Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-04 / 213. szám

1994. augusztus 4., csütörtök Honismeret új Dunántúli napló 11 Már háromszáz éve magasodik védőn a város fölé a pécsi Havihegyi kápolna Fotó: Müller Ezen a hétvégén is a hívők sokasága keresi fel a templomot Havi Boldogasszony Mi lesz a Habsburg-házzal? Már Károly Lajos sem akar uralkodó lenni Elhunyt Gunda Béla akadémikus Elhunyt Gunda Béla akadé­mikus, néprajztudós, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem iskolateremtő professzora. A 83 éves akadémikus az ős­foglalkozásoknak, a népi építke­zésnek, Közép-Kelet-Európa népei néprajzi összehasonlító vizsgálatának és a néprajz el­méleti kérdéseinek volt nagy te­kintélyű szakértője. 1949-ben megszervezte és évtizedekig ve­zette a debreceni egyetem Nép­rajzi Intézetét. 1978-ban Her- der-díjat kapott. Eladó a Caraffa-ház Felújító, hasznosító gazdát, új tulajdonosokat keres a székesfe­hérvári önkormányzat a város egyik legszebb műemlékegyütte­sének, a Hiemer-Font-Caraffa háznak. A település egykori jeles polgári famíliáiról elnevezett, belvárosi - s a történelmi város­rész képét meghatározó - épület­tömb több éve lakatlan már. Ko­rábban sokféle funkciója volt: az egyik épületet zeneiskolának használták, a többi részen ügy­védi irodák, orvosi rendelő, laká­sok voltak. A középkori eredetű, barokk-rokokó főhomlokzatú együttes jellegénél, nagyságánál fogva - hasznosítható alapterülete csaknem 4300 négyzetméter - reprezentatív intézmények befo­gadására lenne alkalmas. A szak­emberek többféle hasznosítási javaslatot dolgoztak ki. Az el- képzések szerint a helyreállí­tást, felújítást követően falai között kereskedelmi és üzleti központot, kulturális intézmé­nyeket, vendéglátóhelyeket, irodákat, elegáns konferencia- termet lehetne kialakítani. Al­kalmas lenne az épületegyüttes külföldi cégek képviseletének is. A mintegy 40CÍ-500 millió forintba kerülő felújításra, il­letve a hasznosításra befektető­hasznosító társaságot, gazda­sági társaságot, esetleg ingatla­nügynökséget keresnek. Az ön- kormányzat szeretné, ha az együttes minél előbb gazdára ta­lálna, az egykor gyönyörű épü­letek állaga ugyanis már eléggé megviselt, amennyiben nem kezdenek hozzá rövid időn be­lül a felújításhoz, tovább rom­lik. Mindenesetre a legszüksége­sebb állagmegóvási munkála­tokhoz hozzálátnak. Augusztus 15-21: Magyaróvári Nyár A Mosonmagyaróvári Nyár eseményeit az idén augusztus 15. és 21. között rendezik meg a Lajta-parti városban. Az egy hétig tartó kultúrális program keretében megemlé­keznek a város fennállásának 640. évfordulójáról. A jobbára szabadtéri helyszíneken zajló eseménysorozattal hagyományt szeretnének teremteni. A ren­dezvények nyitányakérit nép­művészek a mesterségek utcáját alakítják ki a belvárosban. A képzőművészek pedig utcagalé­riát nyitnak, szabadtéren vonul­tatják fel munkáikat. Gregor Jó­zsef operaénekes augusztus 15-én tartja koncertjét a műve­lődési központban. Két nappal később ugyanott lép fel a Győri Ütőegyüttes. A dán és a német testvérvárosok táncosai, muzsi­kusai is bemutatkoznak. A nemzetközi fúvóstalálkozón pedig Burgenland zenekarait látják vendégül. Az olaszor­szági testvérváros, Arese az Alfa Romeo múzeum gyűjte­ményéből kiállít egy régi ver­senyautót a Mosonmagyaróvári Nyár idején. A martfűi sörgyár a program szponzoraként ezút­tal rendezi meg első Kaiser sör- fesztiválját. Az idei Mosonma­gyaróvári Nyár programsoroza­tot augusztus 21-én a szegedi Molnár Dixieland együttes kon­certje záija. Az augusztusi napsütésben vakítóan fehérük az ősi Pécs Havihegyén a kápolna. Vajon ki gondol arra, hogy háromszáz év is elballagott már azóta, hogy a városbeliek nekiláttak itt a templomépítésnek. Nekifogtak, mert amikor az 1690-es nagy pestis járvány tizedelte a pécsi­eket, fogadalmat tettek: ha megszűnik a vész, kápolnát raknak a 250 m magas csúcsra. Azóta is szájról-szájra száll a hagyomány: a baj múltával fe­jükön, vállukon, kezükben hordták fel a meredekre az épí­tőanyagot. * Genthon Istvánné ezt írj ká­polnáról. „Homlokzatából félig kilépő zömök tornyú, donga­boltozatos, íves szentélyű, or- gonakarzatos barokk temp­lom.” Már 1710-ben kicsinek bizonyul a nagyszámú búcsús befogadására, s bővítésre kerül a sor. 1780-ban tűzvész pusz­títja, szinte egész belseje kiég. Még ebben az évben újjáépítik, s akkor születik a ma is látható copf fehérmárvány főoltár, a bécsi Damningertől való ara­nyozott bronz gyertyatartók­kal és a híres Madonna képpel. Minden évben, augusztus 5-én, illetve e napot követő szombaton és vasárnap búcsú­sok sokasága keresi fel a temp­lomot, háromnyelvű szentmi­sével, éjszakai virrasztással, imákkal, énekekkel tartva az ünnepet. 1987 óta pedig a fatimai Szűzanya szép cédrusfából ké­szült szobra is templom dísze. Portugáliából kapta a pécsi Egyházmegye. Tavaly augusz­tus 7-én ritka élménynek voltak tanúi az este 7 órai misén részt­vevők. Mayer Mihály püspök a németországi hívektől ajándé­kozott koronával koszorúzta a Madonnát. A koronázás a fati­mai első ilyen ünnepségre utal, amikor a portugálok arany, ezüst ékszereik eladásából ké­V olt egy rövid időszak az éle­temben, amikor azt hittem, én is körzetszerelő leszek. El is kezdtem a munkát gallyazóként a Baranyai Villamosági Rt-nél, majd lyukásóként folytattam, mint sok nagyharsányi, akikből aztán valamikor valóban kör­zetszerelő lett. Nagyharsányba 1923-ban vezették be villanyt.. . Ezt kö­vetően 1925 október 7-én meg­alapították a községben a Bara­nyai Villamossági Részvénytár­saságot, amelynek - egyben a Nagyharsányi Ipartelep Rész­vénytársaság, amelyhez a kőbá­nya és a malom tartozott - első vezérigazgatója a sellyei szüle­tésű Mauthner József lett. A Baranyai Villamossági Részvénytársaság a megye ke­leti részének villamosítását tűzte ki céljául. 1929-ben már 84 község, ezek területén lévő néhány iparvállalat és uradalom kapcsolódott a 15 ezer V fe­szültségű vezetékre. A lakosság szíttették az ottani Szűza- nya-szobor aranykoronáját. De kérdezhetnénk, miért ke­rül épp a római négy patriarchá­lis bazilika egyikének, a „Beata Maria Virgo ad Nives”, azaz a Havas Boldogasszonynak képe e kis pécsi kápolnába? Augusztus 5. a római fő­templom szentelési évfordulós napja, és már a Müncheni-, de a Batthyany-kódex is Havi Bó­dog- anyát, illetve Havi Boldo­gasszonyt mond, amikor a Szű­zanya ez ünnepét jelöü. A történtekről meg ezt olvas­suk az Erdy-kódexben: Libe- rius pápa álmot látott: azt kéri a Madonna, hogy épüljön nevére templom, éspedig ott, ahol nyáridőben hóesés lesz látható. Szent Jakab hava 5. napján a rómaiak arra ébredtek, hogy Esquilinus dombot hó borítja. Fel is épült e helyen a Santa Maria Maggiore bazilika, főol­tárán a hagyomány szerint Szent Lukács keze vonását őrző „Salus populi Romani”, a Szű­zanya a Kis jézussal képpel. Evek múltával pestis tört ki Itáliában, s Nagy Szent Gergely pápa (Kr. u. 590-604) elren­delte, hogy könyörgő körme­netben hordozzák körül Rómá­ban a Mária-képet, imádkozva a vész elmúlásáért. Maga járt a körmenet élén, s akkor hangzot­tak el a Hadiranus síremléknél a legendás szavak: „Mennynek Királyné-Asszonya, örülj szép Szűz, - Alleluja!” - A nép az­óta Angyalvárnak hívja az em­lékművet, mert tudtak az an­gyalról, aki a járvány végét je­lezve itt dugta hüvelyébe pusz­tító pallosát. V. Pál pápa 1606-ban külön kápolnát rendelt a kegyképnek, XVI. Gergely azonban 1835-ben az akkortájt támadt új ragály miatt Róma szinte min­den templomában tartott kö­nyörgés után átvitette a Szent Péter bazilikába. Negyedszázad múltával, 1860-ban IX. Pius egyre szívesebben vette igénybe az áramot nemcsak világításra. 1929-ben kezdett terjedni a cséplés villanymotorral. Ebben az évben már húsz villanymo­torral hajtott cséplőgép műkö­dött a részvénytársaság terüle­tén. A Baranyai Villamossági Részvénytársaság fejlődése igazán a II. világháború után, a faluvillamosítási program bein­dulásával bontakozott ki. Ez a program sok nagyharsányi em­bernek biztosított munkát, köz­tük nekem és P. Lajos borbély- segéd barátomnak is. Reggel Nagyharsányból nyi­tott teherautón indultunk falut villamosítani a Dráva-menti községekbe. Mi fent a platón, Rokita Nándor építésvezető pe­dig Szarkándi József gépkocsi- vezető mellett a vezetői fülké­ben. alatt kerül csak ismét vissza a Madonna-kép ősi helyéré, a Santa Maria Maggiore-ba. * Havas Boldogasszonynak a századok alatt szüntelen és nagy a tisztelete. S ebben külö­nösen a jezsuiták buzgólkodtak. Tudnunk kell, hogy 1570-ig a kegyképről épp a nagy tiszte­let miatt semmiféle másolat nem készülhetett. Ebben az esz­tendőben járt Rómában Brazíli­ából a később vértanúhalált halt jezsuita Azevedo Ignatius, s ő arra kérte rendtársát, Borgia Fe­rencet, - akiről később India nagy apostola lett, - eszközölje ki Borromei Károlytól, a Santa Maria Maggiore bazilika elöljá­rójától, hogy visszatérve Dél-Amerikába másolatot vi­hessen a Madonna-képről. Törekvése sikeres lett. A művészek munkához láttak, s a világ jezsuita templomaiban, rendházaiban sorra jelennek meg a másolatok. - Ezek egyike a havihegyi Istena- nya-kép. Ilyen másolatot ajándékozott az egykori jezsuita diák gr. Zichy Gyula kalocsai érsek, akkor még pécsi püspök 1917-ben az általa alapított pé­csi Pius Főgimnáziumnak is. A kegyképet a jezsuita atyák a kollégium kongregációs kápol­nájában őrizték. Ott volt 1950 június 10-ig, amikor a szerzetes rendek feloszlatásával a páterek is a kitelepítő teherautókra ke­rültek. Máig sem tudni, ki men­tette meg. De nem veszett el, és idén újra ott volt a Pius temp­lomban, a hagyományos pün­kösdi Pius-napon. Az idei augusztus 6-án és 7-én újra a Havi Boldogasz- szonyt keresi fel a zarándokse­reg, s a búcsúsok a XVII. szá­zadi elődök hitével járják a he­gyet, mondják az imát, virrasz- tanak az ünnepi éjszakán. Rozsnyói György Az építésvezető magas és sú­lyos ember volt. Erejére jel­lemző, hogy egyedül vitt egy szekunderoszlopot, amit mi né­gyen is nyögve cipeltünk. A lyukásás abban az időben, különösen az olyan területeken, mint a Dráva-mente, ahol har­cok voltak, nem volt veszélyte­len, mert aknára, gránátra, lö­vedékre bukkanhatott az ember. Egyik napon éppen egy bak­oszlop helyét ástam, amikor akadályba ütközött a szerszá­mom. Erőteljesen megnyomtam az ásót, furcsán reccsent valami, majd egy koponyát emeltem ki, - még rajta volt a szőke haj. Ezen a napon alig vártam, hogy vége legyen a műszaknak. Az „üzemi fürdő” Harkány­ban volt a fürdő vizét elvezető árokban. Minden nap megáll­tunk itt, felfrissültünk a langyos vízben. Elmerengtem, milyen jó Egy életen át nem volt rá haj­landó, most mégis megtette: Habsburg Károly Lajos főherceg - az utolsó osztrák császár és magyar király, IV. Károly ne­gyedik fia, az Európa parlamenti képviselő Habsburg Ottó öccse - ügyvédjének írásban adta: le­mond minden uralkodói igényé­ről. Sokan különösnek és teátrá- lisnak tartották, hogy a 76 esz­tendős, Brüsszelben élő Habs­burg Károly Lajos főherceg, polgári foglalkozását tekintve bankár éppen most mondott le mindeddig hangoztatott trónigé­nyéről. Döntését az Európai Unióról rendezett osztrák nép­szavazás eredményével indo­kolta és kijelentette: „Realista, európai és bankár vagyok, nem fantaszta”. Jogászok azonnal rá­jöttek, mi sarkallta álláspontja megváltoztatására: azáltal, hogy az Osztrák Köztársaság igen nagy valószínűséggel a jövő ja­nuár 1-től tagja lesz a kibővülő Európai Uniónak, már ő is sza­badon beutazhat Ausztriába, ugyanazok a jogok (és köteles­ségek) illetik meg, mint bárme­lyik honfitársát. Habsburg Ká­roly Lajos egyébként kettős, osztrák-belga állampolgár. Nyugati szomszédunk szá­mára az 1919-ben kelt Habs- burg-törvény elfogadása óta so­káig szerfölött kényes ügynek számított a volt uralkodóház tag­jaival fenntartott (azaz fenn nem tartott) viszony. Csak az a Habs­burg léphet be az országba, aki egyértelműen kinyilatkoztatja: semmiféle igényt sem támaszt az egyébként sem létező osztrák trónra, és gyakorlatilag nem te­kinti magát az egykori uralkodó­A hónap madara A szalakóta Galamb nagyságú, kék és lila színekben pompázó madár. Hazai síkvidékeinken egyre fogyatkozó számban költ. Kedveli az öreg fákkal, facso­portokkal, erdőfoltokkal tarkí­tott nyílt pusztai területeket, legelőket. Vonuló madár. Ápri­lis utolsó harmadában érkezik vissza fészkelőhelyére. Évente egyszer költ. Tág nyílású faodvakat foglal el. Mesterséges fészekodvakkal is megtelepíthető. Fészekalja 3-6 tojásból áll. A költési idő 18-19 nap. A fiókák 26-28 na­pos korukban hagyják el az odút. Zsákmányát kimagasló pon­ton üldögélve, lesből szerzi. Elsősorban nagyobb testű bo­garakkal, ritkábban kisebb ge­rincesekkel táplálkozik. Fokozottan védett! Eszmei értéke 250 000 Ft. Bank László is lesz, ha a most villamosított falvak egyikében körzetszerelő leszek. A falvakban különös megbe­csülésben volt részünk. Ha a munkát befejeztük, ünnepélye­sen átadták a fényt a falunak. Ezen az ünnepségen vendég­ként valamennyien részt vet­tünk. Ilyenkor mintha lakodalom­ban lettünk volna. Örültem, amikor jutalomként az ifjúsági szervezet küldötte­ként P. Lajos barátommal együtt részt vehettem a buda­pesti Világifjúsági Találkozón. Három napig voltunk távol. Mire visszaértünk, nem volt munkahelyünk. Új lyukásókat vettek fel helyettünk. Amikor a Dél-dunántúli Áramszolgáltató megalakult, a Baranyai Villamossági Rész­vénytársaság is a vállalat része ház tagjának. Ügyvédje szerint Károly Lajos ez utóbbira to­vábbra sem hajlandó, mivel nem kívánja megtagadni sem szárma­zását, sem szüleit. Habsburg Ottó, aki 1963-ban tette meg azt a nyilatkozatot, amelyet most az öccse, annak idején a második feltételt is teljesítette. Igaz, akkor csak a közigazgatási bíróság, nem pedig bécsi parlament előtt. Emiatt jó ideig viharok is dúltak az osztrák törvényhozásban. Az Első Osztrák Köztársaság 1919. április 3-án kelt Habs- burg-törvénye nem csupán száJ műzetésbe kényszerítette a volt uralkodót és családját (állítólag mindössze 3000 svájci frankkal Károly zsebében), hanem egyút­tal rátette a kezét a mesés va­gyonnal rendelkező Habsburgok összes föllelhető ingóságára és ingatlanára, így a többi között Ferenc József valamikor mürzs- tegi vadászkastélyára, a minden­kori osztrák uralkodó nyári rezi­denciájára is. Károly Lajos évti­zedekkel ezelőtt megkísérelte beperelni az osztrák államot az akkor 200 milliárd schillingre tartott Habsburg-vagyon vissza­szerzése érdekében, de minden fórum elutasította keresetét. Nem kizárt, hogy Károly 1918-ban a Bécs melletti Baden- ben született negyedik fia újra nekifeszül a paragrafusoknak, esélye azonban egyenlő a nullá­val. Annak inkább lenne realitása, hogy az Első Osztrák Köztársa­ság által egykor jóváhagyott kvázi „családi pótlékot” újra fo­lyósítsák a Habsburg famíliának. Ezt az Ausztriát bekebelező Németország vonta meg a Habs­burgoktól. lett. Rokita Nándor Pécsre köl­tözött és most már egy nagyvál­lalat építésvezetőjeként terepjá­rókkal látogatta a vonalépítőket. Évek múlva megszűnt a nagyharsányi kirendeltség. Ma már csak a falu végén az egy­kori irodaépület, a volt tanmű­hely van meg, és az az épület, amelyben a fogyasztásmérőket hitelesítették. A falu közepén áll a község legnagyobb lakóépülete, amit Mauthner háznak hívnak. Itt la­kott a Baranyai Villamossági Részvénytársaság első vezér- igazgatója, akit Petőfi Dezső fehér kesztyűben, tányérsapká­ban egy gyönyörű Fordon vitt oda, ahová a vezér parancsolta. M a már a régi dicsőség any- nyira megfakult, hogy egyetlen nagyharsányi gyerek sem akar körzetszerelő lenni. Talán azt sem tudják, milyen nagy úr volt valamikor a körzet­szerelő? Sz. Harsányi János Faluvillamosítás a Dráva-mentén

Next

/
Oldalképek
Tartalom