Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-12 / 251. szám
1994. szeptember 12., hétfő A mai nap uj Dunántúli napló 3 A nemzetiségek legtöbbje igényli létrehozását Kisebbségi önkormányzat, de hogyan? Az már köztudott, hogy a Magyarországon élő kisebbségek az idei önkormányzati testületi választásokkal egyidőben kisebbségi önkormányzatot is választhatnak. Ennek lebonyolítási rendjével, működésével kapcsolatban viszont nagyon sok a bizonytalanság, legfőképpen azért, mert az érintettek jobbára csak a tervezetet ismerik, ahol csak a vágyak voltak felsorolva, a konkrét döntési hatáskör meghatározása nélkül. Dr. Fekete Géza, a sellyei körjegyzőség jegyzője elmondja, valamennyi községben várják már az önkormányzati törvény módosítását, mert abban valószínű szó lesz a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának szabályozásáról is. A körjegyzőséghez 6 település tartozik, valamennyi érintett nemzetiségi ügyekben, leginkább a cigányság lenne rászorulva egy meghatározott döntési hatáskörű testület létrehozására. Bogdán Tibor, az egyik község, Marócsa cigány szervezetének, a Fii Cui Noi-nak (Tarts velünk) a vezetője csak megerősíteni tudja a jegyző szavait. Az érdekvédelmi szervezetük ugyan bejelentette, hogy létre akaiják hozni a kisebbségi önkormányzatot (a törvény ugyanis nem írja elő a kötelező választást), ám arról még fogalmuk sincs, hogyan történik majd a választás, milyen jogkörökkel rendelkezik majd a testület. Nekik viszont már konkrét elképzelésük van arról, mibe akarnak beleszólni, milyen kérdésekben legyen csak véleményezési, miben vétójoguk. Szociális ügyek megoldásában például sokkal nagyobb beleszólást követelnek, mint amit a jelenlegi önkormányzati felállásban megkaptak. Drávasztárán viszont eddig még nem kérték az önkormányzat létrehozását, holott a település lakóinak 80 százaléka horvát nemzetiségű. A polgár- mester, Horváth Ferenc szerint ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen már a jelenlegi testület is kisebbségi önkormányzatnak tekinthető, a tagok többsége horvát. Ettől függetlenül szükségesnek tartaná a két testület szétválasztását, mert - mint mondja - az érdekek így markánsabban megjelennének. A polgármester a magyarországi horvátok szövetsége választmányának tagja, a szervezeten belül még csak arról született döntés, szorgalmazni fogják a kisebbségi önkormányzatok létrehozását. B. G. Nagyobb támogatást A korengedményes nyugdíj Foglalkoztatási Alap terhére tö- rénő részbeni vagy teljes átvállalását a Munkaügyi Minisztérium több szakértője sem tartja indokoltnak. Véleményük szerint a korengedményes nyugdíjazás kérdésében a munkaadói, munkavállalói, valamint a nyugdíjbiztosítási szervek megállapodásának kell irányadó szerepet kapnia. A munkanélküliek hatékonyabb ellátása érdekében célszerűnek tartják a szakértők azt is, ha a részmunkaidős foglalkoztatás a jelenleginél nagyobb támogatásban részesül. Már az elnevezését is módosítani kellene szerintük „csökkentett munkaidős foglalkoztatás”-ra, ez jobban kifejezi a lényeget. Javasolják, hogy az ehhez kapcsolódó támogatást ne csak a jelenlegi egyharmados munkaidőcsökkentésnél, hanem már egynegyedes csökkentésnél is igényelhessék a munkáltatók. A szakemberek sikeresnek ítélik meg az ingázó tartós munkanélküliek utazási költségtérítésének intézményét, amit idén február 1-jétől egy kormányrendelet alapján vehetnek igénybe. Az ingázó tartós munkanélkülieket foglalkoztató munkaadóknál - az őket kötelezően terhelő utazási költségeket - a Foglalkoztatási Alap vállalja magára. A szakértők szerint ezt a lehetőséget a munkanélküliek szélesebb körére kellene kiterjeszteni. Az új munkahelyek létrehozásának támogatása fontos foglalkoztatáspolitikai eszköz. A szakértők álláspontja viszont az, hogy ez a támogatás hatékonyabban működhetne a terület és gazdaságfejlesztés eszköz- rendszerébe integrálva. Gyakorlati oktatás az új, korszerűen felszerelt tanműhelyben Fotó: Läufer László Csúcstechnika a tanműhelyben A pécsi 500. sz. Angster József Ipari Szakmunkásképző Intézetben és Szakközépiskolában ebben a tanévben már az új, kabinetrendszerű varrodai tanműhelyben folyik az elméleti és gyakorlati oktatás. Az Ifjúmunkás utcai épületben még a nyáron elkészült az új ruhaipari oktató kabinet. A 7 millió forintos beruházással készült tanműhelyben a világviszonylatban is csúcstechnikát jelentő japán JUKI-márkájú varrógépeket helyeztek el, amelyeken a tanulólányok már a korszerű varrásmódokat sajátíthatják el. A percenként 5000 öltésre képes elektronikus, programozható 15 varrógép lassított üzemmódra is beállítható a kezdők részére. Ezen kívül 5 új célgépet is munkába állítottak, amelyek tisztáznak, gomblyukat készítenek és felvarrják a gombokat is. A varrástechnikát kiegészíti két-két univerzális szabászgép és vasalógép is. Mint dr. Herbert János igazgatótól megtudtuk, a pénzügyi fedezetet a Szakképzési Alap pályázatának elnyerésével és sok-sok vállalat támogatásából biztosították. A szerelési munkák jelentős részét maguk a tanulók és az oktatók végezték el. A nyárvégi üzemi gyakorlatot Zoltánná Sümegi Erzsébet osztályfőnök és Remeczky Lász- lóné szakoktató irányításával kísérletképpen már itt töltötték el a lányok. A tavaly indult ruhagyártó szakközépiskolai oktatásban 45 lánytanuló vesz részt. Egyelőre még várják az első fiú jelentkezését. Korábban a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezet tanműhelyében dolgoztak. Az új gépeken tanulni, szabni, varrni valóságos élményt jelent a tanulóknak. Egréder Andrea szerint:- Amint belépünk az új tanműhelybe, feloldódik bennünk a feszültség. Az első osztályos Andrási Dóra Újpetréről jár be, míg az osztály legjobb tanulója, Mester Katalin Atáról. Dúl Krisztina véleménye:- Külön élmény, hogy nem kell sokat ollóval vágni, mert azt gép csinálja. Most már magunk is készítünk szabásmintát. Kovács Dóra később kirakat- rendező vagy ruhatervező szeretne lenni, de több lánynak is ez az álma. Tanulás, varrogatás közben tervezgetik a jövőt. A kiemelkedően szép kialakítású tanműhelyben kedvet kapnak a szakmához a gyerekek. A tanítás rendszere pedig ezt a célt szolgálja. Rozvány Gy. Tisztelt Olvasóink! Ismét kénytelenek vagyunk emelni október 1-jétől az Új Dunántúli Napló árát! Az eladási ár példányonként 19,50 forintra emelkedik, az egy havi előfizetési díj 437 forintra, míg egy esztendőben 4776 forintért lesz kötelességünk Önöket szolgálni. Az előfizetési díjak (a rendszeres olvasóink kedvezményei) havonta három, negyedévente tizenkettő, évente hatvan Új Dunántúli Napló árengedményét tartalmazza. Az éves előfizetőink így 20 százalékos díjkedvezményben részesülnek. A főszerkesztőnek természetesen legfontosabb feladata, arra törekedjen, hogy az újságban megjelenő írások, több tucatnyi információ a napi életben már a kora reggeli órákban segíteni próbáljon az Olvasónak, akiknek tábora Baranya összlakosságának kétharmadát teszi ki. Sajnos ilyen feladatai vannak, a kenyér, a hús-, a tej-, az energiaárak, az infláció közlése mellett az Új Dunántúli Napló árának növelését is az Önök tudomására kell hoznia. Tudom, hogy ezúttal ez a hír nem előnyös azzal szemben, hogy ez a lap mindig arra törekszik, hogy Baranya, hazánk, a világ életéből a legkorábban az Önök látószögébe kerüljenek információink. Lombosi Jenő A kiváltó okokat kellene megszüntetni Bezöldült a siófoki öböl A Balaton vízhőmérsékletének 20 fok alá süllyedésével elpusztulnak ugyan a tóban az elmúlt hetekben robbanásszerűen elszaporodott kékalgák, de nem szűnnek meg a víz minőségének biológiai romlását előidéző okok. Az ideihez hasonló, hosszú forró nyár esetén a jövőben is számítani lehet az algák tömeges megjelenésére. Mint Szabó Mátyás, a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI tudósítójának elmondta: a tó biológiai vízminőségromlásának. az algásodásnak a megállítása céljából a kiváltó okokat kellene mielőbb tudományosan, célorientált program keretében feltárni, majd megszüntetni. Ennek érdekében meg kellene kezdeni a tó ökológiai védelmére már az előző kormány által kidolgozott és elfogadott program, valamint a közeljövőben a kabinet elé kerülő - s az igazgatóság szakemberei által összeállított - Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Programban rögzítettek megvalósítását. A legsürgetőbb feladat a Kis-balatoni védőszűrőrendszer második ütemének mielőbbi kiépítése, az algáktól leginkább szennyezett keszthelyi öböl rétegkotrásának a folytatása, valamint a tóba jutó szennyeződések maximális csökkentése. A Kis-balatoni szűrőrendszer második üteme - amelynek feladata az lesz, hogy kiszűrje a tavat nagyobb részben tápláló Zalából a foszfor és nitrogéntartalmú szennyeződéseket - pénzhiány miatt - a tervezettnél lassabban készül. Az idén 350 millióval kapott kevesebbet e célra a vízügy, így a legjobb esetben is csak 1999-től töltheti be rendeltetését. Szünetelt az idén a keszthelyi öböl növényi tápanyagokkal leginkább szennyezett rétegének a kotrása. Erre a célra tavaly a Phare-program keretében 1 millió dollárért vásároltak egy különleges uszókotró berendezést. A hajó azonban a működtetéséhez szükséges összeg hiányában az idén egy órát sem tudott dolgozni, pedig tavasztól őszig 30-40 hektár biológiai vízminőségjavító kotrást végezhetett volna el. Ugyancsak az anyagiak hiánya miatt lelassult a Balaton környéki településeken a csatornahálózat építése, a szennyvíztiszító művek bővítése. Szabó Mátyás felhívta a figyelmet: a vízminőség védelmének érdekében fontos a hordalékfogó berendezések teljes körű kiépítésének megkezdése, a csapadékvizet a tóba vezető árkok rendszeres tisztítása -, ami az önkormányzatok feladata -, s az illegális szennyví- zürítő-helyek végleges felszámolása. Az idáig tiszta siófoki öböl „bezöldülése” figyelmeztető jel arra - mondta a szakember, hogy mielőbbi és hatékony intézkedésekre van szükség. Siófok térségében ugyanis az úgynevezett A-klorofill érték augusztus végére megduplázódott. Az algák robbanásszerű elsza- podását a hosszan tartó forróság mellett az is okozhatta, hogy a Balaton vízének tavaszi leeresztése során a spórákat az áramlás a keszthelyi öbölből átsodorta a tó keleti felére. S mivel a vízben a kívánatosnál több a nitrogén- és a foszforszennyeződés, azok ideálisan fejlődhettek. A Holdudvar Színház musicalje Az ifjú színészpalánták a holdudvar szekerén Fotó: Müller Andrea Ha a darab mesél és mond valamit, már megérte beülni a színház egy-egy esti előadására, ennél pedig legfeljebb csak „csinálni” lehet jobb (mármint a színházat) - vallják az egészséges ifjúkori lelkesedés maximális hőfokával, az első szárnypróbálgatásokhoz dukáló izgalommal a pécsi Holdudvar Színház tizen-huszonéves tagjai és alapítói. Néhány, a közönségtől tisztességes tapsözönnel megköszönt bemutató után most egy musical színpadraállí- tására készülnek. Pontosabban: szövegét és dalait már megírták, csupán a próbák vannak hátra.-Az ötlet még három évvel ezelőtt vetődött fel - mondja Rendes Zoltán -, és főként azért tartottunk ki mellette, mert Magyarországon a musical, amelynek amerikai hagyományai követésre méltóak, máig nem elismert műfaj. Mindene- ekelőtt azt a téves elképzelést szeretnénk megcáfolni, hogy a musical nem több, mint egy rossz történet, ami zenével eladható. A dalaink romantikusak, sőt erősen szentimentálisak, ami számunkra egy tisztább korhoz való visszahajtás lehetőségét ígéri, például a sanzonokban, kuplékban bővelkedő szá- zadelőhöz. Noha a Holdudvar, „civilben” egyébiránt bölcsészkaros egyetemista tagjai, Rendes Zoltán, Bogárdi Aliz és a Holdudvar Alapítvány elnöki posztját betöltő Bús Imre Oszkár a századelőnk miliőjéből aligha őrizhetnek emlékeket, mindenesetre remek hangulatú percekkel lepték meg néhány hónapja, több ízben is előadott kabaré-összeállításuk közönségét. Az „Anno 1900” című produkciót pedig már televíziós felvétel is őrzi. A november 25-i premierre tervezett és a pécsi Bóbita Bábszínházban helyet kapott musicalről viszont elöljáróban nem óhajtottak túl sokat elámulni, a meglepetés tágan értelmezhető szándékára hivatkozva. Jelmondatát viszont igen: „Van-e álom, s ébrenlét - a valóság a tét”, s mint hozzáfűzték, a darab nem kisebb pszichikai bravúrra vállalkozik, mint hogy hidat emeljen az álom és valóság közti „szakadék” fölé. A Pécsi Napok rendezvénysorozatának keretében műsorra tűzött Holdudvar-est már jóval „prózaibb” mondanivalót, de annál szórakoztatóbb, könnyedebb perceket ígér. Hogy Holdudvarék „véresen komolyan” veszik, építgetik és formálgatják, az általuk, találóbb kifejezés híján alternatívnak nevezett mini-színházukat, abban tulajdonképpen nincs semmi kivetnivaló, hiszen e műfaj hiteles művelésére a teljes elhivatottság-érzés birtokában érdemes csak törekedni. Különösen napjainkban, amikor a közönség ugyan hálás tapssal köszön meg egy-egy jobb előadást, de ez a kultúra anyagi mankóit már-már láthatatlanná zsugorító pénzszűkén vajmi keveset könnyíthet. „Névtelenül”, pályakezdőként pedig éppenséggel nem szívderítő szponzorok, támogatók után kilincselni. A Pécsi Nemzeti Színház egykori stúdiójából verbuválódott Holdudvar-mag tagjai is tartották már próbáikat a „pincétől a padlásig”, leleménnyel igyekeztek fillérekből „pofásra” varázsolni díszleteiket, de némi keserűséggel csak a támogatók hiányát említik. És legutóbbi, valóban meglepő érdektelenség miatt egyelőre kudarcot vallott próbálkozásukat: ingyen ajánlották fel ugyanis Baranya iskoláinak, a magyar- és világirodalomból válogatott összeállításaikat, de az iskoladrámákat - amelyre Nyugat-Európa országainak oktatási gyakorlatában számos példa akad - kínáló ajánlatokra mindössze egyetlen helyről érkezett válasz... Korokodilkönnyeket azért nem hullattnak (legfeljebb csak színpadon) - próbálnak és próbálkoznak tovább. Tröszt É.
