Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-01 / 210. szám
1994. augusztus 1., hétfő i A mai nap uj Dunántúli napló 3 Vasárnap is várakozni kellett a határátkelőknél Az Orvosegyetemen voltak a legötletesebbek Majdnem megegyeztek Megszületett a bírósági döntés? Az országot vasárnap délelőtt elhagyók néhány határátkelőhelyen többórás várakozásra kényszerültek. A Magyarország felé irányuló személyforgalomban Tompánál volt kétórás, a teherautósok számára pedig Rédicsnél egyórás várakozás - közölte az MTI-vel vasárnap a Határőrség Országos Parancsnokságának ügyeletese. A kifelé tartó forgalomban azért alakulhattak ki a torlódások, mert a határt nagyszámban lépték át a hazafelé tartó, Nyu- gat-Európában dolgozó vendégmunkások és a bevásárló turisták. A jugoszláv határszakaszon Szegednél volt a leghosz- szabb - 6 órás - a várakozás. A kamionosoknak Gyulánál kellett a leghosszabban várakozniuk: 12 órát. Népművészeti nyári egyetem Az idén először valamennyi határainkon túli magyar tájegység közössége képviselteti magát a vasárnap kezdődött hagyományos népművészeti nyári egyetemen, Zalaegerszegen. A TIT Ismeretteijesztő Társulatának Zala megyei szervezete tizennyolcadik alkalommal invitálta a rendezvényre a magyar népművészet iránt érdeklődőket. A vállalkozók és Pécs város önkormányzata között hosszú ideje dúlt a harc a nem lakás céljára szolgáló bérlemények díjáról és áráról. A nyár elején úgy tűnt az egész vita végére pont kerülhet, mert sikerül egyezségre jutniuk. De ez csak pillanatnyi remény volt.-A tárgyalások során addig jutottunk, hogy sikerült olyan megállapodást előkészíteni, ami mindenkinek megfelelt volna - mondja Kerényi János a VOSZ Területi Csoportjának elnöke. - E szerint mindenki élhetett volna az elővásárlási jogával, a bérlőknek 10 évig nem lehetett volna felmondani, a bérleti jog szabadon forgalmazható lett volna, de elsőként a Vagyonkezelő Kft-nek kellett volna felajánlani megvételre, csak azt követően adható el másnak ugyanannyiért. Egy vállalkozó miatt, azonban a megállapodás megkötése meghiúsult. Ugyanis neki még ezek sem voltak megfelelő feltételek, pedig a Szli- venben megjelent kétszáz vállalkozónak tetszett, egyet is értettek vele. A vállalkozók a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak egy évvel ezelőtt a Vagyonkezelő Kft. miatt. A döntés megszületett, ugyan az erről szóló bírósági határozatot eddig még nem kapták kézhez. Tudomásuk szerint ebben az szerepel, hogy a Vagyonkezelő Kft-t a Legfelső Bíróság hatályon kívül helyezte és új eljárást indítanak.- Most minden kezdődik elölről onnan, ahonnan két éve elindultunk, és igazán keményen most kell elkezdenünk a tárgyalásokat - folytatja Kerényi János. - Az önkormányzati képviselőkön keresztül előterjesztést nyújtottunk be, amelynek lényege, hogy az üzleti bérlemények megvásárlásakor csak a felét kell készpénzben kifizetni, a többit 1 -3 év alatt lehet törleszteni, kedvezményes kamatfeltételek mellett. Az előterjesztés a közgyűlés elé került, de határozatképtelenség miatt nem született döntés. Egyedül csak a bérleti díjnak az ipari termékek inflációs rátájával történő növeléséről döntöttek. Ennek eredményeként nem lesz akkora mértékű az emelés. Ha valóban új eljárásra kerül sor. akkor ezek a bérlemények az önkormányzat tulajdonába kerülnek vissza, minden a nulláról indul. Új rendeleteket fognak alkotni. Akik bejelentették a vételi szándékukat, azok most várnak. Folynak az értékbecslések, az eddig megállapított négyzetméterenkénti árak irreálisan magasak, úgyhogy várhatóan a polgári perek egész sora indul meg e miatt. Érdemes a megállapított 140 000 forintos négyzetméterenkénti árakat összehasonlítani a régi Centrumért fizetett bérleti díjjal, amit egy multinacionális cég fizet. Ez 8 millió, ami négyzetméterenként 80 000 forint. Más bérlemények árát is ehhez kellene igazítani, mert ez a belvárosban a legjobb helyen található. A többi ennél csak olcsóbb lehet. Az értékesítésnek és a bérleti díjnak is a forgalmi érték az alapja. Ezek szerint a Centrum 80 milliót. Hiszen az éves bérleti díj a forgalmi érték 10 százaléka. Az új rendelet szerint a liciteljárásban, vagy szabad piacon vásárolt bérlemények a forgalmi érték 60, míg a többi a 80 százalékáért vehető meg. A kártyás telefonok már nehezebben manipulálhatók. Néhá- nyuk számítógépes összeköttetésben van a központtal és azonnal jelzik az illetéktelen beavatkozást Fotó: Läufer László T elefonbetyárok és büntetések Hol és mikor üdülnek a nyaraltatok? Maszler József (középen) a pécsi Tettye vendéglő tulajdonosa mint az elmúlt évben mindegyiket, az idei nyarat is a hangulatos étteremben tölti el, munkával Fotó: Läufer L. Elrettentésül: hét hónap letöltendő szabadságvesztés, jogerősen Ezt várjuk egész évben. Mármint a szabadságot hozó nyarat, amikor hosszabb időre, fényben és melegben, előre elhatározottan, reggeltől estig nem csinálunk semmit. Csak sétálunk, napozunk, fürdünk, olvasunk, s ha egy mód van rá, kiszolgáltatjuk magunkat. Miközben az ország nagyobb része nyaral, ezrek vannak, akik folyamatosan dolgoznak. Sokféle munkaterületen, de a legtöbben pont olyan helyen, ahol az üdülők megfordulnak. Mint például a si- kondai strandon, ahol László Ist- vánnét, a fürdő helyettese vezetőjét arról kérdeztük, mikor megy nyaralni?- Talán szeptemberben - vágja rá nevetve, de akkor is legfeljebb egy hétre. - Debrencenbe készülünk és hosszú idő óta ez lesz az első év, amikor ennyi időt pihenéssel töltök. Nyolc éve dolgozom itt, de egyetlen szezonban sem voltam szabadságon. Egy-egy napra mentem el, például Igalba, amikor a féljem ott dolgozott, vagy Magyarherte- lendre. De ha jól belegondolok, nem is hiányzik. Nagyon szeretem Sikondát, gyönyörű a környezete, biztos hiányozna, ha nyáron hosszabb ideig nem lehetnék itt.- Mi Harkányba járunk a feleségemmel, de felváltva - mondja Erős Péter, a pécsi Família kemping tulajdonosa. -Oda is azért, hogy a megkopott Ízületeinket egy kicsit feljavítsuk. És azért felváltva, mert ketten dolgozunk a kempingben, valamelyikünknek mindig itt kell lennie. Hét év óta - akkor nyitottunk - egyszer voltunk Erdélyben egy hétre és három napra Bükkfürdőn. Nincs időnk. Idén márciusban volt az első vendégünk és nyitva leszünk késő őszig. Akkor is, ha kevés a vendég. Itt mindig készenlétben kell állni.- Nem voltunk nyaralni, amióta itt vagyok - válaszolja Maszler József, a pécsi Tettye vendéglő tulajdonosa. - A feleségemmel együtt dolgozunk, szezonban nem lehet itt hagyni a vendégeket. Ősszel meg kezdődik az iskola, a gyerekek nélkül pedig nem szeretnénk elmenni. Igaz, most szóba került, hogy ezen az őszön talán mégis el kellene menni egy kicsit pihenni, de nem nagyon hiszem, hogy sikerül. Most elkezdtük az az épület bővítését, szóval ezzel is lesz munka. Pedig érzem, hogy kellene a pihenés, hisz naponta 12-16 órát dolgozom, a szerdai szünnapot kivéve. Akkor meg intézni kell azt, amire máskor nincs idő. Hogy hova mennék legszívesebben pihenni? Egy nagy erdőben lévő barátságos házikóba. Mindegy, hogy itthon vagy külföldön van, csak csendes, nyugodt hely legyen. T. É. Megszületett az első elrettentő, jogerős bírósági ítélet „te- lefonrongálás-ügyben”: egy budapesti fiatalembert, aki direkt az utcai telefonfülkék kifosztása miatt érkezett Pécsre, hét hónap börtönben letöltendő szabadságvesztéssel sújtott a bíróság. A régi típusú készülékeknél továbbra is divat a persely feltörése, mostanában pedig egyre gyakoribb egy ennél rafináltabb, mégis nagyon egyszerű módszer. Nevezetesen, hogy a sikertelen hívások után visszajáró pénzérméket kiadó nyílást papírzsebkendővel betömik a bandák, s az így felhalmozódó ötösöket, tízeseket és húszasokat szabályos időközönként be- gyűjtve, nem kis bevételre tesznek szert. Ismert módszer a kártyás telefonok manipulálása is - igaz, ez esetben nem készpénzt, „csupán” mondjuk tengerentúli hívásokat, illetve azok értékét lopják el a MATÁV-tól a szemfüles ügyfelek. Mint Kőhegyi István, a MA- TÁV mérnöke mondja, alig három hete fedeztek fel az ellenőrök egy ennél nagyvonalúbb és biztonságosabb megoldást. A Pécsi Orvosegyetem aulájának nyilvános készülékére csatlakozó kábelt néhány szemfüles hallgató úgy csapolta meg, hogy az általuk rendszeresített - ráadásul Bergmann-csőbe helyezett! - kábelt elvezették a büféhez, s onnan a beavatottak úgy telefonálhattak, mint bármely lakástelefonról, csakhogy a számláló a fülkében ketyegett. A bevezetőben említett budapesti fiatalember '92-ben bukott le a pécsi Volán-pályaudvaron, s ő az első, akinek esetében valóban elrettentőnek mondható büntetést szabott ki a bíróság. A két év közügyektől való eltiltás, a hét hónap letöltendő szabadságvesztés és a kár értékének megtérítése mindenesetre elgondolkoztathatja a hozzá hasonló tevékenységet űzőket: megéri-e. Főleg, hogy újabban egyre több telefonfülke is számító- gépes összeköttetésben áll a központtal, s memóriája azonnal jelzi, ha valami nem stimmel - ez esetben pedig arra is esély van, hogy a matávosok a „tetthelyen” kapják el a peches telefonbetyárt. Pauska Csehov-film Kaposvárott Akié a tűz, oltsa is el? Privatizáció a tűzoltóságnál Régiónkban csupán Paksot érinti Vannak könyvek, amelyek olvasása közben úgy érezzük: ebből milyen jó film lenne! Persze, Csehov aligha gondolhatom erre, amikor Lakodalom című művét papírra vetette. A kaposvári színház fiatal színész-rendezője, Znamenák István azonban elhatározta, hogy ebből a műből fog tévéfilmet készíteni. Elkészült a forgató- könyv, de a Magyar Televíziónak sem pénze, sem lehetősége nem volt, hogy ezt a produkciót elkészítse. Egy vidéki színház és egy pályakezdő fiatalember első „profT’-filmes próbálkozásának ötletét némi fenntartásai fogadták. Úgy tűnt, hogy a filmbből nem lesz semmi. A Kaposvári Városi Televízió viszont több éve készít felvételeket a színház előadásairól. Innen jött az ötlet, hogy a film műszaki stábját ők alkossák. Közben folyt a házalás a különböző cégeknél, nagyobb üzemeknél az anyagi támogatásért. A szükséges pénz egy része összegyűlt, majd új ötlet született: a felvételek és az utómunkálatok költségét a tévések állnák, a jelmezt, a díszleteket, a kellékeket és a színészeket a színház adja. így az ötven percesre tervezett tévéjátékot a Magyar Filmgyártó Vállalat árainak töredékéből készítik el. A film forgatását a napokban fejezték be. A felvételeket nagyrészt éjszaka, a Kaposvár- ház közeli tokaji parkerdőben készítették. A rendező terve, hogy a magyarországi kereskedelmi adóknak és a Magyar Televíziónak is eladja a sugárzási jogot. Az utómunkálatok várhatóan szeptemberben érnek véget, ezután kerülhet sor a bemutatóra, várhatóan Kaposvárott. A szereplők között megtaláljuk Molnár Piroska, Bezerédi Zoltán és Spindler Béla nevét. Az ő remek alakításuk remélhetően sikert hoz ennek a merész vállalkozásnak. Kónya Orsolya A Dél-Dunántúlon csak a paksiakat érinti a hír, mely szerint néhány tűzoltósegységet is privatizálnak az országban. Baranyában és Somogybán nincs erre szükség. Mint Bach József alezredestől, Tolna megyei tűzoltóparancsnoktól megtudtuk, a változtatásra egy újkeletű jogszabály miatt kerül sor, mely szerint az eddigi üzemi tűzoltóságok esetében semmi sem indokolja, hogy ott a továbbiakban is állami tűzoltók teljesítsenek szolgálatot. Az indok: a nyereségérdekeit cégeknek maguknak kell megszervezniük biztonságukat, mely a tűzoltás esetenként speciális eszközöket kívánó tevékenységénél nem olcsó mulatság. (Az alezredes példaként egy emelődarus fecskendőt említ, melyre régiónkban kizárólag Pakson van szükség. Mint mondja, ennek tárolása, karbantartása és használata hosszútávon komoly pénzbe kerül, s ha ezt az állami tűzoltóságnak kellene fizetnie, akkor más, fontosabb feladatok ellátására is kevesebb jutna.) Mindez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben valameny- nyi magáncégnek saját magának kellene megszerveznie a tűzvédelmet - ettől senkinek sem kell félnie. A tűzoltóság az alapfeladatot, vagyis a tűzoltást a jövőben is ingyen látja el. A privatizáció az országban csupán alig egy tucat céget érint (például Tiszaújvárost és Diósgyőrt), közöttük van azonban a Paksi Atomerőmű Rt. is, melynek 1990-ben létrehozott világszínvonalú tűzoltó laktanyáját a jövőben nem a Tolna megyei parancsnokság, hanem egy erre a célra, az Atomerőmű Rt. által létrehozott kft. működteti. A laktanyában szolgálatot teljesítő hatvankét tűzoltónak két alternatíva között kellett választania. Vagy maradnak az állami tűzoltóság kötelékében, mintegy 30-35 ezer forintos havi fizetéssel, vagy „átigazolnak” a paksi kft.-hez, s akkor 60 százalékkal magasabb lesz a bérük, igaz, ebben az esetben munkajogilag már nem a köz- szolgálati törvény alá tartoznak, hanem a Munka Törvénykönyve rendelkezései vonatkoznak rájuk. Vannak ebben számukra kedvezőtlenebb paragrafusok is (az 55 éves nyugdíjkorhatár például ettől kezdve nem vonatkozik rájuk), mindent összevetve azonban az „átigazolok” nem jártak rosz- szul. A távozók helyett pedig - mint Bach József fogalmaz: ez legalább öröm az ürömben - a Tolna megyei kapitányság közel húsz új státuszt kap az országos központtól. Énnyivel több lesz tehát a fecskendős létszám - Pakson pedig lényegében minden marad a régiben, annyi csak a különbség, hogy az ottani tűzoltók ezentúl az erőmű kft.-jétől kapják - megemelt - fizetésüket. Pauska
