Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-05 / 214. szám

1994. augusztus 5., péntek A mai nap űj Dunántúli napló 3 Rendkívüli és példátlan hatalomkoncentráció Az előző parlament plenáris ülése csupán egyszer tekintette át az Állami Számvevőszéknek az ÁVÜ tevéknységéről készí­tett jelentését. így elmondható, hogy az előző Országgyűlésnek a privatizációt ellenőrző tevé­kenysége nem volt tökéletes. A parlament a vagyonpolitikai irányelvekkel kívánta irányítani a privatizációs folyamatot, ez sem sikerült igazán. Nehezítette továbbá a magánkézbe adást, hogy mintegy 50 törvény és kö­rülbelül 100 kormányrendelet próbálta szabályozni a folyama­tot. Ezekkel a bevezető gondo­latokkal kezdte az ÁSZ sajtótá­jékoztatóját Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék el­nöke csütörtökön Budapesten, melyen az ÁVÜ 1993. évi gaz­dálkodásáról szóló vizsgálatot és az elmúlt négy év privatizá­ciós folyamatát összegző szám­vevőszéki jelentést mutatták be a sajtó képviselőinek. A mint­egy 150 különböző szintű jog­szabály miatt Hagelmayer Ist­ván szerint nehéz helyzetben voltak a privatizációs folyama­tot irányítók, a privatizációval foglalkozó szakemberek. A magánkézbe adást az is befo­lyásolta, hogy miközben megte­remtődtek a törvényi feltételek és kiépült az intézményi háttér a még eladható állami vagyonré­szek iránti fizetőképes kereslet egyre zsugorodott. Kovács Árpád, az ÁSZ igaz­gatója számolt be a két jelentés konkrét megállapításairól. Az igazgató elmondta:^ tavaly a számvevőszék az ÁVÜ tevé­kenységét döntően tartalmi szempontból vizsgálta, a tran­zakciókkal, a garanciavállalá­sokkal és az igazgatótanács te­vékenységével foglalkozott. Az igazgató szerint az ÁVÜ Igazga­tótanácsának szerepe a hazai magánosítás folyamatában rendkívüli és példátlan hata­lomkoncentrációt tesz lehetővé. Az a körülmény, hogy az igaz­gatótanács döntéseit bírósági úton sem lehet megtámadni, pá­ratlan jogokat biztosít a testü­letnek. Az a helyzet pedig, hogy az IT deklaráltan nem köteles a vagyonügynökség belső szabá­lyait sem betartani, tovább erő­síti ezt a pozíciót, mi több az igazgatótanács gyakorlatilag jogkövetkezmények nélkül dönt a privatizációból befolyt bevéte­lek felett is. A helyzetet az is jól érzékelteti, hogy a vagyonpoli­tikai irányelvek nem nevezhe­tők törvénynek, azok csak irányelvek, azaz be nem tartá­suk nem jár jogkövetkezmény- nyel. Kovács Árpád pozitívan ér­tékelte, hogy az ÁVÜ ez év ta­vaszán közzétette azt a va­gyonmérlegét, amely az 1993-as állapot szerint összegzi az ÁVÜ tulajdonában lévő ál­lami tulajdonrészeket, azok va­gyonmozgásait. Az igazgató azonban gondnak ítélte, hogy továbbra sincs olyan teljes in­formációs rendszere hazánk­nak, amelyből fel lehetne mérni, mennyi az állam vagyona. Gya­korlatilag nem tudni, mekkora a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezetnél lévő állami tulajdon, milyen állami tulajdoni rész tar­tozik még az önkormányzatok­hoz, a minisztériumokhoz. Kovács Árpád kritikával illette azt a gyakorlatot is, mely alapján az ÁVÜ garanciákat vállal a kü­lönböző tranzakciók során. Ta­valy 49 féle jogcímen 88 gazdál­kodó szervezet értékesítésénél 22 milliárd forint értékben vállalt ga­ranciákat az ÁVÜ. A kötelezett­ségvállalás mindössze egy eset­ben felelt meg az ÁSZ szerint a törvényi szabályozásnak. Endrőc élni akar Házi betegápolásból vizsgáztak a falubeli asszonyok Endrőc - Szigetvártól délre ta­lálható - aprócska zsáktelepülés a Kétújfalui körjegyzőséghez tarto­zik. A nyolc község közül a leg­hátrányosabb helyzetű. Átmenő forgalma nincs, a falu vége után egy kilométerrel az út is végetér. Itt alaposan megnézik az autó­val érkezett idegeneket az idősek és a fiatalok egyaránt. A lassan csordogáló mindennapok az el­múlt hónapokban sokak számára felgyorsultak. A helyi és a kör­nyékbeli települések lányai, fia­talasszonyai az endrőci iskolában hetente két délután oktatáson vet­tek részt. A televízióban bemuta­tott betegápolás, házi szociális gondozás videóra vett anyagát ta­nulták. A napokban pedig vizs­gáztak belőle. A sok ünneplőbe öltözött fiatal nő között egy férfi. Szomorú Jó­zsef rokantnyugdíjas, társadalmi megbízatású polgármester életvi­dám, a közösségért tenniakaró ember. A vizsgadrukktól izguló, ideges lányokat, asszonyokat ba­ráti szavakkal nyugtatgatta.- Ez mutatja - int a várakozók felé - hogy Endrőc élni akar. Nem adjuk fel. Legfontosabb lenne ehhez az út. Már háromszor pályáztak - meséli - hogy pénzt szerezzenek hozzá. Legutóbb Marócsával közösen - a két tele­pülést összekötő 2,6 kilométer hosszú út megnyitná mindkét te­lepülés felé a forgalmat - és nyer­tek. Örömükre rövidesen jött a bánat. Megkapták a minisztéri­Szép feladatra: a falubeli idős emberek gondozására vállalkoztak az endrőczi, betegápolásból vizsgázó asszonyok Müller Andrea felvétele untból az értesítést, hogy pénz hi­ányában mégsem kapják meg a remélt támogatást. Pedig a beke­rülési összeg húsz százalékát tar­talékolták e célra. Út hiányában egyre kevesebb a munkalehető­ség. Az összlakosság 517 fő - eb­ből munkaképes 157 ember. Je­lenleg csupán hatvannyolcuknak van állása. Lassan elöregedő település a falunk - meséli a polgármester. Sok az idős, egyedülálló és öz­vegy asszony. Gondozásuk, a ró­luk való gondoskodás fejtörést okozott az önkormányzatnak. Ezért kapva-kaptak a Magyar Vö­röskereszt Szigetvári vezetősége ajánlatán: szervezzék meg a TV-ben bemutatott filmsorozat alapján házi beteggondozó tanfo­lyamot. Megkapták a videofilmét, az oktatókönyveket. A távoktató program helyi ve­zetője is vizsgázott - korábban kórházi ápolónő volt a most mun­kanélküli Eder Józsefié. Úgy gondolta, hasznát veheti egyszer a szociális gondozói képesítésnek. Nagy hangon magyarázta, hogy a vártnál nehezebbek a vizsgakér­dések. Mást kérdeztek, mint amit könyvekből, a videofilmekből ta­nultak. Telegdi Rác Tibomé egykor a kétújfalui tsz adminisztrátora most munkanélküli, háztartásbeli. Azért végezte el a szociális gon­dozói tanfolyamot, hogy szaksze­rűen ápolhassa a szülőket, nagy­szülőket. Az endrőci polgármester vége­zetül elárulta, hogy kicsit számí­tásból is támogatták ezt a tanfo­lyamot. A lakosság kérésére öre­gek napközi otthona építésébe kezdtek. Oda kell majd két gon­dozónő. De a falubeli többi idős, egyedülálló ember gondozása, ápolása is a most tanfolyamot végzettekre hárul. Ádám Erika Baranya nemzetközi kapcsolatairól - egy cikk kapcsán Örülök, ha Baranya és a me­gye településeinek egyre bővülő nemzetközi kapcsolatairól hírt adnak a lapok, szól azokról a rádió és a tévé. így - nyári sza­badságom napjaiban - szívesen olvastam az Űj Dunántúli Napló cikkét (Hajzer Lajos'. Pécs-Ba­ranya az osztrák sajtóban - Bi- csérd testvérkapcsolata egy osztrák faluval) a Bicsérd és a stájerországi Hirschegg együttműködése osztrák sajtó­beli visszhangjáról. Magam is tanúja lehettem a közelmúltban Bicsérden a másik stájer test­vérközségük, Oberhaag kulturá­lis és sportegyütteseinek részvé­telével rendezett július 9-i nagyszerű eseménysorozatnak. A cikkíró által hivatkozott osztrák lap - a Weststeirische Volkszeitung - híradás alapján úgy tűnhet az olvasónak, hogy a Hirschegg polgármesterével 1993 tavaszán megkezdett tár­gyalásokkal indult meg más ba­ranyai és stájer községek kap­csolatfelvétele is. Pécs és Graz, Siklós és Feldbach kapcsolat­felvételét követően, már 1990-ben megkezdődött a part­nerkeresés a kapcsolatokat igénylő baranyai és stájer köz­ségek számára. Minthogy dr. Gerold Ortner tényleges udvari tanácsos, a Steiermarki Tarto­mányi Kormányhivatal igazga­tója 1990. augusztus végi bara­nyai látogatásakor kedvezően nyilatkozott az akkor már szinte egy évtizede tartó tartomá­nyi-megyei szintű kapcsolatok­nak partnerközségi együttmű­ködésekkel való bővítésének tervéről, a négy évvel ezelőtti helyhaiosági választások után a Baranya Megyei Tanácstól kér­déssel fordultak az újonnan megválasztott polgármesterek­hez: kívánnak-e kapcsolatfelvé­telt, majd együttműködés kiala­kítását valamely stájer telepü­léssel. (Egyébként a látogatás szervezőinek kezdeményezé­sére ismerkedett meg a bara­nyai-stájer kapcsolatokban az­óta is igen aktív szerepet játszó dr. Gerold Ortner a BASTEI - BAranya-STEIermark - Egye­sület tevékenységével, illetve akkori elnövkével, Somogyvári Imrével, aki 1992. szeptember 30-tól az Osztrák Köztársaság pécsi tiszteletbeli konzulja. Cikkében „Bástya Klub”-nak nevezi Hajzer Lajos az egyesü­letet, amely szellemesen és talá­lóan választotta magának a BASTEI nevet.) Hamarosan néhány tucatnyi - többségében fotókkal illusztrált - német nyelvű bemutatkozást küldtek ki Grazba a tartományi kormányhoz, s megkezdődhe­tett azok közzététele a baranyai kapcsolatokat kialakítani szán­dékozó stájer települések szá­mára. Stájer részről kezdettől fogva dr. Helmut Fallada tény­leges udvari tanácsos, az ún. Grazkömyéki járás főnöke és dr. Heinz Schille, a Stájer Tele­pülések Szövetségének vezetője voltak a községi együttműködé­sek létrehozásának legfőbb mozgatói. Segítségükkel - és az egykori Megyei Tanács meg­kezdett akcióját folytatni kész Baranya Megyei Közgyűlés tá­mogatásával - 1991 nyarán és őszén sor kerülhetett jónéhány stájer és baranyai település (köz­tük Bóly-Semriach, Szászvár-St. Radegund, Sásd-Raaba, Pécsvá- rad-Hausmannstätten stb.) pol­gármesterének kölcsönös látoga­tására. Az együttműködés és új kapcsolatok felvétele azóta is fo­lyamatosan tart a két tartomány (megye) községei között az igaz­gatási szervek segítségével és a legutóbbi időszakban a tisztele- beli konzulok közreműködésével is. Az alig egy-két hónapja létre­jött Gnas-Sellye kapcsolatot Rudi Roth, a Magyar Köztársaság 1993. novemberében beiktatott grazi tiszteletbeli konzulja kez­deményezte. Lassan már húszhoz közeledik a testvértelepülési „párosok” száma, a nap mint nap újabb köz­ségek jelentkeznek együttműkö­dési szándékkal mind nálunk, mind Stájerországban. Végh József főtanácsos a Baranyai Közgyűlés Hivatala nemzetközi és sajtóre­ferense Élő, egyenes adásokat készíthetnének, de a megvalósításhoz még hiányzik az anyagi háttér Pécsváradon Fotó: Läufer Élő TV adás Pécsváradon Kisebb szenzációnak számí­tott múlt héten, amikor Pécsvá­radon a Művelődési Központ színpadáról az itt vendégeskedő olasz ének- és zenekar műsorát a városi televízió egyenes-élő adásban közvetítette, első kísér­leti adásként. Erre a nemmin­dennapi feladatra vállalkozott a városi tévé - az ő szóhasznála­tával élve - műszaki mindenese Füri Ferenc. Mint mondja, sze­reti a kihívásokat, szereti a ne­héz feladatokat. Megszületett az ötlet, majd a kivitelezés, igaz nehéz körülmények között, hi­szen igen szerény a technikai felszereltség. A közvetítést az utolsó percig titokban is tar­totta. Füri Ferenc már a helyi tévé születésénél bábáskodott, és segítette a megszületését, mint elsősorban operatőr, de a hangosítást is végzi, meg sze­relő is, hazulról hozza a csatla­kozó zsinórt is - közben a fele­sége tán nem tud vasalni - szó­val mindenes. -Nem is lehet ezt másként csinálni - mondja mosolyogva. Végül is a kísérlet sikerült, de az adás mégis csak féloldalas volt, sok műszaki gond merült fel, legalább egy video keverő kellene és némi kiegészítő berendezés, hogy több kamerát lehetne működ­tetni. A városi tévé rendelkezik önálló csatornával, ahol rend­szeresen adják a képújságot, havonként egyórás önálló mű­sort sugároznak felvételről, amit megismételnek, esemé­nyektől függően különkiadáso­kat is készítenek. Játszunk a gondolatokkal - mondja vidá­man, de érezni szavának a sú­lyát - milyen jó lenne egyenes adásban közvetíteni esetenként az önkormányzati ülést, vagy telefonos fórumokat szervezni, hiszen a telefonellátottság már igen jó, a közvetlen kapcsolat tán közelebb hozná a város ve­zetőit és a lakókat is. A megva­lósításhoz pénzre van szükség. Ilyen igénnyel még nem fordul­tak az önkormányzathoz, de most, hogy sikerült debütálni az élő adással, jó lenne foglalkozni a gondolattal, hogyan lehetne előteremteni egymillió forintot, hogy a legszükségesebb mű­szaki feltételek meglegyenek. A tévénéző óhatatlanul is vi­szonyít, mikor átkapcsol egy nagy tévé állomásról a helyi adásra, mikor a feltételeknek a töredéke sem áll, nem állhat rendelkezésre, mindent kárpó­tolna, hogy városuk saját kis csapata készíthetné az élő, egyenes adásokat is saját váro­sukról. Sántha László A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Milyen jelentőségük van ma az ökológiai és spirituális érté­keknek? Melyek a regionális fejlődés sajátosságai Kelet-Kö- zép-Európában? Mit tehetnek az édesanyák, ha elapad a tejük? Hogyan éleszthető újjá az egy­kori musical-tánctáborok vi­lága? A Pécsi Rádió szombat dél­előtt 9. órakor kezdődő „Jó pi­henést!” című magazinjában vá­laszt találhatnak mindezen kér­désekre. - Augusztus első heté­nek forró hangulatát idézi a mű­sor - mondja a szerkesztő-mű­sorvezető Schweier Rita - hi­szen jórészt a hét történéseiről szól mindazoknak, akik a köny- nyed, nyárias témák mellett kedvelik az elgondolkodtatóbb beszélgetéseket is.” St. Martin szopránszaxafon- jának hangja már nem első íz­ben csendül majd fel az adás­ban, reméljük sokak örömére. Amerika után a sztár inkább Magyarországot választotta, és pillanatok alatt sikerült itthon is hódítania. Koszits Attilának a műsor zenei szerkesztőjének összeállításából népszerűségé­nek okára is fény derül. Hallhatnak még egy nagy­szerű muzsikusegyéniségről, Bánky Józsefről, a 36 éve Pé­csett élő kiváló zongoraművész­ről, aki idén ünnepli diplomázá­sának és pályakezdésének 40 éves jubileumát és akivel Ko­vács Attila beszélgetett. Két hír a sportkedvelőknek: beszámoló a Budapest-Baja kö­zötti 167 kilométeres evezős­versenyről és élő bejelentkezés­ben szólunk arról is, hogy hol tart a Budapest Rally. Aki jót tesz, nem a köszöne­tért teszi, de azért nem fölösle­ges a hála. Ez a vezérgondolata műsorunknak - mondja a Va­sárnapi Magazin szerkesztője, László Lajos. A hála hozzátartozik ember­ségünkhöz - erről szól Varsányi Ferenc evangélikus lelkész. A városi közlekedést is em­berarcúvá kell formálni - mondja dr. Páva Zsolt alpol­gármester, aki a közelmúltban négy európai város erre törekvő képviselőinek volt a házigaz­dája Pécsett. A német kisebbségi értékek megóvásáért és megőrzéséért sokat tesznek a gyönki gyere­kek, a pedagógusok és egy nyu­galmazott evangélikus lelkész: Lakner Aladár. Az élet számtalan területén találkozhatunk hittel. Ez a meg­győződése Dénes Ottónak, aki az egészséges életmód elterjesz­tésére törekszik. Négy esztendő szociális munkájáról beszél Balikó Zol­tán nyugalmazott evangélikus főlelkész, Pécs városi önkor­mányzat szociális bizottságának tagja. Szavaiból kiderül, hogy nem csupán négy évig dolgozott e területen. Egyben köszöntjük is őt születésnapján. E fél 10-ig tartó műsor zenei szerkesztője Kovács Attila, fél 10-től 10 óráig dr. Nádor Ta­más színes összeállítását hall­hatják a Pécsi Rádió hallgatói, akiknek vasárnap délután ismét szól a telefonos-üzenetközve- títő-kívánságműsor 3-tól 4-ig, a Somogyvári Valéri Tuczai Jó­zsef műsorvezető-szerkesztő pá­ros jóvoltából.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom