Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-14 / 223. szám

Megjelenés előtt a leányfalui pap-költő regénye Pécsett kezeli az unoka az írói hagyatékot Több mint tíz éve halt meg Pusztai Sándor leányfalusi ka­tolikus plébános, a háború előtti magyar irodalom egyik kevésbé ismert alakja. írói ha­gyatéka Pécsre került, testvé­rének unokáját jelölte meg a végrendeletben az örökség gondozójának. Haászné Ka­tona Agnes elméleti KRESZ-oktató, háromgyerme­kes családanya mindig szíve­sen emlékszik vissza a kereszt­apjánál töltött nyarakra.- Még egészen kisgyerek­ként nyaraltam nála mindig né­hány hetet, s mindez még most is feledhetetlen számomra.- Ki volt tulajdonképpen Puszta Sándor?- A Somogy megyei Görge­tegen született 1912-ben, 1937-ben került az alig néhány éve önállósodott leányfalui egyházközség élére. Amellett, hogy kitűnő szónok volt, dol­gozott a Magyar Rádió riporte­reként, sőt haditudósító is volt a háború alatt. 1934-től 81-ig összesen 12 verseskötete jelent meg. Ezen kívül négy regény és tucatnyi hangszalag maradt utána.- Hogy lett éppen ön Puszta Sándor irodalmi hagyatékának gondozója?-Gyerekkoromban én vol­tam a kedvence, de gondolom, közrejátszott benne az is, hogy édesanyám magyar-történelem szakos tanár, így viszonylag értő kezekbe tehette le mun­kásságának eredményeit. Azonban az irodalmi örökség­nek csupán töredéke került hozzánk. Halála óta folyamato­san próbáljuk összeszedni mindazt, ami maradt, mert pél­dául a felbecsülhetetlen értékű levelezését elégették a család­tagok a halált követően.- Mi tartozik tulajdonképpen egy irodalmi hagyatékba?-Én is meglepődtem, ami­kor egy ügyvédtől megtudtam mi mindent jelent az irodalmi hagyaték. A megjelent és a ki­adatlan kéziratokon kívül az irodalmi értékkel bíró levele­zés, a vele, róla és általa ké­szült hangszalagok, esetleges filmfelvételek, a regények, írá­sok meg nem jelent variációi. Ezen kívül például ide tartoz­nak még a kortársaktól kapott dedikált művek is.- Mi történt az elmúlt több, mint tíz évben a hagyatékkal?-Miután megvívtuk a szél- malomharcot a rokonsággal, egy ideig semmi. Tavaly je­lentkezett nálunk Székelyhídi Ferenc, a leányfalui művelő­dési ház igazgatója, aki Puszta Sándor halálának tizedik év­fordulójára szervezett megem­lékezést a Duna-kanyarban. Ekkor véltem úgy, hogy mégis van értelme tenni ezért az írói hagyatékért. Megszerveztük az irodalmi múzeummal, hogy rendezik ezt a hagyatékot, mi­vel ehhez nincs meg a szakmai hozzáértésünk. De ennél na­gyobb lépés, hogy egy-két hó­napon belül 2000 példányban kiadják a Pusztába kiáltó című regényét. Móczán Zoltán A pécsi fiatalasszony Haászné Katona Ágnes gondozza Puszta Sándor hagyatékát Fotó: Müller Andrea Vajszló ünnepe az egész Ormánságé Egy hétig tartanak a vendégváró programok Harmadik alkalommal nyílt meg tegnap a Vajszlói napok rendezvénysorozat az ormán­sági településen. Katona Zoltán polgármester örömmel köszön­tötte az egy hetes ünnepség első napjának résztvevőit, akik nem­csak helybeliek voltak, a kör­nyék más faluiból is érkeztek Vajszlóra. A programokban ezúttal is bővelkedő rendezvénysorozat ideje alatt ezúttal több állandó kiállítás is megtekinthető a köz­ség művelődési házában. Ott kapott helyet az ormánsági szőt­teskiállítás és vásár, kerámiákat és festményeket bemutató kép­zőművészeti tárlat. Bizonyosan sok érdeklődőt vonz majd a fa- és csontfaragások kiállítás, va­lamint a vadásztrófea-gyűjte- mény és a helyi zöldség-gyü­mölcs termelők bemutatója is. Ma a hagyományos vajszlói búcsú színesíti a rendezvényso­rozat első napjait. Ebből az al­kalomból szabadtéri műsorral lép fel az ormánsági településen a Zengővárkonyi Népi Együt­tes. Minden bizonnyal a kör­nyékbeli községekből is több érdeklődőt vonz majd az esti Korda György és Balázs Klári műsor. A Vajszlói napok idejére, szerdára időzítették a helyi or­szágos kirakodó- és állatvásárt, pénteken pedig író-olvasó talál­kozót rendeznek Kiss Gézával a Vajszlóról szóló könyvének megjelenése alkalmából. K. E. Máriakéméndi találkozó Három napig tart az a szom­baton megkezdődött falutalál­kozó, melyre mintegy kétszáz­ötven vendéget várnak a mári- akéméndiek. A vendégek fele Németor­szágból már meg is érkezett. Valamennyien egykori Mária- kéméndről kitelepített svábok, többségük Staigban telepedett le, s most magukkal hozták csa­ládjukat is. Kővári Anita, a ba­ranyai kisközség jegyzője sze­rint a háromnapos program má­sodik napjára az ország más ré­szeiben, de itthon élő egykori máriakéméndiek is megérkez­nek, s a vasárnapi rendezvénye­ket már az ő részvételükkel tud­ják megtartani. Szombaton kis­pályás labdarúgó tornával, a vi­lágháborús emlékmű megko­szorúzásával, délután a pincesor bejárásával, majd a polgármes­ter, Rótt Ferenc pincéjében megrendezett zenés vacsorával telt el a nap. Ma szentmisével folytatják, majd térzene lesz a sportpályán, délután pedig a kultúrházban rendeznek nép­tánc műsort. Hétfőn a búcsúval és egy márévári autóbuszkirán­dulással zárul a községi talál­kozó. P. Zs. Ötven méter magas kőfal szegélyezi az egykori kőbányát Fotó: Läufer László Operaszikla Gyenesdiason Pavarotti fantáziáját is megmozgatta az ötlet Szabadtéri színpad létrehozá­sára szövetkeztek a gyenesdiá- siak - a Balatonon nyaralók két év múlva akár Luciano Pavarot­tival is találkozhatnak az immár Operasziklának nevezett egy­kori kőbányában. A helyi képviselő-testület már több, mint három éve, hogy fel szeretne építeni a kőbányá­ban egy szabadtéri színpadot, s most a zalaegerszegi színház igazgatója, Halasi Imre szakmai tervének kézhezvétele után úgy tűnik, meg is valósul az álmuk. A községtől északra fekvő, használaton kívüli kőbánya egyes részeit közel félszáz mé­ter magas kőfal veszi körül, idekerülne a színpad. A monu­mentális terű és festői szépségű helyre - szponzorokat és vállal­kozókat megnyerve az ügynek - a gyenesdiásiak egy szálloda­komplexumot és egy gyógyfür­dőt is szeretnének felépíteni. Az elmúlt hetekben, hónapokban több magyar és külföldi szín­házi rendező, látványtervező, valamint előadóművész találta úgy, hogy a gyenesdiásiak öt­lete érdemes lehet a támoga­tásra, s így vannak ezzel a kör­nyékbeli vállalkozók is. Az Operasziklán elsősorban klasszikus műfajok jutnak majd bemutatkozási lehetőséghez: a művészek opera- és oratórium-, valamint balettelőadásokat sze­retnének létrehozni a Balaton mellett pihenők örömére. Egyes információk szerint a világhírű tenorista, Pavarotti fantáziáját is megmozgatta a gyenesdiásiak ötlete. Impresz- száriója mindenesetre rövidesen a községbe érkezik, s ha neki is tetszik majd a környezet, köny- nyen előfordulhat, hogy a hiva­talos átadáskor, 1996-ban Pava­rotti avatja fel az Operasziklát. Ronda világ van. Kinyitom a rádiót, bekapcsolom a tévét, be­lepillantok az egyik országos lapba és már a tudósítások, hí­rek címeitől akár egy életre el­mehetne a kedvem: Megölte kislányát, öngyilkos lett; Ke- gyetlenkedő tizenévesek halálra vertek egy férfit; Lőszer a se­gélyszállítmányban; Kőzápor az Ablakra (vagyis az Ablak című tévéműsor forgatócsoport­jára); Rejtélyes vértócsák egy lakásban - Sokan bibliai jelen­ségnek tartják. A külvilágban még vadabb dolgok történnek: ki tudja hány embert ölnek meg naponta, vagy halnak éhen, pusztulnak el végelgyengülés­ben, súlyos betegségek, járvá­nyok okán? Közben az ember fuldoklik a dühtől is, amit ez a kegyetlen forró nyár - immár jó ötven napja - kivált belőle, pedig sokkal kegyetlenebb sorsokról hallhatunk híreket, a hét elején például Miskolcról: a rádió ri­portere beáll a délelőtti tüntetők közé és közvetíti a panaszokat. „A nyugdíjasok közül többen dekben, magánnyaralókban rendezett házibulikra, azaz - „partykra”, szavukkal élve ... Pezsgők, drága - soha nem hal­lott nevű - italok, sültek, tengeri herkentyűk az asztalokon, hű­vös taps az alkalomra meghívott és fellépő művészek produk­cióit jutalmazva (mert ilyen is van, a rongyrázás elképesztő méreteket öltött). A kormány is. Magyarország előkelő he­lyen áll ufo-ügyben, az utóbbi években ránk figyel a világ ... a sűrűn előforduló ufo-jelensé- gek és megfigyelések követ­kezményeként. A rádióból - jómagam is - értesültem ilyen-olyan ufo-jelenségekről, amelyek - érdekes módon - mindig éjszaka fordultak elő, lehetőleg kevés szemtanú részt­így élünk valahogy már kenyeret lopnak a boltok­ban ... Égy asszony kenyér- és péksütemény-morzsát söpör a kötényébe és eteti vele a gyer­mekét ... Egy beteg meghalt, mert már hetek óta nem tudta kiváltani a gyógyszereit... So­kan elszegényedtek, mások mérhetetlenül meggazdagodtak A gazdagok nem vonulnak ki az utcára. Láthatatlanok. Arc­nélküliek. De a gazdagságukat nem lehet elrejteni. Többmilliós kocsikkal suhannak a pesti éj­szakában mulatóról-mulatóra, jó illatú nőkkel, a villanegye­vizsgálatokat indít gyanús - és milliós! - ügyletek kiderítésére. Ezt követeli a kisgazda vezér is, bár - mint eddig gyakran - nyi­tott kapukat dönget. A kisgaz- emberek szinte naponta lebuk­nak, de a nagyhalak kisiklanak, eltűnnek, felszívódnak, ahogy ez már lenni szokott. Debrecenben - mondja a rá­dió - még kilencvenben meg­alakult valamilyen ufo-kutató társaság. Most kongresszusuk lesz az alföldi gyönyörű város­kában. Egy hazai Főufós nyilat­kozik is, mondja, jönnek svéd, német, meg amerikai szakértők vételővel. Hogy éjszaka nagy fényesség támadt és leszállt a szántásra valamilyen ismeretlen szerkezet... hangok is hallat­szottak ... egy embert be is en­gedtek a világűrből érkező re­pülő istennyilába, de az illető elkábult, semmire nem emlék­szik. Meg egy fiatalember is akadt, akit földöntúli lények magukkal vittek, vissza is hoztak és - ezt a tévében mondta el, saját sze­memmel láttam - szóval büsz­kélkedett, hogy egy ufó-lányt teherbeejtett és lesz ufó-gyerek, ha minden jól megy. Felesége ott ült mellette a stúdióban, de még csak nem is hüledezett, csak jámboran mosolygott... Nem tudom, ezt a pesti kura- fit meghívják-e a debreceni kongresszusra, ő tudna me­sélni. Ufó-vitákba én is beleke­veredtem néhányszor, a társa­ság persze kételkedett és röhö­gött, de egészen normális fic­kók mindig akadtak, akik szigo­rúan nekünk szegezték a kér­dést: „Miért?! Olyan lehetetlen, hogy nálunknál sokkal fejlet­tebb civilizáció létezik világ­mindenségben?!” Mondtam ne­kik - egy alkalommal - hogy nem tartom lehetetlennek, de azért mégis csak furcsa, hogy - bár fejlettségük tanúsítandó - megtalálták a Földet, sőt Ma­gyarországot, de érdekes mó­don mindig csak éjjel, némely őrült szemtanú statisztálása mellett, holott ésszerűbb lenne, ha déli nagyforgalom idején szállnának le mondjuk Pécsre a Széchenyi-téren v .” 1 Lehülyéztek. És megitták a sörömet. Miniüvegek és kerámiák Pécsett Formai sokszínűség, izgal­mas anyagtársítások, különös ötletek jellemzik azt a kiállítást, melyet tegnap este nyitottak meg Pécsett a Parti Galériában. Ezúttal harmadik alkalommal rendezték meg a Miniüveg-és kerámia kiállítást, melynek új­szerűsége, hogy idén nemcsak üvegművészek kaptak meghí­vást a tárlatra. Az apró alkotások között vannak karcsú, színjátszó vá­zák, szecessziót idéző poharak, absztrakt dísztárgyak, apró szobrok, kavicsnak látszó do­bozok, üveglégyfogók is. Ro­mantika, klasszikus vonalveze­tés, kubista elemek, természeti motívumok kavalkádját látja a látogató, aki 18 alkotó mintegy száz munkájával ismerkedhet meg. Ízelítő Jáger Margit alkotása­iból Fotó: Läufer László A négy éve működő galéria sikere a tulajdonosok, Fabinyi Gabriella és Tátrai Annamária tehetségét dicséri, bár heroikus küzdelmet kell folytassanak a fennmaradásért. Sem a néhány szponzor, sem az évi tíz színvo­nalas tárlat nem hoz elég bevé­telt, de talán valamit segít majd a nemrég megnyílt borgalériá­juk, melyben valódi üveg- és borritkaságok vásárolhatók a villányi Polgár-pincéből. Nagy probléma az is, hogy hazánkban még kialakulatlan a műtárgy­piac, a kortárs művészek alko­tásait nemigen keresik a gyűj­tők. A miniüvegek szerelmeseit egyébként szeptember 15-éig váíják erre a bevallottan is bo­londosabb, nyárra tervezett vá­logatás megtekintésére. Akkor árveréssel zárul a kiállítás. Annyit pedig már most tudni, hogy a következő tárlat során Pinczehelyi Sándor munkáival ismerkedhet meg majd a közön­ség, akinek különben még nem is volt önálló kiállítása a saját városában. H. I. Gy. 4 Új VDN 1994. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP Rádió mellett...

Next

/
Oldalképek
Tartalom