Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-11 / 250. szám

Szédítő konzervárak A házi befőzés akkor is olcsóbb, ha vesszük az alapanyagot Az a 780 ml-es zöldborsó, ami 39 forintért hagyta el a gyá­rat, 120 forintos áruként kö­szönt vissza az élelmiszerüzlet polcairól. Ezt a tavalyi példát egy konzervgyári ismerősömtől hallottam, amikor arról beszél­gettünk, hogy vajon mire szá­míthatunk ebben az évben a konzervipari termékek árait te­kintve? Pillanatnyilag egy dolog biz­tos: drágábbak lesznek a befőt­tek, lekvárok és a savanyúsá­gok. Egyrészt azért, mert egyes gyümölcsökből - például kaj­sziból - eleve nagyon kevés termett, a szárazság nem tett jót több zöldségfélének sem, tehát eleve kevesebbet tudtak a a gyá­rak felvásárolni. A tervezettnél kevesebb zöldborsót tudott felvásárolni a Paksi Konzervgyár is. Zöldbab­ból is kisebb volt a kínálat, a kajsziról nem is beszélve. Kör- mendy Gyula, vállalati biztos elmondta, hogy hozzávetőlege­sen 25 000 tonnányi nyersanya­got dolgoznak fel, ami ugyan elmarad a tervezett mennyiség­től, de háromszorosa az előző évek termelésének. Bérmunká­ban dolgoznak, a termékek je­lentős része németországi pi­acra készül. A nagyatádi konzervgyár is kevesebb zöldborsót tudott fel­dolgozni idén, mint amennyit tervezett, viszont zöldbabból többet. Ami a gyümölcsöket illeti: idén nem volt jó a termés, ami a termelői árakban is érzékelhető volt. dr. Fodor Árpádnak, a Limpex Kft. Nagyatádi Kon­zervgyára igazgatójának véle­ménye szerint is árnövekedéssel kell számolni a konzerveknél. Az elmúlt időben emelkedtek az energia árak is, és akkor még egy szót sem szóltunk arról, hogy hány kereskedelmi áttéte­len jut el a termék a gyártól a fogyasztóig. Az utóbbiak kiiktatásával lé­nyegesen csökkenthető a sava­nyúságok, befőttek ára. Nyilván ilyen számítás alapján alakultak azok a vállalkozások, amelyek kisebb mennyiségű - egy sző­kébb körzet ellátására elegendő - savanyúságfélék, lekvárok, befőttek előállítására alakultak az elmúlt hónapokban. Az pedig s napi beszélgeté­sekből is egyértelmű, hogy a háztartások jelentős részében folyik a befőzés. Óriási a forga­lom a nagybani piacokon. Most különösen a paprikának van ke­letje, de ládaszám vinnék - ha lenne elegendő! - a paradicso­mot is. A háziasszonyok számí­tásai szerint ugyanis az otthoni konzerválás még akkor is lé­nyegesen olcsóbb, ha a nyers­anyagot meg kell venni. Aki pedig nem tudja hol tárolni az üvegekbe zárt nyári termést, az már előre kesereg, hogy vajon mennyiért tud majd megvenni mondjuk egy ötliteres csemege uborkát. T. E. Egy nagy, vagy sok kis szemüveggel, de alaposan meg kell nézni a konzervek árait Fotó: Müller A. A hatalmas, állítható kerekű gép könnyedén elboldogul a méte­res magasságú parlagfűvel Fotó: Läufer László Géppel a parlagfű ellen Gyorsabb haladás Kaposvárott A pécsi PERSZI Szivattyú­technika tulajdonosa, Gyenis Sándor a szükségből kovácsolt erényt, amikor az időhiány mi­att derékmagasságban elgazo­sodott szőlőjében nem boldo­gult már sem a motoros kapáló gépével, sem a fűnyírójával. Törte a fejét, hogy mitévő le­gyen, míg rájött a megoldásra. Motoros fűnyíróját áttervezte és átalakította merevített vázúra, egymástól függetlenül állítható, az eredetinél jóval nagyobb át­mérőjű kerekűre, így gépe ferde irányban is megdönthetően jól vágja akár az egy méter magas gazt, parlagfüvet. A második vágásra gépe a kerékmagasság állításával a továbbiakban már hagyományos fűnyíróval is könnyedén vágható pázsitot csinál. Új gépe a szőlőjéban, a MÓL Rt. pécsi bázistelepén, és másutt is eredményesen irtotta ki a pollen-veszélyt is jelentő, derékmagasságé gaztengert. Maga is meglepődött, hogy a gaznak és ezzel a pollen-ve­szélynek is hadat üzenő gépe iránt mekkora az érdeklődés. Csak győzze gyártani. B. M. L. Miután a Balaton közelsége miatt meglehetősen nagy a so­mogyi megyeszékhelyen nap mint nap áthaladó autósforga­lom, bizonyosan nem csupán Kaposvár szülöttei fogadják örömmel a Kaposvári Közúti Igazgatóság nagyszabású, 231 millió forintos Berzsenyi utcai beruházását. Eredményeként az ősz derekától már egy korszerű, négy sávos autóúton haladha­tunk át a korábbi, szűkre mére­tezett, agyonszabdalt, foltozga­tott burkolatú útpálya helyett. Az utóbbi évek során elisme­rést érdemlően kicsinosított és „felöltöztetett” sétáló utca kö­zelségében különösen lehan­goló látvány fogadta a Berzse­nyi utca járókelőit. A járműve­zetőket türelmetlen cammo- gásra késztető autóutat lerob­bant épületek, siralmas állapotú házsorok kísérték. Példaként egy még a századelőn használa­tos közfürdő is, amely pedig egykor tetszetős homlokzattal büszkélkedhetett. A környék rendbehozását és az útépítést éppenséggel a magas területbiz­tosítási, szanálási, lakó- és in­tézményelhelyezési költségek nem tették eddig lehetővé. A beruházás tulajdonképpen másfél évtizedes folyamat lezá­rása, ugyanis a 67-es számú főút Berzsenyi utcától északra eső szakaszát még a ? 80-as évek elején korszerűsítették, az attól délre eső Donneri felüljárót 1988-ban, déli bevezető sza- kasztát pedig 1991-ben adták át. A korszerűsítéssel most a Stra- bag Hungária Építő Kft-t bízták meg. Az egy kilométer hosszú út 2-2 sávos pályáit két méter széles zöldsáv választja el egy­mástól, a csomópontokban pe­dig külön fordulósávokat építe­nek a nagyíves balrakanyaro- dáshoz. Jó hír, hogy a szakasz teljes hosszát önálló vonalveze­tésű kerékpárút is kíséri majd. Az örömbe azonban némi üröm is vegyült, több fórumon elhangzott ugyanis korábban az az észrevétel, hogy az út építé­sét sokan a város, amúgy is for­galmas központját kikerülő sza­kaszán tartanák célszerűenk.- Egy út építése 50-100 évre szól - jegyezte meg Brassói Pé­ter, az önkormányzat beruhá­zási irodavezetője í fő aggá­lyunk az, hogy ez visszafordít­hatatlan folyamat, amely egye­bek mellett a környezetvédelem szempontjából sem kívánatos.-A főút teljes kaposvári nyomvonalát a város másfél év­tizede kidolgozott rendezési terve határozza meg - mondta Koszéj László, a Közúti Igazga­tóság fejlesztési osztályvezető főmérnöke. - Ez alapján va­lósultak meg a korábbi évek fej­lesztései is. Természetesnek tartjuk, hogy a hosszútávon ki­ható fejlesztésekkor mindig vannak új észrevételek. A Ber­zsenyi utca forgalmának ne­gyede az átmenő forgalom, ezért gazdaságtalan volna bár­milyen elkerülő szakasz építése. A leromlott állapot pedig feltét­lenül indokolta a korszerűsítést. A naponta 13-14 ezres for­galmat bíró út építéséhez 45 millió forinttal járult Kaposvár önkormányzata. Tröszt E. Új helyen a Bácska Ipartestület Az 1926-ban megjelent Iparos Almanach szerint a bajai ipartes­tület több mint ezres taglétszámá­val az ország egyik legtekintélye­sebb iparos egyesülete volt. Saját és rendkívül értékes könyvtárral, s mi több, székházzal rendelke­zett, melynek nagyméretű szín­padán színvonalas előadásokat rendeztek a kitűnő ipartestületi amatőr színjátszók. De a székház otthona volt a gyakori társas ösz- szejöveteleknek, mulatságoknak, szakmai előadásoknak is. Egé­szen addig, amíg az államosítások idején a székházat el nem vették az iparosságtól.- Sajnos, a jelenlegi jogi sza­bályozás - törvény híján - nem tette lehetővé, hogy a régi szék­házunkat visszakapjuk - mondja Vancsik Géza, a Bácska Ipartestület titkára. - Ezért a ta­vaszi küldöttgyűlés úgy határo­zott, hogy a vagyonmegosztá­sok során kapott összeget befek­teti olyképpen, hogy egy a kü­lönböző összejövetelek megtar­tására (gyermeknap, iparosgyű­lés, társadalmi alkalmak) meg­felelő új székházat vásárol. így a napokban az ipartestü­let a Petőfi-szigetre a Kismotor- és Gépgyár volt üdülőjébe köl­tözött. Az épületnek vendég­szobái is vannak, nagyterme ki­válóan alkalmas a régi iparos közösségi élet fellendítésére. A Bácska Ipartestület jelen­legi taglétszáma mintegy 900 iparos, a tagság most önkéntes, de ez az egyébként impozáns létszám az új székház vonzó volta miatt minden bizonnyal rövidesen növekedni fog a kö­zeljövőben. Gál Zoltán Hegyi levegő a panelban Készülék az asztma, a légúti megbetegedések ellen Az a levegő, amit boldogan beszívunk nap mint nap, egyre szennyezettebb, egyre több ve­szélyt hordoz. Két szempontra pedig különösen oda kellene fi­gyelnünk, az egyik a levegő iontartalma, a másik pedig a nedvességtartalom. Az Országos Közegészség- ügyi Intézet 1985-ben vizsgála­tot folytatott a két érték felmé­résével kapcsolatban, s az eredmény megdöbbentő volt: az iontartalom az optimális szint tizedét sem érte el a lakásokban, s a nedvességtartalom is a kívá­natos 30 százalék alatt maradt. Az ilyen épületekben, különö­sen a hat év alatti gyermekek és az idősek esetében az átlagosnál sűrűbben fordul elő légúti meg­betegedés, mandulagyulladás, asztma, de gyakori tünet a bőr­viszketés, az általános nyálka­hártyaszárazság is. Ez azért na­gyon veszélyes, mert a száraz levegő által kiszárított nyálka­hártyán a bacilusok szinte aka­dálytalanul haladnak át. A cél az lenne, hogy a pozitív ionok túlsúlya helyett negatív iontúlsúly legyen, ezzel válna a levegő olyanná, amilyent csak a hegyvidékeken szívhatunk. Ezt a hatást érhetjük el a Higro-Ion-Komfort nevű készü­lék segítségével. Egy haszná­lója így nyilatkozott:- Nem fűztem túlzott reményt a műszerhez, de aki látott már kruppös gyereket, biztosan megérti, hogy az ember mindent kipróbál. Már az első napon, amikor használni kezdtem a ké­szüléket, fiam hosszú idő után először végigaludta az éjszakát, azóta is csak ritkán fordul elő, hogy éjszaka felébred, és a leg­utóbbi kruppös roham óta szá­raz köhögése is teljesen meg­szűnt. Jó hatású a készülék álmat­lanság, szénanáthás tünetek el­len, és egyes asztmás esetekben is javulás mutatható ki. A vizs­gálatok szerint az allergiát okozó poratka is kevesebb. Az is haszon, hogy a készülék használata révén úgy 10 száza­lékos fűtési-és klimatizálási energiamegtakarítás is elérhető. A munkahelyekre is ajánlják, ahol az elektronikai eszközök alaposan közrejátszanak az ion­viszonyok romlásában. A kis szerkezet két részből áll, az alsó egy párologtató, me­lyet a fűtőtestre kell helyezni. A fölső rész a levegőt ionizálja, így a berendezés nyáron is használható erre a célra. Ehhez a funkcióhoz áramra van szük­ség, de nem kell megijedni, mert az évi fogyasztás nem éri el a 10 forintot. A készülék minden szükséges engedéllyel rendelkezik. Domonkos Miklós, a forgalmazó cég vezetője el­mondta, hogy októbertől várha­tóan ki tudják elégíteni az igé­nyeket. H. I. Gy. Adalékanyag készült a környezeti károk csökkentésére Nem fogy az ólmozatlan benzin Ki gondolná, hogy a ma­gyarországi autósok döntő többsége ólmozott benzint használ üzemanyagként. Ez már csak azért is furcsa, mert jelenleg az útjainkon közle­kedő gépjárművek jelentős há­nyada alkalmas az ólmozatlan benzin használatára, s ráadásul ez az üzemanyagfajta jelenleg még olcsóbb is, mint a környe­zetet jelentősen károsító ólmo­zott benzin. A forgalmat tekintve Ma­gyarországon a második he­lyen álló osztrák érdekeltségű OMV júliusban felmérést ké­szített a kútjainál tankolok kö­rében, amelyből kiderült, a gépjárművek 85 százaléka használhatna az ólmozott he­lyett ólommentes üzemanya­got, amely a környezet károsí­tását jelentősen csökkentené. „Az eddig beérkezett több ezer válaszból Magyarországra nézve tipikusnak mondható kép rajzolódik ki, amely meg­erősíti az ezzel kapcsolatos ku­tatások eredményeit” - mon­dotta dr. Herwig Traussnigg, a vállalat benzinkúthálózatának igazgatója. „Az ügyfeleink 85 százalékának gépjárművük adatai alapján azt tanácsolhat­tuk, hogy a jövőben ólommen­tes benzint tankoljanak.” Arra már nem tér ki a felmé­rés, vajon mi okozza az úrve­zetők körében az ólommentes iránti viszolygást, feltehető vi­szont, hogy az okok között az első helyen szerepel az isme­retlentől való tartózkodás. Az ÖMV természetesen nem érdek nélkül végezte a felmérést. Nemrégiben forga­lomba hoztak egy olyan, csak ólommentes üzemanyaghoz használható adalékanyagot, amely nemcsak meghosszab­bítja a motor élettartamát, ha­nem jelentősen hozzájárul a károsanyag-kibocsátás csök­kentéséhez is. Az adalékanya­got Ausztriában több évi kuta­tómunkával fejlesztettek ki, úgynevezett harmadik generá­ciós adalékanyag, amely nem tartalmaz a környezetet káro­sító és mérgező klórt. Ennek piaci bevezetése előtt vizsgáltatta meg szakértőkkel, milyenek a magyar autósok üzemanyag felhasználási szo­kásai. S azért szervezte meg a töltőállomásokon a tanácsadó szolgáltatást, hogy az adalék­anyagot ügyfelei körében is megismertesse. Ez a cég szempontjából teljesen érthető magatartás. Ha viszont az au­tósok közül azok, akik hasz­nálhatnak ólommentes benzint, ezentúl csak ezzel járnának, az már nemcsak a vállalatnak, hanem az egész élővilágnak hasznos lenne. B. G. 1994. SZEPTEMBER 11., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom