Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-10 / 249. szám
8 új Dunántúli napló Riport 1994. szeptember 10., szombat Új buszváró készült el a faluban és a Művelődési Ház is megszépült Läufer László felvételei Belvárdgyula : község Pécs és Mohács között A megalapozott jövő A felújított református templom A megboldogult Fischer Feri bácsiról ki ne hallott volna Bel- várdgyulán: annak idején a termelőszövetkezetet elnökeként a közöst alapozta meg. A jó gazdálkodás mellett létrehozta a banki ágazatot - pénzt fialtatott kamatra s ez aztán stabil tartópillére lett a gazdaságnak. Vejével, a község polgármesterével beszélgetek erről: én a múlt emlékeiből kotorászva, ő a község jelenéről és jövőjéről szólva. Németh Jenő bár nem helybéli, mégis úgy szól e településről, mintha itt született volna. Szereti házait, utcáit, szereti az itt lakó nagyszerű embereket. Nos, Németh Jenő apósához hasonlóképpen sáfárkodott az önkormányzati pénzekkel, hasonlóképpen létrehozva átmenetileg a banki ágazatot. Mindenesetre, amikor az önállósodás szelén megválasztották a község élére - maga sem gondolta volna -, még egy fillér sem volt a községi bankszámlán, s csak később, különféle pályázatok nyomán, kilincselve, mások nyakára járva tudott plusz összegeket letenni az állami fejkvóta mellé az asztalra. A polgármesteri irodát, a községházát is ő foglalta el: egy valaha állat-egészségügyi állomásként funkcionáló régi falusi házat birtokba vett, rendbehozatott.- Amikor először bejöttem ide, elképesztő helyzet volt. Levetett írógépet, páncélszekrényt, egyebet régi vállalatomtól vásároltam potom pénzért, megpróbáltam irodává varázsolni ezt a szobát. Az első községi pályázatokat, pénz után kopogtatva, a felesége gépelte. S a szerencse hozta talán: majdnem mindegyikre kaptak néhány forintot. Mint hátrányos helyzet telepű lés 8-10 milliót. Aztán külön a hivatalépítésre, másra. S bizony nagyon kellett a forint, hiszen tényleg hátrányos helyzetű volt. Mondjuk meg őszintén: Belvárdgyula gazdag, jó hírű szövetkezete nem hatott vissza a községre, mint mondjuk másutt, Somberekén, Újpetrén, ahol mindig cseppent-csurrant a közösből a község fejlesztésére is. A pécs-mohácsi útvonal melletti csárda és impozáns Cast- rol-benzinkút csalóka: az úttól alig két kilóméterre, bent a községben már az egyik templom fala is bedőlt, s bizony a fiatalok elvándoroltak. A valahai nyolcszázról hatszáz alá csökkent a lélekszám. Mindkét templomot azóta rendbetették. Kézenfekvő volt egy kicsit a pénzekről is beszélni. A jó gazdálkodás eredményeként 1991-ben 6 millió, 92-ben 9 millió, 93-ban 12 millió, 94-ben pedig 27 millió forintos fejlesztést sikerült megvalósítani, s úgymond megalapozni Belvárdgyula jövőjét. Mert bizony a múltra nem jó visszaemlékezni. Lajtoskocsi jött a nitrátos kutak miatt havonta, hogy legalább az apróságóknak jusson egészséges ivóvíz. Most majd minden házban a kéméndi kutakból vezetékes víz van: amerikai technológiával tisztított! S mindössze tízezer forint kellett rá portánként, a többit pályázat s az önkormányzat állta. (Aki nem tudja, hogy másutt ez mibe jön, az talán túlozta az összeget.) Aztán megépültek a község útjai, megszépült a temető - átépült a ravatalozó, lett kolum- bárium, -, lett szép buszváró, rendbehozott kultúrház, ahol kulturált körülmények között lehet akár ötszáz főre is lakodalmat rendezni. Most építik ki a gázvezetéket, s ha minden igaz, szeptember 20-án a lakóházak többségében ott lesz a tiszta és még olcsó (?) energia. Sokan nem hitték volna: Bel- várdgyulán nem kellett az idei télre előre tüzelőanyagot beszerezni. S ami további jó hír: kötik be a telefonvonalakat is, s decemberre a beruházó ígéri, bekapcsolódhatnak az országos távválasztásba is. Többet kapott tehát a község az elmúlt négy év alatt, mint korábban bármikor. Németh Jenő:- Szeretném, ha sikerülve visszacsalogatni a fiatalokat, s megállítani a község elöregedését. Mondom: Erre jó az a sok beruházás, amit az elmúlt négy év hozott. S amit még megtudok: a polgármester a képviselőkkel elhatározta: megpróbálja építési támogatással, ha kell, ingyen telekkel segíteni mindazokat, akik újra e községet választanák otthonként. A község első házánál, balra, nagy halom blokktégla. Egy pécsi vállalkozó érkezett munkahely telepítési szándékkal, s talán 25 milliós beruházásból élelmiszer feldolgozót szeretne létrehozni. Húsfüstölőt, töltelékárú készítőt. Tíz-tizenöt főt foglalkoztatna. őt is a meglévő infrastruktúra hozta ide. Kozma Ferenc A napokban gázvezeték épül a faluban, amely a tervek szerint szeptember végén már üzemelni fog Több mozgástér A tárca több mozgásteret kíván adni a vállalatoknak - jelentette be Pál László ipari és kereskedelmi miniszter a Vállalkozói fórumon: - Számos gazdasági törvény meghozatala várható, így például a hazai vállalkozók számára piacot teremtő, un. közbeszerzési törvény, amelyet az önkormányzatokra és a közszolgáltatókra is kiterjesztenének. A kormány még az idén szeretné benyújtani a Parlamentnek a vámtörvényt és a külföldiek magyarországi befektetéseinek leértékelődését megakadályozó új devizakódexet is. Készül a kamarai törvény módosítása, hiszen számos hiba akadályozza a kamarák megalakulását. Osztrák export Ausztria Kelet-Közép-Eu- rópába irányuló exportja 1989 és 1993 között több mint megkétszereződött, míg a térségből történő behozatal 50 százalékkal nőtt. A bécsi Gazdaságkutató Intézet (WIFO) legfrissebb adatai szerint, míg 1989-ben a Kelet-Közép-Európával folytatott osztrák kereskedelem mérlege kiegyensúlyozott volt, 1993-ben 10,6 milliárd schillinges osztrák többlet keletkezett, amely 1994-ben tovább növekedett. Az osztrák export több mint 8 százaléka irányult tavaly a kelet-közép-európai országokba. Magyarország 3,5 százalékos részarányával Ausztria ötödik legfontosabb exportpiacává vált. Az utóbbi években rendkívüli fellendülés volt tapasztalható a Csehszlovákiával, majd Csehországgal és Szlovákiával folytatott osztrák kereskedelemben. Magyarul - magyarán Hol van Magyarország? Tenyérnyi kis hazánknak a kontinensen elfoglalt helyét, a földrajzi térséget, ahol fekszik, két névvel is jelöli a sajtó: Közép-Kelet-Európa és Kelet-Közép-Európa. Természetes a kérdés: Melyik a helyes? Közismert nyelvészünk, Grétsy László szerint hazánk nem Közép-Kelet-Európa, hanem Ke- let-Közép-Európa része, mert az első megnevezés azt sugallja, hogy Magyarország Kelet-Európának a közepén van. Ez az értelmezés megkérdőjelezhető. Valójában mind a három megnevezés helyes, vagy legalábbis elfogadható. Ugyanis mindkettő Európának ugyanazt a részét jelöli, a különbség csupán a szemlélet- módban van, vagyis attól függ, honnan nézem. Az alapfogalom mindkét esetben Európa közepe, amely nyilván nem földrajzi pont, hanem a kontinens régiója nyugat és kelet között. A Ke- let-Közép-Európa név hallatán vagy olvastán Közép-Európa keleti részére gondolok: Kö- zép-Kelet-Európa viszont Európának a „közép-kelet”-jét jelenti, vagyis Közép-Európá- nak a Kelet-Európával összekapcsolódó részét. Ha ránézünk Európa megjelölésben. Nyelvtani szemlélettel úgy lehetne magyarázni, hogy Ke- let-Közép-ben az első tag, a Kelet jelzője a kettős utótagnak, azaz keleti Közép-Európa. A második elnevezésben viszont az egymásnak mellérendelt két tag fKözép-Kelet) együttesen jelzője az Európa utótagnak. Az első két tag között tehát olyanféle viszony van, mint az összetett megyeneveinkben: Hajdú-Bihar megye, Komá- rom-Esztergom megye, továbbá az olyan háromtagú földrajzi neveinkben, amelyekben a mellérendelő viszonyt nagykötőjellel érzékeltetjük: Somogy-Tolnai-domb- ság, Német-Lengyel-alföld. Azaz a Közép-Kelet megjelölés földrészünk „közép-keleti” részére vonatkozik. Használatos az Északkelet-Európa és a Délkelet-Európa elnevezés is, amelyekben az összetett égtájnevek közé nem teszünk kötőjelet. A Közép-Kelet esetében erre, ti. a kötőjelre azért van szükség, mert középkelet szó nincs a magyarban, két eleme ugyanis csak alkalmi szókapcsolatot alkot. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá az a tény is, hogy Kelet-Közép-Európához hasonló szókapcsolatokat (Nyugat-Közép-, Észak-Közép-, Dél-Közép-Európa) nem használunk. A Kelet-Közép-Európa kettős utótagjával „közép-európaiságunkat” hangsúlyozzuk, a Közép-Kelet-Európa megjelöléssel pedig „európaiságunkat” emeljük ki. Szövegekben egyszer az egyiket, másszor a másikat érezzük helyénvalóbbnak. A kétféle névváltozat között voltaképpen nem földrajzi, hanem inkább stilisztikai, valamint szemléleti különbség van. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés szeptember 19-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az augusztus 27-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Magának nem ide kell ülnie, azonnal menjen hátra.” Utalványt nyertek: Arató Péter 7623 Pécs, József A. u. 2* Amber- ger Zsolt 7700 Mohács, Horváth K. u. 18., Rab Károlyné 7636 Pécs, Fagyöngy u. 2„ Tihanyi Im- réné 7626 Pécs, Délibáb u. Í/A„ Turányi Béla 7343 Nagyhajmás, Fő u. 95. Az utalványokat postán küldjük el.
