Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)

1994-08-01 / 210. szám

1994. augusztus 1., hétfő i A mai nap uj Dunántúli napló 3 Vasárnap is várakozni kellett a határátkelőknél Az Orvosegyetemen voltak a legötletesebbek Majdnem megegyeztek Megszületett a bírósági döntés? Az országot vasárnap délelőtt elhagyók néhány határátkelőhe­lyen többórás várakozásra kényszerültek. A Magyarország felé irányuló személyforgalom­ban Tompánál volt kétórás, a teherautósok számára pedig Rédicsnél egyórás várakozás - közölte az MTI-vel vasárnap a Határőrség Országos Parancs­nokságának ügyeletese. A ki­felé tartó forgalomban azért alakulhattak ki a torlódások, mert a határt nagyszámban lép­ték át a hazafelé tartó, Nyu- gat-Európában dolgozó ven­dégmunkások és a bevásárló tu­risták. A jugoszláv határszaka­szon Szegednél volt a leghosz- szabb - 6 órás - a várakozás. A kamionosoknak Gyulánál kel­lett a leghosszabban várakoz­niuk: 12 órát. Népművészeti nyári egyetem Az idén először valamennyi határainkon túli magyar tájegy­ség közössége képviselteti ma­gát a vasárnap kezdődött ha­gyományos népművészeti nyári egyetemen, Zalaegerszegen. A TIT Ismeretteijesztő Társulatá­nak Zala megyei szervezete ti­zennyolcadik alkalommal invi­tálta a rendezvényre a magyar népművészet iránt érdeklődő­ket. A vállalkozók és Pécs város önkormányzata között hosszú ideje dúlt a harc a nem lakás céljára szolgáló bérlemények díjáról és áráról. A nyár elején úgy tűnt az egész vita végére pont kerülhet, mert sikerül egyezségre jutniuk. De ez csak pillanatnyi remény volt.-A tárgyalások során addig jutottunk, hogy sikerült olyan megállapodást előkészíteni, ami mindenkinek megfelelt volna - mondja Kerényi János a VOSZ Területi Csoportjának elnöke. - E szerint mindenki élhetett volna az elővásárlási jogával, a bérlőknek 10 évig nem lehetett volna felmondani, a bérleti jog szabadon forgalmazható lett volna, de elsőként a Vagyonke­zelő Kft-nek kellett volna fel­ajánlani megvételre, csak azt követően adható el másnak ugyanannyiért. Egy vállalkozó miatt, azonban a megállapodás megkötése meghiúsult. Ugyanis neki még ezek sem voltak meg­felelő feltételek, pedig a Szli- venben megjelent kétszáz vál­lalkozónak tetszett, egyet is ér­tettek vele. A vállalkozók a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak egy évvel ezelőtt a Vagyonkezelő Kft. miatt. A döntés megszületett, ugyan az erről szóló bírósági határozatot eddig még nem kap­ták kézhez. Tudomásuk szerint ebben az szerepel, hogy a Va­gyonkezelő Kft-t a Legfelső Bí­róság hatályon kívül helyezte és új eljárást indítanak.- Most minden kezdődik elölről onnan, ahonnan két éve elindultunk, és igazán kemé­nyen most kell elkezdenünk a tárgyalásokat - folytatja Keré­nyi János. - Az önkormányzati képviselőkön keresztül előter­jesztést nyújtottunk be, amely­nek lényege, hogy az üzleti bér­lemények megvásárlásakor csak a felét kell készpénzben ki­fizetni, a többit 1 -3 év alatt lehet törleszteni, kedvezményes ka­matfeltételek mellett. Az előter­jesztés a közgyűlés elé került, de határozatképtelenség miatt nem született döntés. Egyedül csak a bérleti díjnak az ipari termékek inflációs rátájával tör­ténő növeléséről döntöttek. En­nek eredményeként nem lesz akkora mértékű az emelés. Ha valóban új eljárásra kerül sor. akkor ezek a bérlemények az önkormányzat tulajdonába ke­rülnek vissza, minden a nulláról indul. Új rendeleteket fognak alkotni. Akik bejelentették a vé­teli szándékukat, azok most várnak. Folynak az értékbecslé­sek, az eddig megállapított négyzetméterenkénti árak irreá­lisan magasak, úgyhogy várha­tóan a polgári perek egész sora indul meg e miatt. Érdemes a megállapított 140 000 forintos négyzetméterenkénti árakat összehasonlítani a régi Centru­mért fizetett bérleti díjjal, amit egy multinacionális cég fizet. Ez 8 millió, ami négyzetméte­renként 80 000 forint. Más bér­lemények árát is ehhez kellene igazítani, mert ez a belvárosban a legjobb helyen található. A többi ennél csak olcsóbb lehet. Az értékesítésnek és a bérleti díjnak is a forgalmi érték az alapja. Ezek szerint a Centrum 80 milliót. Hiszen az éves bér­leti díj a forgalmi érték 10 szá­zaléka. Az új rendelet szerint a liciteljárásban, vagy szabad pi­acon vásárolt bérlemények a forgalmi érték 60, míg a többi a 80 százalékáért vehető meg. A kártyás telefonok már nehezebben manipulálhatók. Néhá- nyuk számítógépes összeköttetésben van a központtal és azon­nal jelzik az illetéktelen beavatkozást Fotó: Läufer László T elefonbetyárok és büntetések Hol és mikor üdülnek a nyaraltatok? Maszler József (középen) a pécsi Tettye vendéglő tulajdonosa mint az elmúlt évben mindegyiket, az idei nyarat is a hangulatos étteremben tölti el, munkával Fotó: Läufer L. Elrettentésül: hét hónap letöltendő szabadságvesztés, jogerősen Ezt várjuk egész évben. Már­mint a szabadságot hozó nyarat, amikor hosszabb időre, fényben és melegben, előre elhatározottan, reggeltől estig nem csinálunk semmit. Csak sétálunk, napo­zunk, fürdünk, olvasunk, s ha egy mód van rá, kiszolgáltatjuk ma­gunkat. Miközben az ország nagyobb része nyaral, ezrek vannak, akik folyamatosan dolgoznak. Sokféle munkaterületen, de a legtöbben pont olyan helyen, ahol az üdülők megfordulnak. Mint például a si- kondai strandon, ahol László Ist- vánnét, a fürdő helyettese vezető­jét arról kérdeztük, mikor megy nyaralni?- Talán szeptemberben - vágja rá nevetve, de akkor is legfeljebb egy hétre. - Debrencenbe készü­lünk és hosszú idő óta ez lesz az első év, amikor ennyi időt pihe­néssel töltök. Nyolc éve dolgo­zom itt, de egyetlen szezonban sem voltam szabadságon. Egy-egy napra mentem el, pél­dául Igalba, amikor a féljem ott dolgozott, vagy Magyarherte- lendre. De ha jól belegondolok, nem is hiányzik. Nagyon szere­tem Sikondát, gyönyörű a kör­nyezete, biztos hiányozna, ha nyáron hosszabb ideig nem lehet­nék itt.- Mi Harkányba járunk a fele­ségemmel, de felváltva - mondja Erős Péter, a pécsi Família kem­ping tulajdonosa. -Oda is azért, hogy a megkopott Ízületeinket egy kicsit feljavítsuk. És azért felváltva, mert ketten dolgozunk a kempingben, valamelyikünknek mindig itt kell lennie. Hét év óta - akkor nyitottunk - egyszer vol­tunk Erdélyben egy hétre és há­rom napra Bükkfürdőn. Nincs időnk. Idén márciusban volt az első vendégünk és nyitva leszünk késő őszig. Akkor is, ha kevés a vendég. Itt mindig készenlétben kell állni.- Nem voltunk nyaralni, ami­óta itt vagyok - válaszolja Masz­ler József, a pécsi Tettye vendéglő tulajdonosa. - A feleségemmel együtt dolgozunk, szezonban nem lehet itt hagyni a vendégeket. Ősszel meg kezdődik az iskola, a gyerekek nélkül pedig nem sze­retnénk elmenni. Igaz, most szóba került, hogy ezen az őszön talán mégis el kellene menni egy kicsit pihenni, de nem nagyon hiszem, hogy sikerül. Most elkezdtük az az épület bővítését, szóval ezzel is lesz munka. Pedig érzem, hogy kellene a pihenés, hisz naponta 12-16 órát dolgozom, a szerdai szünnapot kivéve. Akkor meg in­tézni kell azt, amire máskor nincs idő. Hogy hova mennék legszíve­sebben pihenni? Egy nagy erdő­ben lévő barátságos házikóba. Mindegy, hogy itthon vagy kül­földön van, csak csendes, nyu­godt hely legyen. T. É. Megszületett az első elret­tentő, jogerős bírósági ítélet „te- lefonrongálás-ügyben”: egy budapesti fiatalembert, aki di­rekt az utcai telefonfülkék ki­fosztása miatt érkezett Pécsre, hét hónap börtönben letöltendő szabadságvesztéssel sújtott a bí­róság. A régi típusú készülékeknél továbbra is divat a persely feltö­rése, mostanában pedig egyre gyakoribb egy ennél rafinál­tabb, mégis nagyon egyszerű módszer. Nevezetesen, hogy a sikertelen hívások után vissza­járó pénzérméket kiadó nyílást papírzsebkendővel betömik a bandák, s az így felhalmozódó ötösöket, tízeseket és húszaso­kat szabályos időközönként be- gyűjtve, nem kis bevételre tesz­nek szert. Ismert módszer a kártyás te­lefonok manipulálása is - igaz, ez esetben nem készpénzt, „csupán” mondjuk tengerentúli hívásokat, illetve azok értékét lopják el a MATÁV-tól a szem­füles ügyfelek. Mint Kőhegyi István, a MA- TÁV mérnöke mondja, alig há­rom hete fedeztek fel az ellen­őrök egy ennél nagyvonalúbb és biztonságosabb megoldást. A Pécsi Orvosegyetem aulá­jának nyilvános készülékére csatlakozó kábelt néhány szem­füles hallgató úgy csapolta meg, hogy az általuk rendszeresített - ráadásul Bergmann-csőbe he­lyezett! - kábelt elvezették a büféhez, s onnan a beavatottak úgy telefonálhattak, mint bár­mely lakástelefonról, csakhogy a számláló a fülkében ketye­gett. A bevezetőben említett bu­dapesti fiatalember '92-ben bukott le a pécsi Volán-pálya­udvaron, s ő az első, akinek esetében valóban elrettentőnek mondható büntetést szabott ki a bíróság. A két év közügyek­től való eltiltás, a hét hónap le­töltendő szabadságvesztés és a kár értékének megtérítése min­denesetre elgondolkoztathatja a hozzá hasonló tevékenységet űzőket: megéri-e. Főleg, hogy újabban egyre több telefonfülke is számító- gépes összeköttetésben áll a központtal, s memóriája azon­nal jelzi, ha valami nem stim­mel - ez esetben pedig arra is esély van, hogy a matávosok a „tetthelyen” kapják el a peches telefonbetyárt. Pauska Csehov-film Kaposvárott Akié a tűz, oltsa is el? Privatizáció a tűzoltóságnál Régiónkban csupán Paksot érinti Vannak könyvek, amelyek olvasása közben úgy érezzük: ebből milyen jó film lenne! Per­sze, Csehov aligha gondolha­tom erre, amikor Lakodalom című művét papírra vetette. A kaposvári színház fiatal szí­nész-rendezője, Znamenák Ist­ván azonban elhatározta, hogy ebből a műből fog tévéfilmet készíteni. Elkészült a forgató- könyv, de a Magyar Televízió­nak sem pénze, sem lehetősége nem volt, hogy ezt a produkciót elkészítse. Egy vidéki színház és egy pályakezdő fiatalember első „profT’-filmes próbálkozá­sának ötletét némi fenntartásai fogadták. Úgy tűnt, hogy a filmbből nem lesz semmi. A Kaposvári Városi Televízió vi­szont több éve készít felvétele­ket a színház előadásairól. In­nen jött az ötlet, hogy a film műszaki stábját ők alkossák. Közben folyt a házalás a kü­lönböző cégeknél, nagyobb üzemeknél az anyagi támogatá­sért. A szükséges pénz egy ré­sze összegyűlt, majd új ötlet született: a felvételek és az utómunkálatok költségét a tévé­sek állnák, a jelmezt, a díszlete­ket, a kellékeket és a színésze­ket a színház adja. így az ötven percesre tervezett tévéjátékot a Magyar Filmgyártó Vállalat árainak töredékéből készí­tik el. A film forgatását a napokban fejezték be. A felvételeket nagyrészt éjszaka, a Kaposvár- ház közeli tokaji parkerdőben készítették. A rendező terve, hogy a magyarországi kereske­delmi adóknak és a Magyar Te­levíziónak is eladja a sugárzási jogot. Az utómunkálatok várha­tóan szeptemberben érnek vé­get, ezután kerülhet sor a bemu­tatóra, várhatóan Kaposvárott. A szereplők között megtalál­juk Molnár Piroska, Bezerédi Zoltán és Spindler Béla nevét. Az ő remek alakításuk remélhe­tően sikert hoz ennek a merész vállalkozásnak. Kónya Orsolya A Dél-Dunántúlon csak a paksiakat érinti a hír, mely sze­rint néhány tűzoltósegységet is privatizálnak az országban. Ba­ranyában és Somogybán nincs erre szükség. Mint Bach József alezredes­től, Tolna megyei tűzoltópa­rancsnoktól megtudtuk, a vál­toztatásra egy újkeletű jogsza­bály miatt kerül sor, mely sze­rint az eddigi üzemi tűzoltósá­gok esetében semmi sem indo­kolja, hogy ott a továbbiakban is állami tűzoltók teljesítsenek szolgálatot. Az indok: a nyere­ségérdekeit cégeknek maguk­nak kell megszervezniük biz­tonságukat, mely a tűzoltás esetenként speciális eszközö­ket kívánó tevékenységénél nem olcsó mulatság. (Az alez­redes példaként egy emelőda­rus fecskendőt említ, melyre régiónkban kizárólag Pakson van szükség. Mint mondja, en­nek tárolása, karbantartása és használata hosszútávon ko­moly pénzbe kerül, s ha ezt az állami tűzoltóságnak kellene fizetnie, akkor más, fontosabb feladatok ellátására is keve­sebb jutna.) Mindez persze nem jelenti azt, hogy a jövőben valameny- nyi magáncégnek saját magá­nak kellene megszerveznie a tűzvédelmet - ettől senkinek sem kell félnie. A tűzoltóság az alapfeladatot, vagyis a tűzoltást a jövőben is ingyen látja el. A privatizáció az országban csu­pán alig egy tucat céget érint (például Tiszaújvárost és Di­ósgyőrt), közöttük van azonban a Paksi Atomerőmű Rt. is, melynek 1990-ben létrehozott világszínvonalú tűzoltó lakta­nyáját a jövőben nem a Tolna megyei parancsnokság, hanem egy erre a célra, az Atomerőmű Rt. által létrehozott kft. működ­teti. A laktanyában szolgálatot teljesítő hatvankét tűzoltónak két alternatíva között kellett választania. Vagy maradnak az állami tűzoltóság kötelékében, mintegy 30-35 ezer forintos havi fizetéssel, vagy „átigazol­nak” a paksi kft.-hez, s akkor 60 százalékkal magasabb lesz a bérük, igaz, ebben az esetben munkajogilag már nem a köz- szolgálati törvény alá tartoz­nak, hanem a Munka Törvény­könyve rendelkezései vonat­koznak rájuk. Vannak ebben számukra kedvezőtlenebb pa­ragrafusok is (az 55 éves nyugdíjkorhatár például ettől kezdve nem vonatkozik rájuk), mindent összevetve azonban az „átigazolok” nem jártak rosz- szul. A távozók helyett pedig - mint Bach József fogalmaz: ez legalább öröm az ürömben - a Tolna megyei kapitányság kö­zel húsz új státuszt kap az or­szágos központtól. Énnyivel több lesz tehát a fecskendős létszám - Pakson pedig lénye­gében minden marad a régiben, annyi csak a különbség, hogy az ottani tűzoltók ezentúl az erőmű kft.-jétől kapják - meg­emelt - fizetésüket. Pauska

Next

/
Oldalképek
Tartalom