Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-15 / 224. szám

1994. augusztus 15., hétfő A mai nap aj Dunántúli napló 3 őszre elkészül a pécsi református Szeptembertől a pécsi Engel János úti volt Délviép szék­házból átalakított kollégium­ban laknak majd a Kodály Gimnáziumban működő re­formátus tagozat diákjai. Hosszú út közbülső állo­mása a Baksay Sándor Kollé­gium létrejötte, tudom meg Baka Sára igazgatónőtől. A re­formátus tagozat 1992-ben in­dult a Kodály Gimnázium igazgatójának támogatásával. A gyerekek elszállásolását úgy oldották meg, hogy a fiúkat a kertvárosi református parókia, a lányokat pedig a Kodály úti diákotthon fogadta be. Mivel a közoktatási törvény nem engedi, hogy önkormány­zati iskolában egyházi intéz­mény működjön, megszületett az önálló gimnázium és kollé­gium ötlete. A kollégium őszre kész, 1994-95 folyamán pedig gimnáziumi szárnnyal és torna­teremmel egészül majd ki. Az igazgatónő eszménye egy az angol college-rendszer- hez hasonló, bentlakásos is­kola, amelyben a tanítási órák után is biztosítanak elfoglalt­ságot a diákoknak, elősegítve így a közösség összekovácso- lódását. Mindez elkezdődött már a Kodály Gimnáziumban, ahol délutánonként irodalom­szakkör, bibliakör, kántor­képző és zeneiskolai tagozat működik. Az igazgatónő tervei persze mindig a diákjaihoz igazodnak: a gimnázium utáni kétéves szociális gondozói képzés be­indításának ötletét például az adta, hogy a gyerekek maguk­tól elkezdték látogatni a pécsi szociális , gyermek- és fogya­tékos otthonok lakóit. Ebben az iskolában nem sikkad el a tehetség sem: há­rom kitűnőjüket egy évre az US A-ba küldték tanulni. A leg­fontosabb érték azonban a sze­retet. Baka Sára ideje legna­gyobb részét diákjai problémá­inak meghallgatásával tölti, a kollégium rendszeres közös áhítatok pe­dig még szorosabbra fűzik a nevelők és a tanítványok kap­csolatát. A közös hiten kívül igen sok diák közös sorsban is osztozik, hiszen a baranyai re­formátusok mellett erdélyi és vajdasági menekültek gyerme­kei is tanulnak itt. Néhány gimnazista evangé­likus, katolikus és unitárius fe­lekezetű, de örömmel fogadják az iskolában azokat a fiatalokat is, akik egyszerűen csak nyitot­tak, szeretetre vágyók, és ab­ban a szeretetben, amit itt kap­nak, a képességeiket is jobban ki tudják bontakoztatni. Z. E. Német vendégek Máriakéméndi találkozó Inkább locsoljuk vízzel a kutyát, mint autóba zárjuk, ahol hőgutát szenvedhet Fotó: Läufer L. A harapós állatok bágyadtak, a darazsak támadnak Ma a búcsúval és egy máré- vári autóbusz kirándulással fejeződik be az a máriaké­méndi falutalálkozó, melyre a hétvégén százhúsz, egykor a községből kitelepített svábot, és ugyanennyi Magyarország minden részébe szétszóródott volt máriakéméndit vártak a szervezők. A rendezvények már szomba­ton megkezdődtek, előbb egy kispályás labdarúgó tornán, a kegytemplom melletti I. és II. világháborús emlékmű megko­szorúzásán, majd délután egy vidám programon, a pincesor bejárásán vehettek részt Mária- kéménd vendégei. A napot Rótt Ferenc polgármester pincéjé­ben, egy disznótoros borkósto­lóval összekötött zenés fogadá­sán búcsúztatták a résztvevők. Vasárnap a szentmise után 11 órától térzene üdvözölte a ven­dégeket és a sportpálya mellett lakókat, a polgármesteri kö­szöntőt pedig az ebéd, majd újabb sportrendezvények követ­ték. Délután, a kultúrházban a zengővárkonyi néptánccsoport, a máriakéméndi színjátszókor és egy környékbeli citerazene- kar előadásának tapsolhattak a falutalálkozó vendégei. Az éjfé­lig tartó bálon a babarci nép­tánccsoport és az ugyancsak babarci fúvószenekar lépett fel. A hagyományteremtő célzat­tal megrendezett máriakéméndi találkozót a tervek szerint a jövő esztendőben Németor­szágban, Staigban rendezik meg - ott, ahol a legtöbb egykori máriakéméndi némiet nemzeti­ségű kitelepített jelenleg él. Két év múlva pedig a polgármesteri hivatal meghívására újra szülő­helyükön találkoznak majd a máriakéméndiek. P. Zs. A forróságban szerte a világ­ból érkeztek hírek a hőség hatá­sára agresszívvé vált állatokról. Nálunk ez - a darazsak kivéte­lével - nem igazolódott. A ha­rapós állatokkal sem volt több gond, mint máskor. A Mecseki Kultúrpark állat­kertjének vezetője, Lemle Zol­tán, valamint a Pécsi Állatkór­ház igazgatója, ár. Láng Miklós egyaránt azt nyilatkozta, hogy az emlősállatok az emberhez hasonlóan bágyadtak a forró­ságban, életfunkcióik visszafo­gottabbak. Árnyékos hely, rendszeresen friss víz, kisebb porciókban többször adagolt, de ugyancsak friss élelem kell ne­kik. S az, hogy ilyenkor békén hagyják őket. Ám nem mind­egy, hogy hol: az állatkórház pacienseinek jelentős hányada az autóba zárva hőgutát szenve­dett ebek közül került ki. A darazsak mutattak egyedül agresszivitást a kánikulában s különösen a Mecsek térségé­ben. Fazekas Imre rovarkutató, a Komlói Természettudományi Gyűjtemény vezetője szerint két egyébként is igen ingerlékeny faj, a kecskedarázs, és a német darázs szaporodott el idén* a Mecsek környékén. Ezen rovar­fajok számára a forróság ideá­lis. Különös agresszivitásuk oka lehet a túlszaporodásuk: keve­sebb élelemhez jutnak. S jobb nem felbőszíteni őket a csak ki­sebb rovarok elkábítására al­kalmas aerosolokkal, mert tá­madnak. Idén a szokottnál többen szenvedtek darázscsípést Bara­nyában. A mentők az elmúlt he­tekben jó néhány ilyen balese­test szállítottak a POTE Orr-fül-gégészeti, illetve Bőr- gyógyászati Klinikájára. A darázs-, illetve méhcsípés a szájüregben, illetve a fej és nyak kritikus pontjain a meg­duzzadt rész miatt mechanikus módon is okozhat fulladást, ám a fehérje tartalmú méreg az arra allergiások, vagy legyengült szervezetűek esetében bármely testrészbe jutva okozhat gégeö­démát, illetve általános rosszul- létként - hányás, fulladás, szé­dülés, eszméletvesztés stb. - je­lentkező sokkot.- Ilyen tünetek esetén a leg­jobb azonnal orvoshoz for­dulni, mert hamar végzetessé válhat a beteg állapota. Az or­vosoknak pedig még szabadsá­guk idején is kell mindig ma­guknál tartaniuk ilyen esetekre szérumot, amit intravénásán beadhatnak - figyelmeztet dr. Bauer Miklós orr-fül-gégész professzor. D, I. Akna a téeszek alatt? A külső résztulajdon ügyének rendezése Felemás a kép: az ország termelőszövetkezetei közül 100 szétbomlott, további 120 csőd­eljárás következtében meg­szűnt - a közös gazdaságok mintegy 90 százaléka viszont a tagság egyöntetű akaratából szövetkezeti formában működik tovább. Igaz, tekintélyes hánya­duk „csak” a valóságban - papí­ron nem. A gazdaságok egy- harmada ugyanis máig sincs be­jegyezve a cégbíróságoknál, miként a földtulajdonosok in­gatlanai sem a földhivataloknál.- Nem is ez a rendezetlenség, a sajátos illegalitás foglalkoz­tatja elsősorban a gazdákat - mondja Zsohár András, a MOSZ titkára.- Az igazán nyugtalanító gond a külső üzletrésztulajdo­nosok ügye. A lelépő koalíció még a törvénykezés finisében is azt ígérte a tulajdonosoknak: a szövetkezeti törvény újbóli megnyitásával és módosításával lehetővé teszi számukra a szét- és kiválást, hogy hozzájussanak üzletrészükhöz. Ám ennek az ígéretnek a beváltása voltaképp a gazdálkodó szervezetek még megmaradt vagyonának szét- hordását jelentené. Az ügy le­beg a levegőben, a körülötte fel­lángolt viták pedig nem csend­esülnek.- Van-e a termelők érdekvé­delmi szervezetének megoldási javaslata?-Elképzelhetőnek tartanánk, hogy az állam saját vagyonából kárpótlási jegyre váltaná át a külső üzletrésztulajdonosok üz­letrészét - amit egyébként ko­rábban a szövetkezetek rovására adott át kárpótlásként. Az így megváltott üzletrész névérték- hányada pedig, oszthatatlan szövetkezeti vagyonként, a gazdálkodó szervezetek tulaj­donába kerülne. A kívülálló tu­lajdonosok az így szerzett kár­pótlási jeggyel részt vehetnének az állami vagyon privatizáció­jában. Fölmerült olyan javaslat is, hogy az állam tegye lehetővé: a szövetkezetek kedvezményes hitellel, adó- és befektetési ked­vezményekkel megvehessék a kívülálló vagyonrészt. Ez azon­ban szerintünk életképtelen, mert a szövetkezeteknek nincs pénzük. S miért kellene ugyan­azt az eszközt még egyszer megvásárolniuk - akkor, ami­kor a meglevők megújítására sem igen telik? A MOSZ titkára szerint a ka­otikus állapotok rendezése nem halasztható. Az érdekvédelmi szervezet bízik abban, hogy az új parlament és agrárkormány­zat mindent megtesz a zavaros helyzetből fakadó feszültségek feloldásáért. Biztosítja a szö­vetkezeti elvek tiszteletben tar­tását és azt, hogy nem jelent hátrányt, ha valaki szövetke­zetbe, s nem kft-be vagy rész­vénytársaságba adja a vagyonát - hangsúlyozza Zsohár András. Újvári Gizella A második tűzoltóautó érkezett Mecseknádasdra Fotó: Läufer Tűzoltókocsi ajándékba Villám sújtotta nemrég Me- cseknádasd fazsindelyes kápol­náját, így a község lakói nagyra értékelték a német Unterensin- gentől érkezett ajándékot, a jó állapotban lévő használt tűzol­tókocsit. Ötvenen jöttek el most a testvérközségből, és szombat délután Oskar Keller parancs­nok ünnepélyesen átadta Müller Fülöp mecseknádasdi parancs­noknak a Ford típúsú autót. Ki­állították Mecseknádasd egy immár régiségszámba menő tűzoltó szivattyúját is. A most kapott kocsit megáldotta Erb József plébános, Bischoff Ádám polgármester pedig a ná- dasdiak köszönetét tolmácsolta. Az ünnepségen közreműködött Apaceller József vezényletével a pécsváradi Ifjúsági Zenekar. Kővilágban, vulkán mélyén Beszélgetés Mánfai Györggyel a földrajztanítást segítő pályázatáról Nem lehet tudni, hány ezer képe van már Mánfai György­nek, a világ különböző tájáról. A pécsi fotóművész (EFIAP AV-producer) ezúttal olyan dia­sorozatokat készített, melyekkel elsősorban a földrajztanítást szeretné segíteni, úgy az általá­nos iskolában, mint a középis­kolában és a felsőfokú képzés­ben. Pályázatát e tárgyban a művelődési és közoktatási mi­nisztérium nemrég egy jelentő­sebb összeggel ismerte el. Már a határon túlról is érdek­lődnek a munkák iránt. Jelenleg 20 diasorozat, 8 diaporáma-so- rozat és 4 videofilm van készen. Az anyagot neves szerzők 6-15 oldalas tudományos ismertetői kísérik. Mánfai György sze­retné, ha az iskolák már jövőre hozzájuthatnának mindehhez. A gyártásról most folynak a tár­gyalások.- Főként Magyarországot mutatom be a diákon, tájegysé­gekre lebontva - kezdte. - Az anyagban szerepel a Káli-me­dence, a Tapolcai-medence, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Mecsek-villányi hegység, a Ti­hanyi félsziget, a Bükk, de ké­szült sorozat Svájc közlekedés- és településföldrajzáról, és a Lipari-szigetek vulkánjairól is. Ehhez bizony alá kellett szállni a vulkán mélyére, nem törődve a föltörő, fullasztó, maró gázokkal-gőzökkel sem.- Air 'kor dolgozom, megszű­nik a számomra minden, nincs se tér, *e idő - mondta Mánfai György. -A természettudomány mindig is érdekelt. Hangulatos diaporámasoro- zatai sikerét annak is köszön­heti, hogy maga választja a ké­pekhez a zenét. Gyakran a ter­mészetből vett hangokkal színe­síti a felvételt, gördülő kövek zajával, hullámverés morajával, sirály rikoltásával. Szerencsés­nek tartja magát, mert tanult ze­nét, ez nagy segítségére van. Mánfai György számára a természet csoda, maga a szép­ség, a harmónia, a szabadság.- Sokat vagyok egyedül, de a természetben még sohasem csa­lódtam. Nem úgy, mint az embe­rekben, akik között sokan önzők, hiúk. Hiszek a munkámban, és amit fényképezek, arról igyek­szem mindent meg is tanulni. Nem vonzza a zajos elisme­rés, de örül, hogy egyik munká­ját egy németországi pszichiáter terápiás célokra használja. Bol­dog, ha egy-egy előadása sike­res, és ha átadhat valamit abból, amit benne él. Azt vallja, hogy a legjobb do­log a világon adni. Szeretetet és örömöt. Csak sajnos ma már a mi világunkban az emberek egyre jobban elfelejtkeznek er­ről, mint ahogy arról is, hogy időnként körülnézzenek, és megérezzék, milyen csodálatos dolog, hogy ők is ennek a földi életnek egyszeri és megismétel­hetetlen alkotói. Hodnik Ildikó Gy. Mánfai György felvétele a siroki vár romjairól

Next

/
Oldalképek
Tartalom