Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-03 / 212. szám
1994. augusztus 3., szerda Gazdaság uj Dunántúli napló 9 Ki is lehet magyar kisiparos? OTT ajánlás a fogalom pontos meghatározására Baranyai kiállítók és Magyar nap a Klagenfurti Vásáron Több mint tíz hazai cég részvételét szervezi a Klagenfurti Vásárra a Pécsi Ipari Vásár Kft. Az általános karintiai vásár augusztus 13-21. között várja látogatóit nem mindennapi nemzetközi kínálattal, és szabadidős látványossággal. Augusztus 17-én Magyar napot tartanak a rendezvényen, amikor a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara képviselői mutatják be régiónk gazdaságát, befektetési lehetőségeit, az üzletember-találkozó pedig a magyar résztvevők számára nyújt lehetőséget osztrák kapcsolataik bővítésére. Kisipari jellegű az a gazdasági tevékenység, amely döntően saját vagyoni hozzájárulással, kisebb, vagy közepes üzemmérettel, illetve forgalommal, alacsony alkalmazotti létszám mellett és a tulajdonos személyes munkavégzésével, irányításával folyik - fogalmazta meg a kamarákat ejőké- szítő Országos Tanácsadó Testület kézműves kamarai munkacsoportja a kisipari tevékenység pontos hazai definícióját. A meghatározásra azért van szükség, hogy meg lehessen állapítani a kézműves kamarai tagság kritériumait. A kisipari jelleg meghatározását a kamarai törvény írja elő, amely megfogalmazza, hogy a Magyar Kézműves Kamara alapszabálya, vagy más önkormányzati szabályzat rögzítse a definíciót. Ehhez figyelembe kell venni az érintett érdekképviseleti szervezeteknek a témára vonatkozó javaslatait is - hangsúlyozza a törvény. A munkacsoport most elkészült ajánlatát az OTT plénuma is megtárgyalja majd. A kézműves kamarai munkacsoport megfogalmazása a tulajdonosi körülmények, üzemméret és alkalmazotti létszám mellett a kisipari jelleg kritériumának tartja a szakmai képesítést is. Leírja továbbá, hogy a kisiparos jellemzően egyedi eljárásokkal dolgozik, illetve folytat termelő és elsősorban fogyasztói-javító, karbantartó szolgáltató tevékenységet. Honi Suzuki-eladások A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. aug. 2-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 154,20 155,70 157,20 Ausztrál dollár 74,03 74,70 75,37 Belga frank (100) 309,14 311,89 314,64 Dán korona 16,15 16,30 16,45 Finn márka 19,31 19,48 19,65 Francia frank 18,60 18,77 18,94 Gör. drachma (100] 42,07 42,47 42,87 Holland forint 56,63 57,15 57,67 (r font 153,07 154,47 155,67 Japán yen (100) 100,86 101,79 102,72 Kanadai dollár 72,24 73,00 73,76 Kuvaiti dinár 336,62 339,95 343,28 Német márka 63,54 64,14 64,74 Norvég korona 14,55 14,69 14,83 Olasz líra (1000) 63,26 63,87 64,48 Osztrák sch. (100) 903,29 911,64 919,99 Portugál esc. (100) 62,49 63,06 63,63 Spanyol pes. (100) 77,23 77,96 78,69 Svájci frank 75,36 76,02 76,68 Svéd korona 12,94 13,06 13,18 USA dollár 100,27 101,27 102,27 ECU (Közős Piac) 121,51 122,63 123,75 Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Az első félévben a Magyar Suzuki Rt. összesen 8700 Suzuki gépkocsit értékesített. Ebből 2.822 1.0 Swift, 2.780 gépkocsi 1.3 Swift, 1.617 autó pedig Sedan volt. A gyár 471 autót importált hazánkba, jórészt Maradt, emellett a Swift 1.3 GC típusból 1.010 értékesítettek külföldön. A cég összesítéséből kiderül: az elmúlt időszakban indult meg a Suzuki gépkocsik exportja Nyugat-Európába. A Suzuki Europe értékesítési hálózatában jelenleg Olaszországban, Hollandiában, Németországban és Belgiumban juthatnak hozzá Magyarországon készült Swift 1.3 GC márkajelzésű Suzukihoz a vásárlók. A tervekben szerepel, hogy Nagy-Britanniát, Hollandiát, Svájcot, Franciaországot, Spanyolországot, Görögországot és Csehországot is igyekeznek meghódítani az autókkal. A típusbizonyítvány megszerzéséhez szükséges prototípust már szinte minden országban vizsgálják, sőt nemcsak az 1,3-asét, hanem az 1 literes változatét is. Jelentős eredmény, hogy az eddigi eladások után nem érkezett semmilyen reklamáció. Az esztergomi gyárban a tervezett ütemben nő a termelés. Egy-egy napon a gyártósorok már megközelítik, sőt túl is haladják az egy műszakban elérhető napi csúcskapacitást, azaz a 100 autót. Az átlagos termelés naponta 80-90 kocsi. Időközben a technológiai fejlesztések révén különböző kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó extrákkal bővítik a Suzuki személyautó-, kát. Az alaptípusok száma év végére elérheti a napi 50-60-at is. Megkezdődött a légkondicionálóval felszerelt 1.3 GLX és Sedan típusok sorozatgyártása. Az 1.0-ás Swiftek vásárlói pedig automata sebességváltóval működő autót is igényelhetnek. Az előbbieknél mindkét típus esetében 100 ezer, utóbbinál pedig 125 ezer forint felárat kell fizetni. Nemsokára valamennyi itthon gyártott típust oldalmerevítővel készítenek, a hátsó ülésekre hárompontos biztonsági övék kerülnek. Kárpótlási jegyek aktuális értéke Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek értéke 161,2 százalék. A háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következőképpen alakul: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1612 forint, az 5000 forintos kárpótlási jegyé 8060 forint, a 10 000 forint címletértékű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke pedig 16 120 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névértékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa állami tulajdon megvásárlására fordítja. Ez a szabály érvényesül akkor is, amikor a jegyeket önkormányzati lakás megvételére használják föl. A kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyek esetében, amikor azt tulajdonosa az egzisztencia hitel saját részének fedezésére, illetve az MRP fizetésekre használja fel. A komlói Rajnai testvérek és a Suzuki-minőség A beszállítói rang kötelez Az exporttermelés minőségi munkát igényel Müller Andrea felvétele Hír: az esztergomi Suzuki Művek megkezdi a több mint felerészben hazai alkatrészekből összeállított autóinak nyugat-európai exportját. Suzuki-beszállítóként a komlói Rajnai-testvérpár ugyan még nem fogta meg az isten lábát, mert anyagiakban eddig inkább csak vitt a beszállítói rang, mégis nyerők. Ők már megtanulták, mi is az a japán minőség. A Suzukinak 1992 novemberétől autóantennákat beszállító Rajnai Árpád, és ez év elejétől műszerfalakat és ajtó-kartáma- szokat szállító Rajnai Attila a korábbi gyártó múltra alapozva, jól megfontolt anyagi érdekből és nagy adag szakmai hiúságtól hajtva felpörgette magát és vállalkozását a japán szintre. Hogy ez mit jelent? Az ISO 9000 minőségbiztosítási rendszer a Suzuki-család belépője. Ennek lényege, hogy minden beérkező anyagot és minden munkafázist ellenőriznek, hogy ne mehessen tovább hibás darab. Ez már önmagában is költségcsökkentő tényező, hisz a véletlen selejt nem jut tovább a következő munkafázisba, tehát arra már nem fordítanak újabb gyártási költséget. Attila már korábban ráállt a Ford Művektől átvett Q 101-es minőségbiztosítási rendszerre az általa többnyire nyugati exportra gyártott kényelmi- és biztonsági felszereléseknél a Rati és az osztrák partnerrel vegyesvállalatként tevékenykedő Ra- tipur majd 120 termékénél, ám ez már kevés. Az ISO 9000 ennél is magasabb követelményeket támaszt. A Suzuki kemény feltételeket szab beszállítóinak. Alapkövetelmény a már említett ISO, a szállítási pontosság (melynek késedelem esetén túlontúl nagy az ára), és a japán mentalitás. Az esztergomi gyár alapvetően a piaci igények alapján termel. Ha megnő a kereslet többet, ha csökken, kevesebbet kér a beszállítóitól. Aki ehhez nem tud alkalmazkodni se létszámbam, se alapanyagban, se raktárkészlettel, az felejtse el az egészet.-A kényszer nagy úr. Mindent el kell követnünk, hogy megfeleljünk, hogy alkalmazkodni tudjunk a követelményekhez - mondja a testvérpár. - A gyár 10 százalékkal kívánja csökkenteni a beszállítói költségeit, nekünk ha tetszik, ha nem, ezt tudomásul kell vennünk, olyan alapanyaggal és úgy kell szerveznünk a gyártást, hogy megérje.- És megéri?- Ha a tervek szerint jövő év márciusától havi négyezerre felmegy a gyári rendelés, igen.- Most tehát ráfizetnek?- Ha azt vesszük, hogy zömmel saját erőből kellett megvennünk, kialakítanunk és megoldanunk az üzemépületet, technológiát, felszerszámozást, a dolgozók betanítását, a minőségbiztosítási rendszert, akkor még nem döngethetjük a mellünket, hogy milyen jó Su- zuki-beszállítónak lenni - mondják.- Akkor miért csinálják? Egymásra néznek, a másiktól várva segítséget, ha már ilyen kíváncsi újságíróval verte meg őket a sors. Aztán szinte egyszerre mondják:-Egyrészt szakmai hiúságból, hogy mi ezt így, ilyen feltételekkel és minőségben is meg tudjuk csinálni, másrészt, mert a Suzuki-beszállítói rang a lehető legjobb ajánlólevél, minőségi garancia a többi termékünkre is. (Attila a két cégével majdnem 120, Árpád 20 féle terméket ^gyárt személyautókhoz.) Árpád Norbert fia 1992. decemberében, Attila egyik embere nemrég szerezte meg az ISO minőségbiztosítási rendszerről a „diplomát”. A napokban mindkettőjüknél jártak az esztergomi auditálók, a pont- rendszer alapján értékelők. Aki a maximális 100 pontból nem éri el a 60-at, megvonják a beszállítói státuszát, 80 pontig az évi háromszorinál gyakrabban jelennek meg az értékelők. Árpád 93, Attila a 94 pontjával továbbra is „A”-kategóriás beszállító. Méltán büszkék erre, de arra is, hogy újabb és újabb termékek piacra vitelével is tovább öregbítik hírnevüket. B. Murányi László A pécsi központi iroda hétfőn és szerdán fogad ügyfeleket és nyújt szaktanácsot vállalkozók részére Fotó: Müller A szakértők szerződnek a vállalkozókkal Garanciát vállalnak minden tanácsukért A Baranya Megyei Vállalkozói Központ többfajta tevékenysége mellett fontosnak tartja a leendő és már működő vállalkozók részére nyújtott szaktanácsadást. Ezt folyamatosan végzik nemcsak a Pécsett található központi irodájukban, hanem a lassan kiépülő megyei hálózatukon keresztül is. A pécsi irodájukban hétfőn és szerda délelőttönként fogadják az ügyfeleket. Sokan az utcáról térnek be, kíváncsiságból. Ilyenkor meghallgatják a terveiket, elképzeléseiket. Ezt követően megbeszélnek velük egy időpontot, amikor konkrét javaslatokat tesznek a működési formára, felhívják a figyelmet az elképzelés életképességére, a piac telítettségére. A már működő vállalkozásoknál minden esetben elvégzik az átvilágítást, és ennek ismeretében adnak tanácsokat a változtatásokra. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbben a hitelfelvételhez szükséges kérelem, üzleti terv elkészítéséhez kémek segítséget. Kevesebb hangsúlyt fektetnek a vállalkozók az arculatteremtésre, a megfelelő imázs kialakítására. A központ munkatársai éppen ezért megmutatják a kezdő vállalkozóknak, hogyan lehet a legegyszerűbb eszközökkel, a legkevesebb pénzből ezt megoldani. A szolgáltatások minőségéért szerződésben vállal garanciát a vállalkozói központ. A szakértők tanácsaikért a törvény előtt is vállalják a felelősséget. Különleges esetekben a központ állásfoglalást is kér az illetékes hatóságoktól, szervezetektől. A vidéki hálózatuk kiépítését azért tartják nagyon fontosnak, mert véleményük szerint nem Pécsett, hanem a falvakban kell megfogalmazni például a helyi agrár-, és településfejlesztési célokat. Életre hívták a Vállalkozói Baráti Kört, amelynek bárki a tagja lehet. Ezen kívül szeretnének egy infrastrukturális hátteret is adni a vállalkozóknak például azzal, hogy megszervezik az üzleti találkozókat, tolmácsot szerződtetnek egy-egy tárgyaláshoz. Nemcsak tanácsokkal, hanem pénzzel, egy mikrohitel lehetősséggel is segítik a vállalkozókat. A kölcsönt fél év türelmi idő után, három év alatt kell visszafizetniük. Sz. K. Fekete szobakiadások a Balaton-parton Törvénymódosítást kezdeményez a kamara A balatoni szobakiadás szabályozásának megváltoztatására, törvénymódosítás előkészítésére hozott létre munkabizottságot a Balatoni Gazdasági Kamara. Olyan tóparti szakember-csoport vette kezébe ily módon a fizetővendég-szolgálat már-már tarthatatlan ügyét, amelynek tagjai tapasztalataikból ismerik a gondokat. Az északi parton legalább százezer kiadó ágyról tudnak az önkormányzatok, de az utazási irodák csupán hétezret közvetítenek. Ez lenne a kisebb gond, de a szobák többségében a vendég „illegálisan” tartózkodik, vagyis nem jelentik be és nem is fizetnek utána adót. Megjelentek az árnyékgazdaságban a közvetítők is, akik a vendégfogadóhoz hasonlóan adózás nélkül jutnak bevételhez. A Balatoni Gazdasági Kamara elnöksége szerint a rendkívül kedvezőtlen szabályzók kényszerítették a feketegazdaságba a szobakiadókat. Bevételükből ugyanis csak 10 százalékot írhatnak le költségként, és 90 százalék után adóznak. Ez irreális arány, hiszen a rezsi, a mosás, takarítás ennél sokkal többet elvisz, előfordul, hogy a bevétel 40-50 százalékát. Adózhatnának ugyan tételes elszámolás alapján is, de ez bonyolult, amire nem mindegyik szobakiadó készült fel, másrészt pedig a vendégfogadással kapcsolatos munkát a családtagok végzik, márpedig az iskoláskorú leány, vagy fiú aligha tud számlát adni vállalkozó szülőjének. Arra már nincs remény, hogy az idei szezon alatt reformálják a szobakiadást, de jövőre új szabályozókat követel a Balatoni Gazdasági Kamara.
