Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-14 / 223. szám
Megjelenés előtt a leányfalui pap-költő regénye Pécsett kezeli az unoka az írói hagyatékot Több mint tíz éve halt meg Pusztai Sándor leányfalusi katolikus plébános, a háború előtti magyar irodalom egyik kevésbé ismert alakja. írói hagyatéka Pécsre került, testvérének unokáját jelölte meg a végrendeletben az örökség gondozójának. Haászné Katona Agnes elméleti KRESZ-oktató, háromgyermekes családanya mindig szívesen emlékszik vissza a keresztapjánál töltött nyarakra.- Még egészen kisgyerekként nyaraltam nála mindig néhány hetet, s mindez még most is feledhetetlen számomra.- Ki volt tulajdonképpen Puszta Sándor?- A Somogy megyei Görgetegen született 1912-ben, 1937-ben került az alig néhány éve önállósodott leányfalui egyházközség élére. Amellett, hogy kitűnő szónok volt, dolgozott a Magyar Rádió riportereként, sőt haditudósító is volt a háború alatt. 1934-től 81-ig összesen 12 verseskötete jelent meg. Ezen kívül négy regény és tucatnyi hangszalag maradt utána.- Hogy lett éppen ön Puszta Sándor irodalmi hagyatékának gondozója?-Gyerekkoromban én voltam a kedvence, de gondolom, közrejátszott benne az is, hogy édesanyám magyar-történelem szakos tanár, így viszonylag értő kezekbe tehette le munkásságának eredményeit. Azonban az irodalmi örökségnek csupán töredéke került hozzánk. Halála óta folyamatosan próbáljuk összeszedni mindazt, ami maradt, mert például a felbecsülhetetlen értékű levelezését elégették a családtagok a halált követően.- Mi tartozik tulajdonképpen egy irodalmi hagyatékba?-Én is meglepődtem, amikor egy ügyvédtől megtudtam mi mindent jelent az irodalmi hagyaték. A megjelent és a kiadatlan kéziratokon kívül az irodalmi értékkel bíró levelezés, a vele, róla és általa készült hangszalagok, esetleges filmfelvételek, a regények, írások meg nem jelent variációi. Ezen kívül például ide tartoznak még a kortársaktól kapott dedikált művek is.- Mi történt az elmúlt több, mint tíz évben a hagyatékkal?-Miután megvívtuk a szél- malomharcot a rokonsággal, egy ideig semmi. Tavaly jelentkezett nálunk Székelyhídi Ferenc, a leányfalui művelődési ház igazgatója, aki Puszta Sándor halálának tizedik évfordulójára szervezett megemlékezést a Duna-kanyarban. Ekkor véltem úgy, hogy mégis van értelme tenni ezért az írói hagyatékért. Megszerveztük az irodalmi múzeummal, hogy rendezik ezt a hagyatékot, mivel ehhez nincs meg a szakmai hozzáértésünk. De ennél nagyobb lépés, hogy egy-két hónapon belül 2000 példányban kiadják a Pusztába kiáltó című regényét. Móczán Zoltán A pécsi fiatalasszony Haászné Katona Ágnes gondozza Puszta Sándor hagyatékát Fotó: Müller Andrea Vajszló ünnepe az egész Ormánságé Egy hétig tartanak a vendégváró programok Harmadik alkalommal nyílt meg tegnap a Vajszlói napok rendezvénysorozat az ormánsági településen. Katona Zoltán polgármester örömmel köszöntötte az egy hetes ünnepség első napjának résztvevőit, akik nemcsak helybeliek voltak, a környék más faluiból is érkeztek Vajszlóra. A programokban ezúttal is bővelkedő rendezvénysorozat ideje alatt ezúttal több állandó kiállítás is megtekinthető a község művelődési házában. Ott kapott helyet az ormánsági szőtteskiállítás és vásár, kerámiákat és festményeket bemutató képzőművészeti tárlat. Bizonyosan sok érdeklődőt vonz majd a fa- és csontfaragások kiállítás, valamint a vadásztrófea-gyűjte- mény és a helyi zöldség-gyümölcs termelők bemutatója is. Ma a hagyományos vajszlói búcsú színesíti a rendezvénysorozat első napjait. Ebből az alkalomból szabadtéri műsorral lép fel az ormánsági településen a Zengővárkonyi Népi Együttes. Minden bizonnyal a környékbeli községekből is több érdeklődőt vonz majd az esti Korda György és Balázs Klári műsor. A Vajszlói napok idejére, szerdára időzítették a helyi országos kirakodó- és állatvásárt, pénteken pedig író-olvasó találkozót rendeznek Kiss Gézával a Vajszlóról szóló könyvének megjelenése alkalmából. K. E. Máriakéméndi találkozó Három napig tart az a szombaton megkezdődött falutalálkozó, melyre mintegy kétszázötven vendéget várnak a mári- akéméndiek. A vendégek fele Németországból már meg is érkezett. Valamennyien egykori Mária- kéméndről kitelepített svábok, többségük Staigban telepedett le, s most magukkal hozták családjukat is. Kővári Anita, a baranyai kisközség jegyzője szerint a háromnapos program második napjára az ország más részeiben, de itthon élő egykori máriakéméndiek is megérkeznek, s a vasárnapi rendezvényeket már az ő részvételükkel tudják megtartani. Szombaton kispályás labdarúgó tornával, a világháborús emlékmű megkoszorúzásával, délután a pincesor bejárásával, majd a polgármester, Rótt Ferenc pincéjében megrendezett zenés vacsorával telt el a nap. Ma szentmisével folytatják, majd térzene lesz a sportpályán, délután pedig a kultúrházban rendeznek néptánc műsort. Hétfőn a búcsúval és egy márévári autóbuszkirándulással zárul a községi találkozó. P. Zs. Ötven méter magas kőfal szegélyezi az egykori kőbányát Fotó: Läufer László Operaszikla Gyenesdiason Pavarotti fantáziáját is megmozgatta az ötlet Szabadtéri színpad létrehozására szövetkeztek a gyenesdiá- siak - a Balatonon nyaralók két év múlva akár Luciano Pavarottival is találkozhatnak az immár Operasziklának nevezett egykori kőbányában. A helyi képviselő-testület már több, mint három éve, hogy fel szeretne építeni a kőbányában egy szabadtéri színpadot, s most a zalaegerszegi színház igazgatója, Halasi Imre szakmai tervének kézhezvétele után úgy tűnik, meg is valósul az álmuk. A községtől északra fekvő, használaton kívüli kőbánya egyes részeit közel félszáz méter magas kőfal veszi körül, idekerülne a színpad. A monumentális terű és festői szépségű helyre - szponzorokat és vállalkozókat megnyerve az ügynek - a gyenesdiásiak egy szállodakomplexumot és egy gyógyfürdőt is szeretnének felépíteni. Az elmúlt hetekben, hónapokban több magyar és külföldi színházi rendező, látványtervező, valamint előadóművész találta úgy, hogy a gyenesdiásiak ötlete érdemes lehet a támogatásra, s így vannak ezzel a környékbeli vállalkozók is. Az Operasziklán elsősorban klasszikus műfajok jutnak majd bemutatkozási lehetőséghez: a művészek opera- és oratórium-, valamint balettelőadásokat szeretnének létrehozni a Balaton mellett pihenők örömére. Egyes információk szerint a világhírű tenorista, Pavarotti fantáziáját is megmozgatta a gyenesdiásiak ötlete. Impresz- száriója mindenesetre rövidesen a községbe érkezik, s ha neki is tetszik majd a környezet, köny- nyen előfordulhat, hogy a hivatalos átadáskor, 1996-ban Pavarotti avatja fel az Operasziklát. Ronda világ van. Kinyitom a rádiót, bekapcsolom a tévét, belepillantok az egyik országos lapba és már a tudósítások, hírek címeitől akár egy életre elmehetne a kedvem: Megölte kislányát, öngyilkos lett; Ke- gyetlenkedő tizenévesek halálra vertek egy férfit; Lőszer a segélyszállítmányban; Kőzápor az Ablakra (vagyis az Ablak című tévéműsor forgatócsoportjára); Rejtélyes vértócsák egy lakásban - Sokan bibliai jelenségnek tartják. A külvilágban még vadabb dolgok történnek: ki tudja hány embert ölnek meg naponta, vagy halnak éhen, pusztulnak el végelgyengülésben, súlyos betegségek, járványok okán? Közben az ember fuldoklik a dühtől is, amit ez a kegyetlen forró nyár - immár jó ötven napja - kivált belőle, pedig sokkal kegyetlenebb sorsokról hallhatunk híreket, a hét elején például Miskolcról: a rádió riportere beáll a délelőtti tüntetők közé és közvetíti a panaszokat. „A nyugdíjasok közül többen dekben, magánnyaralókban rendezett házibulikra, azaz - „partykra”, szavukkal élve ... Pezsgők, drága - soha nem hallott nevű - italok, sültek, tengeri herkentyűk az asztalokon, hűvös taps az alkalomra meghívott és fellépő művészek produkcióit jutalmazva (mert ilyen is van, a rongyrázás elképesztő méreteket öltött). A kormány is. Magyarország előkelő helyen áll ufo-ügyben, az utóbbi években ránk figyel a világ ... a sűrűn előforduló ufo-jelensé- gek és megfigyelések következményeként. A rádióból - jómagam is - értesültem ilyen-olyan ufo-jelenségekről, amelyek - érdekes módon - mindig éjszaka fordultak elő, lehetőleg kevés szemtanú résztígy élünk valahogy már kenyeret lopnak a boltokban ... Égy asszony kenyér- és péksütemény-morzsát söpör a kötényébe és eteti vele a gyermekét ... Egy beteg meghalt, mert már hetek óta nem tudta kiváltani a gyógyszereit... Sokan elszegényedtek, mások mérhetetlenül meggazdagodtak A gazdagok nem vonulnak ki az utcára. Láthatatlanok. Arcnélküliek. De a gazdagságukat nem lehet elrejteni. Többmilliós kocsikkal suhannak a pesti éjszakában mulatóról-mulatóra, jó illatú nőkkel, a villanegyevizsgálatokat indít gyanús - és milliós! - ügyletek kiderítésére. Ezt követeli a kisgazda vezér is, bár - mint eddig gyakran - nyitott kapukat dönget. A kisgaz- emberek szinte naponta lebuknak, de a nagyhalak kisiklanak, eltűnnek, felszívódnak, ahogy ez már lenni szokott. Debrecenben - mondja a rádió - még kilencvenben megalakult valamilyen ufo-kutató társaság. Most kongresszusuk lesz az alföldi gyönyörű városkában. Egy hazai Főufós nyilatkozik is, mondja, jönnek svéd, német, meg amerikai szakértők vételővel. Hogy éjszaka nagy fényesség támadt és leszállt a szántásra valamilyen ismeretlen szerkezet... hangok is hallatszottak ... egy embert be is engedtek a világűrből érkező repülő istennyilába, de az illető elkábult, semmire nem emlékszik. Meg egy fiatalember is akadt, akit földöntúli lények magukkal vittek, vissza is hoztak és - ezt a tévében mondta el, saját szememmel láttam - szóval büszkélkedett, hogy egy ufó-lányt teherbeejtett és lesz ufó-gyerek, ha minden jól megy. Felesége ott ült mellette a stúdióban, de még csak nem is hüledezett, csak jámboran mosolygott... Nem tudom, ezt a pesti kura- fit meghívják-e a debreceni kongresszusra, ő tudna mesélni. Ufó-vitákba én is belekeveredtem néhányszor, a társaság persze kételkedett és röhögött, de egészen normális fickók mindig akadtak, akik szigorúan nekünk szegezték a kérdést: „Miért?! Olyan lehetetlen, hogy nálunknál sokkal fejlettebb civilizáció létezik világmindenségben?!” Mondtam nekik - egy alkalommal - hogy nem tartom lehetetlennek, de azért mégis csak furcsa, hogy - bár fejlettségük tanúsítandó - megtalálták a Földet, sőt Magyarországot, de érdekes módon mindig csak éjjel, némely őrült szemtanú statisztálása mellett, holott ésszerűbb lenne, ha déli nagyforgalom idején szállnának le mondjuk Pécsre a Széchenyi-téren v .” 1 Lehülyéztek. És megitták a sörömet. Miniüvegek és kerámiák Pécsett Formai sokszínűség, izgalmas anyagtársítások, különös ötletek jellemzik azt a kiállítást, melyet tegnap este nyitottak meg Pécsett a Parti Galériában. Ezúttal harmadik alkalommal rendezték meg a Miniüveg-és kerámia kiállítást, melynek újszerűsége, hogy idén nemcsak üvegművészek kaptak meghívást a tárlatra. Az apró alkotások között vannak karcsú, színjátszó vázák, szecessziót idéző poharak, absztrakt dísztárgyak, apró szobrok, kavicsnak látszó dobozok, üveglégyfogók is. Romantika, klasszikus vonalvezetés, kubista elemek, természeti motívumok kavalkádját látja a látogató, aki 18 alkotó mintegy száz munkájával ismerkedhet meg. Ízelítő Jáger Margit alkotásaiból Fotó: Läufer László A négy éve működő galéria sikere a tulajdonosok, Fabinyi Gabriella és Tátrai Annamária tehetségét dicséri, bár heroikus küzdelmet kell folytassanak a fennmaradásért. Sem a néhány szponzor, sem az évi tíz színvonalas tárlat nem hoz elég bevételt, de talán valamit segít majd a nemrég megnyílt borgalériájuk, melyben valódi üveg- és borritkaságok vásárolhatók a villányi Polgár-pincéből. Nagy probléma az is, hogy hazánkban még kialakulatlan a műtárgypiac, a kortárs művészek alkotásait nemigen keresik a gyűjtők. A miniüvegek szerelmeseit egyébként szeptember 15-éig váíják erre a bevallottan is bolondosabb, nyárra tervezett válogatás megtekintésére. Akkor árveréssel zárul a kiállítás. Annyit pedig már most tudni, hogy a következő tárlat során Pinczehelyi Sándor munkáival ismerkedhet meg majd a közönség, akinek különben még nem is volt önálló kiállítása a saját városában. H. I. Gy. 4 Új VDN 1994. AUGUSZTUS 14., VASÁRNAP Rádió mellett...
