Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-10 / 249. szám
1994. szeptember 10., szombat Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Mennyit keresnek a szomszédos országokban? Jelentős különbségek tapasztalhatók a kelet-közép-európai országokban elérhető keresetekben - állapítja meg az ÖPWZ - Ausztria legnagyobb gazdaságossági elemző és független menedzserképző központjának - felmérése. A térségben készített felmérés kezdő, illetve három-ötéves gyakorlati idejű, különféle végzettségű szakemberekre terjedt ki. Az egyetemi végzettségű kezdők keresete Szlovéniában a legmagasabb, schillingre átszámítva 8.700 ATS. Ezt követi Lengyelország 4.200, Magyar- ország 3.500, Csehország 2.500 és Szlovákia 1.800 schillinggel. Ausztriában ugyanakkor ez a kategória átlagosan 25 ezer schillinget keres. A három-ötéves gyakorlat esetén ugyanezt a sorrendet figyelték meg a felmérés készítői. A Szlovéniában elért kereset 11.850 schillingnek felel meg, a lengyelországi 5.100, a magyarországi 4.200, a csehországi 3.300, a szlovákiai 2.400 schillingnek. Ausztriában ilyen gyakorlati idővel 30 ezer schillinges kereset érhető el. A most befejezett vizsgálat eredményei iránymutatóul szolgálhatnak a különféle szakmák számára: mennyibe kerül az egyes országokban a kezdő szakemberek alkalmazása. A felmérés készítői nemcsak az egyes országok, de országokon belül a vállalattípusok között is számottevő különbségeket találtak. A kis- és közép- vállalkozások többsége sokkal jobban fizet, mint a nagyvállalatok. A nagyvállalatok még tartják a korábbi évek kereseti szerkezetét, nem eléggé rugalmasak, hogy a teljesítményekhez igazítsák a fizetéseket. A különbségek sokszor a jövedelem 50 százalékát is elérik. Megfigyelték, hogy a nagyobb városokban körülbelül 50 százalékkal keresnek többet mint vidéken. Nagy a különbség a tisztán hazai, illetve a külföldi érdekeltségű vegyes vállalatoknál elérhető jövedelmek között. Csehországban például a felsőfokú végzettségűek a vegyes vállalatoknál 330 százalékkal keresnek többet. Panelépületek felújítása A Vadász utcai gyárban most Kanadába és Németországba varrnak kesztyűket Fotó: Läufer L. Visszatért a külföldiek bizalma Lélegzethez juthat a Hunor Kesztyűgyár Megjelent a panelos lakóépületek felújítása című kézikönyv, amely a tulajdonosoknak, kezelőknek, tervezőknek, beruházóknak, kivitelezőknek ad tanácsokat az építkezéshez, felújításhoz. A kötet összegzi a legújabb hazai és külföldi kutatási eredményeket. A panelos épületeknek ugyanis olyan sajátosságai vannak, amelynek tapasztalatai elsősorban külföldön állnak rendelkezésre. Magyarországon jelenleg 500 ezer nagy panelos technológiával épült lakás van. Hamarosan meg kell kezdeni tömeges méretű felújításukat és korszerűsítésüket. A panelos technológiára ugyanis jellemző, hogy bár a tartós szerkezeteik felújítására nincs szükség, sort kell keríteni a homlokzatok, tetők, pincefödémek utólagos hőszigetelésére, s fel kell újítani épületgépészeti rendszerüket is. Sikerült visszahódítani a Hunor Kesztyű- és Bőrruházati Rt.-nek korábbi vásárlóinak nagy részét, további megrendelőt viszont már nem tudnak fogadni, mert kapacitásuk telített, s a bővítéshez nincs elegendő munkásuk. Mindez nem jelenti azt, hogy korábbi gondjaitól megszabadult volna a könnyűipari cég, éppen ezért várják szinte lélegzetvisszafojtva az adósságkonszolidációról szóló döntéseket. A több mint félmilliárd forint kifizetetlen tartozással rendelkező Hunort a hitelezők ugyan nem számoltatták fel, viszont igen kemény feltételeket szabtak a fennmaradáshoz. Szinte minden, termeléshez nem elengedhetetlenül szükséges tulajehhez minden adott. A Világbank segítségével a világban 20-30 éve élő rendszert tudtunk meghonosítani. Ezt a szakmai tartalmat igyekszünk a térség gazdaságához igazítani.- Ezt miként sikerül megvalósítaniuk?- Nálunk főleg a közép és az idősebb generáció vallja: megtanultam egy szakmát és életem végéig azt csinálom. A fiatalabbak és a felsőfokú végzettségűek már tudomásul veszik, hogy az életben adódhat helyzet, amikor váltaniuk kell. Őket kell segíteni a felnőtt átképzéssel. Ezt nem merev tankönyvekkel, hanem szakemberek elméleti és gyakorlati tapasztalatait összesítő, egyénre szabott speciális, modul rendszerű oktatással érhetjük csak el, hogy az adott képzettségi szintnek megfelelő időben történhessen kurzusainkban a be- és kilépés. Ehhez szükséges mértékben valamilyen idegen nyelv, álláskereső tréning és vállalkozási ismeretek is tartoznak.- Mit szeretne elérni?- Hogy ez az intézmény úgy éljen a köztudatban, hogy minden munkáltató és magánszemély aki önszántából, akár kényszerből is jön hozzánk, azért jöjjön, mert tisztában van vele: nálunk úgy képeznek ki, ahogy az neki jó és ami által biztos sikerre számíthat a továbbiakban.- Minderre mennyiben van társadalmi igény?- Meggyőződésem, hogy a munkaerőbe való tőkebefektetés jelenleg, de hosszú távon is a legfontosabb teendő. Ez a fajta képzés hazánkban olyan terület, mely abszolút fejlesztésre vár, és ebben részt venni szép és izgalmas feladat. Csak lendüljön fel a gazdaság, hogy konkrét igények alapján konkrét munkakörökre képezhessünk szakembereket. B. M. L. donuk az adósságtörlesztésre ment el, azonban még így is jelentős, száz millión felüli hitelt a kamatokkal együtt vissza kell fizetniük. Helyzetükön jelentősen javítana, ha az állam a hitelkonszolidáció keretében átvállalná az adósság visszafizetését. Ebben az esetben ugyanis egy olyan tehertől szabadulnának meg, amely eddig borotvaélen táncoltatta a vállalkozás napi gazdálkodását. Jó esélyük van az adósságkonszolidációra. A vállalat termelése stabil, a minőséget jól megfizető vevők a kezdeti bizonytalankodás után egy- től-egyik visszatértek, s már olyan gondokkal kell megküzdeniük, hogy egyik-másik megrendelést kapacitáshiány miatt Az első privatizációs gépárverést szeptember 27-én rendezi meg az Állami Vagyonügynökség megbízásából az Economix Rt. A gépbörzével az ÁVÜ a használaton kívüli, de termelőképes állami eszközök, berendezések értékesítését, privatizációját akarja elősegíteni. Az első börze színhelye Taksony lesz, mivel főként Pest megyében ajánlottak fel gépet a gazdálkodó szervezetek. A kínálatban 55 vállalat 1250 vissza kell utasítaniuk. A benyújtott pályázatukat szakértők vizsgálják, az összesített értékelés még nem történt meg, ám néhány információ kiszivárgott a zsűrizők köréből. A vállalatot a jelenlegi és a várható exportpiaci helyzetét jónak értékelték, amely arra enged következtetni, külgazdasági megfontolásokból érdemes lesz végrehajtani az adósságrendezést. Ha megszabadulnának ettől a tehertől, alaptőke emelésre is esélyük lenne. Egy pakisztáni üzleti partnerük ugyanis értésükre adta, ha tisztázódnak a cég pénzügyi viszonyai, szeretne a Hunor résztulajdonosává válni. A délkeleti üzletember bőrt szállítana az üzletrész fejében a pécsi vállalatnak. B. G. gépe szerepel 220 millió forint értékben. Többségük textilipari és mezőgazdasági gép, illetve jármű. Az ÁVÜ adatbázisában könyvszerinti értéken mintegy 3-4 milliárd forintnyi értékesíthető gép szerepel. A gépeket főként készpénzért szándékoznak eladni, de kárpótlási jegyet is elfogadnak az aznapi vételi árfolyamon. A jövőben a kínálatot félkész termékek, elfekvő készletek és egyéb anyagok bevonásával bővítik. Privatizáció előtt a Zsolnay Rt. Az augusztusban lezárult nyilvános tenderre a a pécsi Zsolnay Porcelángyár megvételére a Napi Gazdaság napilap szerint hárman pályáztak, egy helyi magánbefektető, és két hazai vállalkozó. A több mint 90 százalékos állami tulajdonban lévő gyár részvényeinek 84,5 százalékát kívánja értékesíteni az ÁV Rt., a fennmaradó hányad az ön- kormányzaté. A könyv szerint 550 millió forintot érő vállalat eladásával szeptember végén foglalkozik a szervezet igazgatósága. Az is tény: a cég nem áll rosszul, 1100 embert foglalkoztatva évi 1 milliárd forint a forgalma. Amerikai hetilap a magyar gazdaságról Az Egyesült Államok üzleti köreit a magyar gazdaságról információkkal ellátó új, angol nyelven megjelenő hetilapot indított a budapesti Zöld Újság Rt. Hungarian Business Weekly címmel. A lap olyan információkat ad, amelyek a befektetések során a hazai cégekkel kialakítandó kapcsolatokban hasznosíthatók. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. szeptember. 9-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 166,12 167,62 169,12 Ausztrál dollár 80,27 80,94 81,61 Belga frank (100) 335,78 338,53 341,28 Dán korona 17,47 17,62 17,77 Finn márka 21,30 21,47 21,64 Francia frank 20,18 20,35 20,52 Gör. drachma (100) 45,42 45,82 46,22 Holland forint 61,65 62,17 62,69 ír font 164,20 165,60 167,00 Japán yen (100) 108,18 109,11 110,04 Kanadai dollár 78,42 79,18 79,94 Kuvaiti dinár 361,22 364,55 367,88 Német márka 69,09 69,69 70,29 Norvég korona 15,72 15,86 16,00 Olasz líra (1000) 67,89 68,39 69,11 Osztrák sch. (100) 982,30 990.65 999,00 Portugál esc. (100) 67,82 68,39 68,96 Spanyol pes. (100) 83,03 83,76 84,49 Svájci frank 82,65 83,31 83,97 Svéd korona 14,08 14,20 14,32 USA dollár 107,60 108,60 109,60 ECU (Közös Piac) 131,74 132,86 133,98 Az oldalt összeállította: Mészáros B. Endre Dr. Fodor Imréné a PRMKK megbízott igazgatója Átképzés magas színvonalon Hír a lapunkból: dr. Fodor Imréné, a Pécsi Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központ általános igazgatóhelyettese lett augusztus 15-ével az intézmény megbízott igazgatója. Dr. Fodor Imréné közgazdászt a JPTE Közgazdaság-tudományi Karán munkagazdaságtant oktató dr. Kamarás Károly még 1979-ben hívta maga mellé munkatársnak a Baranya Megyei Tanács munkaügyi osztályára. Azóta szívvel-lélekkel foglalkoztatáspolitikával foglalkozó közgazdász. Amikor szinte az országban elsőként Baranyában megalakult a Megyei Foglalkoztatási Központ, majd a Megyei Munkaügyi Központ, mindkét helyen igazgatóhelyettes lett, ilyen beosztásba került át két éve általános Első privatizációs gépbörze A pécsi központban minden adott, hogy a kor színvonalának megfelelően képezhessék át az ide jelentkezőket Fotó: Läufer L. igazgatóhelyettesnek jelenlegi munkahelyére, a PRMKK-ba. Másfél évtizedes tapasztalat mondatja vele: az iskolák jelenlegi struktúrájukban még kevésbé tudnak alkalmazkodni a piac igényeihez, sok még az el nem helyezhető fiatal. Szerinte ezen változtatni kell. Öt éve pályáztak, hogy a térségünkben mindenképp szükség van a szellemiségében, rendszerében rugalmas, a követelményekhez alkalmazkodó és az azt kiszolgáló felnőtt képző központra.-Az intézményünket szeretném azzá tenni - mondja határozottan.- Ennek mi az akadálya?- Meg kellene végre mozduljon a térség gazdasága, hogy a nem megfelelő szakmai struktúrában és színvonalon képzett, és nagyjából ezért is elbocsátott dolgozókat a kor színvonalának megfelelően képezhessük át. Itt — KAMARAI KÖZLEMÉNY Az 1994. évi XVI. törvény alapján Baranya megye minden jegyzői hivatalában 1994. szeptember 8-17-ig kifüggesztésre kerül valamennyi Baranya megyei céget és vállalkozót, a három kamarába (kereskedelmi és iparkamara; agrárkamara; kézműves kamara) besoroló tagsági lista. Minden cég és vállalkozó ez idő alatt ellenőrizze tagsági besorolása megfelel-e fő gazdasági tevékenységének. A besorolás elleni fellebbezésre csak a fenti időtartam alatt nyílik mód a jegyzői hivatalokban. Amennyiben nem szerepel a tagsági listákon, úgy haladéktalanul regisztrálja vállalkozását a jegyzői hivatalban. „Az új Kamarai törvény alapján az újjá alakult kamarák feladata a területükön levő innovációs feladatok irányítása és segítése. így e fontos feladatban a döntési jog nem a változó politikai erők elképzelései, hanem azok kezébe kerül, akik ennek forrását megtermelik és a leghatékonyabban tudják használni.” Higi Gyula vállalkozó, High Comp. Kft.
