Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-31 / 239. szám (240. szám)

1994. augusztus 31., szerda Oktatás - Kultúra uj Dunántúli napló 7 De „nehéz” az iskolatáska ... Fotó: Müller Andrea Iskolakezdés előtt... Gondosan szervezett tanév Szinte alig van olyan család az országban, ahol ne kerülne szóba a szeptember elseje, az 1994/95-ös tanév kezdete. Többnyire nem romantikus emlékek idézésére késztető dátumról van szó, hanem inkább komoly gondokat jelző időpontról, amely egyaránt érint szülőt, pedagógust és különböző korú gyermeket. Az iskoláztatás növekvő anyagi terhein túl az is nyugtalanítja a szülőket, tantes­tületeket, tanítókat, tanárokat, hogy a kormányváltás nyomán miként és milyen mértékben változik a tanterv. Iskolaszer, taneszköz Lehet pár száz forinttal olcsóbb? Könyv a 750 éves Vajszlóról Községünkről az első írott emlék 1224-ből származik. Központi fekvését bizonyítja még több adománylevél, ha­tárleírás, mely e századról ma­radt fenn Vajszlóról és kör­nyékéről. A 750 éves évforduló al­kalmából Vajszló Nagyköz­ség Önkormányzata megjelen­tette a település történetének első kötetét. Ez 1244-1849 közötti idő­szakot öleli fel, a tatárjárástól a szabadságharcig. A tervek szerint ezt még két kötet kö­veti az 1849-1945 és az 1945 utáni történésekről. Az első kötet szerzője Kiss Z. Géza történész. A könyv nagy értéke, hogy tudományos pontossággal kö­veti Vajszló és környékének történetét. Ha a szerző szük­ségesnek látja kitekint, és Vajszló történetét beleilleszti azokba az európai vagy ma­gyarországi áramlatokba, me­lyek nélkül az itteni esemé­nyek érthetetlenek lennének. Keresi a történések előzmé­nyeit, gyökereit. Szemléletesen mutatja, hogy Európa közeli és távoli részeiről ide folydogáló esz­mei erecskék hogyan tolulnak össze hömpölygő árrá a Dráva mentén, melyet úgy hívnak hogy reformáció. Hasonlóan érzékletes, hogy lépésről-lé- pésre végigköveti, hogy a mindennapok stressz hatásai, az élettér beszűkülése, a kü­lönböző korlátok hogyan ve­zetnek el a vidék önpusztító születés-szabályozásához. Ez az első ilyen átfogó mű a Dráva menti Baranyáról, mely századokon keresztül nyomon kíséri a mai Or- mányságot ért sorsfordító eseményeket, vizsgálja azok hatását. A „békés évek” bemutatá­sánál képet kapunk a tájról, a tájat formáló emberről, annak mindennapi életéről, a falvak társadalmáról, önigazgatásá­ról, gazdálkodásról. Külön öröm, hogy az író, bár nem a táj szülötte, mégis beleéli magát az itt élők bána­tába, örömébe és azonosul azok gondjaival. A kiadványt ajánlom a községünk múltja iránt ér­deklődő Vajszlón és környé­kén élőknek, az innen el­származottaknak. Igen fontos dokumentum­ként használható az iskolák honismereti oktatásához. Ajánlom továbbá a közép- és főiskolásoknak, s nem utolsó sorban történelem ta­nárok számára. A könyv megvásárolható Vajszlón a Kodolányi Könyvtárban. Dani Lajos- Milyen feltételekkel indul az 1994/95-ös tanév? - tettük fel a kérdést Szűcs Miklósnak, a Mű­velődésügyi és Közoktatási Mi­nisztérium Tanügy-igazgatási Főosztály vezetőjének.- Szeretnék ezúton is minden érdekeltet megnyugtatni: az idei tanév előkészítése és szervezése már az elmúlt év közepén meg­kezdődött és a idén, tavasszal be is fejeződött. Tehát átgondolt, tervszerű, kapkodásmentes munka alapján indul az új tanév. Az első tanítási nap szeptember 1 -je, az utolsó pedig 1995. június 9-e. A téli szünet 1994. decem­ber 22-től 1995. január 3-ig tart. Ehhez azt is hozzá kell tennem, az iskolák önállóságához tarto­zik, hogy a téli és a tavaszi szü­net időpontját az előírtakétól el­térően módosíthatják, ha ehhez az iskola "gazdája" hozzájárul.- Milyenek az idei tanév sze­mélyi és tárgyi feltételei?- Az országos kép azt mutatja, hogy mind a személyi, mind a tárgyi feltételek várhatóan job­bak lesznek az új tanévben, mint az egy évvel ezelőtti indulásnál voltak. Objektív tény, hogy az ál­talános és középiskolákban csökken a tanulók száma, tehát egy-egy pedagógusnak kevesebb tanulóval kell foglalkozni, eny­hül a megterhelés, ami javítja a munka hatékonyságát, színvona­lát. Jobb a helyzet olyan tekin­tetben is, hogy kevesebb a kép­zettség nélküli tanerő az iskolák­ban.-Lesz-e lényeges változás az új tanévben az iskolák életében, az oktatási törvény és a miniszté­rium rendelkezései nyomán?- Sem a szülőknek, tanulók­nak, sem pedig az iskolák veze­tőinek és pedagógusainak nem kell tartaniok semmiféle gyöke­res változástól. Talán 1995-ben, de nagy valószínűséggel csak 1996-ban lehetnek változások a most készülő törvénymódosítá­sok és a Nemzeti Alaptanterv fokozatos bevezetése nyomán. Ezzel összefüggésben remél­hető, hogy két-háröm év múltán elérjük: megvalósul a pedagógu­sok kiegészítő bérezése. Ez any- nyit jelent, hogy az önkormány­zatok a lehetőségeik és az érde­keik szerint rendszeres, kiegé­szítő jövedelmet juttatnak az óvodák, iskolák pedagógusai- nak.-Általános a panasz, hogy ma már az egy gyermekes csalá­doknak is komoly gondot okoz a tankönyvek, az iskolaszerek be­szerzése. A többgyermekes szü­lőknél az esetek többségében ezek a gondok évről-évre egyre súlyosabbak lesznek. Ilyen tekin­tetben milyennek látja az idei ta­névet?-Valós gondokról van szó és ezeken kisebb-nagyobb mértékben csak enyhítenek a tankönyvek kiadásához nyúj­tott állami támogatások, vagy a szociális alapon kiutalt segé­lyek, illetve az iskolában adott tankönyvek. Ezt a segítséget egészítik ki sok helyen az ön- kormányzatok, amelyek jelen­tős összegeket fordítanak a rá­szoruló családok támogatására tanszervásárlási, tanévkezdési segélyek címén. Mind több az olyan munkahely, ahol több ezer forintos összeggel járul­nak hozzá a "családi költség- vetés" kiegészítéséhez. Erez­hető módon azonban csak ak­kor változhat a helyzet, ha az ország gazdasági viszonyai javulnak és így többet fordít­hatunk ilyen célokra is. Az elmondottak természetesen nem azt jelentik, hogy nálunk már csak gondnélküli iskolák találhatók. Ilyen iskolák má­sutt sincsenek. Tudjuk az idén is lesz elég gondja, baja a ve­zetőknek, iskolaközösségek­nek. Az iskolák egy részében szaktanár-hiány lesz, különö­sen nyelvtanárokban, számí­tástechnikai és matematika-fi­zika szakos pedagógusokban. Nagy a piac elszívó hatása és a jobb kereset reményében pá­lyát módosítanak kollégáink. Átmeneti tankönyvhiánnyal is számolni kell néhány könyv esetében, mivel a kiadók az egységes szabályozás hiánya miatt más-más időpontban szállítanak. Az említett fe­szültségforrásokat az élet ki­sebb-nagyobb nehézséggel te­tézheti, ezeket a leggondosabb tervezéssel sem lehet előre látni és kivédeni. A legfonto­sabbnak az emberi tényezőt tartom; belátással, megértés­sel, együttműködéssel. Ma kü­lönösen nagy szükség van a szülők és a pedagógusok ösz- szefogására a gyermekek ér­dekében. Maris János Itt a tanévkezdés, s a csalá­dok többsége nehéz szívvel ve­szi tudomásul, hogy mélyen a zsebbe kell nyúlnia a szükséges könyvek, füzetek és egyéb isko­laszerek vásárlásakor. Igaz, senki nem szívesen takarékos­kodik gyereke rovására, s ezt nem is ajánljuk. Lehet azonban okosan takarékoskodni; úgy csökkenteni az iskolai rezsit, hogy a tanulásban, az iskolai munkában ne jelentsen semmi­féle hátrányt. Sok taneszközt „átmenthe­tünk” az előző tanévből. Otthon alighanem föllelhetők tört he­gyű Írónők, betét nélküli tollak - olcsóbb ezeket „felújítani”, mint újakat venni. A félig telt füzetek is befoghatok tovább szolgálatra, s még segítséget is jelent a kisdiáknak, ha jegyzete­lés, tanulás közben visszala­pozhat az előző évi anyagra. A keményfedelű drága spirálfüze­tek helyett jól használhatók a lényegesen olcsóbb, puha borí­tású tűzött irkák, ha bekötik és vigyáznak rá, hogy ne rongyo- lódjék el. Semmiféle hátrányt nem je­lent, ha a tanulás munkaeszkö­zeiből - vonalzókból, festékek­ből, körzőkből - a drága lu­xus-készletek helyett olcsóbb, de még jó minőségű darabokat vásároljuk meg. A radíron, a hegyezőn, az ollón azonban nem érdemes spórolni, mert a filléres portékák nem tartanak ki a tanév végéig. Egy-egy tankönyvet több év­folyam is használhat. A szülők Kedvenc tévéseink egytől egyig visszatérnek a képernyőre: Vitray havonta egyszer megint arra invitál majd, hogy Töltsön velem egy estét. Kepes András­nak pedig eszébe jutnak érdekes dolgok Apropó jeligével. Fride- rikusz bevált showja mellett szombat esténként híres harago­sokat békít, illetve korszakos meglepetéseket okoz, s lesz éj- szaki finom erotikus játék Ka­szinó címmel. A bevált játékok (Szerencsekerék, Mindent vagy semmit, Megáll az ész) megma­radnak, s László György, a rá­dióból tévéssé vált szórakoz­tató-karmester azt ígéri, hogy klasszikus kabaré mellett csatta- nós politikai kabarét is láthatunk. Vasárnap délelőtt Leporello címmel tematikus műsor indul, s a könyvbarátoknak sok örömöt szerez majd a tévés irodalmi ká­véház. Akik eddig hiányolták a tévéből a táncot, most örülhet­nek: balett-filmek is műsorra ke­rülnek - Világutazások az Ope­rában - és havonta legalább egy élő színházi közvetítést ígérnek a szerkesztők, a zenét kedvelőket kérésére bizonyára segít az is­kola a „börze” megszervezésé­ben, de persze egyedileg is meg lehet venni a használt könyve­ket a felsőbb osztályosoktól. Vétel előtt azonban feltétlenül érdemes konzultálni a szaktaná­rokkal, nehogy olyat is besze­rezzünk, amelyet újjal cserélnek föl. Köpenyből, munkaruhából, tornafelszerelésből bő a válasz­ték. Célszerű arra a gyakorlatias szempontra figyelni, hogy me­lyik hogyan kezelhető és tisztít­ható. Trikóból azonban a drá­gább az olcsóbb, mert a gyakori mosást csak a jó pamutanyag viseli nyúlás és szakadás nélkül. Tornacipőkből is nagy a válasz­ték. Ha gyerekeink nem abban vetélkednek, kinek van me­nőbb, méregdrága topánja, jól megfelelnek testnevelési órákra a márka nélküli olcsó cipők is. (A növésben levő lurkóknak esetleg néhány hónap múlva amúgy is újat kell venni.) Ami pedig az iskolatáskát il­leti: a széles pántú, merevített hátú egyszerű kivitelű, masszív anyagú táskák minden szem­pontból állják a versenyt a 7-8 ezer forintos táska-csodák­kal. Oktalan takarékoskodás vi­szont a tisztasági felszerelés „elspórolása”. A kéztörlő, > a szappantartó, napköziseknek a saját fogkrém, fogkefe és pohár múlhatatlanul fontos higiénés eszköz, s használatával sok be­tegség elkerülhető. Dr. Kecsmár Ilona pedig a Zenebutik szórakoztatja. A kettes csatornán heti öt alka­lommal induló kulturális híradó „Múzsa” címmel jelentkezik es­ténként, 15-20 perces műsorral , a Nap TV készítésében. Az ed­digi gyakorlattal ellentétben - hogy ti. az esti híradó után egy-egy rövid kulturális hírről szerezhetünk tudomást - a Mú­zsa folyamatosan, a legszélesebb értelemben tájékoztat majd a ha­zánkban és külföldön történő legfrissebb kulturális esemé­nyekről, és a határainkon kívül élő magyar alkotásokról, így a film, zene, színház mellett az építészet, oktatás, divat, város­kép alakítás, képzőművészetek, közművelődés területeiről is. Fő­rendező Lukin Ágnes, főszer­kesztő pedig Váradi Júlia lesz, akiknek nem titkolt vágyuk, hogy a sokféle ízlést ki tudják elégíteni. Az első hét anyag már kész van, ebben bemutatkozik az Egyház Zenei Fesztivál, szó lesz a középiskolák új oktatási mód­szereiről, tantárgyairól, például a „demokratizmus” című tantárgy­ról, Marosán Gyula kiállításáról. Visszatérnek a kedvelt műsorok A bőség kosara Parkolópályán Szakmával, érettségivel a kezükben - újra tanulnak A nyár elején még az érettsé­giért szorítottak és örültek, hogy búcsút mondhattak az is­kola padnak. Most azért druk­kolnak, hogy folytathassák a ta­nulást. Nem találtak maguknak megfelelő állást. Itt állnak érett­ségivel, szakmával a kezükben, pályakezdő munkanélküliek­ként. Tudják, hogy ezrek van­nak hasonló helyzetben, valami mégis visszatartja őket attól, hogy a helyzetükről a' nyilvá­nosság előtt is bemutatkozva beszéljenek. Kivétel Kiss Beat­rix, aki Komlón, a Kazinczy F. Közgazdasági Szakközépisko­lában érettségizett. Az igazga­tási-ügyviteli ágazaton tanult, gyors- és gépíróként, adminiszt­rátorként próbált elhelyezkedni, de mindenütt számítógépes is­mereteket, gyakorlatot és eset­leg nyelvtudást kértek tőle. Az utóbbival nem is lett volna gond, hisz németet tanult, de a számítógéppel nem boldogult.- Most jelentkeztem egy 16 hetes számítógépkezelést oktató tanfolyamra,- remélem fel­vesznek. Januárban lesz a vizsga, utána a német nyelv­vizsgát is szeretném letenni. Úgy látom, másként nem megy az elhelyezkedés, illetve csak olyan feltételekkel, amelyek vi­szont nekem nem felelnek meg. Reménykedve várja a postást Sz. A. is, aki banki ügyintézői tanfolyamra jelentkezett, ő a Kereskedelmi Szakközépisko­lában érettségizett. Eredetileg a postaforgalmi szakközépisko­lában szeretett volna tanulni, de nem vették fel, a kereskedelmit másodikként jelölte a jeléntke- zési lapján.- Nem nagy kedvvel tanul­tam itt, aztán a gyakorlatok azt a kicsit is elvették, ami még volt - magyarázza. - Mi végeztük a kisegítő munkát, többnyire ta­karítottunk. Ez nagyon nem tet­szett. Ráadásul nekünk az isko­lában még azt mondták, hogy ezzel a végzettséggel üzletveze­tőként, vagy helyettesként dol­gozhatunk. Ez természetesen szóba sem kerülhetett, minde­nütt a gyakorlatot kérték, és az eladói állások között sem lehet manapság válogatni.. így aztán nem is nagyon bántott, hogy nem tudtam elhelyezkedni. Az is vígasztal, hogy a banki ügyin­tézés közelebb áll ahhoz, amit én eredetileg szerettem volna tanulni. Csak vegyenek fel! F. Máriát a család biztatta arra, hogy válassza a kereskedői pályát, annak van jövője. Elfo­gadta és úgy ment oda, mint a társainak jelentős része: kitanul egy szakmát, aztán majd keres magának munkahelyet. Eltelt egy idő, mire észrevette, hogy vannak, akik ezt pont fordítva csinálják: a családnak üzlete, butikja van, a vezetéséhez szük­séges ismeretek megtanulásáért iratkoztak a gyerekek a keres­kedelmibe.- Végig gondoltam, hogy mit tehetnék, s úgy döntöttem, hogy teljesen más irányba fordulok. Felvettek a vámkezelői tanfo­lyamra, aminek nagyon örülök, mert utána szeretnék ugyanezen a területen egy felsőfokú kép­zettséget elérni, majd a rendőr- tiszti főiskola vámigazgatási szakára szeretnék jelentkezni. Most, hogy ezt végig gondol­tam és nem látszik elérhetetlen­nek, meg is nyugodtam. K. R.-t még kíséri a csaló­dottság érzése, amikor arról be­szél, hogy annak idején miért is jelentkezett a Széchenyi Gim­názium gépjármű-technikusi szakára. Úgy gondolta, hogy egy keresett szakmával a kezé­ben jól el tud helyezkedni. Már menet kőiben látta, hogy válto­zik a helyzet, a szervizek nem kapkodnak utánuk, annál is in­kább, mert ők jóval kevesebb gyakorlatot tanultak, mint a szakmunkások. Ezek alapján úgy döntött, hogy tovább tanul, de a nem vették fel a műszaki főiskolára. Most ő is számítás- technikai tanfolyamra jelentke­zett, de még nem döntötte el, hogyan tovább.. .- Nekem mindenképp dol­goznom kell, különben nem tu­dunk létezni - mondja határo­zottan G. Brigitta, aki nemrég költözött egy alföldi városból Pécsre. Közgazdasági Szakkö­zépiskolában érettségizett, ad­minisztrátorként, titkárnőként szeretne elhelyezkedni, de egyelőre hiába járja a Munkaü­gyi Központtól kapott címeket. Albérletben lakik a barátjával, az ő fizetéséből léteznek. Fellélegzik a biztató sza­vakra, még akkor is, ha most már tudja: a kezébe adott, re­ményt keltő címek pár óra múlva semmivé válhatnak. Ezt a helyzetet nem lehet meg­szokni. Kiderült ez abból is, amit a Munkaügyi Központ Pé­csi Kirendeltségén folytatott be­szélgetéskor mondtak. Iskolai végzettség szerint csoportosítva hívták ide őket a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem gazda­sági és társadalomtudományi karának munkavállalási tanács­adói szakán tanuló, második év­folyamos hallgatók. Arról be­szélgettek, hogy ki, miként éli át ezeket a heteket, mint pálya­kezdő munkanélküli. Bár a fia­talok tudták, hogy ez a beszél­getés alapvetően nem változtat a helyzetükön, mégis kivétel nélkül hasznosnak, jónak tartot­ták: lehet, hogy furcsán hang­zik, de jó volt olyan társakkal találkozni, akikkel hasonló helyzetben vagyunk. Más volt egymástól hallani azt, hogy mit lehet, illetve kell csinálni. Kicsit megkönnyebbültünk. T. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom