Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-02 / 211. szám

8 új Dunántúli napló Riport 1994. augusztus 2., kedd Többfajta nyári nyelvtanfolyam közül választhatnak a diákok A tanulási kedv nő, de a pénz egyre fogy Tévedés azt hinni, hogy telje­sen meghal az élet nyáron a nyelviskolákban. Igaz, hogy abból a tizenegyből, amelyet megkerestem, csak négyben szerveznek most, vagy a követ­kező hetekben tanfolyamot, mégis, a pécsi helyzet országo­san jónak mondható. * Elsősorban diákok tanulnak ilyenkor, akik valamilyen nyelvvizsgára készülnek. A Nyelveidében jelenleg két inten­zív tanfolyam is zajlik, főként egyetemisták részvételével. Az alapító Szöllősi Katalin el­mondta:- Az érdeklődés nagy a nyel­vek iránt, gimnazisták, egyete­misták, üzletemberek jönnek, de év közben óvodás tanulónk is volt, sőt olyan 70 éves néni, aki azért jelentkezett, mert szeretné, ha beszélgetni tudna a külföldi vejével. A tapasztalat szerint az em­berek a második, harmadik be­fizetésnél kezdenek lemorzso­lódni, kimondottan anyagi okokból. Pedig megéri maradni, mert a 4-5 résztvevős csoportokban 70-80 százalékos a sikeresen le­tett nyelvvizsga aránya. A 14-15 tanár fiatal, de mind szakember. Évközben német, angol, francia, spanyol, olasz, horvát tanfolyamokat hirdetnek meg. Különleges technikával dol­goznak a Relax Nyelvi Labor­ban. Nyáron ugyan hagyomá­nyos módszerekkel tanítanak, itt is napi 4 órában, mint az előző helyen, ősztől tavaszig azonban beindulnak a teljesen kezdőknek szánt relaxációs rendszerű tanfolyamok.-Az is, aki soha nem tanult nyelvet, hatvan óra után eljut oda, hogy a legalapvetőbb dol­gokat meg tudja kérdezni, és megérteti magát - emelte ki a tulajdonos, dr. Pácsa Sándomé. Nem lesz ez a tudás persze, tökéletes, utána érdemes beirat­kozni egy hagyományos cso­portba, és ott folytatni a mun­kát. Előny, hogy itt a tizedik óra után már beszélnek a diákok. A 2-3 fős csoportokban könnyeb­ben megy a munka. Nagy sikerű az a nyári nyelvi tábor, melyet a labor 9-13 éves gyerekeknek szervez Szentend­rén. Az 5-6 résztvevő nemcsak nyelvet tanulhat ott, hanem úszásoktatásban is részesül, a napi ötszöri étkezés mellett. Az egész program árban is elfo­gadható. Most nyáron öten tanulnak a középhaladók között. Két részt­vevővel, akik nem illettek bele a csoportba, mert a tudásuk ma­gasabb, külön tanár foglalkozik.-Nagy hasznunk így ezen a tanfolyamon nincs, de az em­bernek van némi felelőssége is a hozzá fordulókkal szemben ­folytatta a tulajdonos. - Ez is szempont, ha a jövőre is gondolni akarunk.. . A Nemzetközi Angol Köz­pontban Zank Ildikótól megtud­tuk, hogy a nyáron angol, né­met, francia, spanyol, orosz tan­folyamokat indítottak. Jelenleg vagy félszázan tanulnak itt. Mindegyik tanfolyam intenzív, napi 2 vagy 4 órás, ahogyan a tanulók igénylik. Elég rugalmas a rendszer, mindenkit megpróbálnak úgy beosztani, ahogyan jó neki, hi­szen van olyan is, áld csak pél­dául két hétre jön. A tanárok itt is általában végzett nyelvtaná­rok.- Év közben a diákok mellett az idősebbek is megkerestek minket - foglalta össze a fiatal intézmény tapasztalatait be­szélgetőtársam.- Bankigazgató, rendőrségi dolgozó, több magánvállalkozó érdeklődött. Ősztől egyébként új programokat tervezünk, az üz­leti, a turisztikai, illetve a bank­nyelv területén. Szeptembertől tanítani akarjuk a magyart, mint idegen nyelvet is. * A TIT nyelviskolájában au­gusztus elején öthetes intenzív tanfolyam indul heti négyszer 3 órában. Ez most kifejezetten nyelvvizsgára felkészítő kurzus lesz, de ősztől mást is kínálnak majd. A Grastyán Alapítvány nyelviskolájában egy tanéves képzés indul angol és német nyelvből. Elsősorban olyanok jelentkezését várják, akik most érettségiztek, de nem tanulnak tovább, vagy nem vették fel őket felsősfokú intézetekbe. Felvételi előkészítő is benn- foglaltatik az árban, vagy szakmai képzés, ha arra van igény. A nyelvi tanulmányokhoz a Munkaügyi Központtól támoga­tást igényelhetnek a jelentke­zők. A képzés költségei az adó­alapból levonhatók. A nyári intenzív tanfolyamok árai természetszerűleg szeré­nyebbek. Köijáratunk tapasztalatai szerint 160 forinttól 200 forintig terjednek az árak. Volt, ahol elmondták, hogy szükséges lenne emelni a tarifát, de egy­szerűen nem merik megtenni, mert attól tartanak, hogy az em­berek nem tudják kifizetni. Tény, hogy a diákok (és szü­leik) ma már egyre nehezebben tudják előteremteni a szükséges pénzt, tekintve, hogy a nyelvta­nulásra fordított összeg csak egy a kifizetni valók hosszú so­rában. Úgy tűnik, a nyelvtanulás egyre inkább luxus lesz, és megint fenyegető a veszély, hogy a tehetséges, de kispénzű fiatalok kimaradnak belőle. H. I. Gy. Pécsett a Nemzetközi Angol Központban (felvételünkön) nyá­ron is intenzív nyelvoktatás folyik Fotó: Müller Andrea Hirosima - fekete eső (Visszaemlékezés az atombomba ledobásának évfordulóján) 1934 júniusában Szilárd Leó Angliában szabadalmat kért a neutronok által létrejövő láncreakció elvére. Aligha lát­hatta előre, hogy 11 évvel ké­sőbb micsoda veszélyt hoz az emberiségre. Idézzük most fel röviden az atombombához vezető utat. A meghasadás felfedezése után 1939 nyarán a fasizmus világuralomra jutásától tartva Szilárd Leó és Wigner Jenő (Teller Ede közreműködésé­vel) meggyőzik a világ legne­vesebb tudósát, Albert Einste­int, hogy levelet intézzen az Egyesült Államok elnökéhez. Ebben felhívják Roosevelt fi­gyelmét az atomenergia kato­nai alkalmazásának lehetősé­gére, és arra, hogy ezeket az eszközöket a németek fel­használhatják. „Szilárd Leónak nagy sze­repe volt abban, hogy elég ko­rán ráirányította figyelmünket erre a lehetőségre." - írta Tel­ler Ede a szerzőknek. 1942 december 2-án Szilárd is ott volt Chicagóban Fermi és Wigner Jenő társaságában a világ első működő atomreak­torának beindításánál. Ez adja a döntő lökést az atom­bomba-programnak. Az 1942. augusztus 13-án megindított Manhattan Project az előbb említett esemény után óriási erőket mozgósít. Mintegy 150 ezer tudós és munkás tevé­kenykedett Hanfordban. Oak Ridge-ben, a Princeton, a Ber­keley, Chicago-i és Harvard Egyetemen, majd 1943 tava­szától az Új-Mexikói Los Alamosban. Á már említett magyarokon kívül Robert Op­penheimer vezetésével szá­mos világhírű tudós vett részt a kutatásokban, pld. Niels Bohr, Hans Bethe, Enrico Fermi, James Franck, Neu­mann János, (köztük további magyarként Kemény János és Lax Péter matematikusok). Ez a hihetetlen mértékű szellemi és anyagi koncentráció (mint­egy 2 milliárd dollár) alig két év alatt eredményre vezetett - 1945 nyarára elkészült 3 bomba. Közben Európában véget ért a háború, a fasizmus győ­zelmének veszélye elmúlt, amikor 1945 július 16-án Új Mexikóban, Alamogordo kö­zelében felrobbantják az első kísérleti atombombát. A hatás leírhatatlan, a szellem kisza­badult a palackból. A robban­tás szemtanújaként Oppenhe­imer, a terv tudományos veze­tője a „Bhagavad-gítaí indiai szent könyvet idézte: Ha ezernyi Napfénye /Egy­szerre lobban az égre, / Ha­lállá válik az ember, / Veszé­lyévé a Földnek. A tudósok mindent elkö­vetnek, hogy a bevetésre ne kerüljön sor, és a bomba elő­zetes bemutatását javasolták, mindhiába. Az időközben el­hunyt Roosevelt helyett el­nökké lett Truman már dön­tött; a bombákat fel kell hasz­nálni. (Utólagos vélemények szerint ez a demonstráció már inkább a Szovjetuniónak szólt.) 1945 augusztus 6-án Hirosimát, 9-én Nagaszakit érte a pusztító támadás. Az ál­dozatok száma jóval megha­ladta a 200 ezret. A japán csá­szár kapitulált. Einstein, aki nem vett részt a kutatásokban, később így nyilatkozott: ,A háborút meg­nyertük, de a békét nem... Ha tudtam volna, hogy a né­metek nem tudnak bombát előállítani, a kisujjamat sem mozdítottam volna.” {Fehér Péter-Hajdú Mária: Einstein és a magyarok című készülő könyve alapján.) 8. A zárótárgyalásra 1989 szep­tember 18-án, a késő délutáni órákban került sor. Hogyan csöppentem bele én a nagy megegyezésbe? 1989 szeptember 17-én este felcsör- gött lakásom telefonja. Az Or­szággyűlés Hivatala vezetője arra kért, hogy másnap - az el­nök távollétében - vezessem le a politikai tárgyalások záró, plenáris ülését. Érdeklődésemre közölte, hogy a megállapodás tervezetét még ők sem ismerik, talán amikor Budapestre érek, már ez is rendelkezésünkre áll. Nem egészen így történt! Már a záróülésre gyülekeztek a tárgyalófelek, már adásra ké­szen álltak a tv-sek, amikor ke­zembe nyomták a megegyezés tervezet szövegét. Még elol­vasni sem volt időm, máris hozzá kellett kezdenem az ülés levezetéséhez. Felkészületlen­ségem mellett az is zavart, hogy nem ismertem a résztvevők leg­többjét. Bevezetőm után a kül­döttségek vezetői, illetve meg­bízottaik veretes beszédben méltatták az esemény jelentősé­gét, a megállapodás történelmi súlyát. Már azt hittem, hogy következhet az ünnepélyes alá­írás. Tévedtem! Előbb az SZDSZ részéről dr. Tölgyesi Péter, majd a Fidesz részéről dr. Kövér László beje­lentette, hogy a köztársasági el­nöknek a parlamenti választá­sok előtti megválasztásával nem értenek egyet, ezért a megálla­podást nem írják alá. A bejelentés ilyen formája váratlanul érhette az MSZMP tárgyaló küldöttségét, főként Pozsgay Imrét. A három hóna­pos tárgyalások során szóbe­széd tárgya volt, hogy az ellen­zéki pártok egyike-másika tá­mogatta Pozsgay Imre ambí­cióit. Ebben taktikai okok is közrejátszhattak, hiszen a Pozs­gay köré tömörült reformerők gyorsíthatták az MSZMP desta- bilizálását, bomlását, az állam­párt lebontását. A megállapodás végül is - ha felemásra sikerültén is - létre­jött. Jelentőségéhez kétség nem fér. Ezt a megállapodás szövege is tanúsítja: Megállapodás a politikai egyeztető tárgya­lások 1989 június 13-a és szep­tember 18-a közötti szakaszá­nak lezárásáról. ... a tárgyalások mintegy há­rom hónapos szakasza eredmé­nyek elérésével zárult. ... a tárgyalások a békés átmenet po­litikai és jogi feltételeinek meg­teremtését, a többpártrendsze­ren alapuló demokratikus jogál­lam kialakítását, valamint a tár­sadalmi, gazdasági válságból való kiút keresését szolgálták. 1. ... a megbeszélések eredményeként a békés átmenet lényegi, sarkalatos kérdéseiben kialakult a résztvevők politikai egyetértése, amely a következő hat törvényjavaslatban ölt tes­tet:-... az Alkotmány módosí­tásáról, ... az Alkotmánybíró­ságról, ... a pártok működésé­ről és gazdálkodásáról, ... az országgyűlési képviselők vá­lasztásáról, ... a BTK módosí­tásáról. A felek a felsorolt... okmá­nyokat, mint politikai céljaikkal egyezőket, megküldik a Minisz­tertanács elnökének. Felkérik, gondoskodjon arról, hogy a Kormány a törvényjavaslatokat. .. teijessze az Oszággyűlés elé. A felek megerősítik azt az el­határozásukat, hogy a megálla­podásokat saját szervezeteikben elfogadtatják, a nyilvánosság előtt képviselik, továbbá ér­vényre juttatásukat minden ren­delkezésre álló politikai esz­közzel biztosítják. 2. A három tárgyalófél dele­gációi külön politikai megálla­podást kötnek egyes további kérdésekben... A felek tudomásul veszik, ill. javasolják: hogy- a békés átmenet a tárgyalá­sok megkezdésétől a szabad vá­lasztások útján létrejövő új Or­szággyűlés alakuló üléséig tart, a politikai megállapodások ezen időszakra vonatkoznak,- a háromoldalú egyeztető tárgyalások résztvevői politikai, illetve személyi sérthetetlensé­get élveznek a megbeszélések­kel összefüggésben kifejtett te­vékenységükért. Itteni megnyi­latkozásaikért kizárólag küldő szerveiknek tartozzanak fel­elősséggel. ..,- mindenfajta munkahelyi, politikai természetű diszkrimi­náció sérti az alapmegállapodás szellemét, valamint a feleknek a jogállamiságról, az állampol­gári jogok érvényesüléséről val­lott felfogását,-az átmeneti időszakban a rendőrhatósági kényszerintéz­kedések alkalmazásának fel­függesztése fontos bizalomerő­sítő lépés...,- a tárgyalások Jószolgálati Bizottságban kialakult állás­ponttal összhangban szükséges az Országgyűlésre és tagjaira nehezedő nyomás oldása. En­nek érdekében lehetőség szerint meg kell kímélni a képviselőket az indokolatlan visszahívások­tól és lemondásra való felszólí­tásoktól,-a többpártrendszerű politi­kai berendezkedés alapvetően nem jelenthet a társadalom számára nagyobb anyagi terhe­ket, mint az egypárti struktúra,- az új, illetve tevékenységü­ket felújító társadalmi szerveze­tek, pártok működéséhez szük­séges méltányos feltételek meg­teremtésére irányuló kormány­zati munkálatok felgyorsítását,- az MSZMP tanújelét adva a gazdálkodás terén önmérsékle­tének, a kezelésében lévő va­gyonból 2 milliárd forint érték­ben ingatlanokat ad át a kor­mányzatoknak társadalmi hasz­nosításra, ideértve a pártok mű­ködési feltételeinek biztosítását, továbbá a folyó költségvetési támogatásból 50 millió forintot visszaadott az állami költségve­tésnek,-az országgyűlési képvise­lőválasztás jelöltjeinek kampá­nyára az állami költségvetésből mintegy százmillió forintra van szükség, amely a jelöltek, ill. a jelölteket állító pártok és szer­vezetek között normatív alapon kerüljön szétosztásra.,.,- a nemzeti tájékoztatási in­tézmények munkájában mara­déktalanul érvényesüljön a pár­tatlanság elve. Ennek érdekében kerüljön felállításra a három fél szervezetei által előterjesztendő személyiségekből a pártatlan tá­jékoztatás bizottsága;-a politikai stabilitás előse­gítése érdekében kívánatos a köztársasági elnök ez évi meg­választása. 3. A felek megállapítják, hogy az eddig elért eredmé­nyekre alapozva folytami kell a munkát a békés átmenetet érintő még nyitott kérdések rendezése érdekében. A szakértői bizott­ságok törekedjenek megegye­zések előkészítésére a követ­kező témákban:- a köztársasági elnök válasz­tásának rendje,- a választások etikai kódexe,- a választások nyilvánossá­gának szabályai,- az új tájékoztatási törvény,- az informatikai törvény,- a közszolgálati törvény,- a munkahelyi diszkriminá­ció tiltása a Munka Törvény Könyvében,- a Munkásőrség átalakításá­val kapcsolatos kérdések...,- a politikai kérdések erősza­kos megoldásának kizárása. A három tárgyaló fél képvise­lői kijelentik, hogy a békés át­menet megvalósítását szolgáló elvek és szabályok együtt, egy­ségben alkotják a politikai meg­állapodást. Kifejezésre juttatják meggyőződésüket, hogy jelen okmány aláírásával fontos lé­pést tesznek a parlamentalizmu- son alapuló demokratikus Ma­gyarország megteremtése, s a nemzet sorsának jobbra fordí­tása útján. Budapest, 1989. szeptember 18. A Magyar Szocialista Mun­káspárt képviseletében: Nyers Rezső, Pozsgay Imre. Az Ellenzéki Kerekasztal képviseletében: Dr. Vígh Károly, dr. Zétényi Zsolt. -Bajcsy Zsilinszky Tár­saság Fiatal Demokraták Szövet­sége. (Nem írták alá) Dr. Boross Imre, Prepeliczay István. - Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Dr. Füzessy Tibor, dr. Teleki János. - Keresztény Demokrata Néppárt Dr. Antall József, dr. Szabad György. - Magyar Demokrata Fórum Varga Csaba, Kónya László.- Magyar Néppárt Baranyai Tibor, Gaskó Ist­ván. - Magyarországi Szociál­demokrata Párt A köztársasági elnöknek a szabad parlamenti választások előtti megválasztásával nem ér­tünk egyet.- Szabad Demokra­ták Szövetsége Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, mint megfigyelő. A Harmadik Tárgyaló Felet alkotó társadalmi szervezetek és mozgalmak képviseletében; Dr. Kemény Csaba. - Balol­dali Alternatíva Egyesülés Dr. Bugár Nándor. - Haza­fias Népfront. Nagy Imre. - Magyar De­mokratikus Ifjúsági Szövetség Dr. Sárközi Sándor. - Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Dr. Asbóthné Thorma Judit.- Magyar Nők Szövetsége Berényi Ferenc. - Münnich Ferenc Társaság Szakszervezetek Országos Tanácsa. Horváth Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom