Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-13 / 222. szám

1994. augusztus 13., szombat A mai nap aj Dunántúli napló 3 Távozik a köztársasági megbízott Január elsejétől más szervezeti formában dolgozik a hivatal is A hírek szerint január el­sejével - jelenlegi formájá­ban - megszűnik valamennyi Köztársasági Megbízotti Hi­vatal. Ennek okairól, az in­tézmény elmúlt három évben végzett munkájáról, és mun­katársai, valamint személyes sorsáról kérdeztük dr. Bog­ner Miklós címzetes állam­titkárt.- A nyolc Köztársasági Megbízotti Hivatalt, mint az önkormányzati működés tör­vényességi ellenőrzésére hiva­tott intézményt 1991 elején ál­lította fel az Országgyűlés - mondja dr. Bőgner. - A feladat eredetileg az önkormányzati testületek működésének ellen­őrzése, az ott hozott határoza­tok és rendeletek jogszerűsé­gének elbírálása volt. Másrészt idetartozott az önkormányza­tok államigazgatási hatósági határozataival kapcsolatos (azaz az adó, illeték, gyámügy stb. kérdésekben) elsőfokú döntéseinek - állampolgári fel­lebbezés miatti - elbírálása is. Régiónkban, tehát Baranyában, Tolnában és Somogybán 653 önkormányzatot ellenőriz a hi­vatal - de nem csupán a velük kapcsolatos munkát kellett el­látnunk, hiszen a jogalkotó olyan államigazgatási felada­tokat is ránk ruházott, melye­ket az önkormányzatok nem vállalhattak fel. Ilyen volt pél­dául a köztisztviselők alap­vizsgáztatása, vagy a volt Ju­goszláviából Magyarországra menekült személyek ellátása, akiknek ugyan az önkormány­zatok előlegezik meg a heti 1050 forintos segélyt, de azt utólag részükre a KMB-nek kell megtéríteni.- Sok konfliktus volt az ön- kormányzatok és a hivatal kö­zött?-Meg kell különböztetni a nagyobb városokkal és a ki­sebb településekkel kapcsola­tos gondokat. A városokban természetesen gyakrabban elő­fordultak olyan problémák, amelyek politikai indíttatású döntésekre vezethetők vissza, a kisebb településeken viszont, főleg melyek körjegyzősé­gekbe tartoznak, a tapasztalat­lanság miatt kellett időnként törvényességi észrevételt tenni. Megjegyzem azonban, hogy a hivatal döntései a bíró­ságon megtámadhatók, de ez csupán az esetek öt százaléká­ban fordult elő. Kilencvenöt százalékban egyébként a bíró­ság az ilyen alkalmakkor is a hivatalnak adott igazat, s ezt kitűnő eredménynek tartom.- Az önkormányzatok el­múlt években végzett munká­jára törvényességi szempont­ból milyen osztályzatot adna?- Erős közepest.- Az állampolgárok hatósági döntésekkel kapcsolatos fel­lebbezései első fokon a Köz- társasági Megbízotti Hivatal­hoz kerülnek. Mennyire gya­kori ez?-Az elmúlt félévben 2500 határozatot kellett meghoz­nunk, ez az előző évekhez ké­pest emelkedő tendenciát mu­tat. Három hét múlva pedig, amikor életbe lép a hadigondo­zottakkal kapcsolatos törvény, még a jelenleginél is több munkára kell számítani.- A feladat több lesz, mi­közben a hivatalt megszünte­tik?-Információim szerint nem megszüntetni, hanem átszer­vezni akaija az új kormánykoa­líció. A nyolc régiós hivatal he­lyett az elképzelések szerint húsz megyei hivatalt állítaná­nak fel, ezek a megyei hivata­lok azonban lényegében ugyanazt a munkát végeznék, mint amit a törvény idáig a Köztársasági Megbízotti Hiva­talok számára írt elő.-A nyolc régiós hivatalnak eddig is voltak a megyékben kirendeltségei.-így van. Januártól a tör­vénytervezet szerint annyi vál­tozna csupán, hogy a régiós hi­vatalok feladatait a megyei hi­vatalok vennék át.- Ami vélhetőleg létszám- csökkenéssel jár.- Szerintem inkább létszám- növekedéssel kell számolni, hiszen a régiós hivatal az át­alakulás után is ellát majd me­gyei feladatokat, az itt dolgo­zók tehát jórészt maradnak je­lenlegi helyükön. A másik két megyében viszont embereket kell felvenni. Például a köz­ponti könyvelés helyett január­tól Szekszárdon és Kaposváron is fel kell állítani az erre al­kalmas apparátust, vagy, hogy mást mondjak, új cégbélyeg­zőkre, új levélpapírra, új név­jegyekre lesz szükség. S akik nem kívánnak a megváltozott szervezeti keretek között dol­gozni, azoknak végkielégítést kell majd fizetnünk - ez sem elhanyagolható szempont.-Tudja már, hogy kik azok akiknek menniük kell?-Nem, ez ősszel dől majd el. Függ a jogszabályok válto­zásától is.- S ön marad?-Nem. Mint valamennyi köztársasági megbízott, ma­gam is a távozás mellett dön­töttem. Az új szervezeti kere­tek létrejötte után nem kívánok itt dolgozni.- Bizonyára vannak már el­képzelései a jövőt, személyes sorsát illetően.- Konkrétumot még nem tudnék mondani.- Elképzelhető, hogy mond­juk már az önkormányzati vá­lasztásokon aktivizálja magát? Mármint politikailag?-Nem, hiszen a köztársa­sági megbízott politikai tevé­kenységet nem fejthet ki, s a választási kampány idején én még minden bizonnyal köztár­sasági megbízott leszek. Más­részt pedig három és fél évem, hogy úgy mondjam, e téren kimaradt, tehát az azonnali visszatérésre egyébként sem lenne lehetőségem.- Annál is inkább, mert az a Független Kisgazdapárt, mely­nek tagjaként önt a címzetes ál­lamtitkári posztra jelölték, mára teljesen más képet mutat. Úgy tudom, dr. Torgyán József elnökké választása óta nem is tartja a kisgazdákkal a kapcso­latot.-Valóban, Torgyán József úr elnökké választása óta az FKgP már nem ugyanaz a párt, melyet annak idején a baranyai ellenzéki kerékasztalnál képvi­selhettem. A helyzet igencsak megváltozott.- Elképzelhető, hogy más pártban kezdi újra?-Eddig egyetlen párt sem keresett meg, látni kell azon­ban, hf'gy megindult egyfajta tömbösödés. Az MSZP és az SZDSZ koalíciójával kialaku­lóban van egy szociálliberális tömb, míg az ellenzékbe került erők szorosabban együttmű­ködve, valószínűleg a konzer­vatív irányvonal egységes kép­viselőiként lépnek fel. Talán már nem lesz annyira fontos a pártelkötelezettség, mint az elmúlt években volt.- Tehát?-Mint említettem, ma még nem tudok konkrétumot mon­dani. Templomszentelés Ócsárdon A templom kívülről már megszépült Fotó: Läufer László Még 1871-ben, mikor nagy pestisjárvány dúlt Ócsárdon és környékén, döntöttek úgy a fa­lubeliek, hogy ha véget ér a vész, templomot építenek. A járvány elmúlt, s a felállított kis templom idén már századik évébe lép. Hogy a centenáriumot méltó körülmények között ünnepel­hesse a falu, az ócsárdi önkor­mányzat elhatározta, hogy fel­újítja az épületet. A munkálatok tavaly el is kezdődtek. A külső tatarozás a pécsi me­gyéspüspök, az önkormányzat, továbbá adományozók anyagi támogatásával már befejező­dött. A belső festés is elkészül a jövő hét végére. A költségek ki­fizetéséhez a falu lakói is hozzá­járulnak. Az októberi búcsún, mikoris az újjászentelés megtörténik, már orgonazene fogadja a mi­sére igyekvőket (eddig hiány­zott ez a hangszerük), s a tervek szerint ekkorra készül el a falu címere és zászlója is. Az 1726-ból származó, aratókat áb­rázoló falupecsét mintájára megszülető címer kerámiából megformázva díszíti majd a templom bejáratát. Emléktábla leleplezésre is sor kerül még a búcsú napján. A falu szülöttje volt a 19 éve el­hunyt Dénes Gizella írónő, aki­nek életéről és munkásságáról nemcsak a tábla árulkodik majd, hanem egy hagyaték-kiál­lítás és egy dokumentumjáték is, amit ócsárdi és görcsönyi is­kolások adnak elő. A mű Fekete Mostanáig az országban jó, ha féltucat helyi rádió indította el műsorát abból a száz-egyné- hányból, amelyik sikeresen vette az akadályt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium stúdióalapítási pályázatán. Szakértők véleménye szerint maga a pályázat sem volt egyér­telmű, másrészt téves adatokat is tartalmazott, illetve több tele­pülés esetében nem tért ki már adott lehetőségekre. Arról nem is beszélve, hogy a határidők többszöri módosítgatása amel­lett, hogy különböző találgatá­sokra adott okot - például, hogy az akkori hatalom a neki tetsző­ket kívánja az elfogulatlanság látszatát fönntartva „befújni” a nyertesek közé -, megcsappan- totta a kezdeti lelkesedést. Mégsem elsősorban a szak­mai melléfogásoknak, a takti­kázásnak köszönhető az, hogy a nagy többség még csak álmodik az első adásról. Utólag sokan visszariadtak a befektetendő összegek nagyságától, jóllehet már a MüM-pályázathoz is mel­lékelni kellett a tételes beruhá­zási és működési költségvetést. László tollából származik, aki az írónő prózájának nagy ked­velője. A ’45 előtt jelentős példány­számban megjelenő Dénes-re- gényeknek, melyek közül nem egy baranyai környezetben ját­szódik, ma nincs kiadója. Re­mélhetőleg az ócsárdi búcsúhoz Akik viszont elszántan törtek előre, azok most a hivatalok út­vesztőiben vívják - talán nem reménytelen - harcukat. Az eljárás menete a követ­kező: a stúdióalapítási engedély birtokában a Hírközlési Főfelü­gyelet az általa kijelölt vezető tervezők bevonásával olyan pá­lyázat készítésére kötelez, ame­lyik tételesen tartalmazza a he­lyi adottságokat és a rádióadó kiépítésének módját. Amennyi­ben a Felügyelet kedvezően bí­rálja el a tervet, továbbítja a Frekvenciagazdálkodási Inté­zetnek. Ha a kérelmező hozzá­jutott a hőn áhított frekvenciá­hoz, megveheti a berendezése­ket és fölállíthatja az adót. A munka befejeztével a dokumen­tációt továbbítania kell Hírköz­lési Főfelügyelethez, amelyik megvizsgálja, hogy a rádióadó működése megfelel-e a pályá­zatban leírtaknak, és nem sért-e nemzetközi normákat? „Csupán” ennyi stációt kell végigjárniuk a stúdió alapítók­nak azzal együtt, hogy már a minisztériumi kiírás rögzítette a megpályázható frekvenciákat, kapcsolódó rendezvények hoz­zájárulnak ahhoz, hogy ne csak a helybeliek, de az idelátogatók is kedvet kapjanak az írónő munkáinak megismeréséhez. Ki tudja? Hátha megfordul olyasvalaki a faluban, aki az irodalomra is szívesen áldoz. meghatározta az adók maximá­lis teljesítményét és hatótávol­ságát. Az ügymenetet tovább lassítja az államigazgatási eljá­rásokban a válaszadásra megje­lölt legfeljebb harmincnapos ha­táridő, amit a hivatalok - nem biztos, hogy csak a nyárra tekin­tettel - be is tartanak. Az már csak „hab a tortán”, hogy a Fel­ügyeletnél momentán egyetlen ember van, aki a középhullámú frekvencia pályázatok elbírálá­sával foglalkozik, továbbá, hogy legalább egy hónap kell még annak a műszernek a meg­javításához, amellyel mérni le­het az adók teljesítményét. Pécsett a Szubjektív Rádió je­lentette be eddig az igényét rá­dióműsor készítésére, az ö ter­vükkel eddig még nem találkoz­tak a Hírközlési Főfelügyelet­nél. A mohácsi pályázat nyer­tese időközben megváltoztatta a nevét, ezért a Felügyelet most arra kért egy másik szervezetet, hogy vizsgálja meg: jogutódról, vagy új jelentkezőről van-e szó? A bürokrácia malmai lassan, de biztosan őrölnek ... Balogh Z. Magyar-finn baráti találkozó Ma és holnap Körmenden rendezik meg a hazai ma­gyar-finn baráti körök, egyesü­letek ötödik országos találkozó­ját. A kétnapos eseménysoroza­ton, tanácskozáson képviselteti magát a Pécsi Magyar-Finn Társaság is. A TESZ őszi tervei Választások előtt A Társadalmi Egyesületek Szövetsége a civil társadalom folyamatosan bővülő érdek- képviseleti és koordinációs szervezete. Idén tavasszal például a Páneurópai Unió Magyar Egyesülete, a Lakás­bérlők Egyesülete és az Adó­fizetők Országos Egyesülete nyert felvételt az országos há­lózatba. A baranyai taglétszám pe­dig - részben újabb szerveze­tek belépésével, részben a tag- szervezetek létszámának nö­vekedésével - a tavaly októ­beri 8 000-ről 30 000 főre nőtt. Dr. Tisza István elnök a TESZ előtt álló feladatokról szólva elmondta, hogy a leg­fontosabb számukra most az önkormányzati választásokra való felkészülés. A TESZ tagszervezeteinek mindegyike valamilyen kap­csolatban van az önkormány­zat tevékenységével. Hogy va­lóban a város polgárai dönt­hessenek a saját sorsukról, a szövetség képviselőjelölteket indít a választásokon. Fontos céljuk, hogy a civil társadalom bevonásával hasz­nálják fel az önkormányzat továbbra is szűkös anyagi eszközeit, és meg is növeljék ezeket a polgárok aktív rész­vételével. Hiszen ezen a terü­leten nagyok a kihasználatlan tartalékok. Ami az őszi terveket illeti, szeptember 17-től a TESZ pé­csi, Apáca u. 17. szám alatti székházában nyugdíjas képző­művészek részvételével ren­deznek kiállítást. Ugyancsak szeptemberben - a Család Éve alkalmából - álta­lános és középiskolásoknak hir­detnek meg pályázatot Gondo­latok a családról címmel. A be­érkezett legjobb verseket és esszéket antológiában tervezik megjelentetni jövőre a Költé­szet Napján. Az októberi programban nemzetiségi folklór-bemutató szerepel Baranya hagyomá­nyőrző egyesületeinek részvéte­lével. A TESZ a Magángép- jármű-tulajdonosok Egyesü­letével javaslatot dolgoz ki az értéktől függő gépjármű-bizto­sítási díj bevezetésére. Z. E. V. G. Késésben a helyi rádiók A bürokrácia malmai lassan, de biztosan őrölnek Ami kevés - és ami sok Futnak a képek Nagyon különböző krimiket sodort egymás mellé a nyári moziműsor szeszélye koboldja. Egy műfajon belül alig lehet el­képzelni két ennél eltérőbb íz­lést, szándékot és módszert, mint amit Sidney Lumet és Dominic Sena képvisel. Sidney Lumet régi motoros, s ő, aki hajdan a Tizenkét dühös ember-rél tűnt fel, s aztán A domb-ot rendezte, most, hetve­néves fejjel, restellt volna egy csupasz bűnügyi fdmet csinálni. Idegen köztünk (A Stranger Among Us) című művében ezért az ékszerész megölésével és a gyilkos kézrekerítésével kap­csolatos eseményszál csupán elhanyagolható mellékszólam, szinte csak ürügyet kínál a ren­dező számára ahhoz, hogy előbb megismertesse velünk az alsó East End zsidó közösségé­nek életét, szokásait, majd el­mesélje a vagány nyomozólány, Emily, s a tiszta lelkű, elhivatott Ariel románcát. Előbbi ugyan a film vége felé mintegy zárójel­ben odaveti a bűneset logikus megfejtését, a rendezőt azonban ennél sokkal jobban érdekli az egzotikusnak látott környezet és a megperzselt szívek sorsa. S kétszer is elmondja, némi figye­lemelterelőjelleggel, hogy Isten megszámlálja az asszonyok könnyeit, mert ők közelebb áll­nak az éghez, s ezért sírnak töb­bet, mint a férfiak, mivel alapo­sabban ismerik a világot. Ha­nem a film végén nemre való tekintet nélkül potyognak a könnyek. Ám az ironikus fej csóválás mellett azért ebben kétségkívül akad tiszteletet parancsoló mozzanat is. Mert a mai, vérgő­zös mozivásznon egyáltalán nem szokványos egy olyan krimi, amelyben összesen két vagy három lövés dördül el, s egyetlen mozgalmas jelenete egy félperces üldözés. Legfel­jebb únjuk egy kicsit, de nem a hullákat keveselljük, hanem - ha már a rendező pszichologizál - a cselekmény belső, lélektani indítékait tartjuk hiányosnak. Melanie Griffith is bizonyára ezért festi tőle szokatlanul kül- sőséges eszközökkel Eden nyomozót. Ezzel szemben a pályakezdő Dominic Sena aztán mindent beleadott, már ami az akciókat illeti, amikor a Kalifomiá-1 for­gatta. A látszólag simán induló road movie-t egy-két mozdulat­tal elképesztő rémálommá csa­varja, s aztán nincs megállás. Kifogyhatatlannak látszik a borzongató ötletekben, s hangu­latteremtő készsége is hatásosan működik, végül mégis megso- kalljuk a szörnyűségeket. Talán mert észrevesszük, hogy direkt miattunk csinálja, s ez kissé fe­szélyez bennünket. Sidney Lu­met egyik bölcs hőse azt mondja, hogy minden gonosz­tett mélyén megcsillan a jóság szikrája. Hát erről Dominic Se- nánál szó sincs. Tébolyult hő­sének (Brad Pitt) és féleszű ba­rátnőjének tettei (ez utóbbit a tehetséges Juliette Lewis ala­kítja) csupán az értelmetlen go­noszság vaksötétjéről tanús­kodnak. így aztán egy idő után elfásu­lunk. Arra a helyzetre viszont sokáig emlékezünk, hogy a film értelmiségi szereplői elindulnak a bűn nyomába, és nem veszik észre: a gonosz, akit keresnek, már egy ideje ott ül mellettük a kocsiban. Ez a klasszikus bűn­ügyi történetek hangulatát idézi, kicsi négereket és zakatoló Ori­ent Expresszi juttat eszünkbe. Mint ahogy az is, amikor Sidney Lumet Arielje fegyvert fog ma­kulátlan kezébe. Nagy Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom