Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-13 / 252. szám

1994. szeptember 13., kedd Városaink üj Dunántúli napló 7 Komlói körkép Barátság Máréfalvával A Hargita megyei Máréfalvá- ról a múlt hét végén népes ba­ráti küldöttség érkezett Magya- regregyre a helyi önkormányzat meghívására. A vendégek részt vettek a Kisasszony-napi bú­csún, kirándultak a Máré várá­hoz, tegnap délután pedig barát­sági szerződést írtak alá a ma- gyaregregyi Arnold házban. A szerződést Máréfalva nevében Szász Gábor, a fenyédi közös önkormányzat és Fóris Ist­vánná, Magyaregregy polgár- mestere írta alá. Bányászportrék Fény a világtalanságban Argyelán György, az egykori csillés, segédvájár majd vájár a Május 1 Művelődési Házban rendezett tárlatának csak egy­szerűen a „Bányászok” címet adja. A lassan két évtizede szen­teli életét a fotózásnak, fényké­pezi makacsul a föld alatt dol­gozó bányászt. A földalatti fé­nyek tanújaként vált „ismeret­len ismerőssé” a szakmában is. Egyszerűen csak krónikása akar lenni a bányászéletnek és a bá­nyásznak, akihez a támfák, a gépek, a csillesorok szinte a sa­ját testeként tartoznak; zihálá­sának visszhangjaként, a verej- tékcsöppek olajos tükreként. Tárlata a hónap végéig láto­gatható a művelődési ház eme­leti kiállítótermében. Indul a városban a „Chef’-program Szeptember 15-én délután 3 órakor a komlói Alkoholgondo­zóban találkoznak a helyi okta­tási intézmények pedagógusai, ahol a szenvedélybetegségek megelőzését szolgáló „Chef’-program iskolai beveze­téséről tanácskoznak. A színház műsorából A komlói Színház és Hang- versenyteremben december 1 -ig lehet bérletet váltani az új szín­házi évadra, amely öt, választ­ható előadás megtekintésére jo­gosít, a szezon október 7-én a tatabányai Jászai Színház „Ön is lehetsz gyilkos” című előadá­sával indul. A diák- és nyugdí­jasbérlet 1000, a felnőtt 1300 forintba kerül. A legkisebbek Csukás István „Ágacska” című mesejátékát láthatják október 24-én a Veszprémi Petőfi Szín­ház előadásában. Az oldalt összeállította: Bóka Róbert Nemcsak statisztika, valóság A lakosság már 20 millióval tartozik a távhőszolgáltatásnak Szállodai ágyak - adomány a Gesztenyési Szociális Otthonnak Németországból Komlón a hónap eleji ünnepi ülések, bizakodó kézszorítások sorában csendesen meghúzó­dott egy szociálpolitikai szak­mai nap is. A dr. Harnóczy Csaba alpolgármester által megnyitott eszmecsere nem akart ugyan ünneprontó lenni, mégis szolgált néhány elgon­dolkodtató adattal - például dr. Szántó Judit, az önkormányzat szociálpolitikai bizottsága veze­tőjének előadása - amit kéré­semre azután Fábos Józsefire, az önkormányzat szociálpoliti­kai főmunkatársa néhány ke­véssé ismerttel is megtoldott. Elsőként is azzal, hogy 29 ez­res Komló munkaképes korú (18-tól 60 évesig) lakóinak száma jelenleg 18 153. Rögzít- hetetlen szám, hiszen nyugdíjba kerülők, halálozások révén csökken, a munkába állásokkal növekszik. Az utóbbi esetek fordulnak elő ritkábban. Azt is nehéz megállapítani, hogy a munkaképes korúak kö­zül hányán lehetnek az aktív ke­resők, hiszen a 18 153-ból le kell vonnunk a hozzávetőleg 3000 munkanékülit, 800 egész­ségkárosodás miatt járadékra szorulót, és nehéz megbecsülni a háztartásbeliek számát, akik­nek az aránya a korábban még magasnak számító bányászfize­tések miatt jóval magasabb volt Komlón az országos átlagnál. Mindebből kiderül, hogy a munkaképes korú lakosságnak csak mintegy 54 százaléka aktív dolgozó, s összetételének egyik legszembeötlőbb - s legfájóbb - következménye, hogy az állás­talan fiatalok aránya különösen magas. • Az is tény, hogy 1990-ben még 4000 munkanélkülit tartot­tak nyilván a városban és a munkanélküliségi ráta tartósan 17 százalék körül mozgott, s ez utóbb néhány százalékponttal csökkent ugyan, de kérdés, hogy mennyire tekinthetjük reá­lisnak e százalékokat. Az ön- kormányzat négy éve már re­gisztrálta a helyzetet a születé­sek csökkenő számával együtt, de természetesen nem sokat tu­dott tenni. Erőihez mérten mégis sokat tett az ingyen­konyha, a fogyatékos fiatalokat foglalkoztató Habilitas Kft., majd a Családsegítő Szolgálat létrehozásával, a Leo Amici Alapítvány révén működtetett drogtelep, az alkoholgondozó, a hajléktalanok szállása vagy az országosan is egyedi lakástá­mogatási formát kínáló Albér­lők háza kialakításával. Igaz, a négy bölcsődéből megszüntet­tek kettőt, részben azért is, mert ennek az intézménynek fenntar­tása kizárólagosan az önkor­mányzatot terheli. Az Albérlők háza révén ed­dig 25 család jutott önálló la­káshoz, a hajléktalanok szállása viszont a korábbi évektől elté­rően már a nyár végén kitehette a „megtelt” táblát. Az alkohol­gondozót tavaly februári maga­lakulása óta féléves átlagban 80-an keresik fel. A városban öt melegítőkonyha van, ahol 260-an étkezhetnek kedvezmé­nyesen, közülük 60 embernek nem kell térítést fizetnie. Ma a város 1 milliárd 392 milliós' költségvetéséből 168 millió forintot fordítanak a szo­ciális szférára. A pénzből 153 millió normatív támogatásként érkezik az intézményekhez, amihez a város 15 millióval já­rult az idén. A pályázatok révén a városba jutó pénz, amely hozzájárult egy-egy szociális intézmény lét­rehozásához, évről-évről apadó forrás, amely ma már a 10 mil­lió forintot sem éri el. Igaz, az idén már a hajléktalanoknak is államilag garantált normatíva ­fejkvóta - jár, ami most 1,7 mil­liós támogatást jelentett. A jö­vedelemtől is függő támogatási formákat felsorolni is sok, de hogy a „szociális háló” hol és miért lyukad ki, az - túl az álta­lános okokon - szinte követhe­tetlen. Mindenestre ott tartunk - mondja Fábos Józsefné, hogy a még meg nem vásárolt 1895 bérlakás bérlőjéből 1350-en tar­toznak tartósan lakbérrel és víz­díjjal a díjbeszedő Városgaz­dálkodási Rt—nek, és csak ez a tartozás 30 milliós, egyre nö­vekvő kintlévőséget jelent a cég számára. Már a távhőszolgálta­tás is 20 millió forintra vár - egyre kevesebb reménnyel. Szerencsésebb a helyzete az áramszolgáltatónak, hiszen előbb vagy utóbb egyszerűen csak „házhoz megy” és kikap­csolja az árammérőt, ha nem fi­zetnek. Csak tavaly 85 árammé­rőt kapcsoltak ki Komlón. B. R. Tanfolyamok a művelődési házban A jó pap holtig tanul. A „közművelő” munka apropója manapság nem is lehet más. Ennek jegyében szervezi újjá tanfolyamait a Komlói Városi Művelődési Központ, ahol vár­hatóan ismét a német és angol (kezdő-haladó) nyelvtanfolya­mok lesznek a legnépesebbek. Jelentkezőket várnak a nyugdí­jasok tavaly sikerrel útnak indí­tott szabadegyetemére, az „ott­honszépészeti” tanfolyamra, a szabás-varrásra - ahol kedvező feltételek mellett mindent meg­tanulhatnak a jelentkezők, és válj a az érdeklődőket a csipke­verő asszonyok klubja is, külö­nösen, hogy ez az elmélyültsé- get kívánó munka az öröm mel­lett hasznot is hozhat. Indul a fotóklub, amelynek tagjai a „Komlói képeskönyv” fotóit készítették. A nyáron volt tízéves a bel­városi nőklub és minden gond­jaival küzdő beteget szeretettel és tanácsaival vár a cukorbete­gek közössége is. Az újak közé tartozik és a megújulást szolgálja az ősszel induló ,Átváltoztatjuk”- tanfo­lyam, amely főként hölgyeknek ajánlott, hiszen a külcsín és a fellépés dolgaiban segít. Újdon­ság a „Tanuljunk közszereplést” című intenzív kurzus is, amely a közéletbe belekóstoló felnőttek számára retorikai-kommuniká­ciós előadásai miatt is különö­sen hasznos lehet. A most létre­hozott „Ragadd meg a napot” Alapítvány pedig a legkisebbek - a 3-6 évesek - számára sze­retne rendszeres, kreatív kéz­műves-drámapedagógiai prog­ramot nyújtani szombat délelőt­tönként. Ä személyiségfejlesz­tés csoportterápiás és ugyan­csak drámapedagógiai elemek­kel segített útját a felnőttek számára kínálja a „Segítő cso­port”; és tanfolyamára várják a videóval, a videó használatával most ismerkedőket, akik később klubot alakíthatnának. Mit ígérnek a pavilonok? Olcsóbb gyümölcs- és zöld­ségárakat ígérnek azok a pavi­lonok, amiket a szegedi Ágro- ker Rt. helyezett el a napokban Komlón az uszoda mellett. Az uszodába jókora hűtőbázist te­lepítettek a szegediek, jövő hét­főn - a hétvégi ünnepi nyitást követően - már az árusítást is meg akarják kezdeni. A pavilo­nok száma tízre emelkedik majd, néhányat a tervek szérint a helyi iparosok is kibérelhet­nek árusítás céljára. De kedvére való lehet a komlóiaknak a me­zőgazdasági eszközök a félbe­maradt uszoda területén meg­nyíló szakboltja is, ahol disz­kont áron juthatnak hozzá a kis­kertekben leggyakrabban hasz­nált szerszámokhoz, permeter zőszerekhez, kisgépekhez is. A leendő gyümölcsösbódék Szegedről Fotók: Läufer László Nemcsak szüreti bálra készülnek Mánfán A hétvégén bizonyára elkel­nek a csőszlányok Mánfán, ha a csőszlegények elég rámenősek lesznek. Vidám hétvégi szüreti bálra készül a falu, a szombati eseményre azért is különösen büszkék lehetnek, mert ha a technika ördöge és a próba­üzemű helyi televíziós kábel- rendszer engedi, akkor a falube­liek otthon a képernyőn hely­színi közvetítést is láthatnak a művelődési házban és környé­kén zajló eseményekről. A fa­lunak ugyanis saját televíziós stábja, és a helyi eseményeket, önkormányzati híreket össze­foglaló újságja is van. A szüreti nap a lányok kiké­rőjével kezdődik, majd a ha­gyományápoló ünnep kora dél­után a művelődési házban foly­tatódik, a napot szüreti bál zárja. De nemcsak mulatságra ké­szülnek Mánfán, hanem aszfal­tozzák az utakat. Két mellékút már készen áll, rövidesen befe­jeződik a temető felé vezető is. Készülőben a község felső és alsó utcáit összekötő lépcsősor vízelvezetése; pályázat révén 600 ezer forintból vásárolhattak orvosi műszert a rendelő szá­mára, és saját erőből ugyaneny- nyit fordítottak az idén telefon­fejlesztésre, így arra is, hogy Vágot-puszta, Cifra-malom és Bánusz tanya is össze legyen kötve a világgal. TV-Best - új rovattal A komlói TV-Best csütörtö­kön és pénteken - szeptember 15-én és 16-án - egyaránt 17 óra 30-tól jelentkezik műsorával a helyi kábelrendszeren. A közön­ség színes összeállítást láthat a közelmúltban lezárult Komlói napok eseményeiről. A közeljö­vőben pedig egy új sorozattal bővül a „TV Best Komló” mű­sorválasztéka. A műsorszerkesztők a nézők jogi problémáira, gondjaira pró­bálnak megoldást találni, segít­séget, tanácsot nyújtani, ennek érdekében „Jog-Ász” címen in­dítanak egy új rovatot, összeállí­tásához természetesen a komlói nézők hathatós közreműködését is kérik, jogorvoslatra váró pana­szaikra is számítanak. Leveleiket a „TV Best Komló” Alkotmány utca 26. sz. alatti címre várják, a borítékon „Jog-ász” jeligével. Négy évtized a katedrán Erdélyi Imre tanárurat (balról) a város polgármestere dr.Tóth József is köszöntötte a napokban Fotók: Läufer László Némiképp rendhagyó mó­don a bányalapító Jánosi Engel Adolfnak ítélte a Komló Város Díszpolgára kitüntető címet az önkormányzat képviselőtestü­lete a Komlói Napok alkalmá­val; talán hogy a posztumusz díj némiképp a város jövőjébe (a bánya jövőjébe is?) vetett hi­tet is kifejezze. A város életé­ben fontos szerepet játszó személyiségek közül méltán kapott „Pro Civitate” kitünte­tést egy nyugalmazott pedagó­gus; a már 75 éves Erdélyi Imre tanár úr.- A Felvidéken születtem - mondja Erdélyi Imre - de már 1919-ben Komlóra kerültem, mert édesapám a bánya révén itt kapott állást. Régi, ízig-vé- rig pedagóguscsaládból szár­mazom. Édesanyám, édes­apám, de még a nagyszüleim is pedagógusok voltak. Egész gyermekkoromban egyházi emberek és ők vettek körül, az ő hatásukra - azt hiszem ­egyértelmű volt, hogy erre a pályára kerülök. Egyházi gim­náziumban érettségiztem, majd 1938-ban Kőszegen végeztem a tanítóképzőn. Mint olyan so­kan, én is állás nélkül marad­tam volna, ha édesanyám nem tanít Komlón a Belvárosi Isko­lában, és a rábízott 120 gyerek gondját nem osztja meg velem. Egy évig segítettem neki, majd végre fizetett tanító lettem az iskolában. 1942-ben be kellett vonulnom, majd a háború után visszakerültem Komlóra és ugyanabban az osztályban folytathattam a tanítást, ahol abbahagytam. • Rövidesen tanári diplomát is szereztem, majd 40 éven át - 1980-ig - az iskola kémia-bio- lógia-földrajz szakos tanára voltam. Mindenem volt a taní­tás. Mindig arra törekedtem, hogy az óráim ne legyenek unalmasak. Szívesen és sokat kirándultunk. Ma is rám kö­szönnek, meg-megállunk egy-két szóra, és ez többet ér minden kitüntetésnél. L. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom