Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-21 / 230. szám

Növekedtek a balatoni szemétdíjak Mind több telektulajdonos és vállalkozó elfelejti kifizetni A legjobb hónap a július volt a Balaton partján Fotó: Löffler Egy hónapra szűkült az idei szezon A jó idő nem minden! Július 1-jétől a legtöbb dél-balatoni településen átlago­san húsz százalékkal többe ke­rül a szemétszállítás. Még jó, hogy Balatonföldvár és Bala- tonberény önkormányzata hoz­zájárul a díjhoz, Fonyódon az önkormányzat vette meg a bio-hulladék 50 literes kukáit, Balatonmária önkormányzata viszont magára vállalta a sze­métdíjat. Siófokon és a közvetlen kö­zelében lévő településeken a Siókom Rt. heti háromszor, de külön megrendelésre akár na­ponta szállítja el a kukákba, konténerekbe, fóliazsákokba ki­tett háztartási hulladékot. Ezért az üdülőtulajdonosoknak csak hat (Balatonvilágoson csak öt) hónapra kell részletben fizet­niük a lakóhelyiségek után ki­rótt immár 57 forintos díjat. A Nagy tervei vannak a pécsi Origó Kft. vezetőinek: mint a Renault gépjárművek regionális forgalmazói, kötelességüknek tartják, hogy beszerezzék és ki­állítsák a korábban gyártott, s fellelhető Renault típusokat. Azt szeretnék, hogy egy olyan autógyűjtemény - szándékosan nem használják a múzeum kife­jezést, hiszen ez egyéb kötele­zettségekkel is járna - jöjjön létre, amely az egész országból Pécsre vonzza a régi kocsik, Renault-k szerelmeseit. Honnan kerítik elő a matu­zsálemi korú, valamint a húsz-harminc-negyven éves négykerekűeket? Ehhez a mun­kához nagy segítséget ad a cég cégnek elég sok a feledékeny, vagy a szándékosan nem fizető, főleg kisvállalkozó ügyfele. A Somogy Megyei Telepü­léstisztasági és Kertészeti Válla­lat van ahol ingatlanonként, van, ahol a lakóhelyiségek után szedi a díjat végig a déli parton a Siókom Rt. mozgásterét ki­véve. Fizetni a helyi önkor­mányzatok döntése alapján évente egy-két-négy részletben lehet. Idén kénytelenek voltak díjat emelni, bár nem minde­nütt. A fizetési morál enyhén szólva sem a legjobb, katasztro­fális mértékű a kinnlevőségük, csak a telektulajdonosok több mint 12 millió forinttal tartoz­nak, a közületek még ennél is többel. Az elmaradt pénzek be­hajtása bőven ad munkát a vál­lalati jogásznak. A fonyódi, 1990. decemberé­egyik kereskedőjének, Bökönyi Lászlónak Párizsban élő édes­apja, aki vállalta, akár üzemkép­telen, alapos felújításra váró kocsikat is felkutat. Nincs könnyű dolga, hiszen az 1939. előtt gyártott Renault-khoz még Franciaországban is nagyon ne­héz hozzájutni, ugyanis a német megszállás alatt ezeket a nagy számban futó típusokat rekvirál- ták, s a felszabadító hadművele­tek során az autók zöme meg­semmisült. Az Origó emberei Magyarországon is keresik a legkülönfélébb Renault model­leket, figyelik a jármű hirdeté­seket. Jelenleg tíz autóból áll a gyűjtemény, a kocsik az tői tavaly szeptemberig tartó, 1500 lakást érintő szelektív hul­ladékgyűjtés sikerén felbuz­dulva azt július 1-től bevezették Fonyódon, Balatonfenyvesen, Bélatelepen, Balatonbogláron és Lellén. A ligeti részleggel az üdülőtulajdonosok mintegy négyötöde már megkötötte a szerződést. Nekik ki kellett fi­zetniük a tavalyi évi átalány első félévre eső részét, azon felül a tőlük elszállítandó sze­mét mennyiségét fizetik. Egy elszállító címke díja a fólia­zsákra 154, míg a szállítócím­kével ellátott 50-60 literes kuka ürítése 70, a 110-120 literesé 83 forint. Az önkormányzat által ingyen adott 50 literes (vagy a különbözetet megfizetőknek a 120 literes) műanyag kukába gyűjtött komposztálható bio-hulladékot a főszezonban 1950-es, 1960-as évekből szár­maznak: olyan, manapság már nem igen futó autó is megtalál­ható, mint amilyennel a francia csendőrök jártak a háború után (Juva 4), vagy a bivalyerős, amerikában szolgált autómentő (Prairie). A luxus autók osztá­lyát a hatalmas Fregatte képvi­seli, amely még mai szemmel is nagyon szép formájú, a „népau­tókból” pedig a Dauphine kü­lönböző változatai adnak ízelí­tőt. Legközelebbi cél, hogy megtalálják a harmincas évek­ben Pécsett közlekedett Renault buszt, valamint a néhány éve még pécsi tulajdonban lévő, de azóta „nyoma veszett” Floridát. Roszprim heti kétszer, míg a külön zsákba gyűjtött veszélyes hulladékot negyedévenként (a címkén fel­tüntetett időben) ingyen szállít­ják el. A szerződéssel így ol­csóbbá tehető a szemétdíj. Ha­csak nem vettek több címkét a kelleténél, mert azt nem váltják vissza és jövőre már nem érvé­nyes. A cég tervezi, hogy jövőre már a járatok személyzeténél is lehet címkét vásárolni. A leg­nagyobb gond, hogy sokan ki tudja miért nem kötötték meg a szerződést, és az illegálisan ki­tett, gyakorta szétszakadt zsákú, bűzlő szemetüket az önkor­mányzat kénytelen elszállíttatni a köz pénzén. A „feledékenyek” okozta többletkiadások tovább apasztják az önkormányzatok egyébként se sok pénzét, s már csak emiatt is bosszantják a jó­érzésű nyaralókat. B. M. L. Baranyai kitüntetések A Baranya Megyei Közgyű­lés kitüntetési ünnepségére pénteken került sor Pécsett, a Művészetek Házában. A meg­jelenteket dr. Szűcs József, a megyei közgyűlés elnöke kö­szöntötte, mondott beszédet, méltatva a Szent István-i örök­ség jelentőséget, majd a pél­damutató munkát végzőknek elismeréseket adott át. A Baranya Megyei Közgyű­lés Elnökének Kitüntető Díját kapta Tompa Györgyné, a me­gyei közgyűlés gazdasági el­látó szervezetének munkatársa, Magay Zsoltné, a Baranya Me­gyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet gazdasági igazgató-he­lyettese, Farkas Józsefné, a Baranyai Megyei Autóközle­kedési Tanintézet gazdasági igazgató-helyettese, Blums- chein Dezső, a közgyűlés Komlói Gyógypedógiai Intéze­tének tanítója, Kovács Ist­vánná, a Baranya Megyei Könyvtár osztályvezetője, Buszlauer Ferencné, a Helesfai Szociális Otthon dolgozója, Szundy Zoltánná, a Jelenkor című folyóirat szerkesztőségi titkára, Mái fi Attila főlevéltá­ros, a Baranya Megyei Levél­tár igazgató-helyettese, Fór Lajosné, a közgyűlés Sik- lós-Gyűdi Pedagógia Intézeté­nek pedagógusa és Perecz Lászlóné, a közgyűlés Mozsgói Értelmi Fogyatékosok Ottho­nának intézetvezető főnővére. A Közigazgatási Szolgála­tért emlékplakett arany foko­zatát hatan, ezüst fokozatát ketten, bronz fokozatát öten vették át a pénteki ünnepsé­gen, amely elnöki fogadással zárult. R. N, Rekordhőségeket produkáló nyarunk volt 1994-ben, azaz va­lódi nyaralóidő. Mégis panasz­kodnak a dél-dunántúli idegen- forgalmi irodák, mert terveik csak töredékben váltak valóra, ugyanis megint kiderült: a jó idő nem minden, sokkal több pluszt kell nyújtani ma már honfitársainknak és a külföldi­eknek egyaránt. Mogyorósi György, a Siótour kereskedelmi igazgatója el­mondta, hogy volt egy elfogad­ható májusuk, egy fél házat hozó júniusuk, egy jó júliusuk és egy katasztrofális augusztu­suk. Ilymódon voltaképp egy hónaposra zsugorodott a sze­zon. Az okok elemzése még hátra van, azonban egy-két dol­got már tisztán lehet látni. A hagyományos német vendég­körnek csak a 80 százaléka jött idén a déli Balaton-partra, ők is inkább a keleti tartományokból, a volt Nyugat-Németországból alig-alig, ráadásul teljesen el­maradt a korábbi osztrák, hol­land közönség (mint hírlik, ők inkább Csehországba mentek). Belföldi vendégek terén sem jobb a helyzet, egyrészt azért, mert kicsi a fizetőképes keres­let, másrészt mert a hazai árak már alig maradnak el a külföl­diektől, s aki teheti, inkább más országba utazik nyaralni.-Sajnos, kevés pozitívumot tudunk felmutatni - mondta Mogyorósi György -, a minő­ségnek, tisztességnek, udvarias­ságnak még nincs sok nyoma, annál több a zaj, a ricsaj, a sze­mét, arról nem is szólva, hogy a fél ország bűnözőgárdája itt vert tanyát. A Tolna Tourist kereske­delmi vezetője, Németh Ágnes is a nyugati vendégek elmaradását fájlalta, a gunarasi, dunaföld- vári kempingekben szinte csak magyar volt. Nekik külön csa­pás, hogy a helyi ÁNTSZ fo­lyamatosan riogatta a közvéle­ményt a Dombori fürdővíz rossz minőségével, pedig a ke­reskedelmi igazgató véleménye szerint nem volt jobban szeny- nyezett, mint más években vagy az egyéb magyar vizek. Czakó Gábor ügyvezető a pécsi Mecsek Tourist részéről szintén azt nehezményezte, hogy míg idén eleve egy héttel később kezdődött a turistasze­zon, az augusztus teljesen ki­esni látszik. Baranyában már a magyar vendégek elmaradása is fájó (bár kétségtelen, hogy a kiuta­zás 6-7 százalékkal nőtt). Kül­földiek tekintetében inkább a román, volt szovjej, volt jugo­szláv vendégek vitték a prímet. Szerencsére egy-két nyugati tar­tománnyal (Bajorország, Ut­recht és Steiermark) való ha­gyományosan jó cserekapcsolat segít abban, hogy ne érje az uta­zási irodát az eddigieknél na­gyobb csalódás. M. K. Jelenleg tíz autóból áll a gyűjtemény Löffler Gábor felvétele Renault-gyűjtemény Pécsett A világháború előtti autóritkaságokat is kutatják Hal-teszt minősíti a tó vizét A Balaton vize megfelelő hőmérsékleten simogatóan selymes. De valójában milyen is a tó vize? Azt legjobb teszte­lőként maga a hal jelzi. Az 1991-es emlékezetes tömeges angolnapusztulás sokkoló fi­gyelmeztetés volt. Idén főleg a tó halállományának zömét ki­tevő keszegek jelezték: valami nincs rendben a vízzel. Hogy konkrétan mi a baj, azt a néma halak, de a kutatók sem tudják elmondani. Az MTA Ba­latoni Limnológiai Kutató Inté­zete tudományos tanácsadója, dr. Biró Péter az idei keszeg­pusztulás okaként is a partsze­gély túlterheltségét, a tavat érő külső hatásokat említi, szerinte nem a hal, hanem maga a Bala­ton beteg. A Balatoni Halászati Rt. vezérigazgatója, Gönczy Já­nos is állítja, hogy megbomlott a tó ökológiai egyensúlya, mert a természetes biológiai feldol­gozó képességénél több szerves anyag kerül(t) a vízbe. Az évtizedekkel ezelőtt bein­dult hínárosodás és algásodás is jelezte, az eutrofizálódás, azaz a tápanyag feldúsulás a vízben eddig kivédhetetlen folyamato­kat indított el. Az 1965-ös sül­lőpusztulást, amit feltételezhe­tően a kemikáliákkal a vízbe jutó DDT okozott, a Balaton még nem heverte ki. Azóta majd tízévenként bekövetkezett nagy, s évente kisebb halpusztu­lás, legutóbb tömegesen a kifej­lett, vándorérett angolnáké. A mindent tisztázó kutatások ak­kor elmaradtak, így máig sem eldöntött, hogy az úszóhólya- gukban lévő fonálféreg, a szú­nyogirtáshoz használt szer, vagy mi volt a ludas. Az idei keszegpusztulást so­kan a nászhalálra fogják. A bökkenő csak az, hogy a kesze­gek még az ívási időszak előtt kezdtek pusztulni a gardákkal, törpeharcsákkal, kárászokkal, pontyokkal, süllőkkel, busák­kal. A keszegállomány bizo­nyos hányada rosszul táplált, sovány, horpadt, éles hátú, félő, ajég alatt pusztulnak. A Balaton ökológiai állapota a halállomány eltartására egyre kevésbé alkalmas, ezért kell(ene) egységes kutatásokat, egyéb védekező-megelőző, sőt keményen tiltó módszereket is alkalmazni, és stabilizálni a víz­szintet. Bár a saját vízgyűjtő rendszer már képtelen a megfe­lelő utánpótlásra. B. M. L. A Balaton ökológiai állapota a halállomány eltartására egyre kevésbé alkalmas 1994. AUGUSZTUS 21., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom