Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-25 / 234. szám
12 aj Dunántúli napló Vállalkozások - Üzlet 1994. augusztus 25., csütörtök Valuták feketén Délen A szezon továbbra is lefelé „nyomja” az árakat. Leértékelés ide, leértékelés oda, 64 forintnál többet szinte sehol nem adnak a márkáért, 9,30-at a schillingért, s a dollárt maximum 104-ért vették. Hasonló a helyzet a lírával és a francia frankkal is. Ezer líráért a nepperek többsége 65-66 forintot Irinái, míg a frankért legföljebb 20-at. A legnehezebb arra a kérdésre válaszolni, mit mennyiért adnak, hiszen ilyen üzlet alig köttetik. A feketézők nagy része arra számít, a szezon után talán felélénkül a kereslet, no persze csak azok számára, akik addig bírják tőkével. Az egyik keszthelyi árus szerint az eladási ár a valuták többségénél maximum két forinttal magasabb a vételinél, a schilling esetében pedig 20-30 fillémyi haszonnal kalkulálnak. Jelentős túlkínálat van keleti „valutákból” is. Ismét 18 forintért adják a horvát kunát, 1,40-ért a szlovén tolárt, míg a szlovák koronát 3 forint körül lehet kapni. A fonyódi piacon legutóbb egy az egyhez „ment” a leva, míg 25 lejt adtak egyetlen forintért! A lanyha keresletnek és a forint leértékelésének köszönhetően Szegeden tovább emelkednek a valuták feketepiaci árai. Eddig soha nem látott magasságot ért el a márka, már 68 forintot is adnak érte a nepperek. Aki vásárolni akar, annak 70 forintba kerül. Hasonló emelkedést mutat a dollár is, bár ennek mértéke valamivel szerényebb: 112-ért veszik és 114-115 forintért adják Szeged belvárosában. Nyugaton Kicsit szeszélyesen alakult a valuták szabadpiaci árfolyama az elmúlt héten Nyugat-Magyar- országon, aminek nyilván az a magyarázata, hogy a magánváltók a forint leértékelése után még nem találták meg az eladók és a vevők által egyaránt elfogadhatónak ítélt árfolyamokat. A például hagyományosan együtt változó osztrák schilling és német márka most merőben eltérő „utat” járt a magánváltóknál. A schilling viszonylag jelentősen drágult vételi és eladási árfolyamon egyaránt, a német márka vételi árfolyama csökkent, eladási ára változatlan maradt. Ha szerény mértékben is, de tovább gyengült - újabb egy forinttal - a dollár a forinthoz képest. Egyelőre beigazolódni látszik tehát a nepperek véleménye, hogy a leértékelés hatása a forint esetében hagyományosan nem tart sokáig. Igaz, ennek a jóslatnak most a kamatok emelés is objektív esélyt adott. Az árfolyamok így alakultak: a schillinget 9,40-ért vették, s 9,90-ért kínálták. A márka vételi ára 64 forint, eladáskor 70-et kértek érte. A dollárt 103 forintért vették, 110-ért kínálták. Keleten Kissé változóan alakult az elmúlt héten Kelet-Magyarorszá- gon a szabadpiaci valutaárfolyam. A forint leértékelése után az eladók és a vevők még nem tartják elfogadhatónak az árfolyamokat. A schilling jelentősen drágult, vételi és eladási árfolyamon egyaránt. A magánvállalkozók véleménye: hogy a forintleértékelés hatása nem sokáig tart. A valutaárfolyamok a következőképpen alakultak: a schillinget 9,55 forintért vették, eladási ára 10,06. A márka vételi ára 68 forint, az eladáskor 70 forintért vették. A dollárt 108 forintért vették, 110 forintért kínálták. (A Napi Gazdaság híradása nyomán) Fejlesztések a Győri Keksz Kft.-nél Egymilliárd forintos forgalomnövekedésre számít az idén az elmúlt évihez viszonyítva a Győri Keksz Kft. - közölte az MTI-vel Szabó László, a társaság kereskedelmi igazgatója a Magyar Honvédség Művelődési Házában a cég szerdán megrendezett konferenciáján. Ebben az esztendőben várhatóan - 5-10 százalékkal - nagyobb lesz az exportbevétel, másrészt - új termékek és csúcstechnológia bevezetésének köszönhetően a hazai piacokon is erősödni látszik a cég helyzete. Szeptember első hetében üzembe helyezik a 300 millió forint értékű keksz- és földimogyoró-gyártósort, amellyel mintegy 60 százalékos kapacitásbővítés érhető el. Százötvenmillió forintos költséggel a Snack-gyártósorok is még az idén elkészülnek. Jövőre pedig további 200-300 millió forintos fejlesztések várhatók a kft.-nél. Sikertörténet Hobbiból profi vállalkozás Misina Sportbolt, avagy amit a síről és a teniszről tudni lehet Pécsett, a Misina Sportboltban a teniszütők húrozása ma már mindennapos feladat Fotó: Müller Andrea Miért lesz a matematika-fizika szakos tanárból vállalkozó? Mert kevés a pedagógus fizetés vágja rá mindenki egyből a választ, pedig más út is lehetséges. Ha valaki például egész gyerekkorát a teniszpálya mellett tölti, óhatatlanul a szerelmese lesz ennek a sportágnak, miként történt Krumpach Lajos esetében is. Ha legalább ennyire kötődik a síeléshez is, akkor tudja, hogy mikor melyik léc, viasz, síruha, vagy szemüveg a menő, miközben nyomon követi a legújabb normál, vagy nagy fejű ütők változásait és a legkeresettebb teniszcuc- cok kínálatát. Az efféle vágyak olykor gyűjtőszenvedéllyé válnak, de van aki mérhetetlen szakmai, üzleti tudását igyekszik kamatoztatni. Krumpach Lajos az utóbbit választotta, s hobbijának, kedvtelésének tapasztalatait már 1982-ben egy sportbolt keretében igyekezett hasznosítani, Misina néven, Kertvárosban, az egykori Sarohin út és a Keszüi út kereszteződésében, egy panelpincében. Akkoriban még egy új Tyrolia síkötés megszerzése komoly diplomáciai összeköttetéseket sejtetett, s a Fischer teniszütőkről is csak álmodott Pécs ifjúsága. De nem sokáig, mert a Misina Sportbolt hamar megtalálta az olcsó beszerzési forrásokat a márkás sportszerkedvelők táborának. így indult az üzlet, miközben a vállalkozás messze megelőzte korát, rugalmasan alkalmazkodva a vásárlói igényekhez. A régi teniszütők, a megunt lécek lecserélésére bizományi értékesítést vállalt. Közben egyre nagyobb lett a kereslet az ilyen sportszerek iránt. A Misina Sportbolt kinőtte otthonát, beköltözött a belvárosi boltívközbe, majd 1989-től az Iparosházban kaphatnak hozzáértő szaktanácsokat és márkás sí és teniszfelszereléseket a vásárlók. A cég közben családi vállalkozás lett, Krumpachné Bíró Erzsébet s a középiskolás Zsófi is ideje nagy részét a boltban tölti. A teniszütők húrozása, a síkötések felrakása ma már mindennapos munka, de kevesen tudják, hogy gyermek síléceket it árultak először, s a vevők kérésére kempingcikkeket, sőt autóra szerelhető zárható tetőcsomagtartókat is lehet itt kölcsönözni. A Misina Sportbolt fogalom a városi amatőr és profi teniszezők, síelők körében, de ha valaki boksz fogvédőt, úszószemüveget, ping-pong ütő borítást, kamikaze karate-ruhát keres, az sem fog csalatkozni. Krumpach Lajos sportszerete- tének, vágyainak megvalósítására hozta létre vállalkozását, de a vágyak valójában sohasem teljesülnek be. Mindig újabb csodák kerülnek piacra mind a tenisz, mind a sí területén. A Misina Sportbolt pedig igyekszik ezzel lépést tartani, mindannyiunk örömére. M. B. E. Metró-láncszem Pécsett is Azok számára, akik rendszeres vevői voltak az ausztriai (Graz, Vösendorf, Simmering) vagy a németországi (München) Metró-áruházaknak, nagy örömet jelenthet az augusztus közepén megnyílt Metro Budaörs és a Metro Ferencváros. Annál is inkább, mivel ezentúl nem kell külföldre utazniuk a Metro nyújtotta előnyök igénybevételéhez. A Metro a vállalkozók - kereskedők, mesteremberek, gazdasági társaságok - áruházlánca, ahová csak vásárlói igazolványnyal lehet bejutni. Az igazolványokat a hálózat által kiképzett ügynökök teijesztik, akiket Baranya megyében is a KISOSZ, IPOSZ és a Vállalkozói Központ titkárságain, valamint Csordás László baranyai képviselőnél lehet elérni. A Metro vásárlói igazolvány kiállításához feltétlenül szükséges a működési engedélyt igazoló vállalkozói igazolvány, iparengedély, cégbírósági végzés, vagy egyéb hivatalos okirat. Az igazolványt a hálózat ingyenesen biztosítja (egy-egy okiratra 5-5 darabot), az másra nem ruházható át. A hálózat gondosan vigyáz a színvonalra, több mint 25 000 tagot számláló beszállítói listájáról azonnal törli azokat, akiknek termékével minőségi kifogás fordul elő, illetve megsértik a szállítói fegyelmet. ' Az M 7-es és az M 1-es deltájában működő Metro Budaörs sikeres bemutatkozása után várható, hogy Pécsett is nyílik Metró-áruház a közeljövőben. Erősíteni a már meglévő vállalkozásokat Az MKT, az IPOSZ és a KISOSZ javaslatai a kormánynak Ma már - nemcsak e szektor erősödésének, hanem a nagy állami vállalatok és szövetkezetek zsugorodásának, leépülésének, több mint 1 millió munkahely elvesztésének hatását is tükrözve - a foglalkoztatottak 50%-a a magyar gazdaságban is , a kis-, 75%-a kis és középvállalatoknál dolgozik. Ugyanakkor az egyéni és társas kisvállalatok többsége igen komoly gondokkal, sokszor a túlélés problémáival küszködik. A vállalkozói tőke hiányát a más tekintetben is gyengén funkcionáló bank- rendszer nem enyhíti; a piac- gazdasági tapasztalatok hiányát súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő saját szervezeteik és a felesleges párhuzamosságokkal épülő kisvállalati infrastruktúra kevéssé képes pótolni. Ezek a körülmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy kis- és középvállalataink a piacgazdaságokban szokásos pozitív szerepüket számos tekintetben kevéssé töltik be. Mindebből a gazdaságpolitika számára egyrészt az következik, hogy a kis- és középvállalati szektort minden tekintetben megnövekedett súlyának megfelelően kell kezelnie, másrészt válságkezelő és gazdaságélénkítő programjaiban kiemelt helyet kell hogy kapjon a kis- és középvállalatok megerősödésének elősegítése. Az Európai Unióban 1988 óta nem nőtt a nagyvállalatok létszáma, tapasztalataik szerint nagyarányú munkahelyteremtés csak a kisvállalatoktól várható, ehhez azonban többirányú segítséget igényelnek. A kormányprogram számos helyen említi a kis- és középvállalatokat és sok olyan lépést, intézkedést irányoz elő, amely számukra (is) kedvezőbbé alakítja a gazdasági környezetet. A kis- és középvállalatok ezt megelégedéssel regisztrálják. Üdvözlik a kormánynak azt az elhatározását, hogy az érdek- egyeztetés és az ezen alapuló megállapodások a jövőben komoly szerepet kapjanak a kormány programjának megvalósításában - és, szeretnék, annak formálásában is. A kisvállalatok megelégedéssel fogadják, hogy a programban több olyan intézkedés (pl. a minimáladó eltörlése, az átalányadó bevezetése) szerepel, amely kifejezetten az ő gondjaikon kíván segíteni. Ugyanakkor azonban hiányolják, hogy a kormányprogram készítésénél nem vették tekintetbe e vállalati/vállalkozói-kör A Magyar Kisvállalati Társaságról A Társaság 1990 elején alakult azzal a céllal, hogy segítse a kisvállalatok gyarapodását és erősödését, a fejlődésüknek kedvező gazdasági környezet és gazdaságpolitika formálását. A Társaság nonprofit szervezet. Tagjai az IPOSZ, a KISOSZ, továbbá kisvállalati érdekképviseletek, intézmények, vállalkozók, kutatók, tanácsadók. A Társaság telefonszáma: 185-3676,176-3282. többi sajátos problémáját s azt az irányadó nemzetközi tapasztalatot, hogy az Európai Uniónak, a fejlett és fejlődő piacgazdaságoknak egyaránt külön programjaik vannak a kis- és középvállalatok erősítésére. Egy most épülő piacgazdaságban ez különösen fontos lenne. Ezért szükségesnek látják és kérik, hogy a véglegesített kormányprogram tartalmazzon egy külön részt a kisvállalati politikáról, a kis- és középvállalati szektor megerősítéséről. Ennek középpontjában - az EU gyakorlatát követve - a vállalati kör versenyhátrányainak ellensúlyozása, ennek segítése álljon. A közelmúltban hozott kapcsolódó 2040/1994. (V.3.) kormány határozatot tekintsük újra át; hasznosítsuk előkészítő munkájának tapasztalatait, az érdekképviseletek (figyelembe nem vett) javaslatait. Néhány további ajánlásaink közül:- Kisvállalati politikánk fő céljának ma már nem a vállalkozások számának gyarapítását, hanem minőségi megerősítésüket, munkahelyteremtő képességük növelését tekintve, az induló és a már működő kisvállalatok támogatása között a mai egyoldalúságot felszámolva teremtsünk egyensúlyt.- Integrált program segítése a kis- és középvállalatok információhoz, tőkéhez, hitelhez való jutását, a minőség, versenyképesség és a külpiaci munka javítását célzó képzést és tanácsadást, hálózatok és alvállalkozói rendszerek épülését. A támogatási célok kijelölésében és az ezekhez rendelt források elosztásában az érintett vállalati kör és szervezetei kapjanak meghatározó szerepet.- Az ilyen célokra rendelkezésre álló alapok és a külföldi, így a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által kezelt sok milliárd Ft PHARE-támo- gatások hatékonyabb felhasználását biztosítandó - a brüsszeli szándékokkal is összhangban.- Kapjon e források felhasználása teljes nyilvánosságot.- A kormány rendezze az OKFT és az MVA funkcióit; amennyiben az MVA marad a kisvállalati PHARE-támogatá- sok (egyedüli) kezelője, kuratóriumban a kisvállalatok képviselői legyenek többségben.- A sok felesleges és költséges átfedés kiküszöbölése érdekében a támogatásokat a regionális szervezetek és programok között kössük együttműködéshez; a kisvállalatok segítését szakmai információkkal, tanácsadással, partnerközvetítéssel saját szervezeteikre bízzuk, ezek kiépülését támogassuk. Beruházási céltartalék Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetői értekezlete megtárgyalta és jóváhagyta az adórendszer 1995. évi módosítására kidolgozott tárcajavaslatot. Új elemként - alapvetően a kisvállalkozói körben - egyfajta adómentes beruházási céltartalék-képzési lehetőség bevezetését javasoljuk, ami lényegében a beruházási költségek meghatározott hányadának adóalapból történő leírását jelenti. Eme javaslat kritériumai között kitüntetett szerepet szánnak a munkahelymegőrzésnek, illetve -teremtésnek, továbbá kiemelt preferenciát élveznének a válságkörzetek. A PM-nek megküldött „csomag” elemzi a hazai és nemzetközi adózási gyakorlatot, és a levonható megállapítások, valamint az ipar- és kereskedelempolitikai szempontok figyelembevételével 1995-re komplex, az adórendszer egészét érintő javaslatokat tartalmaz, beleértve a minimumadó eltörlését, az átalányadó bevezetésével kapcsolatos alapelveket, továbbá a magánszemélyek jövedelemadó-rendszerén belüli befektetésösztönzést is. Az anyag súlyponti elemét azonban a reálszféra termék- szerkezetének átalakítását, versenyképessé tételét szolgáló beruházások ösztönzése képezi. Az ezzel kapcsolatos javaslatok célja a beruházások megvalósításához szükséges saját források biztosítása, mégpedig degresz- szív amortizációs technikákkal és adókedvezményekkel. Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások - Üzlet” mellékletünk jelen oldalát elsősorban az újonnan vállalkozók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozhatnak meg, hiszen az Új Dunántúli Napló naponta több mint 70 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha Önt érdekli ez a reklámlehetőség, és az általa nyújtott gazdasági információk, kérjük, fizesse elő lapunkat, ami Önnél költségként elszámolható. Amennyiben vállalkozását a kéthetente megjelenő „Vállalkozások - Üzlet” mellékletünkben kívánja bemutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mellett teheti. Ezzel kapcsolatban kérjük, keresse meg marketingvezetőnket, Baranyai Józsefnél. (Telefonja: 415-000/160-as mellék.) Munkatársunk segít a hirdetés megszervezésében, megírásában, szükség szerint újságírót és fotoriportert biztosít. A „Vállalkozások - Üzlet” oldalainkkal legközelebb szeptember 8-ikán jelentkezünk Oldalaink megírásában közreműködtek: Kaszás Endre Mészáros Endre
