Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-26 / 235. szám

1994. augusztus 26., péntek Városaink üj Dunántúli napló 7 Mohácsi körkép Kezdődik a tanév Mohácson idén az általános iskolákban 236-an, a gimná­ziumban 96-an, a francia két­nyelvű osztályban 35-en, a mezőgazdasági szakközépis­kola gépész szakán 34-en, a világbanki program alapján szervezett képzésen 28-an, a szakmunkásképző iskolában 12 szakmában együttesen 300-an, ugyanitt szakközépis­kolásként levelező tagozaton 40-en, míg nappali oktatás ke­retében 32-en kezdik meg ta­nulmányaikat. Beérkeztek a pályázatok Szennyvíztisztító építését tervezik Mohácson 410 milliós előirányzattal. A kiírt pályá­zatra 11 kivitelező adta be az ajánlatát, melyeket egy bizott­ság értékeli és szeptember 15-ig a közgyűlés dönt, kinek ítéli oda a 60 %-ban állami támoga­tással készülő munkát. Mohácson az MAYER NYOMDA Árok u. 17. Tel.: 69/311 -047 ÁLOM Bt. Széchenyi tér 9. Tel.: 69 / 322-847 SPITCZ JÁNOSNÉ Dózsa Gy. u. 40. (Temető Iroda) Összeállította: Berta Mária Sokak örömére végre épülne és szépülne a mohácsi sportcsarnok, mégis akadnak akik nem be­csülik a költséges munkálatok eredményét, és játékszenvedélyüket a rongálásban élik ki. 100 millió hiányzik a befejezéshez Megrongálták a készülő sportcsarnokot Októberben átadják a szerkezetkész létesítményt Több mint tíz éve nagy lendü­lettel fogtak hozzá Mohácson a sportcsarnok építéséhez. Az, hogy a lelkesedés nem elegendő egy ekkora lélegzetű munkához, bizonyítja a hosszú évekre meg­torpant beruházás. A rendszer- váltást követően felállt városi vezetés okulva a történteken igyekezett pénzügyileg is meg­alapozni a vállalkozását amikor a létesítmény megvalósítását el­határozta - de a számításaikba nekik is hiba csúszott. A párt­háznak épült, majd rövid ideig pártok házaként működött repre­zentatív belvárosi épületet bocsá­tották áruba, és döntően az abból remélt pénzből kívánták a sport- centrumot felépíteni. Miután az ingatlanra kötött adás-vételi szerződés több részletben hatá­rozta meg a fizetési határidőket, ezért ehhez igazítva szakaszos átadással írták ki a pályázatot a sportcsarnok kivitelezésére is. A reálisnak tűnő elgondolást csu­pán az borította föl, hogy a párt­ház vevője, a BATRA Kft. nem teljesítette határidőre a vállalá­sát. Többszöri ígéret, időpont módosítás után jelenleg is tarto­zik a városnak 48 millió forinttal és annak áfa-vonzatával. A képviselő testület az átme­netinek látszó pénzhiányt köl­csön felvételével pótolta. Az OTP-től 22 százalékos kamatra 49 millió forintot kaptak, s így biztosíthatták, hogy az első ütemre tervezett munka határ­időre elkészül. Hogy a többlet- költségek, amelyek a kölcsönnel a város nyakába szakadtak, mi­kor térülnek vissza, arról jobb esetben a BATRA Kft-vel köz­vetlenül kellene egyezségre jutni, s ha ez végképp nem hoz eredményt, a követelést jogi úton lehet érvényesíteni. Ami a beruházást illeti, a TIS- SOT Kft. által vállalt szerkezet­kész állapot rövidesen elkészül. Az első ütemre szánt 85 millió forintért a 4600 négyzetméter alapterületű sportcsarnok áll. Az amerikai cég által gyártott Star Robertson elnevezésű komplett szerkezetet viszont a hét végén milliónyi lyukkal „tarkították” feltehetően azok a gyerekek, akik légpuskával főleg a tetőt, de több helyen az oldalfalakat is ös­szelövöldözték. Felelőtlen cselekedetükkel te­temes kárt okoztak, az épület szigetelését rongálták meg, ame­lyet pótolni, de még kijavítani is szinte lehetetlen! Senkit sem ví­gasztal, hogy az állagmegóvás még a kivitelezést elvállalt kft. feladata, mert a vas szerkezet és a héjazat közé illesztett szigete­lést külön nem lehet fölrakni, így kicserélni sem. Megjegyzem, korábban már héjazatta! együtt 40 négyzetmétert elloptak ebből a speciális burkolatból az építke­zés helyszínéről és a nyomozók eddig még nem bukkantak sen­kinek a padlásán sem a kiváló hőszigetelésre. A megrongált szerkezetű sportcsarnoktól október közepén elvonulnak az építők. Addigra helyére kerülnek a hőszigetelt ablakok, ajtók, tehát lezárható lesz az épület, - és abban csak reménykedhetünk, hogy senki­nek nem jut eszébe majd az ab­lakokat betömi, vagy nyíllal, légpuskával célba venni! - kia­lakítják a néző- és küzdőteret, a korlátokat és a lépcsőházakat szintén szerkezetkész állapotban, vagyis burkolatok nélkül. A beruházás folytatását a jövő év tavaszára időzítik. A teljes be­fejezéshez a számítások szerint még 100 millió forint kellene, s miután az már biztos, hogy a vá­ros a költségvetéséből ennyit egyszerre nem tud adni, újra szakaszolják a munkákat. A cél az, hogy minél előbb használ­ható állapotba hozzák a létesít­ményt, ezért a pályázatot is en­nek megfelelően készülnek ki­írni, és első lécsőben 40 milliót szánnak a legszükségesebb munkákra. A lehetőségeket vi­szont csak az 1995-re szóló költ­ségvetés elfogadásakor lehet biz­tosan tudni. Eladók-e a piaci árudák? A döntést elnapolták A napokban 300 ezer forint értékű, korszerű, német gyárt­mányú levegő párásító beren­dezést kapott a Kórház gyer­mekosztálya. A készülék segít­ségével az akut felső-légúti be­tegségben szenvedők kórter­mében a gyógyulásukhoz szükséges szinten tudják tar­tani a levegő páratartalmát, de egy kiegészítő műszert is kap­tak ajándékba, amellyel a gyógyszert lélegeztethetik be mindazokkal akiknek azt tab­lettában nem tudják beadni, S így az injekciótól sem kell fél­niük! Fotók: Müller Andrea A képviselő testület soros közgyűlésén a polgármester elő­terjesztéséből értesülhettek ar­ról a városatyák, hogy a piacté­ren lévő üzletek bérlőinek több­sége bejelentette a vételi szán­dékát, vagyis az általuk bérle­ményként használt helyiségek tulajdonjogát szeretnék megvá­sárolni. Jelentkezett továbbá egy állampolgár, aki az egykor motorkerékpár és kisgépjavító műhely épületét venné meg és a szükséges átalakítási munkála­tok után ott használt nyugati bú­torokat árusítana. A tájékoztató szerint a jelzett ingatlanok elidegenítése 15 mil­lió forint bevételhez juttatná az önkormányzatot és a szabad felhasználású pénzre az anyagi gondokkal küszködő városnak nagy szüksége lenne. Az előter­jesztés egyúttal arra is emlékez­tet, hogy mindez idáig a piaccal kapcsolatban olyan elképzelés volt, mi szerint az ott lévő he­lyiségeket nem adják el, meft az elkövetkezendő években esedé­kes egy vásárcsarnok kialakí­tása és akkor szanálásra kerül­nének. Most viszont úgy látják, hogy e terv realizálási ideje be­láthatatlan, másrészt az esetleg épülő vásárcsarnok egyik olda­lát adhatnák a meglévő árudák. Következésképpen a bontásuk nem elkerülhetetlen. A piacon a körülmények ren­dezésének szükségességét már régóta hangoztatják a piaci na­pokon ott árusítók. Igaz, ők nem a létesítmények eladását szor­galmaznák, hanem azt, hogy végre biztosítsa az önkormány­zat az elvárható feltételeket. Az áru be- és kiszállítása szinte le­hetetlen. Minden talpalatnyi te­rületet elfoglalnak a különböző árucikkel kereskedők, s bár igyekeznek a helypénz-szedők piaci napokon a zöldségféléket és gyümölcsöt eladóknak kerí­tésen belül helyet szorítani, de akinek nem jutott bérelt placc, többnyire a földön rakhatja le a portékáját. Ott meg jön- nek-mennek a kerékpárt, áru­szállító kiskocsikat tolók és az autókkal szállítók. Ezekről a gondokról egyetlen szó sem esett a közgyűlésen, a hozott döntés viszont talán megoldást jelent a gondokra. Az árudák eladásához ugyanis egyelőre nem járult hozzá a tes­tület, hanem többségi szavazat­tal elfogadták, hogy a piacra mindenek előtt készüljön ren­dezési terv, s annak ismeretében határozzanak eladásról, bontás­ról, vagy építésről. Felkészülés a fűtési idényre A következő héten szerdán és csütörtökön két nap szünetel a melegvíz szolgáltatás Mohá­cson, ugyanis a rendszer üze­meltetője, a MOHÁCSHŐ Kft. ekkorra időzítette a Liszt Ferenc utcai kazánházban elvégzendő munkálatokat. A tervezett átkö­tések eredményeként gazdasá­gosabb üzemmódra állnak át. Az augusztus 31-re és szep­tember 1-re kitűzött teendők mellett a nyári hónapokban a szolgáltatás leállítása nélkül - ha kellett éjszaka dolgozva - valamennyi ütemezett karban­tartási munkát befejezték. A Radnóti lakótelepen 60 méter hosszúságú távvezetéket cserél­tek ki, amely 900 ezer forintba került. A Vörösmarty utcai ka­zánházban teljes rekonstrukciót végeznek. Az 5,2 milliós beru­házással a fűtési idény kezde­tére itt az olaj tüzelést gázfű­tésre cserélik. A szerelők a Liszt Ferenc ut­cai fűtőműnél is dolgoznak. Két utóhő-hasznosítót építenek be, amelyek segítségével jelentős hőmennyiséget nyernek vissza abból, amely a berendezések hiányában a kéményen távozna. Ez a beruházás a számításaik szerint három éven belül megté­rül, miután az éves gázfelhasz­nálást csökkenthetik. A MOHÁCSHŐ Kft. egyéb­ként a képviselőtestület június­ban hozott határozata alapján az elmúlt hetekben több száz hátra­lékost szólított föl az adóssága rendezésére. Tekintettel arra, hogy műszakilag megoldható, elzárják a melegvizet, illetve lekapcsolják a hőszolgáltatást mindazoknál, akik megadott időre a tartozásukat nem egyen­lítik ki. A városban a távhő- és a melegvíz ellátásba bekapcsolt több mint ezer lakás bérlőinek, illetve tulajdonosainak több­sége eleget tesz a fizetési köte­lezettségének, ezért a szolgálta­tók nem kívánják őket „bün­tetni” egy esetleges soron kívüli díjemeléssel, amelyre azért kényszerülnek rá, mert nem jut­nak hozzá a szolgáltatásuk el­lenértékéhez. A gazdaságosságra való törekedés egyik hasznos eszközévé vál­hat az utóhő-hasznosító berendezés. Szabadtéri játékok Mohácson? „Filléres gyors” hozta az érdekló'dőket Ha feljogosítana apáink neift- zedéke, némi fanyar öniróniával úgy kezdeném, hogy Mohács a 30-as években fél szemmel ki­tartóan Szeged felé sandított, és a Tisza-parti metropolis tetsze­tős kezdeményezéseit kísérelte meg - a maga szerényebb lép­tékére átlényegítve - hasznosí­tani. A Széchenyi téri árkád­sorba a csata emlékét megidéző Pantheont tervezett a közóhaj. Olyan művészt foglalkoztatott a város, aki Szegeden előzőleg igazolta már kvalitásait. (Mar­tinéin Jenőre utalok itt, aki a lengyel emlékmű sasfiguráját, a főtéri zászlótartó szoborcsopor­tokat és Egerszeghy Árpád hősi halott tanító emléktábláját min­tázhatta meg.) Hatvan évvel ezelőtt, 1934. július 29-én nagyszabású vál­lalkozás helyszíne volt a kastély mögötti régi sporttelep. A július elseje óta itt időző 75 tagú pécsi társulat - Tolnay Andor szí­nészgárdája és zenekara - Of­fenbach igényes, fülbemászó dallamú operettjét, a Szép Helé­nát adta elő a hatalmasra tágult szabadtéri színpadon. A látvá­nyos produkciót az a 27 éves Hont Ferenc rendezte, aki - részben párizsi mesterének, Finnin Gémiemek ötlete, rész­ben Max Reinhardt salzburgi kezdeményezése nyomán 1931 óta megalapítója és irányí­tója volt a Szegedi Szabadtéri Játékoknak. Ő vitte ott sikerre egyebek közt első ízben Az em­ber tragédiáját. Később a színi­akadémia tanáraként rendezők egész generációját nevelte föl és szerkesztette a Színpad című szaklapot. Hont Ferenc - részben a nagyvonalú látványosság, rész­ben a várható közönségsiker ér­dekében - a helyi statiszták egész légióját kapcsolta be az előadásba. Szerephez jutott az egy éve létesült szimfonikus zenekar és a II. Lajos Dalkör is. A sokác folklórcsoport szintén kivette részét a Szép Heléna ün­nepléséből. Nem is mulasztja el a mohácsi sajtó áradozva mél­tatni „a sokác ifjúság tündér­szép felvonulását és gyönyörű­séges táncait, melyek elbűvölték a közönséget”. A harsány propagandával be­harangozott eseményre „filléres gyors” hozta Mohácsra a pécsi és baranyai érdeklődők százait. A megyeszékhely társulata, mely mégis csak döntő szerepet játszott az operettrevü művészi színvonalának biztosításában, a színiévad során prózai műsorá­ból Az ember tragédiáját, Ros­tand Sasfiókját, Ibsen Kísérte­tek című drámáját és Gerhard Hauptmann Naplemente előtt című színművét, zenés reperto­árjából pedig a Csajkovszkij be­hízelgő muzsikájának felhígítá­sával készült operettet, A dia­dalmas asszonyt játszotta el a mohácsi közönség előtt, csak­hogy ezeket természetesen már a nyári színkörben. Hogy a címben feltett kér­désre is választ adjunk: előzmé­nye, és folytatása is volt az 1934-es szabadtéri előadásnak. 1925-ben ugyanis Asszonyi László pécsi társulata a Szepesy parkban ácsolt színpadon tett már egy hasonlóképp grandió­zusnak szánt kísérletet. 1938-ban, ezúttal a Széchenyi téren, a Kós Károly művéből adaptált Szent István-drámának, Az országépítőnek szabadtéri bemutatója hozta lázba a város polgárságát. Végül azért a szegedi példa meghonosítása túl nehéz fel­adatnak bizonyult mégoly lel­kes kisvárosunk számára. Bojtár László

Next

/
Oldalképek
Tartalom