Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-04 / 213. szám

1994. augusztus 4., csütörtök Városaink új Dunántúli napló 7 Holt szezon A mondott évnek idején, hogy Karácsony jött, holt szezon.. - így indítja 1456-ban Kis Testa­mentumának második strófáját Villon. Persze nem azért idé­zem, mintha most annyira ne lenne téma, hogy Ádámhoz és Évához kellene előreszaladni a naptárban. Ám tagadhatatlan: némiképp pangás van. Aligha­nem az ilyen időszakok jellem­zésére testálódott ránk Villontól „a holt szezon” kifejezés. A XV. századi betyárkodó párizsi vagánynak a Karácsony tája volt a holt szezon. Ma vi­szont várostól és évszaktól füg­getlenül vannak eseményekben szegény időszakok. Ilyenkor például a politikában mutatko­zik némi apály, a helyi politiká­ban pedig szinte holt szezon. Közgyűlések nem borzolják a pécsi lakosság kedélyét ebben a dög melegben. A képviselők szabadságra mentek. (S mi ezt bizony jól kiérdemeltük.) Az már más kérdés - vagy még­sem? - , hogy előtte messze nem minden ügyet tettek rendbe. Ám legyen nekik köny- nyű a vakáció. (S majd ősszel a helyhatósági választás.) Más területek épp nyáron tobzódják szezonjukat. Például a strandolás, a látványos sza­badtéri színjátszás és legfőkép­pen az idegenforgalom. Igaz, Pécsett a strandolásra gyakorla­tilag egyetlen zsúfolt objektum maradt, mert a Balokány-fürdő ügyének költségvetési rendezé­séről elfeledkezett a közgyűlés; a vízmű privatizációjával pedig ennek a közműnek ugyan tulaj­donosa van, csak igazi gazdája nincs még. A szabadtéri színját­szás meg nálunk hagyományo­san kamara jellegű, ami eleve nem tömeget (fújj!) vonzó. Értetlenkedve olvastam vi­szont azokat a nyilatkozatokat, amelyek a gyér idegenforga­lomra panaszkodtak. Hát mi kell még ezeknek a nyavalyás turistáknak? Hagytuk, hogy kerthelyiségként sörözőkké és cukrászdákká alakítsák át a vá­roscentrum leglátogatottabb sé­tautcáit és tereit. A takarékos­ságra fogva, ám igazából a fo­gyasztás ösztönzésére (?) szüne­teltetjük a csobogókat, s az ilyenkor oly ritka záporokra bíz­tuk a fülledt utcák forró burko­latának portalanítását. S annak érdekében, hogy miután egy nap alatt megnézték mindazon nevezetességeket, amit e város az elkényeztetett világjáróknak felmutathat, aztán már program- talanul nyugton egyenek, igya­nak, s ne a Mecsekre, vagy a vi­zekhez, Orfűre, illetve Malom­völgybe kiránduljanak, elriasz­tóvá tettük a tömegközlekedést. Irónián kívül: sem az előbbi körülmények javítására, sem vonzó programok bevezetésére a vállalkozói szférában nincs pénz. Csak újabb vendéglátó egységekre van. Felfogásuk szerint ez az önkormányzat dolga. Csakhogy annak ilyes­mikre végképp nincs pénze. Honnan is lenne, ha a Király utca - oh, siralom völgye! - tel­jes hosszában üzlettel bíró vál­lalkozóktól iparűzési adóként negyedmilliót sem tud beszedni a mondott év idején, 1994-ben. Ennek felemlegetőire pedig a vállalkozás-ellenesség tüzes bé­lyege süttetik! (Holt szezon a holt vágányon.) Dunai Imre Rendelet-tervezet a közterület használatról A történelmi belvárosban ami lehet, az is 100 százalékkal drágább? Második módosítására vár a közterü­lethasználatról szóló, 1992-ben alkotott pécsi önkormányzati rendelet. A téma szó szerint napirenden van, hiszen a közgyűlés nyári szünet előtti utolsó ülé­sének hátrahagyott maradékába tartozik. Érdemes előzetesen belepillantani tervezetbe: mit is javasol a környezetvé­delmi és városépítészeti bizottság? Min­denekelőtt azt, hogy az új szabályozás csak a régi módosítása legyen. Ebbe épüljenek bele azok az elemek, amelyek a közelmúltban megjelent központi jog­szabályokban, útmutatókban, alkot­mánybírósági döntésben szerepelnek. A legsúlyosabb ilyen az a januárban hozott központi korlátozás, amely az idegenforgalom szempontjából jelentős közterületekre, a városi főúthálózathoz tartozó közutakra megtiltja az árusítást, ha a közterületi árusítóhelytől közúton számítva 100 méteren belül hasonló cik­keket árusító üzlet működik. (Ha egyál­talán szabad ilyen cikkeket - dohányáru, szeszesital - közterületen árusítani a ti­lalmi lista szerint.) A pécsi szabályozási tervezet ezzel kapcsolatban kimondja, hogy nem ad­ható engedély a városi főúthálózathoz tartozó közutak mentén, kivéve, ha a közterület használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé, illetve ilyen te­vékenység a lakosság ellátása, tájékozta­tási érdekében szükséges. A tilalom nem vonatkozik a tartós árusítóhelyekre, il­letve az alkalmi rendezvények árubemu­tatóira, reklámtevékenységére és az ott lévő üzletek kitelepülésére. A tervezet szerint a városi főútháló­zatba tartozik a Pécsváradi út, a Zsolnay Vilmos út, a Rákóczi út, az Alsó malom u., a Nagy Lajos király út, a József Attila út, az Athinay út, Nedvich Andor u, a Makay István u., a Komlói út, a Siklósi út, a Kanizsai D., a Bajcsy-Zsilinszky u., a Jókai u., a Szabadság út, a Mártírok útja, a dr. Veress Endre u, az Esztergár L. u., a Hungária út és a Szigeti út. Kereskedelmi tevékenység céljára nem adható közterület használati enge­dély az idegenforgalom szempontjából jelentős területekre. Pécsett ez a Rákóczi út, Klimó Gy u., Aradi Vértanúk útja, Kálvária u, Alsó-havi u., Márton u - Lánc utca által határolt terület a határoló utcák mindkét oldalával. A történelmi belvárosban tartós árusítóhely létesíté­sére közterület használati engedély kizá­rólag hírlap, idegenforgalmi kiadvány és művészeti alkotás árusítására, továbbá művészeti jellegű tevékenység, szolgál­tatás folytatására adható. Alkalmi árusítások indokolt esetben engedélyezhetők. A város ezen részén idényjellegű árusítás céljára csak az ott telephellyel rendelkező üzletek tulajdo­nosai, bérlői, használói kaphatnak enge­délyt, s csak az üzletükben ténylegesen forgalmazott termékek árusítására. A ki­település csak mobil -mozgatható! - árusítóhely üzemeltetésével lehetséges. (Ezt üzemeltetés után el kell távolítani!) Egyébként jelentős mértékű tarifa- emelésre kell számítani és a történelmi belvárosban 100 százalékkal drágábban mérik majd a közterületek négyzetméte­rét - ha ősszel nemcsak a szakbizottság, de a közgyűlés is így akarja. D. I. Újból a Rákóczi út 50-ről Arkádosítás vagy forgalomkorlátozás Mindig nagy a forgalom Pécsett a Rákóczi úton Fotók: Müller Andrea Ismét téma lett a Rákóczi út 50. sz. ház. És vajon meddig lesz még téma? Az idősebbek még emlékez­hetnek: ez a ház volt a nem is oly régi Pécs számára „a vil­lanyrendőr”. A ház sarkára sze­relték fel mintegy három méter magasan az üvegfalú fülkét, amelyben trónolt „Hekus Lonci” és irányította a forgal­mat az akkori város egyetlen nagyforgalmu útkeresztezésé- ben. Aztán kiüresedett a fülke, az út fölé kerültek a jelzőlám­pák, megszűnt az „egyedura­lom” is, bár a forgalom itt ma is igen jelentős. Az említett ház - Madas sze­rint középkori elemek rejtőznek benne - igen leromlott állapot­ban jutott a 80-as évekhez, gon­dolkodni kellett tehát a sorsáról: maradjon-e és felújítsák, vagy lebontsák. Igen szenvedélyes vita kerekedett e körül, sokan a bontás mellett érveltek, amiben volt is némi igazság. E fontos keresztezés fura geometriája nem kedvez a forgalomnak, a Rákóczi út itteni keleti oldala emiatt fölöttébb szűk. A bon­táspártiak azzal érveltek: ha le­bontják a házat, egyszeriben ki- bővíthető lenne az út. Amivel persze keveset nyertünk volna, hiszen a Zsolnay szobornál és főleg a Zsolnay háznál változat­lanul megmaradt volna a szűk keresztmetszet. Szóval végül a felújításpárt győzött azzal, hogy a ház Rákó­czi úti frontját árkádosítani fog­ják, miáltal itt a járda rovására valamelyest bővíthető lesz az úttest. El is kezdték a felújítást, aztán egy szép napon arra éb­redtünk, hogy nem a Rákóczi úti oldalon árkádosítanak, ha­nem a Bajcsy-Zsilinszky útin. Miért? A kérdést most Kukái Sándornak tettük fel, aki annak idején a tanácsi vezetés közvet­len alárendeltségében a belvá­rosi rehabilitációs munkák gaz­dája volt.- Két oka is volt ennek - em­lékezik most vissza. - Az egyik, hogy a ház előtti járda alatt olyan telefonkábel-rendszer van, aminek az áthelyezése ak­kor 30 millióba került volna. A másik pedig, hogy a közvilágí­tás korszerűsítése során itt is olyan lámpaoszlopokat állítot­tak fel, amelyek alkalmasak a troli-felsővezeték elhelyezésére. Ez utóbbi némi magyarázatra szorul. Volt egy idő - a 80-as évek eleje volt ez -, amikor a pécsi tömegközlekedést a kör­nyezetbarát trolibusszal gondol­ták megoldani, s bár ez soha nem jutott a konkrét megvalósí­tás közelébe sem (akkor csak az alaplétesítmények beruházása sokszázmillió forintba került volna), viszont azt követően a város főútvonalain a közvilágí­tás korszerűsítésénél olyan új lámpaoszlopokat helyeztek el, amik a troli felsővezetékrend­szerének a terhét is elviselik. Vagyis ha mégis ... hát emiatt ne kelljen egy újabb oszlopcse- rét csinálni. Azt hihettük (bár szívünk mé­lyén megmaradt a kétkedés kis­ördöge), hogy a Rákóczi út 50-ről több szó nem esik. És most - július 8-án - olvashattuk az UDN „Délre is terjeszkedik Pécs városcentruma ” című cik­kében, hogy „a Rákóczi út leg kritikusabb pontja az 50. sz. ház, amely hajdani felújítása előtt is nagy vitákat váltott ki, elsőszámú akadálya volt a fon­tos és szűk út szélesítésének. A mostani terv a Rákóczi út men­tén a földszint árkádosítását ja­vasolja első ütemben, ugyanak­kor jelzi az átépítés, az út kiszé­lesítésének távlati alternatíváját is. ” Aminek egyébként változat­lan akadálya lehet - most és mindörökké - az említett tele­fonkábel-rendszer.- Való igaz: a Rákóczi út déli járdája alatt húzódik Pécs teljes keleti részének a telefon-alé­pítményi hálózata és most már az optikai kábel is - tájékozta­tott Fuderer Károly, a MATÁV Baranya megyei távközlési üzemvezetője. - Ha ennek az áthelyezése akkoriban 30 millió volt, ma már legalább 60 mil­lióról beszélhetünk, és ez az összeg egyelőre csak emelked­het. Mi is maradhatna, mint a Fel­sőmalom utca és a Szabadság út közti Rákóczi út szakasz for­galmának a szigorú szabályo­zása. Egyszer már bizonyos súlyhatáron túl kitiltották innen a teherautó forgalmat, aztán mintha mi sem történt volna. A szűk keresztmetszetben ma is megoldás lehet a forgalomkor­látozás. Hársfai István Várom a városom Hetvenkettő nyarán sze­relmes nagy kamaszként lát­tam először a várost. Gyö­nyörű volt, akár a lány, meg­ízleltem rejtett szépségeit és elsiklottam hibái fölött... Nyolcvankettő nyarán messziről jött családos ide­genként szembesültem pa­nel-világával és jártam a szabott utakat. Napról-napra tanultam újra az utcaneveket, próbáltam fölfedezni régi ar­cának minden apró vonását, de csak kontúrokat engedett sejtetni. Kimért és tartózkodó volt velem, igazán közel soha nem engedett magához. Ám egyszer csak megszelí­dült a konoksága. Akkor, amikor elhagytam a beton­dzsungelt és a törökvilág sze­gényeinek negyedébe vezetett a sorsom. A Budai külváros része ez a Tettye alatti tájék: Zöldfa, Antal, Mihály, Hat­ház, Ótemető, Virág... So­kat mondó utcanevek, sokat látott százados épületek és kívülről láthatatlan apró ud­varok. Bolyongásra ingerel­nek az ódonszagú házsorok, néhol a szegénység, néhol - és mind több részen - a feltö­rekvő igyekezet a meghatá­rozó. Látszólag zárt, mégis át­látható világ. Közelít az ide­szakadt idegenhez is. Várom - mert tudom -, hogy megta­láljuk egymást... B.Z. Tűztilalom A Tűzoltóság országos pa­rancsnoka rendelkezése értel­mében július 1-jétől az egyéb­ként ilyen célra kijelölt és kiépí­tett helyeken is tilos a tűzgyújtás a szabadban. Bár a kedd délután Pécsre zúdult kiadós zápor pil­lanatnyilag enyhített a száraz­ságon, a Mecseki Parkerdő egész területén - ahogy minde­nütt az országban - továbbra is tilos a tűzgyújtás! Városvédő őrjárat „Ez az a ház, ahol semmi sem változik, az az a ház, ahol áll az idő...”- énekelte hajdan Koncz Zsuzsa, s ez a dalszöveg érvényes a mostani két fényképünkön szereplő Alkotmány utcai házra is. Ez a torzó épület világosan mutatja, hogy a tanácsrendszer szigo­rúsága utáni állapotokban mit, illetve mit nem lehet elérni, amikor már nem lehet többé a tulajdonosok orrára koppintani, ha ilyen csúf állapotban hagyják a házukat. Természetesen nem akarjuk a régi világot visszasírni, de annyit kénytelenek vagyunk megjegyezni: ideje lenne megszüntetni ezt a város szégyenét! Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső Útkarbantartás A Közüzemi Rt., illetve a Vá­rosgondnokság megrendelésére júliusban útburkolat felületke­zelési munkákat végeztek töb­bek között a Dárda, a Nagysze­ben a Semmelweis, a Kandó Kálmán, az Endresz György, az Árnyas utcákban, valamint a Posta völgyi és a Nagyposta völ­gyi úton. Kátyuzták az útburko­latot a Liliom, a Monostor, a Borostyán, a Brassó, az ősziró­zsa, a Béke, a László és a Tímár utcákban, valamint a Szent Ist­ván téren és az Ürögi fasorban. Határidő! A közműépítés után a meg­szabott határidőre nem állította helyre az útburkolatot a Jakab- hegyi úttól északra végzett víz­vezeték építésnél a Mélyépítő és szolgáltató Kft., a Barackos utcai gázbekötésnél a DDGÁZ, valamint a MATÁV Rt. a Laki István utca 2. szám előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom