Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-15 / 224. szám

10 aj Dunántúli napló Magazin 1994. augusztus 15., hétfő Az időjárás mindenütt és mindig foglalkoztatta az embe­reket. Az angoloknál annak tra­díciója van, hogy köszönés után rögtön az időjárásra vonatkozó megállapítás következik: - Szép időnk van, nemde? - vagy ép­pen fordítva. Ezen a nyáron ná­lunk is hasonlóképpen beszé­lünk, mint az angolok. A kö­szönés után rögtön feltesszük a kérdést: - Hogy bírod ezt az időt? - Több mint félszáz napig tartott a kánikula, azaz a Nagy Kutya csillagképről elnevezett kitartó, száraz forróság, amikor a hőmérő higanyszála árnyék­ban is elérte a 30 fokot. Közismert tény, hogy az idő­járás bizonyos elemei hatással vannak szervezetünkre, közér­zetünkre, lelki állapotunkra. Már az ókor nagy orvosa, Hip- pokrátész is felfigyelt az időjá­rás és az emberek fizikai és lelki megnyilvánulásai közötti össze­függésre. Megállapította azt is, hogy nemcsak az életkori és nembeli különbségek eltérőek, hanem nagyok az egyéni eltéré­sek is. Rámutatott, hogy vannak akik jól tűrik a meleget, de ke­vésbé a hideget és fordítva, il­Új emlős Ausztrál és indonéz kutatók azt állítják, hogy új emlősfajt fedeztek fel, amelyet magyarul talán pandurunak lehetne ne­vezni. Az állat ugyanis nem egyéb, mint egy pandaszerű, fán élő kenguru. Az Indonézia tá­voli Irian Dzsaja tartományában felfedezett élőlény bundája fe­kete-fehér „mintázatú”, s a kí­nai pandákéra emlékeztet. A panduru sokkal inkább medve-, vagy koalamackó formájú, mint kenguruszerű. Az élőlény ideje egy részét a földön tölti, viselkedésében és testfelépítésében igen primitív - állítják felfedezői. Nem túl fürge fáramászó és leereszke­déskor is az állatvilágban ritka módon, hátrafelé, farkával elő­ször talajt érve jön le a fáról. A kifejlett hím példányok 15 kilogramm körüli súlyúak, és orruktól rövid farkuk végéig mintegy 1,2 méter hosszúak. A hosszú- és sűrű szőrű panduru fekete pofáját fehér csíkok tar­kítják, homlokán fehér folt van. A „felfedezést” eddig azért kerülhette el, mert Irian Dzsaja tartomány magas hegyei között él. Vadászokkal túl sok kapcso­lata nem volt még, ezért nem is fél az embertől. A helyiek sze­rint füttyszóval és barátsága je­leként fehér pocakját láttatni engedő feltartott mancsokkal üdvözli az idegent. Biztonság­ban érzi magát, hiszen a helyiek őseiket tisztelik benne és nem vadásznak rá - írja a Reuter. A nyelvzseni papagáj Immár a hatodik nyelvet ké­szül elsajátítani egy brit törpe- papagáj. Candy Bristolból - gazdája elmondása szeriiit - már angol, walesi, francia, iz­landi és orosz nyelven „beszél” vagyis képes gyermekmondó­kákat és rövidebb mondatokat elrikácsolni. Brit lapjelentések szerint összesen mintegy 400 szóból és rövid mondatból álló szótárát most német kifejezésekkel igyekeznek bővíteni. Tulajdo­nosa, a 47 éves Eileen Trapnell ugyanis szeretné Candyt a „leg­ügyesebben beszélő brit ma­dár” címért folyó versenybe be­nevezni - írja a Reuter. Antik bronzkocsi A Krisztus utáni II. századból való bronzkocsira bukkantak bolgár régészek az ország északkeleti részében. Bolgár lapjeleatések szerint a szekér közelében három ló csontvázát is megtalálták. Az ásatásokat végző régészek egyikének sza­vai szerint a gazdagon díszített bronzkocsit teljesen restaurálni lehet. A lelet jó állapotát a régé­szek azzal magyarázzák, hogy nem tiszta nemesfémről, hanem bronzról van szó. Kánikula - hőguta - napszúrás A Nagy Kutya és közérzetünk letve a száraz és a nedves leve­gőre való érzékenység alapján bizonyos típusokat leírt. Ám bizonyos hőfokon és helyzetekben a tikkasztó hőség és az erős napsugárzás min­denki számára károsító hatású. A napszúrás akkor következik be, amikor a koponya a napsu­garak hatására túlságosan átme­legszik és ennek következtében az agyban hőpangás lép fel, könnyebb esetekben fejfájás, rosszullét, szédülés kíséri. Fon­tos, hogy fejünket ne élje tűző napsugár, főleg csecsemők, kis­gyermekek, idősek számára le­het ez veszélyes. A legjobb vé­delmet szellős, fehér szalmaka­lap nyújt, amit nem kell állan­dóan viselni, jó ha az átizzadt fejet egy kis szellő éri, mert a párolgó izzadtság is lehűlést idéz elő. Nagy a veszély, ha va­laki a strandon kifekszik a napra és ott elalszik. Gyakran éri nap­szúrás az embereket, amikor nagy tömegben, hosszabb ideig mozdulatlanul, vagy csak kevés mozgással várakoznak, például sporteseményeknél, a tribünö­kön ülve, a fedetlen fej ilyenkor is veszélyes. Hőgutának nevezik, amikor fülledt nyári napon valaki túl melegen van felöltözve, vagy hosszabb ideig erős testi mun­kát végez és a teste sokkal több hőt termel, mint amennyit a környező levegőbe le tud adni. Dyenkor a vér hőmérséklete 40-45-50 fokra is felmehet, és ez végzetes kimenetelű is lehet. Gyakori, hogy csecsemőket, kisgyermekeket is túlöltöztet­nek. Ez legalább olyan veszé­lyes, mint amikor tűző napon hagyják sapka, kalap nélkül közvetlenül kitéve az égető nap sugarainak. A tartós melegben a szerve­zet só-vízháztartása is erősen megterhelődik, úgyszintén az idegrendszer. Sokaknál lép fel alvászavar, szemkáprázás, szé­dülés, szorongás, étvágytalan­ság. Gyakori a fáradékonyság, ingerlékenység, rosszkedv, fe- ledékenység, többnyire a tűrő­képességünk gyengül és rosz- szabbodnak a vezetői reflexek a volán mellett. Mindebből kö­vetkezik, hogy nő a baleseti ve­szély. Egyes vizsgálatok kimu­tatták, hogy 30-35 fokos me­legben a gépkocsivezetők bi­zonytalanabbak, s ennek követ­keztében a balesetek száma 30 százalékkal megnövekedhet. Más munkavégzésnél is kimu­tatták, hogy kánikulai napokon, amikor a hőmérséklet eléri a 33 fokot, már a munkaidő első órá­jában megemelkedik a hiba­szám, ami a munkaidő előreha­ladtával tovább romlik. Az időjárást megváltoztatni nem lehet, de életvitelünket le­het alakítani és arra törekedni, hogy egy-egy kritikusabb idő­ben fegyelmezettek, alkalmaz­kodóképesek legyünk. Takács Ilona Melltartó kiállítást rendeztek augusztus 11-én Párizsban a Retz átjáróban. Több divattervező 250 alkotását mutatják be augusztus végéig. A leggazdagabb britek Harmadik éve tartja első he­lyét a leggazdagabb britek sorá­ban Paul Raymond, a pornó- sajtó és a szexipar koronázatlan királya - derül ki a Business Age magazin összeállításából. Raymond magánvagyona 1,65 milliárd font sterlingre (2,47 milliárd dollár) tehető. Biro­dalmához szexlapok, klubok és a londoni Soho szórakozóhelye­inek 65 százaléka tartoznak. A második helyen a szuper­market-mágnás David Sains- bury áll 1,38 milliárd font ster­linggel, míg a harmadik helyre a bankár Sir Evelyn Rothschild került 1,35 milliárddal. A zenei hírességek közül Paul McCartney a 13. (482 mil­lió font sterling) míg Phil Col­lins csak a 86. helyre került (135 millió.) A West End és a Broadway két sikeres zeneszer­zője, Andrew Lloyd Webber és Cameron Mackintosh a 25. és a 26. helyet foglalja el (290, il­letve 286 millióval. A magánvagyonáról neveze­tes II. Erzsébet királynő a 72. helyre soroltatott - 158 milliós magánvagyonáról megjegyzi azonban a Business Age, hogy abban nincs benne a brit korona vagyona, mert azzal együtt a ki­rálynő az első helyre került volna kastélyainak és műkincse­inek köszönhetően. A magazin megjegyzi végül, hogy Nagy-Britannia leggazda­gabb emberei napjainkban ke­vesebb adót fizetnek, mint a múltban valaha. Egyre többen fektetik be ugyanis pénzüket olyan trösztökbe és vállalkozá­sokba, amelyeknek székhelye „adóbiztos területen van” - pél­dául a Csatorna-szigeteken, a Bermudákon vagy a Kaj­mán-szigeteken. Zsírmentes étkezés? A zsírmentes étkezés nem hosszabbítja meg jelentősen éle­tünket - állítja egy amerikai or­vostársaság, amelynek tagjai több éven keresztül elemezték az Egyesült Államokban és Ka­nadában közzétett egészségügyi statisztikai adatokat. Vizsgálódásuk eredménye­ként megállapították: a zsírmen­tes étkezés a férfiaknál 11 nap­tól 3 hónapig hosszabbíthatja meg az életet, a nőknél pedig 3 naptól két hónapig. A dohányzással már egészen más a helyzet: azok a férfiak, akik abbahagyják a dohányzást és még egészségesek, arra szá­míthatnak, hogy két és fél négy és fél, a nők pedig két és fél há­rom és fél évvel élhetnek to­vább, mint élnének, ha nem szoknának le káros szenvedé­lyükről - vélik az amerikai ku­tatók. Brazília szépe Anna Karina Gois Homa (jobb) lett 1994-ben a tizenévesek szépségkirálynője. Második Luisa Fernanda de Paula costaricai kislány (bal). Kettőt a világ 29 legszebb tiné­dzseré közül választották ki. Időzített ikerszülés Egy angol asszony, Deidre Hudson, 1990-ben, 30 eszten­dős korában úgy döntött, hogy tovább már nem bízik a termé­szetes családgyarapításban, a Cambridge-i egyetem nőgyó­gyász professzorához fordult, orvosi beavatkozást kérve. Ez sem járt eredménnyel. Marcus doktor ezután a lombikban meg­termékenyített petesejtek közül a leendő anya méhébe beültetett kettőt, s ebből meg is született az ikerpár. A többit mélyhűtőbe helyezte, mínusz 200 fokon tar­totta, hibemálta mostanáig. Imogen és Robyn, a két kicsi oly boldoggá tette Hudson asz- szonyt, hogy a múlt évben el­döntötte: testvérke kell a két gyereknek! Minden lehetőséget összevetve - és eladva a családi házat is a költségek fedezésére - ismét felkereste Marcus dok­tort, aki a mélyhűtőben őrzött, megtermékenyített petesejtet ismét az anyaméhbe ültette. És Guy, a harmadik ikergye­rek július végén, egészségesen megérkezett! ,A három gyerek egyértelműen ikernek tekint­hető, hiszen azonos időben fo­gantak. Annak a ténynek pedig, hogy a harmadik embrió életé­nek indulását késleltettük, nincs jelentősége” - nyilatkozta az angol professzor. A kórházigazgató főorvos az eset szenzációs voltán kívül arra az orvosi szempontból fontos tényre hívta fel a figyelmet, hogy az anya szervezete nem vetette ki a mélyhűtött petesej­tet. De azzal máris számolnak, hogy a késleltetett szülés lelki és testi problémákat okozhat a harmadikként érkezett gyerek­nek. Erőst riasztórendszer védi A londoni Piccadilly Circus híres szobrát, az Erőst mostan­tól fogva elektromos riasztó- rendszer védi a vandálok ellen. A 40 ezer fontba került, 24 órán át működő riasztórendszer érces hangon közli azokkal, akik fel akarnak mászni a szoborra: „Ne érintsd meg a szobrot! Kérünk távozz!” Közben természetesen értesül a szobor megérintéséről a közeli rendőrőrs is. A londoni Westminster kerü­let tanácsának szóvivője azt mondta, hogy a riasztórendszert azután helyezték üzembe, hogy egy vandál eltörte Eros lábát. „Ha valaki a szobor körüli ta­lapzaton akar üldögélni, az nem jelent problémát - mondta a szóvivő. - De ha fel akar mászni a szoborra, eltanácsol­juk.” Az Erőst, amely egylábon egyensúlyozó szárnyas alakot ábrázol, 1893. június 29-én lep­lezték le Earl of Shaftesbury tiszteletére. A főúr a gyermekek munkára fogása elleni küzde­lem élharcosa volt. Eros a szere­lem és a szeretet görög istene volt. Későn érő nagyságok József Attila 32 évesen, Petőfi 26 évesen, Byron 24 évesen már befejezi életművét és a halhatat­lanok sorába lép. Albert Eins­tein 38 éves koráig elér min­dent, ami csak elérhet tudós, még ugyanennyit él, de életének második felében már semmi ér­demlegessel nem gazdagítja a tudományt. Ezzel a típussal szemben áll­nak szintén érdekes emberi al­kotói sorsok. Miguel de Cervan­tes (1547-1616), aki egy évben hal meg Shakespeare-rel, hat­van éves korában fejezi be a Don Quijote-t. 1577-ben még katonaként harcol Lepantonál Don Juan d’Austria flottájában a török ellen, fogságba esik és csak váltságdíj ellenében nyeri vissza szabadságát. Sir Winston Churchill 1940-ben 66 éves, amikor a há­borús kabinet miniszterelnö­kévé választják. Ha úgy tetszik, élete egészen addig csupa ku­darc. 1915-ben mint az Admira- litás első lordja (vagyis hadi­tengerészeti miniszter) elindítja a gallipolli kalandot, ami két­százezer brit katona életébe ke­rül minden eredmény nélkül. 1918-22 között ő szervezi a Szovjet-Oroszország elleni ka­tonai intervenciót, ami szintén- teljes csőddel végződik. Az 1930-as években már bukott po­litikus, akit senki sem vesz ko­molyan. Kedélyes öregúr (öre­gebbnek néz ki, mint kora), aki nagyokat szónokol a parla­mentben az ásítozó honatyák szórakoztatására. 1938 októbe­rében ő is ott van a Münchenből hazatérő miniszterelnök, Chamberlain fogadásán a Heathrow repülőtéren. Cham­berlain fölmutatja a Csehszlo­vákia földarabolásáról megkö­tött egyezményt e szavakkal: „Egy újabb nemzedéknek hoz­tam el a békét!” Churchill szavait csak a kör­nyezetében állók hallják. „Ang­lia a háború és a szégyen közül a szégyent választotta, mégsem kerülheti el a háborút!” Látnoki szavak, 11 nap múlva már kitör a világháború. Churchill győze- lemrre vezeti az angol népet, 1945 júliusában mégis elveszti a választásokat. A potsdami konferenciát még ő kezdi el, de már nem ő, hanem a munkás­párti Attlee fejezi ki. Konrad Adenauer 70 éves elmúlik, amikor a világpolitika színpadára lép. A háború előtt Köln kereszténydemokrata pol­gármestere. Később a nácik el­szigetelik, hogy azután majd a modem NSZK megteremtője- ként vonuljon be a történe­lembe. Herbert Marcuse filozófus szintén 70 éven túl jár, amikor nevét megismeri a világ, mint az új baloldal ideológusáét. A három M., Marx, Mao és Mar­cuse lesz a hatvanas évek „dü­höngő ifjúságának” jelképe. Fő művében, „Az egydimenziójú ember”-ben a kapitalizmus meghaladását vetíti elénk, de nem osztályforradalom útján, ahogy Marx gondolta, hanem az értelmiség intellektuális forra­dalma útján, ő vezeti be a „posztkapitalista” és a posztin- dusztriális ” társdalom fogalmát Marx kommunizmusa helyett. Montgomery marsai pályafu­tása is érdekes. 1942-ben már 55 éves, békeidőben ilyenkor egy tábornok már nyugdíjba megy. Az Afrikában harcoló 8. angol hadsereg parancsnoka ki­nevezése után nem érkezik meg állomáshelyére, repülőgépe el­tűnik a Földközi tengeren. Hir­telen nincs kéznél nélkülözhető vezérkari tábornok, hiszen Ang­lia a németek invázióját várja. Churchillnek javasolnak egy Montgomery nevű ismeretlen tábornokot, aki az I. világhábo­rút is csupán hadosztálypa­rancsnokként fejezte be. Nos, „Monty” állítja meg azután El Alameinnél Rommlet az 1942. október 23-november 4. közt lezajlott csatában. Végül, de nem utolsó sorban Konrad Röntgen, aki szintén 55 éves 1895-ben, amikor fölfe­dezi a róla elnevezett sugarakat. Addig semmilyen figyelemre méltó eredményt nem produkált a tudományban. Legeslegvégül pedig Ber­nard Shaw, aki 1853-1947 kö­zött élt, tehát pontosan egyenlő időt tölt a XIX. és a XX. szá­zadban. Csakhogy a XIX. szá­zadban még egyetlen regényt sem közölnek tőle, zenekriti­kusként tevékenykedik. 54 éves, amikor első műve megje­lenik. Izig-vérig XX. századi író tehát. 94 éves korában fölmá­szik egy szilvafára, letörik alatta az ág, eltörik a keze és ennek szövődményeibe hal bele. Gazdag László

Next

/
Oldalképek
Tartalom