Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-01 / 210. szám

1994. augusztus 1., hétfő A mai nap üj Dunűntüli napló 5 Csak a fellépő manökenek voltak voltak felöltözve, mindenki más fürdőruhában élvezte a színes programokat a rekkenő hőségben, a strand szabadtéri színpadán Fotó: Läufer László Strandfesztivál Harkányban Neves művészek, tűzijáték, érdeklődők ezrei Nagy sikerű „Strandfeszti­vált” rendeztek a hétvégén Har­kányban. Szombaton és vasár­nap is színes programokkal: koncertekkel, kabarékkal és ne­ves művészek produkcióival szórakoztatták a strand szabad­téri színpadán a fürdőhely ven­dégeit és a harkányiakat. A hétvégi rekordhőség csak jót tett a kétnapos fesztiválnak: érdeklődők, strandolók ezrei vettek részt a programokon. A harkányi fürdő nemzetközi hír­nevét öregbíteni szándékozó, első ízben - de hagyományte­remtő céllal - megrendezett fesztiválon nem csak a megye és az ország más településeiről fogadtak vendégeket, de néhány külföldi utazási iroda is jelezte: felveszi programjai közé a Har­kányi Strandfesztivált. Az idei jó indulást tehát valóban érde­mes lesz kihasználni, főként, ha déli szomszédainknál gazdasá­gilag is rendeződik a helyzet. Valószínűsíthetően nem kis pénzről van szó. A fesztivált előkészítő hírverésben szerepet kapott persze a régi mese, mely az ördög, a szegényasszony és az ő lánya történetéből vezeti le a nemzetközi hírű gyógyvíz eredetét („az ördög mérgében nagyot toppantott, s lába nyo­mán kénbűzös forróvíz tört fel”), ami eleve adta az ötletet: ördögfogatok is helyet kaptak a tegnapi fesztiválzáró zenés-tán­cos felvonuláson. A szombat délutáni, szabad­téri színpadi műsorban többek között fellépett a tévéből is is­mert humorista, Éles István, délután négy órakor pedig az Aranycsapat két egykori ászá­val, Puskás Öcsivel és Hideg­kúti Nándorral találkozhattak a labdarúgás szerelmesei - este lézer-show-val búcsúztatták a napot a szervezők. A vasárnapi ráadásban olyan pop-sztárok ad­tak koncertet, mint Szandi, Ko­vács Kati, Marcellina és Komár László. A fesztivál zárására este hét órától került sor: a zenés-táncos felvonulás után sötétedéskor tű­zijátékot nézhettek végig a har­kányiak és a fürdőhelyen pi­henő nyaralók. P.Zs. Tilos a használhatatlan autók behozatala Még bontásra sem! Vásárlásra csábít az utcára kipakolt zöldség és gyümölcs Fotó: Läufer Rákkeltő anyagok az égéstermékekben Csökkenő utcai zöldség árusítás (Folytatás az 1. oldalról) leit nem teljesítő gépjárművek bontási célú behozatala sem magánszemély, sem vállalkozás részére nem engedélyezhető. A használhatatlan autó ugyanis lényegében hulladék. Ennek importját 1987 óta tiltja jogszabály. Mégis: az országot elárasztották a roncsautók, ugyancsak kemény gondot okozva a Környezetvédelmi Felügyelőségeknek, a Vám- és Pénzügyőr Parancsnokságok­nak. A NGKM ez év áprilisában szabályozta a roncs, az üzem- képtelen (hulladék), vagy üzemképes, de bontásra, illetve alkatrészeinek hasznosítására irányuló behozatal módját. E szerint az ilyen behozatal felté­tele a Környezetvédelmi Fel­ügyelőség által az ÁNTSZ hoz­zájárulásával kiadott engedély. A Felügyelőség azonban ilyen engedélyt nem adhat ki: tilos a hulladék-behozatal. A rendelet pedig azt is meghatározza, hogy az autók esetében eredeti ren­deltetésnek az felel meg, ha a járművet megjavítva forga­lomba hozzák. Márpedig az egyes alkatrészek kiszerelése és beépítése nem tekinthető eredeti rendeltetés szerinti használat­nak. Ezért nem lehet behozatali engedélyt kiadni roncsautókra. Az importőrök arra hivatkoz­nak, hogy a be nem építhető „maradékot” hulladékhaszno­sító cégeknek adják át. Bármi­féle bontás esetében is azonban mintegy 20 százalék szennyező­dés marad vissza, bizonyos bon­tási eljárásoknál még ennél is jó­val több. Amennyi használhatat­lan autót már eddig is behoztak, igen nagy tömegű „szemét” ke­letkezett, egyértelműen sértve, keresztezve a környezetvédelem érdekeit. Ennek számolni kell a követ­kezményeivel: az engedély nélkül behozott hulladékanyag minden megkezdett tonnája után 100 000 forint a bírság. A dörzsöltebbje máris keresi és úgy véli, meg is találta a kiskaput. A „varázsige”: a gépjármű totál­káros. Ebben az esetben is szük­ség van azonban a környezetvé­delmi hatósági hozzájárulásra, mert lényegében ez sem különbö­zik attól, mint ha eleve bontásra akarták volna behozni az autót. Röviden a járható út: a kereske­dők kizárólag a még használható, beépíthető alkatrészeket hozzák be az országba. M. A. Az Ízlésesen kipakolt zöld­séggel, gyümölccsel teli reke­szek látványnak sem utolsók, s kétségtelenül vásárlásra csábí­tanak. Az egykor csak külföl­dön látott utcai zöldség-gyü­mölcs árusok az utóbbi években itthon is megjelentek, s velük együtt az aggodalom is. Vajon mennyire szennyeződnek ezek a termények azoktól az anyagok­tól, amelyeket az utca levegője, pora hordoz, s milyen hatással vannak az egészségre? Mérik-e valamilyen módon ezt a szeny- nyezettséget, s ha igen mi a kö­vetkeztetés. Ezekre a kérdésekre kértünk választ dr. Meláth Ferenctől, az ANTSZ Pécsi Intézetének tisz­tiorvosától.-Kimondottan ilyen szeny- nyeződésekre vonatkozó adata­ink nincsenek, de rendszeresen végzünk olyan felméréseket, amelyekből következtetni tu­dunk. Mondok egy példát. Lé­nyeges különbség van egy főút, és egy park melletti bölcsőde gyermekeinek vér-ólom szint­jében. Természetesen a főút melletti intézményben lévőké a magasabb. Mi még mindig nagy mennyiségű ólmozott benzint használunk a robbanómotoros gépjárművekhez. Az ólmozott benzinnek azonban egyéb égés­termékei is vannak, és ezek kö­zött sok a rákkeltő anyag. Ezekre az ismeretekre alapo­zódott az az idén megjelent ipari- és kereskedelmi miniszté­riumi rendelet, amely korábbi rendeleteket kiegészítve szigo­rúan behatárolja a közterületen való árusítás feltételeit. Nem csak általános egészségvédelmi, hanem városképi, illetve eszté­tikai szempontok alapján is meghatározza az árusítás felté­teleit. E rendelet - amelynek be­tartását az önkormányzatok ha­tósági irodájának munkatársai ellenőrzik - nyomán lényegesen kevesebb az utcai zöldségárus. A tisztiorvosi szolgálat szak­emberei pedig élelmezésegész­ségügyi szempontból követik nyomon az árusítást. Az utóbbiba a permetezési naplók ellenőrzése is bele tarto­zik. A dolog szépséghibája, hogy ilyen napló vezetését csak az őstermelőktől van joguk kö­vetelni. A viszonteladókra már nem vonatkozik a szabály. Az ellen­őrizhetetlen növényvédőszer használat, az előírt várakozási idő be nem tartása szintén ve­szélyeztetheti az egészséget. Csekély vigasz, hogy az egész­ségre különösen veszélyes nö­vényvédőszerek vásárlását és használatát feltételekhez kötöt­ték, tehát elvileg csak azok jut­hatnak hozzá, akiknek meg vannak a jogosultságaik. T. E. Szabadidőközpont- és agárverseny- pálya-avató Szabadidőközpontot és nem­zetközi agárverseny-pályát avattak vasárnap a Győr közeli Rábapatonán. A nagy érdeklő­déssel kísért, nemzetközi agár­versennyel összekötött ese­ményt Kovács László külügy­miniszter köszöntötte. A pályát Kuncze Gábor avatta. A létesítményt mintegy 3 millió forintos beruházással va­lósították meg, s legalább ek­kora értékű volt a társadalmi munka. A versenyen részt vett Kurt Machek, az FCI (a kutyás világszervezet képviseletében). A szakember úgy vélekedett: a rábapatonai pálya Európa egyik legszínvonalasabb agárpályája. A versenyen 11 országból 160 agár versengett az elsőségért. Kiszabadították a barlangbaleset áldozatát A barlangi mentők felszínre hozták a szombat esti Veszprém megyei barlangbaleset áldoza­tát. A 28 éves hölgy csupán nyolc napon belül gyógyuló sé­rüléseket szenvedett, de megfi­gyelésre kórházba szállították - tudta meg az MTI vasárnap a Veszprém Megyei Rendőr-fő­kapitányság ügyeletesétől. A balesetről - amely a Zirc és Várpalota között elhelyezkedő Tés község Csőszpuszta nevű részén történt - szombaton este hét óra után érkezett bejelentés a rendőrségre. Barlangászok felfelé tartottak egy barlang 15 méter mély aknájából, amikor a csoport egyik tagja ötméteres magasságból visszazuhant. Hogy a mélységből felszínre segítsék, Budapestről érkeztek helikopterrel barlangi mentők. A barlangásznőt többórás mun­kával sikerült kiszabadítaniuk. MONKAIELYET KERES? számára minden szolgáltatásunk mmm 7622 Pécs, Baicsy-Zs. u. 18. (DOMUS Á.) Tel.:336-861 FAX: 336-861 Törvénymódosítást kezdeményeznek a balatoni szobakiadásról A balatoni szobakiadás sza­bályozásának megváltoztatá­sára, törvénymódosítás előké­szítésére hozott létre munkabi­zottságot a Balatoni Gazdasági Kamara. Olyan tóparti szakem­ber-csoport vette kezébe ily módon a fizetővendég-szolgálat már-már tarthatatlan ügyét, amelynek tagjai közvetlen ta­pasztalataikból ismerik a gon­dokat. Az északi parton összesen le­galább százezer kiadó ágyról tudnak az önkormányzatok, de az utazási irodák csupán hétez­ret közvetítenek. Ez lenne a ki­sebb gond, de a szobák többsé­gében a vendég „illegálisan” tartózkodik, vagyis nem jelentik be és nem is fizetnek utána adót. Megjelentek az árnyékgazda­ságban a közvetítők is, akik a vendégfogadóhoz hasonlóan adózás nélkül jutnak bevétel­hez. A Balatoni Gazdasági Ka­mara elnöksége szerint a rendkí­vül kedvezőtlen szabályzók kényszerítették a feketegazda­ságba a szobakiadókat. Bevéte­lükből ugyanis csak 10 százalé­kot írhatnak le költségként, és 90 százalék után adóznak. Ez irreá­lis arány, hiszen a rezsi, a mosás, takarítás ennél sokkal többet el­visz, előfordul, hogy a bevétel 40-50 százalékát. Adózhatnának ugyan tételes elszámolás alapján is, de ez bonyolult adminisztrá­cióval jár, amire nem mindegyik szobakiadó készült fel, másrészt pedig a vendégfogadással kap­csolatos munkát a családtagok végzik, márpedig az iskoláskorú leány, vagy fiú aligha tud szám­lát adni vállalkozó szülőjének. Arra már nincs remény, hogy az idei szezon alatt reformálják a szobakiadást, de a következőre új szabályozókat követel a Bala­toni Gazdasági Kamara. Pécs-Baranya az osztrák sajtóban Bicsérd testvérkapcsolata egy osztrák faluval A 90. évfolyamánál tartó, Voitsbergben megjelenő Weststeirische Volkszeitung 1994. július 15-i száma kétha- sábos érdekes cikkben számol be Bicsérd és a stájerországi Hirschegg partnerkapcsolatai­nak alakulásáról. Ugyanez a lap 1993. március 19-i száma már informálta az olvasóit a Pécs és Graz között létrejött testvérvárosi kapcso­latról, illetve a dél-dunántúli városnak Feldbach és környé­kével létrejött sokoldalú ko­operációjáról. A stájerországi újság kiemeli azt a szerepet, amit a téli spor­tok iránt érdeklődő pécsi spor­tolók és sportvezetők - első­sorban dr. Schmidt László, a Bástya Klub elnöke, valamint dr. Helicska Károly egyetemi oktató (JPTE) - korábbi erőfe­szítései jelentettek a két régió közeledése érdekében a sport, a kultúra és a gazdaság területén. Ezeket a törekvéseket aztán azonnal felkarolta dr. Somogy- vári Imre tiszteletbeli osztrák konzul is. A baranyai falvak stájerországi községekkel való testvérkapcsolatának kiépítésé­ről már tavaly márciusban elő­zetes tárgyalásokat lehetett folytatni Hirschegg polgármes­terével és társaival. A kezdeményezés „motorjá­nak” számító Hirschegg veze­tői - a bicsérdi önkormányzat előzetes döntése és meghívása alapján - tizenegy tagú dele­gációval érkeztek Bicsérdre, amiről az osztrák újságíró (Hakra) - többek között - ezt közölte az olvasókkal: „A cél Bicsérd volt, egy 900 lakosú falu, amely körülbelül 15 ki­lométerre van Pécstől. Hirs- chegg lakóinak a száma mint­egy 850, ám a hasonló népes­ségszám mellet Bicsérden minden más. A falu síkságra települt (200 méterre a ten­gerszint fölött); jól termő ag­rárvidék ez, ahol a mezőgaz­daság a vezető ágazat. A par­cellák nagysága 3 és 300 hek­tár között mozog. S nagyobb gazdaságok a szövetkezeti bázisra épülnek. Ezek a társu­lások több száz hízó sertéssel, egyesek pedig 800 tehénnel is rendelkeznek. Nagyon fontos, hogy a falu és a régió rendel­kezik egy mezőgazdasági kí­sérleti teleppel, ahol külön­féle haszonnövények van­nak.” A cikk szerzője elismerés­sel szól a pompás bicsérdi kultúrházról és az iskoláról, ami „a környék gyerekeinek is a rendelkezésére áll”. Vér József bicsérdi polgár- mester Gottfried Pressler osztrák kollégájával folyta­tott tárgyalást a község prob­lémáiról és az építkezési ter­vekről is. Ropoli Tibor plébános és a bicsérdi iskola némettanárai mellett hangsúlyozta a pol­gármester is, hogy nagy az érdeklődés a faluban a német nyelv iránt, amit egyébként már az óvodában is gakorol- hatnak a gyerekek Bicsérden. Ugyanakkor megfogalma­zódott az is, hogy német nyelvű tankönyvekre és gya­korlókönyvekre lenne szük­ség minél előbb, amihez a stá­jerországiak segítségére is számítanak Bicsérden. Hajzer Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom