Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-18 / 227. szám

8 űj Dunántúli napló Magazin 1994. augusztus 18., csütörtök Kinek árultam volna el a szocialista rendszert? Gorbacsov nyugdíja 80 éves a Panama-csatorna Magyar-osztrák konferencia Szeptember 7-én Bécsben Vranitzky kancellár kezdemé­nyezésére magyar-osztrák kon­ferenciát tartanak, amelynek célja a magyar és az osztrák, il­letve az EU-országokbeli infrast­ruktúra és ipar közelítése. A bé­csi tanácskozáson jelen lesz Hóm Gyula magyar miniszterel­nök, és a kormány több minisz­tere is. Vranitzky a 61. klagen­furti vásár megnyitásán mondott beszédében jelentette be a konfe­renciát azzal összefüggésben, hogy Ausztria EU-csatlakozása formálisan új korszakot nyit, amire a kormány minden egyes területen a lehetőségek és szük­ségletek pontos felmérésével ké­szül. Vranitzky utalt arra, hogy az immár közvetlenül az EU-val határossá váló közép-kelet-euró- pai országoknak konszolidálniuk kell gazdasági helyzetüket. Bérelhető szigetek Példátlan ajánlatot kapnak Velence rajongói: jelképes ösz- szegért, esetleg csak 1 líráért, hamarosan bérbe vehetnek 13 kisebb, lakatlan szigetet a lagú­nák városának közvetlen körze­tében. Vasárnapi római lapjelen­tések szerint a városi tanács azért határozta el a szigetek bérbeadá­sát, hogy megmentse őket a tel­jes lepusztulástól. Az egyenként később megállapítandó ár az ese­tek többségében jelképes lesz, el­lenben kötelezik a vevőket a szi­get építészeti és természeti kör­nyezetének helyreállítására, megóvására. Velencét összesen 34 kisebb sziget övezi, de ezek közül csak néhányat laknak. A többiek teljesen elhagyatottak, annak ellenére, hogy templomok és más műemlék épületek talál­hatók rajtuk. Tucatnyi sziget van magánkézben, kettőt szerzetes- rendek birtokolnak. Az állami kézben lévő és kihasználatlan szigetekre lehet majd licitálni. Japán autók Az amerikai autópiacon meg­indult erőteljes fellendülés hatá­sára a legnagyobb japán autó­gyártók megemelik az Egyesült Államokba irányuló szállítása­iknak az idei évre eredetileg* előrejelzett mennyiségét. Japán vezető üzleti napilapja, a Nihon Keidzai Simbun jelentése sze­rint a Toyota 1 030 000-ről 1 048 000-re, a Nissan pedig 725 ezerről 770 ezerre növeli a le­szállítani tervezett gépkocsik mennyiségét. A Mazda, amely 32 ezer darabbal, 399 ezerre módosította eladási g előrejelzé­seit, az Egyesült Államokban folyó gyártásra kívánja alapozni az exportbővítést. Havi 2000 rubel nyugdíjat is kap Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök, miközben Orosz­országban a minimális nyugdíj összege 28 ezer rubel, és 1 dol­lár már 2100 rubellel egyenlő. Minderről maga Gorbacsov tá­jékoztatta a közvéleményt ab­ban az inteijúban, amelyet Di- mitrina Gergova bolgár újság­írónőnek adott. A Gorbacsov család Gorbacsov egyebek között elmondta, hogy - bár személyi jogon nyugdíjat is kap - nem tekinthető igazán nyugdíjasnak, hiszen a róla elnevezett alapít­vány elnökeként dolgozik to­vább. Az orosz fővárosban egy háromszobás lakásban él fele­ségével és 83 éves édesanyjával együtt. A FÁK-vezetőségének a döntése alapján egy villát is biz­tosítottak Moszkva környékén a családnak, s továbbra is megil­leti Gorbacsovékat a különleges személyi védelem. Gorbacsov elmondta, hogy saját autója van, a Volkswagennél tett látogatá­sakor a gyár munkásaitól két au­tót is kapott, egy Hyundait pe­dig a dél-koreaiaktól. A volt el­nök közölte azt is, hogy egy év­vel ezelőtt egy énekes-üzletem­ber megvásárolta Gorbacsov sztavropoli szülőházát. Azt ígérték az édesanyjának, hogy élete végéig ott lakhat, majd a házból múzeumot alakítanak ki. Mindebből semmi nem lett, édesanyjának Moszkvába kel­lett költöznie, de reméli, hogy a bíróság majd igazságot fog tenni. A volt elnök Irina lánya az orvostudományok kandidátusa és tudományos tevékenységet végez. Gorbacsov veje sebész, aki most készíti nagydoktori disszertációját. A Gorbacsov házaspárnak egy 14 és egy 8 éves unokája van. Az unió mellett Gorbacsov egyebek között cáfolta azokat a vádakat, hogy elárulta volna a szocialista rendszert, vagy hogy eladta volna a Varsói Szerződést. „Ki­nek árultam volna el? Ugyan kinek? Bulgáriát - a bolgárok­nak. Csehszlovákiát - a csehek­nek és a szlovákoknak. Len­gyelországot - a lengyeleknek. Ugyan kinek másnak?” - fejte­gette. Elmondta, hogy ő kitar­tott a Szovjetunió egységének a megőrzése mellett, azonban Jelcinnel az élen az akkori orosz vezetés az Oroszország függet­lenségéről szóló manifesztum- mal más irányba terelte a dol­gokat. Gorbacsov azt mondta, hogy elnöksége idején egyfajta védelmet biztosítottak az ál­lampolgárok életszínvonalának a megőrzéséhez, mára azonban az életszínvonal alakulása 20-25 évvel vetette vissza Oroszországot. Nem a gorba- csovi reformok, hanem az azok­tól való eltávolodás juttatta Oroszroszágot a jelenlegi hely­zetbe - hangoztatta. Gorbacsov szerint az utóbbi három hónap közvélemény ku­tatási adatai szerint a Szovjetu­nió helyén létrejött három szláv országban és Kazahsztánban a megkérdezettek 72-75 száza­léka az unió felélesztése mellett van. Nem a régi Szovjetuniót akarják, hanem a nagy önálló­sággal rendelkező köztársasá­gok szövetségét. A máltai csúcs Gorbacsov azt fejtegette, hogy a máltai szovjet-amerikai csúcstalálkozó nem egy „máso­dik Jalta” volt a világ újrafe­losztásáról, hanem a hideghá­ború végét jelentette. Elismerte ugyanakkor, hogy a kisebb ál­lamok vonatkozásában nem na­gyon lehet saját döntésről be­szélni, ezek az országok ugyanis mindig a nagyok „ár­nyékában” éltek, puszta illúzió függetlenségükről és szabadsá­gukról beszélni. - Mindez így van, ha a jelenlegi politikai kul­túráról, a nemzetközi kapcsola­tok mostani jellegéről beszé­lünk - mondta Gorbacsov. - A jövőben azonban úgy kell előre­lépni, hogy a nemzetközi kap­csolatokban két kiinduló pontot kell szem előtt tartani: minden népnek joga van a társadalmi fejlődés saját útjának a megvá­lasztására, valamint érvényesí­teni kell az érdekek egyensú­lyát. Ugyanazon civilizáció ré­sze akár a kicsi, akár a nagyobb állam. És ez az, amiért én min­denféle NATO partneri kezde­ményezés ellen vagyok. Én az európai folyamat, Európa stabi­litása mellett vagyok, az euró­pai intézmények létrehozásáért, a közös Európa eszméjének a megvalósításáért, az együttmű­ködés koordinálásáért lépek fel. Nem vagyok olyan naiv, hogy ne tudnám, mindezt nem lehet könnyen és gyorsan megvalósí­tani - mondta. Európa válsága Gorbacsov szerint Washing­ton nem ösztönözte a Balkánon a „romboló folyamatokat”, s úgy vélekedett, hogy a Balkán az európai folyamat válságát jelenti. A konfliktus kirobba­nása a jugoszláv történelemmel is összefüggésben van, hiszen ez az állam sokszor változtatott formát, de mindig a centraliz­mus alapján. Az Európa-fo­lyamat válsága itt abban gyö­kerezik, hogy amikor Horvát­ország és Szlovénia kihirdette függetlenségét, a nagyhatal­mak „vetélkedni” kezdtek, hogy ki ismeri el őket előbb, s lehetőséget sem adtak a jugo- szlávoknak, hogy azok tárgya­lóasztalhoz ülhessenek, s ma­guk megvizsgálhassák, hogy mi is történik az országban. Aztán ugyanilyen gyorsasággal vették fel ezeket az országokat az ENSZ-be is. Ezek pedig hi­bák, politikai hibák - jelentette ki. Gorbacsov szerint a jugo­szláviai eseményekben az ame­rikaiaknál sokkal nagyobb „ér­dekeltségük” volt a németek­nek és az osztrákoknak. A dél­szláv válság megerősíti, hogy hiányzik az európai együttmű­ködés mechanizmusa - mondta a volt szovjet elnök. Keller Tivadar Még az óriásokat is pórázon vezetik a két világtenger között. A jobb és a bal parton két-két dízelmozdony húzza a Boreas nevű teherhajót lassan be az első zsilipkamrába. A mozdo- nyok-vontatta hajó három foko­zatban halad át 26 méter szint- különbségen, mielőtt szabadon továbbmehet az Atlanti-óceán felé. Naponta 34 hajó halad ke­resztül az atlanti oldalon lévő Gatun-zsilipen és a Pa­nama-csatorna csendes-óceáni kijáratának közelében lévő Pedro Miguel és Miraflores zsi­lipeken. Útban a két óceán között évente több mint 12 ezer hajó úszik át a 81,6 kilométer hosszú vízi úton a Gatun-tó magassá­gára emelve, majd leengedve a tenger szintjére. A Panama-csatorna augusz­tus 15-én ünnepelte 80. szüle­tésnapját. Az egykor mérnöki mester­műnek - egyenesen a világ nyolcadik csodájának - tartott Panama-csatorna korosodott ugyan, de - üzemeltetői szerint - még nem avult el. Csaknem egy évszázaddal azután, hogy az Egyesült Álla­mok először támogatta Panamát Kolumbiától -való elszakadásá­ban, majd saját költségére - 75 ezer munkással - átvágatta az Észak és Dél-amerika közötti kontinentális hidat, a csatorna kicsivé vált ugyan a tartály- hajó-óriások számára, továbbá vetélkednie kell a csővezeté­kekkel és konténeres vonatok­kal, mégis sokáig a legfonto­sabb vízi összeköttetés marad az Egyesült Államok nyugati és keleti partja között, 8 ezer ten­geri mérfölddel (csaknem 15 ezer kilométerrel) rövidítve meg a tengeri utat. „Egyáltalában nem tartunk attól, hogy ne győznénk a jövő évszázadban is a forgalmat” - mondotta Richard A. Wainio, a Panama-csatorna Bizottság ter­vezési igazgatója. Néhány év óta a bizottságban Egyesült Ál- lamok-beliek és panamaiak kö­zösen igazgatják a csatornát. Tény, hogy a zsilipek kapaci­tása maximum 65 ezer tonnás és legfeljebb 300 méteres hajókra korlátozódik. De e feltételek mellett is az óceánjáró hajók 93 százaléka áthaladhat a csator­nán. Az évi 550 millió dolláros költségvetésből 100 milliót kar­bantartásra és korszerűsítésre költenek. Egy Egyesült Államok-beli- ekből, panamaiakból és japá­nokból álló vegyes bizottság néhány hónappal ezelőtt ismer­tette több éves tanulmánya eredményeit a csatornával kap­csolatos különböző továbbfej­lesztési változatokról. A szakér­tők költség okokból nem ta­nácsolják, hogy a csatornát vé­gig tengerszint-magasságon építsék újjá, mint korábban többször lehetőségként felme­rült. Azt javasolják ezzel szem­ben, hogy új zsilipek megépíté­sével növeljék meg - legfeljebb 150 ezer tonnás hajók fogadá­sára - a mesterséges vízi út ka­pacitását - mindazonáltal ennek megvalósulása is csak 2020-ban esedékes. Még ez előtt viszont egy má­sikjelentős esemény következik be a csatorna „életében”. Az év­század végén, 1999; december 31-én az Egyesült Államok át­adja a vízi utat minden hozzá­tartozó létesítménnyel együtt Panamának. Wainio csatomaigazgató biz­tos benne, hogy a Panama-csa­torna 2014-ben kitűnő állapot­ban ünnepelheti majd 100. szü­letésnapját. A bűnjelek bárhol felbukkanhatnak Az aranyműves halála Albertirsán, a termálfürdő felé vezető úton, a Vágóhíd utca 13. szám alatt takaros kis csa­ládi ház áll. A kertben virágok, szőlő. A település híres embere élt itt, akit szakmája az egész országban számon tartott. Kiss Pál, a 81 éves aranymű­ves azon kevesek közé tartozott, akik 1978-ban a koronázási ék­szereket megvizsgálhatták. A szakmai csúcs volt ez annak az embernek az életében, aki szü­letésétől fogva Albertirsán élt, bár tevékenysége mindig a fő­városhoz kötötte. Az Iparművészeti Múzeum dolgozójaként ment nyugdíjba. Kiss Pál aranyművest ez év június 27-én saját házában bru­tálisan meggyilkolták. Jómódú ember volt, de soha sem hivalkodott. Középtermetű, se nem sovány, se nem kövér, jól ápolt férfi, aki adott a snáj- dig megjelenésre. Mint orszá­gos hírű restaurátor, számos ék­szernek visszaadta eredeti szépségét, de maga is jó né­hánynak birtokosa volt. Távol állt tőle azonban, hogy azokkal dicsekedjék. Csak annyi aranyat viselt, ami nem volt feltűnő. Alapvetően tartózkodó típus vólt, de sohasem visszautasító. Tanácsot szívesen adott, de nem üzletelt. Már csak kisebb javítá­sokat vállalt. Számára a szép aranytárgy nem elsősorban kincs, érték, hanem szépség volt, valaha élt mesterek évszá­zados üzenete. Két lányával kölcsönösen mély szeretet kötötte össze. Az egyik gyermeke ugyancsak Al­bertirsán lakott, gyakran talál­koztak. Kiss Pál szolid hobbija (de nem szenvedélye) a lottózás volt. Minden héten feljött vo­nattal Pestre, bement az Okto­gonnál lévő fogadóirodába, és megjátszotta a maga variációit. Nem három szelvényt töltött ki, de nem is egy kötegnyit, csak amennyit szolidan megengedett magának a játék kedvéért. Neki a lottó nem egy jobb élet remé­nyét jelentette, hiszen mindene megvolt, hanem a húzás napján a kellemes izgalmat. (Egyéb­ként gyilkosa a kutatás során nem találta meg Kiss Pál sző­nyeg alatt tartott 750 ezer forint­ját, de azokat az értékes éksze­reket sem, amelyeket az áldozat egy zokniban, a szekrény mö­gött felakasztva rejtett el. Mindez már a rendőrségen, lel­tárba véve várja a hagyatéki tárgyalást, s az örökösök dönté­sét.) Á gyilkosságot az Albertirsán lakó lánya fedezte fel, akit mé­lyen megrázott a szörnyű lát­vány. Kiss Pál utcai ruháját még nem vetette le, amikor utolérte a kegyetlen halál. Azt már a fel­fedezés utáni első órákban kide­rítették, hogy reggeli bevásárlá­sából már hazatért, amikor dél­előtt megtámadták. A tettes (tet­tesek?) kiléte ma még ismeret­len. Tóth András a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság életvé­delmi alosztályának vezetője jól összekovácsolt csapatával együtt számos verziót állított fel. Több olyan kört húzott meg, amelyben benne lehet a gyilkos, de egyelőre egyik mellett sem akaija magát elkötelezni. Teszi ezt annak ellenére, hogy a hely­színi szemléről a technikusok nem jöttek el üres kézzel. A számos rögzített nyom, az árul­kodó helyszín szerinte akkor kap majd kiemelkedő szerepet, ha a majdani gyanúsítottal (gyanúsítottakkal) szemben bi­zonyításra kerül sor. A felállított verziók feldolgo­zása is sok talpalást igényel. Most elsősorban a tényekre koncentrálnak. Az ország bár­mely területén felbukkanhatnak ugyanis azok a bűnjelek, ame­lyek a gyilkossághoz kapcso­lódnak. Kiss Pál egyik kedvenc sze­mélyes ékszere egy sajátságos pecsétgyűrű volt, amelyből nagyméretű rubin emelkedett ki. Egyik sarka valamikor meg­sérült. A gyűrű sajátossága, amely egyben vélhető nagy ér­tékét is adja, egy, a rubinba vé­sett nemesi - egyesek szerint főnemesi - címer. Erre utal, hogy a címerpajzsot két oldalán egy-egy, két lábon álló oroszlán támasztja, míg a pajzs mögött kiterjesztett szárnyú, kétfejű sas húzódik meg. Egyedi, és ugyanakkor rendkívül értékes az az ezüstpénzekből álló kar­lánc, amelyek között Kossuth érme is van. A lánc felső részén levő érme felpattintható, a nyi­tás után zenél. Ezen az érmén látható a felhúzó kulcs helye is. A pénzérmék egymáshoz lánc­cal kapcsolódnak. Pikkelyezett kígyót ábrázol az a kb. 8 cm. átmérőjű platina karkötő, amely 4 mm széles, másfél mm vastag, s jelentős értéket képvisel. Pénzgyűjtők vágya az a 33,8 grammos, 1908-ban vert arany százkoronás, amelyet Ferenc József császár uralkodásának 60. évfordulója alkalmából bo­csátottak ki. Az érmén az idős uralkodó jobbra néz, körülötte a felirat latinul hirdeti, hogy ő Fe­renc József, Isten kegyeiméből Ausztria császára, Bohémia (Csehország), Galícia és Hor­vátország, stb. királya és Ma­gyarország apostoli királya. Az érem másik oldalán egy balra tekintő, felhőkön ülő nőalak babérkoszorút tart kinyújtott kezében, úgy mutat az 1848-1908-as évszámokra. Számos más, értékes ékszer­ről, ezüst süteményes tálról, míves szelencéről, párjukat rit­kító porcelán edényekről van a rendőrségnek hiteles leírása, sőt grafikája is. Ezeket olyan sze­mély készítette, aki az elvitt tárgyakat számtalanszor látta, szakszerű és hiteles leírást tu­dott adni róluk. Az elvitt érté­keket országszerte körözik, hi­szen azok bárhol felbukkanhat­nak. Kiss Pálnak már nem lehet visszaadni az életét. Gyilkosa azonban számolhat azzal, hogy a Pest-megyei életvédelmisek ebben az évben eddig minden gyilkost elfogtak. Remélik, eb­ben az ügyben sem dolgoznak hiába. Végzik a munkájukat, de a lakosság segítségére is számí­tanak. A Pest Megyei Rendőr-főka­pitányság a nyomravezetőnek félmillió forintos jutalmat aján­lott fel. Némethy Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom