Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-02 / 211. szám

6 üj Dunántúli napló Magazin 1994. augusztus 2., kedd Ha a higanyszál 30 fok fölé kúszik Praktikus divat-tanácsok- forró napokra Hőségben minden ruhadara­bot nyűgnek, fölöslegesnek ér­zünk, de hordanunk kell a „komplett” nyári öltözéket, mert az illem csak a strandon engedélyezi a fürdőruha-visele- tet. Néhány ötlet és gyakorlati tanács segítségével azonban ká­nikulában is mérsékelhetjük a kötelező ruhamennyiség ké­nyelmetlenségeit. Elsőként egy ötlet: a zárt ru­hadaraboknak - ki tudja, miért? - leginkább az ujja melegít. Régi ujjas nyári ruhánkat szel­lősebbre varázsolhatjuk a rajzon látható módon. A szaggatott vonal azt mutatja, (férfi ingen is illusztrálva), hogy körülbelül milyen formára ujjatlanítsunk. Ha nem elég dekoltált a fazon, akkor a nyakkivágást is meré­szen mélyíteni kell. A kivett uj- jakból szabjunk ferdepántot, amivel rolni szerűen el tudjuk dolgozni a nyakkört és a karöl­tőt. Jó, ha ez utóbbit kissé be­tartjuk, mert általában mélynek bizonyul az ilyen bevarrott ujj karöltője. S most néhány öltözködési tanács forró napokra: Óvakodjunk a sűrűszövésű vagy kötésű műszálas anyagok­tól. A nemrég még nagyon nép­szerű nylon-dzsörzé, tre- vira-dszörzé elnyűhetetlen ugyan, de ma már nem is divat. Csak természetes szálból, első­sorban pamutból, lenből készült anyagokat viseljünk. Részesítsük előnyben a sza­bad mozgást biztosító fazono­kat; legjobb az egybeszabott, bő ruha. Övét semmi szín alatt ne vi­seljünk. A szoknya-blúz sem szerencsés, mert derékban „fog”. Idősebbeknek az elöl gombo- lós ruha a legkellemesebb nyári viselet, főleg ha pamutvászon, pamutkrepp vagy flokon az anyaga. A műszálas testnadrágot - bármilyen jól festünk benne - 30 fok körül mellőzzük; lesznek még hűvösebb napok, akkor is jól jön a sikerélmény. Hasmenés - a nyár divatbetegsége Folyadékot és sót! Az orvosi statisztikák tanú­sága szerint a nyári hónapokban ugrásszerűen megnő a hasme- néses megbetegedések száma. Mivel a kellemetlen kór széklet­tel teljed, gyakoriságáért rend­szerint a rossz higiénés viszo­nyok, a nem megfelelő ivóvíz, az élelmiszerek szakszerűtlen tárolása a felelős. Megfigyelhető, hogy a fertő­zés elsőszámú célpontjai a gye­rekek, nem ritkán az alig párhe­tes vagy hónapos apróságok. S ilyenkor a szülői aggodalmak nem is alaptalanok. Jellegzetes tünetek jelzik a bajt: gyakori széklet, görcsös hasfájás, hányinger, hányás. Ezek nyo­mán a szervezet igen sok folya­dékot és sót veszít, ami elsősor­ban a kicsiknél könnyen kiszá­radást és súlyos anyagcsere-za­vart idézhet elő. Esetükben azonban a hasmenés más beteg­ségek kísérő tünete is lehet, ezért feltétlenül indokolt az or­vosi vizsgálat. Baktériumok, vírusok, para­ziták egyaránt előidézhetik a fertőzést. Gyógyszeres keze­lésre azonban általában nincs szükség. Annál inkább a folya­dék- és sóveszteség pótlására. Önmagában a hagyományos tea-kúra, s főleg a keserű tea ita­tása nem segít. Folyadékot is, sóoldatot - úgynevezett rehidráló oldatot - is kell a szervezetbe juttatni. A tea-főzetet pedig nemcsak meg lehet, hanem meg is kell cuk­rozni. A glukóz ugyanis elősegíti a nátrium fölszívódását a bélbe, ami csökkenti a víz- és sóvesz­teséget. Régen a gyorsabb gyógyulás érdekében alaposan „kiéheztet­ték” a hasmenéses betegeket. Az orvosi tapasztalatok szerint erre nincs szükség, sőt, inkább az étkezés mielőbbi visszaállí­tása rövidíti meg a lábadozást. Igaz, ügyelni kell a fokozatos­ságra és arra, hogy fehéijegaz- dag legyen az étrend. Ma már kaphatók olyan gyógytápsze- rek, amelyek e követelmények­nek megfelelnek. Hogyan gyógyíthatók a sárguló levelű fák, virágok, szőlőtőkék? Az ártalomnak többféle oka lehet Klorózis. Ha ezen a néven ta­lán nem is, de tünetei alapján biz­tosan ismerik ezt a növényi kórt a kiskertek, gyümölcsösök gazdái. A gyakori és hívatlan látogató ér­kezését az jelzi, hogy elsősorban az alma- és őszibarackfák, a sző­lőtőkék, a rózsabokrok és a hor­tenzia-tövek levelei előbb kifa­kulnak, majd megsárgulnak. Ha pedig a sárgaság betegségének fo­lyamata eljut a végkifejletig, a le­velek szélükön megbámulnák, száradni kezdenek, végül teljesen elhalnak. A kórtól megtámadott lombozató növény virága, ter­mése satnya lesz, a gyümölcsök korccsá, ízetlenné válnak. Az ártalomnak többféle oka lehet: nitrogénhiány, magas talaj­vízszint, kártevők elszaporodása vagy helytelen metszés. A legy- gyakoribb kiváltó ok azonban a vashiány. Nem féltétlenül azért, mert kevés a talajban a vas - adódhat abból is, hogy sok a mész vagy a magnézium, amely a vasat A nyári utazások, szabadsá­gok idején néhány hétre üresen marad a lakás, s nem könnyű ta­lálni valakit, aki ez idő alatt gondozza, öntözi a virágokat. Ezen szerencsére önműködő vi- rágitatóval könnyű segíteni. Töltsünk föl tiszta vízzel (ha van, esővízzel) egy nagyobb dunsztos üveget, állítsuk a vi­rágláda vagy a cserép mellé, te­gyünk bele hosszú gyapotzsi­nórt vagy összetekert gézdara­bot. A „textil-vízcsap” másik végét lazán csavaijuk a növény töve köré, az üvegből a zsinó­ron, gézen át folyamatosan át­szivárog a nedvesség a virág gyökérzetéhez. Nagyjából hasonló gondot jelent az egy-két napra magára leköti. E tápelem pedig nélkülöz­hetetlen a zöld színtestek képzé­séhez, s ha ez akadozik, megkez­dődik a levéllemezek jellegzetes sárgulása. A kóros lombelszíne­ződés főként azokban a kertekben fenyeget, amelyeknek talaja agyagos, nagy mésztartalmú, kö­tött s inkább lúgos, mint savanyú. Figyelni rá már csak azért is ér­demes, mert a betegség szeren­csére az esetek többségében gyó­gyítható. Megfelelő medicina a vasgálic, amely egyébként 2 százalékos töménységű oldatban megelőzés­ként télen, kora tavasszal is kiön­tözhető. Ha már a sárgulási tüne­tek jelentkeznek, nem egészen fél százalékos töménységű oldat permetezhető a lombozatra. Újabban azonban már nálunk is könnyen beszerezhetőek en­nél gyorsabban ható, hatéko­nyabb szerek: a vaskelátok. A Sequestren 138 Fe kelát készít­mény - a hiánybetegség súlyos­maradó házőrző ellátása, mert ha edényét feltöltjük is, a kutya ételt-italt egyaránt kiborít. Sta­bilizálhatjuk azonban az edényt, ha aljához közel átfúr­juk a két szemközti oldalon, a furaton erős drótot bújtatunk át, s mindkét végét derékszögben lehajlítjuk. Ha elég hosszú a le­felé álló két szár, a földbe kala­pálva szinte a talajhoz ragaszt­hatjuk a tálat. A furatokat a drót behúzása után forrasszuk körül, hogy ne eressze át a folyadékot. * A tapasztalt túrázó tudja, hogy bármilyen szakszerűen veri föl sátrát, a tartókötelek - kivált viharos szél, hevesebb esőzés nyomán - meglazulnak, a sátorlapok meghorpadnak. ságától függő adagolásban - tá- poldatszerűen, talajtrágyaként igen jól bevált. Az ajánlott mennyiség új telepítésű szőlő, gyümölcs esetében 3-5 gramm/ tő; termő korban 50-70 gramm/ tőke, illetve 70/100 gramm/fa; súlyos esetekben pedig 70-100 gramm/tőke és 100-200 gramm/ fa. Zöldségesben 10 négyzetmé­terenként 3-5 gramm a javasolt adag, dísznövényeknél a 2-3 he­tenkénti beöntözés, 0,2 százalé­kos oldattal. A sárguló fák, tőkék, rózsa­tövek, bokrok köré arasznyi mély árkot kell mélyíteni és a szert 5-10 liter vízben oldva be­öntözni, olyan ütemben, ahogy elszivárog. Alkalmazható a Se­questren 330 Fe is - 0,1-0,2 százalékos töménységben, 2-4 alkalommal kipermetezve a gyümölcsfákra, tőkékre, zöld­ségnövényekre, vagyis lomb­trágyaként. Dr. Komiszár Lajos Felfüggeszthető csigával azon­ban könnyen szabályozhatjuk a kötelek feszességét, ha a csigán átvetett kötél ott van a kezünk ügyében. Segítségével szinte távvezérléssel, akár fekvő hely­zetben is szükség szerint húzha­tunk, lazíthatunk a sátor feszí­tőkötelein. * Kisebb csónakunkhoz, ladi­kunkhoz házilag is készíthe­tünk „vasmacskát”; egy öreg olajos vagy festékes kannába állítsunk be egy erős vashorgot, s az edényt töltsük föl betonnal. Mire megköt, kész a horgony. Ha kötelére fél- vagy egy méte­renként színes szigetelőszala­got csavarunk, egyben mély­ségmérőnek is szolgál. Gyűlöletbélyeg Mutasd a tenyeredet és megmondom, hogy kellet­tél-e a mamádnak! így fog­lalható össze annak a meg­lepő eredménnyel járó vizs­gálatnak a következtetése, melyet Milano egyik gyer­mekklinikáján végeztek. Hogy a kezünk "beszél", ! erre nemcsak a jósok figyel­tek fel, hanem, mint tudjuk, a bűnügyi nyilvántartók is, de az a sajátos jegy, amely­nek kiderítésére az olasz I vizsgálatok irányultak, mindeddig megmagyarázha­tatlannak bizonyultak. Ne­vezetesen is a balkéz muta­tóujja és a hüvelykujj között, a tenyér szélén lévő kicsiny gyűrűről van szó. Federica Mormando pszi­chiáter és Franco Bertoncini kirológus - az ujjak jelbe­szédével foglalkozó kutató - az újszülöttek körülményeit tanulmányozva arra a követ­keztetésre jutott, hogy az összetéveszthetetlen jel a "nem szívesen fogadott gye­rekek" tenyerében volt talál­ható. Vagyis akiket a terhes­ség során inkább elutasított volna az édesanyjuk, mint­hogy megszülje őket. A min­tának tekintett 250 újszülött közül 50 gyermeknél találták meg az elnyújtott gyűrűa­lakú jelet; 49 szülőanya el is ismerte, hogy sorscsapásként fogadta a terhességet. Ez az anyai elutasítás ugyan nem jellemezte a terhesség teljes időszakát, azonban néhány nap is elegendő volt, hogy a magzat valamilyen módon I reagáljon erre az ingerre. Pontosabban: az anya vele kapcsolatos érzelmi meg­nyilvánulásra. A vizsgálat alátámasztja a biológia és a pszichológia megállapítását is, miszerint intenzív és na­gyon fontos kapcsolat alakul ki a terhes nő és a magzata között, az utóbbira ható kö- 5 vetkezményekkel - például a . szenvedés érzésével. Felszarvazott mikrochipek A dél-afrikai Welgevonden természetvédelmi park mikro- chipekkel próbálja megmenteni a kihalástól a veszélyeztetett fe­hér orrszarvút, amelyből világ­szerte már csak 5800 példány él. A mikrochipet az állat szarvába helyezik, s ezáltal a - csillagá­szati összegekért értékesíthető - szarv útja követhető a kilövés után is. A fehér orrszarvú-állo­mány legnagyobb része Dél-Af- rikában él: e csordák a leginkább veszélyeztetettek. A szarvak vi­selőit elsősorban a szomszédos országokból átrándult vadászok pusztítják. Zimbabwében a ko­rábbi háromezres fekete orr­szarvú-állományt körülbelül há­romszázas csordára tizedelték. Hegedűs Lajos a Hartai Tsz volt elnöke nyugdíjaztatása után saját almáskertet hozott létre, ahol osztrák, dán és holland fajtákat telepített. Az 1,2 hektáros ültetvényen korszerű öntöző berende­zés, kis traktor, permetező berendezés segíti munkáját. Önműködő virágitató - távvezérelt sátor Nekik nem kell mentőöv Vízi-KRESZ Minden kutya született úszótehetség - szok­ták mondani, s ez igaz is. De a régi kutyatartók azt is megtapasztalhatták, hogy vannak négylá­búak, amelyek kifejezetten viszolyognak a víz­től. Ha a gazdi emiatti bosszúságában fölnyalá- bolja és bedobja őket a hullámok közé, baj nél­kül kiúsznak ugyan, de könnyen lehet, hogy egy életre megutálják a vizet. A „vízi-KRESZ” oktatásakor számolni kell azzal, hogy a kutyatársadalomnak is vannak fél­énk, gyatrább mozgáskészséggel megáldott, s persze bátrabb, ügyesebb, szinte "négylábú ví­zibicikli" tagjai is. Mindegyikük küszködhet ví­ziszonnyal, amit jobbára valamilyen rossz em­lék válthat ki. Lehet, hogy az első fürdetés, amikor a szappan csípte az állat szemét vagy túl szigorú fenyítés, amikor kiugrott a fürdető ke­zek közül... A folyók, tavak iránti ellenszenv leküzdésé­nek egyik jó módszere, ha sekély vízben kez­dünk játszani a kutyával: botot, labdát dobálunk neki - eleinte csak a part közelébe, később — kutyáknak egyre beljebb. Ha a mélyben elbizonytalanodik, bátorítsuk, esetleg a hasa alá nyúlva tartsuk, amikor a lába talajt veszt. így hamar elhagyja az ijedt csapkodást, mellső lábaival a víz alatt lapátolni kezd és megszokja, hogy nyugodtan haladhat az elsüllyedés veszélye nélkül. Ellenkező előjelű gondok adódhatnak a víz­zel jó barátságban levő négylábúakkal, főleg az újfundlandiakkal. Ha ugyanis a család kisebb- nagyobb tagjai lubickolnak, utánuk úsznak és - tetszik, nem tetszik - hátukba, nyakukba ka­paszkodva „kimentik” őket. A túlbuzgóságért soha ne büntessük a kéretlen segítségnyújtókat- már csak azért sem, mert nem lehet tudni, igyekezetük, c nem lesz- e alkalom adtán ko­moly szükség. A nyári úsztatások, fürdőzések során egyéb­ként ügyeljünk a mértéktartásra, főként a mé­lyebb, nagyobb sodrású folyószakaszoknál. A gyakorlatlan és a kistermetű jószág ugyanis hamar elfárad a vízben és könnyen elsodorhatja az ár. Veress István Milyen legyen a kézcsók? A közelmúltban „megijesz­tette” a világot, amikor Moszk­vában Jelcin elnök kitárta a kar­ját, megölelte, megcsókolta Helmut Kohl német kancellárt. Azt hitte a világ, hogy a nem­zetközi diplomácia „csókkor­szaka” Leonyid Iljics Brezs- nyev halálával véget ért. Vagy mégsem? A kézfogás több száz éve azt jelentette: nincs nálam fegyver. Hajlandó vagyok szóba állni, je­lenti ma. Nem elfogadni a kéz­nyújtást - a nemzetközi proto­koll szabályai szerint is - sértés. Ha valakit végképp nem szere­tünk, akkor azzal adjuk tudtára, hogy pár másodperces késlelte­téssel fogunk vele kezet. Ha egy diplomáciai fogadáson két nagy­követ nem szorít kezet egymás­sal, azt jelenti: a két ország hadi­állapotban áll egymással. De hogyan történjék a kézfo­gás? Mindenki tudja, hogy elő­ször a nő, vagy az idősebb, vagy a magasabb rangú nyújtja a ke­zét. A nevét viszont az mondja elsőnek, akinek kezet nyújtot­tak. A kézfogás határozott, de nem ujjpercropogtató. Vigyáz­zunk, a lagymatag, puha kéz­nyújtás nagyon rossz fényt vet ránk, a lomhaság jele! Ha olyan csoporthoz lépünk, ahol már több mint hárman áll­nak, nem célszerű mindenkivel egyenként kezet fogni, mert össze-vissza akadnak a kör kö­zepén a kezek. Ilyen esetben megengedhető a kollektív kö­szönés is. Ha ismeretlenek találkoznak, a bemutatkozást kézfogással il­lik kísérni. Külföldi találkozá­sok alkalmával egyre többször marad el a kézfogás, ennek okát sokan a fertőző betegségek ter­jedésében látják. Mintha ret­tegne a világ még az ilyen ártat­lan testi érintkezéstől is! Mit ne tegyünk? Ne markol­juk két kézre a felénk nyújtott kezet, ne paskoljuk meg a ki­nyújtott kart, és még ha oly csi­nos is a hölgy, ne szorongassuk a kezét hosszú percekig! Nem igaz, hogy a kézcsók kiment a divatból! Az a nagyot cuppanós persze a múlté, de Nyugat-Európában továbbra is dívik, hogy a férfi a hölgy keze fölé hajol. Nem a nő kezét emeli a szájáig és még egy futó lehelet erejéig sem érinti meg! Csupán a gesztust jelzi. Nos, hölgyeim ezt soha ne feledjék: mindig kézfogásra nyújtjuk a kezünket, és ha a férfi azt kissé megemeli, ne segítsünk neki ebben, mert könnyen orrba vághatjuk. Uraim, ezután sem kell feltétle­nül kezet csókolniuk, de ha már így szeretnék tiszteletüket kife­jezni - elég a mozdulat. Görög Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom