kétnyelvű hely­ségnév-táblák használata. Vetélkedés Ukrajnáért Helyi telefonrendszerek kiépítésével is foglalkozik szeptembertől az UTEL nevű vegyes vállalat Uk­rajna egész területén - je­lentették be a cég képviselői Kijevben. Az ukrán, ameri­kai, német és holland tulaj­donosokból álló UTEL ko­rábban csak a nemzetközi és a városok közötti hálózatfej­lesztését végezte, 70 millió dollárt költve kilenc alköz­pont kialakítására. Távköz­lési szakemberek szerint az UTEL, amely tavaly még kizárólagos joggal rendel­kezett ezen a területen, azért bővítette tevékenységét, mert egyre több vetélytárs jelent meg. A francia Álca­tel például már néhány déli megyében kiépítette saját hálózatát, a német Siemens pedig két észak-ukrajnai körzetben tette ugyanezt. Szépül, újul Ipacsfa. A házakat ölelő zöldövezet rendbetétele napi feladat. Fotók: Läufer László A visszalátogató régiek csodálkozva nézik a fejlődést A változó Ipacsfa Ipacsfa aprófalu Harkánytól néhány kilométerre. A Vajszló felé vezető úton néhány perc au­tózás után tábla mutatja, hogy a község felé balra kell lekanya­rodni. Ipacsfa nem tartozik az or­mánsági falvak közé, bár a tele­pülés történetét jól ismerő pol­gármester, Ózdi Lajos szerint az „ormánsági sors” itt is érvé­nyes. Valamikor a falu lakossá­gának létszáma megközelítette a 400 főt, jelenleg 264 a lélek- szám. A település 1543 előtt a mai „faluhely” nevű dűlőben, a drávaszabolcsi út környékén te­rült el, majd a hódoltság ideje alatt az emberek a biztonságo­sabb, mocsarasabb rész felé hú­zódtak, felépítve a falut a jelen­legi helyén. Az utóbbi évtizedek körzete­sítései Ipacsfát is érintették. Közigazgatásilag Kovácshidá- hoz, majd Harkányhoz csatol­ták, Kovácshidával Drávaszer- dahellyel, Drávacsepellyel egy termelőszövetkezetbe tömörül. Az általános iskolát az 1970-es években szüntették meg, azóta a gyerekek Harkányba járnak. Az 1990. évi önkormányzati választáson Ózdi Lajos lett a polgármester. Drávaszerdahely- lyel, Drávacsepellyel egy kör­jegyzőséget hoztak létre Ko- vácshida központtal. A négy év alatt elvégzett munka és az elért eredmények példamutatóak. Az ipacsfai szü­letésű, 60 esztendős Molnár Gyula szerint korábban nem fej­lődött annyit a falu, mint az utolsó 3-4 évben, bár megemlí­tette a 60-as éveket, amikor fel­épült a kultúrház és elkészült a bekötőút. Bárdos János képviselő mű­ködésük eredményei közül el­sőként a vezetékes ivóvizet emelte ki, amely négy község, - Kovácshida, Drávacsepely, Drávaszerdahely és Ipacsfa - összefogásából jött létre. Ipacsfa 6 millió forinttal járult a „Szeretem ezt a helyet” költségekhez. Megoldották a szervezett szemétszállítást.- Hozzájárultunk a köijegy- zőségi székhely, Kovácshida sporttelepének felújításához és ma is segítjük fenntartását - vette át a szót Ózdi Lajos pol­gármester. A négy község által alapított labdarúgó-csapat a megyei 3. osztályban második helyezést ért el. Nem kevésbe került a kultúr­ház, az orvosi rendelő, a pol­gármesteri hivatal felújítása, új berendezések vásárlása. A rava­talozó új tetőt, villanyt, vizet és hűtőt kapott. Korszerűsítették a közvilágítást. Befejezés előtt áll a telefonfejlesztés! A 78 lakó­ház közül 41-ben telefon lesz. Megkezdődött az ifjúsági klub kialakítása. Jelenleg folyik a község belterületi útjainak teljes felújítása, szélesítése, új aszfalt- réteggel való ellátása és egy ut­cában a járdaépítés. A közel­múltban szépen tatarozott re­formátus templom falára felke­rült a 2. világháborúban elesett ipacsfaiak névsora. A falu lakosságának fele kis­korú és nyugdíjas. Minden év­ben szeptember körül 4-6 ezer forint erejéig segítették a gyer­mekes családokat. Nyugdíja­soknak karácsony előtt 2—4 ezer forintot adtak. Ä körjegyzősé­get alkotó négy településsel kö­zösen nyáron 3-5 napos kirán­dulásokat szerveztek a gyere­keknek ingyen, a szülőknek té­rítéssel. így jónéhányan eljutot­tak a Balatonra, akik még soha nem jártak ott. A különböző szociális juttatásokkal pedig az igen nehéz helyzetben lévőket támogatják. Az első lakást vá­sárlók vissza nem térítendő tá­mogatást és kamatmentes köl­csönt kaptak. Az ipacsfaiak földművelés­sel, állattartással foglalkoznak. Többen dolgoznak az átalakult termelőszövetkezetben, de so­kan jönnek Harkányba és Sik­lósra is. Egy tény, csökkent a munkanélküliség. A képviselőtestület által tar­tott közmeghallgatáson az em­berek pozitívan ítélték meg az önkormányzat tevékenységét. A vissza-visszalátogató régi ipacsfaiak csodálkozva nézték az elmúlt évek változásait. A közeljövő tervei: az árkok, járdák felújítása, a temető rend­betétele, játszótér kialakítása és a vízelvezetés megoldása. Dr. Erdődy Gyula Csak a pápa vesztett? Csak a pápa veszített volna, amiért kénytelen volt elhalasz­tani szarajevói látogatását? Aligha, hiszen a katolikus egy­házfő utazásai - erre az utóbbi évek számtalan példát szolgál­tattak - nem csupán vallási, ha­nem töményen politikai ese­ménynek is számítanak. Akár­csak a Szentszék döntései egy- egy vizit lemondásáról. II. Já­nos Pál tervezett látogatásának elmaradása ritka szemléletes­séggel jelezte a boszniai helyzet reménytelenségét: a szarajevói állapotokat minden döntéshozó oly veszélyesnek ítélte (bele­értve az ENSZ-főtitkár külön- megbízottját is), hogy jobbnak látták eltanácsolni a pápát a nemes szándékú küldetéstől. Sértetlenséget szavatolni? Önmagáért beszél, hogy ezt még II. János Pál esetében sem sikerült elérni a diplomatáknak. Senki nem merte vállalni a fel­elősséget: a bosnyák fővárosban csakugyan bármelyik percben bekövetkezhet orvtámadás és provokáció, lőhetik a repülőte­ret és a kéksisakosokat. Ki tudja ellenőrizni, melyik padláson bújnak meg mesterlövészek? Senki. Nem túloz, aki teljes zűrzavart emleget. Európai méretű háború? Épp a katolikus egyházfő figyelmez­tetett a közelmúltban e Boszni­ából kiinduló fenyegetés veszé­lyére, s aligha ok nélkül. A dél­szláv frontokon immár évek óta dúl a gyilkos harc, s még min­dig nem látszik világosan, mi­ként lehetne véget vetni a vé­rontásnak. Követhetetlen, ki, milyen célra akarta (volna) kihasználni a pápai vizitet, s hogy melyik félnek, miért volt előnyösebb, ha a bizonytalanság légkörében nem került sor rá.. Egy biztos csupán: a béketeremtés újabb kísérlete szenvedett sajnos ku­darcot. Sz. G. Jó autók már vannak ... Évente meghal egy falu Évente közel kétezer ember veszti életét a közutakon és több, mint 30 ezren szenvednek olyan súlyos balesetet, amely­nek a következményét életük végéig viselik. Az ilyen esemé­nyek nyomán keletkezett kár pedig meghaladja a 70 milliárd forintot. A közlekedés bizton­ságának javítására vonatkozó elképzelésekről kérdeztük dr. Dulin Jenőt, a Közlekedési Fő- felügyelet Pályaalkalmas- ság-vizsgáló Intézetének igaz­gatóját, a pszichológia tudo­mány kandidátusát. v- Noha a baleseti statisztika relatíve lassú javulása mutatko­zik, mégis riasztóak a számok, hiszen átlagosan falunyi lakos­ság hal meg évente a közúti bal­esetek miatt. Ez tragikus és tarthatatlan. Döntő a balesetben közreját­szó emberi tényezők befolyáso­lása. A bajokozók - bár a köz­lekedők töredékét teszik ki - szélsőséges, gátlástalan visel­kedése nemcsak szembetűnő, hanem életveszélyes is. Az évente 180 ezer új vezetői en­gedélyt szerző állampolgárnak csupán néhány százalékáról van szó. *-Milyen szerepe lehet ezek kiszűrésénél a büntetések szigo­rításának, illetve a kötelező és előzetes alkalmassagi vizsga bevezetésének?-Én híve vagyok bizonyos szigorításoknak, de azt ne gon­doljuk, hogy ez valamiféle cso­daszer lenne. Ilyen nincs! A büntetés voltaképpen már az esemény után következik be, tehát a megelőzésben viszony­lag kevés szerepet tölt be. Igazi változást csak akkor érünk el, ha meg tudjuk változtatni az egyént, a közlekedő embert. De ezt a csatát nem lehet huszáros rohammal megnyerni! Hosszú és összetett folyamat eredmé­nye lehet. Ami azt a kérdést il­leti, miszerint minden vezetői engedélyt kérőt előzetesen pá­lyaalkalmassági vizsgának kel­lene alávetni, nemcsak megold­hatatlan, hanem elfogadhatatlan is. Ez ellentétes volna az alap­vető emberi joggal.- Mit tekint a megelőzés leg­fontosabb előfeltételének?- Az önismeretet, a többi em­ber megismerésének, megérté­sének a szükségességét látom a legfontosabbnak. így juthatunk el arra a szintre, amely a közle­kedő ember szemléletének meg­változásához és végül a balese­tek radikális csökkenéséhez ve­zet. A pszichológia, mint az em­beri viselkedéssel és magatartás­sal foglalkozó tudomány ebben sokat segíthet. A magasabb szín­vonalú oktatás, a szigorúbb kö­vetelményeket támasztó vizsgák, a hatékonyabb ellenőrzés feltéte­lezi a tudományos elemeket, közte a pszichológiai elemeket is. Régi igazság, de egyben ta­nács is, hogy megfelelő szemlé­let és vezetési tapasztalat nélkül senki ne üljön a volán mögé! Kü­lönösen fontos ez a fiatalok ese­tében. Ne adják át nekik a volánt, csak akkor ha már sikerült meg- értetniök, hogy a közlekedés mindig új helyzeteket teremt, olyanokat, amelyek egyszeriek, de végzetesek is lehetnek. Tehát minden helyzetben helyesen kell dönteniök. Ha valaki ezt megérti és eszerint képes közlekedni, ak­kor jöhet csak az önálló vezetés. Maris János „V. u. H. jelek” ? Hatékony és olcsóbb megyei közigazgatást! A bécsi rádió Vranitzky oszt­rák kancellár és Horn magyar miniszterelnök szerdai bécsi megbeszéléseit elemző kom­mentárjában felbukkant egy ki­fejezés, amely igazában csak a magyar-osztrák „kódrendszer­ben” érthető: „V. u. H. jelekről” beszéltek. Ez nem más, mint az egykori K. u. K rövidítés fel­elevenítése. Két mai államférfi kezdőbetűinek behelyettesítése a közismert rövidítésbe arra mindenképpen utal: lehetőség van rá, hogy Ausztria és Ma­gyarország a hagyományokra is emlékező, de korszerűen kiépí­tett egyedi és különleges kap­csolatokkal érkezzék egy meg­újult Európa részeként a harma­dik évezredbe. Mi az, amit K. u. K. korokból hozhatunk ebből magunkkal? Azt a Deák Ferenc által a kie­gyezéskor emlegetett sok év­százados igazságot mindenkép­pen, ami e két nemzet megkü­lönböztetett képessége: magya­rok és osztrákok éles harcok közepette is mindig együtt tud­tak élni. Miről is tárgyalt végső soron V. és H. egymással? Ar­ról, hogy megérett az idő ener­giarendszereink összekötésére, s ennek érdekében ott voltak a magyar-osztrák gázvezeték épí­tésének megkezdésén. Arról, hogy Ausztria kész regionális jellegű beruházások nemzetközi ösztönzésével is segíteni mű­szaki-gazdasági kötődésünket Európa fejlettebbik feléhez. Ar­ról, hogy Budapest és Becs meg szeretné teremteni a modelljét az olyan típusú intenzív szom­széd-együttműködésnek, ami természetessé teszi mielőbbi beérkezésünket az Európai Unióba; különös tekintettel arra, hogy az Unió 1994-től számunkra Nickelsdorfnál kez­dődik. S kimondatlanul mindez azt is jelentheti, hogy a ma­gyar-osztrák határkő egyre in­kább jelképpé válik. Hiszen kö­zös munkánk lehetőségei máris határtalanok. Kocsis Tamás A kormány, az előzetes meg­állapodás alapján az önkor­mányzati törvény módosítására készül. A tervezetről eddig már a viták sora zajlott le, sok hasz­nos javaslat, kiegészítés hang­zott el. Különös figyelem kíséri a törvénytervezetben megfo­galmazott, a megyei önkor­mányzatok tevékenységét érintő elképzeléseket. Dr. Lam- perth Mónikát, az MSZP par­lamenti frakciójának helyettes vezetőjét, az Országgyűlés Ön- kormányzati bizottságának al- elnökét kérdezzük a törvényter­vezet módosításának céljáról, a megyei önkormányzatokat érintő változásokról.- A törvénytervezet nem egy új törvény megalkotását jelenti! De nem is a jelenlegi önkor­mányzati törvény átfogó módo­sítását, hanem csupán annak korrekcióját tartalmazza, aho­gyan azt a kormányprogram is rögzítette. A célja pedig nem más, mint kiszűrni a működési zavarokat, amelyek az elmúlt négy év során mutatkoztak. Szükséges elérni, hogy a módo­sított törvény a megyei önkor­mányzatok feladatait világosan határozza meg: azon a szinten töltsék be közszolgálati funk­cióikat, amelyek túlhaladják a helyi önkormányzatok műkö­dési területeit, s nagyobb térsé­geket érintenek. így világossá válik, hogy mi tartozik a helyi és mi a megyei önkormány­zatra, természetesen a felelő­séggel együtt.- Milyen előnye származik mindebből az állampolgárnak?- Kétségtelen, hogy ezek a módosítások nem öncélúak, ha­nem éppen az állampolgárok javát szolgálják, még ha közvet­lenül talán csak azt érzékeli majd, hogy a helyi önkormány- zárnál „olajozottabban” mennek a dolgok az eddigieknél, jobban tudnak foglalkozni a lakosság ügyeivel, kevesebb lesz az „üresjárat”. Amit esetleg ke­vésbé látnak az állampolgárok az, hogy a „profiltisztítás” nyomán ésszerűbb és főleg gaz­daságosabb, hatékonyabb köz- igazgatás alakul ki. Továbbá nemcsak a helyi, hanem a na­gyobb térségeket érintő fejlesz­tések is megfelelő figyelmet kapnak, ez is mindenkit érintő érdek. De az is, hogy a módosí­tások következtében megjavul majd a megyei és a megyei jogú városok önkormányzata közötti együttműködés, amit előmozdít a javasolt egyeztető bizottságok megalakulása. Tehát vissza­utalva a kérdésére, a jól mű­ködő önkormányzat mindany- nyiunk érdeke, mert általuk gyorsabban intéződnek az ügyek és ami egyáltalán nem mellékes, olcsóbban is.- Ön az utóbbi időben olyan rendezvényeken vett részt, ahol a tervezetről esett szó. Mi a vé­leménye a helyi, a megyei ön- kormányzatok képviselőinek a tervezett módosításokról?- Azzal szinte minden ta­nácskozáson egyetértettek, hogy szükséges erősíteni az ön- kormányzatok helyzetét, benne a megyeiekét is. Ámikor azon­ban olyan részkérdésekről volt szó például, mint a polgármes­terek és az önkormányzat, vagy a polgármester és a jegyző, il­letve a jegyző és a testület kap­csolata, akkor az érintettek más-más szempontból bírálták a tervezet említett pontjait. Akad­tak olyan kritikusok is, akik azt kifogásolták, hogy kevés a mó­dosításban szereplő változtatás. Utaltak arra, hogy az MSZP programja messzebb ment el. Ez igaz, ám a koalíciós megál­lapodásokban a mai elképzelé­sek fogalmazódtak meg. Ezek azonban nem zárják ki, hogy várhatóan 1995 végéig átfogó és hosszú távra szóló önkor­mányzati törvénytervezetet te­gyünk le a képviselők asztalára, miként azt tervezzük is. Ahhoz, hogy ezt kidolgozzuk, a mos­tani módosítások megvalósítása révén juthatunk el. De hogy ezek a módosítások még mivel egészülnek ki, azt a most induló parlamenti viták végén derül majd ki. Maris János

Next

/
Oldalképek
Tartalom