Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-04 / 213. szám
1994. augusztus 4., csütörtök Közélet üj Dunántúli napló 9 Nemcsak a választási rendszer fog hamarosan megváltozni Reformra vár a helyi önkormányzatok gazdálkodása Megkérdeztük az igazságügy-minisztert Sok új törvény jogbizonytalanságot terem? Az új Országgyűlés két legnagyobb, koalícióra lépő pártjának nyilvánosságra hozott közös dokumentuma nagy figyelmet szentel a helyi önkormányzatok négy évvel ezelőtt kialakított rendszerének. A koalíciós kormányprogramban az önkormányzatokkal foglalkozó fejezet csaknem akkora teijedelmű, mint a gazdaságpolitikai, ami azt jelzi, hogy nemcsak az önkormányzati választási rendszer fog hamarosan megváltozni, - hanem - az alkotmány és az ön- kormányzatokról szóló törvény módosításával egyidejűleg - a gazdálkodás feltételeit is módosítják. Ezer milliárd forintot érő vagyon A mintegy 3.200 helyi ön- kormányzat bevételei és kiadásai elemeit képezik az államháztartás rendszerének, melynek ellenőrzése az Állami Számvevőszék alkotmányos feladata. Csak az ÁSZ jogosult ellenőrizni az ön- kormányzatok gazdálkodását a különböző kormányszervek (Belügyminisztérium, köztársasági megbízottak hivatalai, stb.) nem. Az államháztartáson, mint nagy rendszeren belül - a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok mellett - jelentős arányt tesznek ki a helyi önkormányzatok: az összes államháztartási bevétel 12-13 százalékát, az összes kiadás 22 százalékát reprezentálják. 1994-re már több, mint 600 milliárd forint összkiadást irányoztak elő. Ha figyelembe vesszük törzsva- gyonukat, ami szintén része az államháztartásnak, illetőleg gazdálkodói vagyonukat, akkor több mint ezer milliárd forintot kitevő összeget kapunk! Az Állami Számvevőszék kapacitásának csaknem a felét fordítja a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésére. Az államháztartásról szóló törvény külön is hangsúlyozza az úgynevezett normatív költségvetési hozzájárulások, a cél- és címzett támogatások igénybevételének és elszámolásának ellenőrzését. A továbbiakban az e téren szerzett gazdag számvevő- széki tapasztalatokból adunk vázlatos áttekintést. Eltérő értelmezés, tisztázatlan feladatok Mit mutatnak a normatív állami hozzájárulások igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatai? Azt például, hogy a hozzájárulás egyik jogcíme alapján túlfinanszírozzák, a másik szerint alulfinanszírozzák az önkormányzatot. Ennek pedig az az oka, hogy eltérően értelmezik a jogcímek tartalmát. Konkrétan: a gyermek- és ifjúságvédelemmel, az általános iskolai oktatással és az óvodai ellátással kapcsolatban különféleképpen értelmezik a törvény megfogalmazását, mivel nem egyértelműek az egyes fogalmak (pl. gondozási napok, önmagukról gondoskodni nem tudók, iskolába járás alól felmentettek stb.). További ellenőrzési tapasztalat, hogy nem tisztázott az állam és a helyi önkormányzatok közötti feladatmegosztás. Ennek következtében a pénzellátás az intézményekre koncentrál, ugyanakkor az intézményhálózat nem egyenletesen épült ki az országban, működésük szakmai színvonala nagyon különböző, tehát a lakosság is eltérő színvonalú szolgáltatásban részesül. A helyi önkormányzatok bevételeinek mintegy fele származik a központi költségvetésből. Az imént említett normatív hoz-/ zájárulásokon kívül cél- és címzett támogatásban is részesülnek. A céltámogatás olyan állami pénz, ami másra, mint amire kérték, nem fordítható (pl. a vízműberuházás, hulladékhasznosító stb.). A költségigényű fejlesztési és rekonstrukciós feladatok megoldásához címzett támogatások igényelhetők. Mindezeken kívül az - önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő - önkormányzatokat kiegészítő állami támogatás illeti meg. A címzett támogatásokkal kapcsolatos számvevőszéki ellenőrzés egyik fő megállapítása, hogy nem lehet a céltól eltérő pénzfelhasználást megakadályozni. Az önkormányzatok pénzeszközeit kezelő bankok közreműködése ehhez nem elegendő. Á céltámogatáshoz előirányzott költségvetési juttatásokat az Állami Fejlesztési Intézet Rt utalja át az önkormányzatoknak. 1993-ban jelentős összegek - a folyamatban lévő beruházásoknál 5,5 milliárd, a tavaly induló új beruházásoknál 5,6 milliárd forint - maradtak felhasználatlanul az önkormányzatoknál. Ugyanakkor azonban az Állami Fejlesztési Intézet lehívta a központi költségvetéstől és - mivel az önkormányzati felhasználás különböző okok folytán rövidebb-hosszabb ideig nem aktuális -, az ÁFI saját maga számára kamatoztatja a céltámogatásokat. Ez pazarló gazdálkodás a közpénzekkel! Ellentmondásos a fejlesztési célok gyakorlata is: az éves költségvetési törvényekben megállapított összegek korlátot állítanak a meghirdetett célokhoz rendelt támogatásoknak, amelyekre az önkormányzatok "alanyi jogon" tarthatnának igényt. A címzett támogatásokkal megvalósuló beruházások gazdaságos megvalósításában nincs meg a kellő érdekeltségük, hiszen a pénz felhasználásának egyetlen kritériuma van (az adott célra történő felhasználás), ami nem késztet a takarékos gazdálkodásra. Áttekinthető vagyonnyilvántartást! Előrelépésre van szükség az önkormányzatok vagyongazdálkodása terén is. A tanácsok megszűnésével egyidejűleg általában nem került sor a vagyontárgyak átadásának-átvéte- lének írásbeli rögzítésére. Hiányzik az áttekinthető vagyonnyilvántartás, az önkormányzatok induló vagyona nincs kellőképpen dokumentálva, a törzsvagyon nincs egyértelműen elkülönítve a többi vagyontól. Ezzel összefüggésben az önkormányzatok többsége nem tett eleget annak a törvényi előírásnak, ami szerint "a vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni". Ez annál inkább elfogadhatatlan, mert fél évszázaddal ezelőtt - amikor még nem volt szó számítástechnikai informatikai rendszerekről - a magyar önkormányzatok precíz, bárki által áttekinthető vagyonkimutatásokat késztettek. Az államháztartási rendszer esedékes reformjának nemcsak a központi költségvetésre és az elkülönített állami pénzalapokra, hanem a helyi önkormányzatok gazdálkodására is ki kell terjednie. Ehhez az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentései sok hasznos, konkrét adalékkal járulhatnak hozzá. Nyikos László az Állami Számvevőszék alelnöke A mezőgazdaságtól a környezetvédelemig és a tömegtájékoztatásig számos fontos terület szakemberei a joghézagokat, a szabályozás, a törvényi rendezés hiányát emlegetik a bajok, gondok, visszatérő konfliktusok legfőbb forrásaként Ugyanakkor a leköszönt igazságügy-miniszter épp a minap fejtegette, hogy a kormányprogramban jelzett sok új törvény és törvénymódosítás súlyos jogbizonytalanságot idéz fel és már-már jogrendünk egészét veszélyezteti.- Hogyan vélekedik a két egymással igencsak ellentétes álláspontról? - kérdeztük dr. Vastagh Pált, az igazságügyi tárca új vezetőjét.- Kétségtelen, hogy sok a felhalmozódott feladat, de azt is érdemes számba venni,' hogy ezek miből tevődnek össze. Á szükséges törvénymódosítások egy része például olyan alkotmányos kötelezettség, amelynek az előző kormány nem tudott eleget tenni. Van egy sor olyan törvény, amelyet éppen a leköszönt kabinet kezdeményezett, ám az előkészítő munkát nem fejezte be.- Vannak azután olyan törvény-kezdeményezések, amelyek a koalíciós kormány által vállalt politikai célokból adódnak. Hogy csak egy-két példát említsek: a közbeszerzésekről szóló törvény, amellyel a korrupció ellen kívánunk fellépni - méghozzá úgy, hogy az ilyenfajta visszaéléseknek már a lehetőségét is minimálisra szorítsuk vissza. Egy másik tervezett új jogszabállyal szigorúan körül akarjuk határolni mindazt, ami a képviselőséggel összeegyeztethetetlen. Szerintünk ugyanis a gazdasági társaságokban vállalt igazgatósági, felügyelő bi„Magyarországon a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy szigorúan üzleti, ha úgy tetszik, pragmatikus kormány- javaslat született. Magyarán: kiderült, hogy kidurrant egy vágyakkal telefújt léggömb, miszerint vállalkozói alapon meg lehet rendezni az expót. Nem lehet, mert az államnak nincs pénze rá” - így kommentálta a az Expo lemondásáról szóló döntést az Amerika Hangja. A washingtoni rádió szerint zottsági vagy ellenőrző bizottsági tagság nem fér össze a képviselői mandátummal. Óhatatlanul saját üzleti érdekeit képviselheti az ilyen tisztségben levő honatya - ez pedig megengedhetetlen. Akik most a vélhető jogbizonytalanságról beszélnek, hallgatnak arról, hogy ilyenfajta törvények megalkotása az elmúlt négy esztendőben bizony szóba se jöhetett. De mindezen túl, a sürgető jogszabály-módosításoknak egy további köre nemzetközi kötelezettségeinkből adódik.-Az igazságügyi tárca tehát „erőltetett menetelés” előtt áll. Hogyan fognak megbirkózni a nagy terheléssel?- A kormány azt kérte, hogy augusztus első felében készítsük el az idei jogalkotási programot - ehhez azonnal hozzáfogunk. Egyidejűleg természetesen meg kell ismerkednünk a többi tárcánál kialakult elképzelésekkel. Tevékenységünk, munkamódszerünk szerves, nélkülözhetetlen elemének tartom, hogy a törvényelőkészítésbe bevonjuk a szakmai egyesületek, a jogtudomány és a joggyakorlat képviselőit. Az eddiginél szorosabb kapcsolatot, együttműködést kell kialakítanunk a parlamenti képviselőkkel, az országgyűlési bizottságokkal, köztük is elsősorban az alkotmányügyi bizottsággal.-A kormányprogram előirányozza az alkotmány módosítását is.-Az alkotmányozás hosszú folyamat lesz, amelynek elsőként szervezeti kereteit kell kialakítani. Alkotmányelőkészítő bizottságot hozunk létre országgyűlési képviselőkből és a parlamenti pártok szakértőiből - mondta befejezésül dr. Vastagh Pál. Koós Tamás egyetlen pillanatig sem lehet vitás, hogy a Hom-kabinet döntése a józan számításokból és mérlegelésekből levont egyetlen lehetséges következtetés. Egy végletekig eladósodott államnak, amelynek új kormánya pótköltségvetést kénytelen készíteni és az IMF-fel hadakozik új hitelmegállapodásért, a rossz megoldások közül a kisebbiket kellett választania - állapította meg a kommentátor. Az állami céltámogatás például vízműépítésre fordítható pénz, de másra nem használható fel Fotó: Läufer László A vágyak léggömbje Sok a termelő, kevés a hely, de már elkészült a fejlesztési terv Éjjel-nappal nyitva a pécsi nagybani Mindenki a friss, szép és főleg olcsó árut keresi Müller Andrea felvétele Éjjel tizenegy óra. Ilyenkor már csendes a nagybani piac Pécsett, csak néha-néha érkezik egy-egy autó. Egyesek zseblámpa fényénél válogatják a barackot, mások sepregetnek a standjuk előtt. Az áru zsákokban, rekeszekben várja a hajnalt, a vásárlókat, a viszonteladókat.- Hajnalban szeretek kijönni - mondja egy kertvárosi garázsbolt tulajdonosa. - Ilyenkor a legjobb vásárolni. Kereskedőtől nem, csak őstermelőtől, mert akkor magam is alacsonyabb áron tudom eladni a zöldséget, gyümölcsöt. Hét óra. Néhányan válogatnak, keresik a szép, de olcsó árut. Itt - ott egyezkednek termelők és kereskedők. A zsákokban lévő paprikát nézegetik. Aztán mégsem visznek, mert mint mondják, ha csak egy kis folt van rajta, már otthagyják. Sok a szép áru. A zöldség-gyümölcs piacokon a termelő a kiskereskedővel, illetve a nagykereskedővel köt üzletet. Az árakat a piac alakítja. Július 20-tól megváltozott a nyitva tartási rend. Este nyolctól másnap délig boltosok, kereskedők, termelők lepik el a Lahti utcai nagybani piacot. A takarítást követően jöhetnek a környékbeliek és a város lakói, akik négytől nyolcig vásárolhatnak. Az áru szép. Van görög- és sárgadinnye 20-50 forintos kilónkénti árért. Zöldbab 50, uborka 30, 40, de 50 forintért is kapható. Viszonylag kevés a gyümölcs, annál több a paprika és a paradicsom. A barack és alma ára még itt is magas. A sárgarépa és a zöldség friss és szép, az árusok jobban adnak a külcsínre. A zöldség, gyümölcs nagy része olyan, mintha csak nem rég mosták volna meg.- Mostantól éjjel nappal nyitva lesz ismét a piac - mondja Reinis Attila, a Pannon-Kert Rt. elnök-igazgatója. - Erre azért volt szükség, mert kicsi a terület. Jelenleg körforgalom van, hogy bárki bárhol le tudjon állni. Érkeznek termelők Pécsre Szegedről és környékéről, Kiskunhalasról, Szentesről. Sokan vásárolnak tőlük, mert a homokon termett répa, burgonya jó minőségű. A jánoshalmi baracknak utánozhatatlan az íze. A baranyai településekről Vajszlóról, Epeijespusztáról, Mattyról és Kémes környékéről is jönnek, de rendszeresen hoznak árut a somogyi krumplisok és körtések is.- A nagybani piacon árusítók egy része őstermelő, mások kereskedők. Huszonöt nagykereskedőnek van állandó üzlete, ami 200 tonna árut jelent. Ha ez nem volna, akkor 30-40 százalékkal drágább lenne minden - állítja Reinis Attila. - Sok a termelő, aki szeretne eladni. Ekkor jó a piac, ha mire kereskedők ideérnek, itt van már az áru. Hajnali három és négy között dőlnek el az árak, addigra ér ide minden kereskedő és termelő. Akkor már látható, mennyi az áru, ami meghatározza az árakat. Ez kilenc óráig eltart, utána cserfdes lesz minden. Az új nyitva tartási rend tetszik a termelőknek, kereskedőknek egyaránt. Ha újra meglesz a termelők, kereskedők biztonsága, nagyobb lesz a terület és nem lesz rendszertelen a termékfelhozatal, akár 10-15 százalékkal alacsonyabbak lehetnek az árak. Ehhez azonban bővíteni kell a nagybani piac területét, és parkolókat kell építeni. Készítettünk már egy tanulmánytervet arról, hogyan szeretnénk mindezt megvalósítani 2000-ig. A pécsi önkormányzat Környezetvédelmi és Városépítészeti, valamint Vállalkozási és Gazdasági Bizottsága megvitatta és véleményezte. Kedvező elbírálás esetén ebben az évben a tervek szerint elkészül az észak-nyugati irányban történő bővítés burkolása, amivel kétszeresére nő a jelenlegi terület. Megkezdődik a lakossági piachoz tartozó dél-keleti oldalon a parkoló alapozása és véd erdő telepítése a piac körül. Más változtatásokat is terveznek. A zöldség, gyümölcs, déligyümölcs mellett fűszert, italt és papírárut is szeretnénk forgalmazni. Olyan nagy- kereskedőket várnak, akik gyártják, importálják, készítik ezeket a termékeket, hogy egy csatornán, védett láncon át jusson el a vásárlókhoz az áru. Lesz egy Nagykereskedők Háza is, ahol 72 négyzetméteres raktárakat alakítanak ki, itt kapnának helyet a piacon üzlettel rendelkezők, ezzel is nőne a szabad terület. A későbbiekben egy vásárcsarnok is épülne. Mindezt 2000-ig szeretnénk megvalósítani. Sz. K.
