Új Dunántúli Napló, 1994. augusztus (5. évfolyam, 210-239. szám)
1994-08-08 / 217. szám
1994. augusztus 8., hétfő Külföld üj Dunántúli napló 11 Mit keres Franciaország Algériában? A szerdai algériai merénylet tragikus mérlege, öt francia halála ismét rádöbbentette a francia közvéleményt azokra a veszélyekre, amelyeket Párizs algériai politikája, s egyáltalán: az afrikai országban való francia jelenlét előidéz. Tavaly szeptember óta 56 külföldit gyilkoltak meg az afrikai országban, s közöttük a franciák képezik a legnagyobb csoportot - annak ellenére, hogy a párizsi vezetés az elmúlt hónapokban többször is Algéria elhagyására kérte azon állampolgárait, akiknek munkája „nem létfontosságú”, s hogy a merényletektől tartva három nagy hullámban (mindenszentekkor, karácsonykor és az idei nyári szünidő kezdetekor) valóban ezrek települtek haza az afrikai országból. A francia közösség amiatt vált az iszlám szélsőségesek első számú célpontjává, mert Párizs az elmúlt években gyökeresen módosított az algériai vezetéssel kapcsolatos politikáján. Míg Mitterrand államfő 1991 végén, a muzulmán híveket tömörítő Iszlám Üdvfront választási győzelmének megakadályozásakor helytelenítette az algériai hatóságok lépését, s a „demokratikus folyamathoz való gyors visszatérést” sürgette, addig a tavaly tavasszal hatalomra került jobboldali francia vezetés jelentős gazdasági támogatást (idén például 6 milliárd frankot) ad a lényegében puccsal hatalomrajutott rendszernek. Párizs abból indul ki, hogy az Iszlám algériai hata- lomrakerülése mindenképpen ellentétes lenne a francia érdekekkel, hiszen destabilizálná az egész Maghreb-térséget, újabb menekülthullámot indítana el Franciaország felé, s a jelentős algériai francia gazdasági érdekeltségeket is károsítaná. (Franciaország ugyanis Algéria első számú hitelezője, hatalmas befektetései vannak az afrikai országban, s egyben az ottani termékek legnagyobb vásárlójának számít.) Párizs azért nyúlt a gazdasági támogatás módszeréhez, s azért sürgeti az algériai kormányzatot a reformok továbbvitelére, mert úgy véli, hogy az Iszlám térhódítása a társadalom szegénységéből és a hatalmas munkanélküliségből fakad. Egyelőre azonban sem a gazdasági reformok, sem a francia vezetés által sürgetett nyitás nem hozott eredményt, s így - mint a Libération című tekintélyes francia lap írta - „kérdéses, hogy az algériai francia jelenlét mindenáron való fenntartása nem jelent-e rövidlátó politikát?” S. Tóth László Francia csendőrök tisztelegnek meggyilkolt három társuk és két konzulátusi dolgozó koporsója előtt az algériai repülőtéren MTI FOTÓ Jordániái munkások villanyoszlopot állítanak fel az új út mentén, amely a dél-jordániai városokat köti össze Izrael Vörös-tenger mentén fekvő városával, Eilattal. A háttérben izraeli és jordá- niai munkások utat építenek. Ez lesz az átkelőhely a turisták számára. MTI FOTÓ Az iker-Leonyid A lassú reformok híve A pápa Horvátországba látogat A pápa horvátországi útjának időpontját már rögzítették, a szarajevói látogatás bizonytalan, a belgrádi út pedig egyelőre biztosan elmarad - közölte Joaquin Navarro Valis, a Vatikán sajtóosztályának vezetője. II. János Pál szeptember 9-11. között látogat el Horvátországba, ezen belül Zágrábba - mondta a szóvivő. A hőn vágyott szarajevói út, amely szeptember 8-án lenne, egyelőre bizonytalan, megvalósulása a boszniai háborús helyzettől függ. Csak 2000 katona kellett volna Kétezer fős külföldi katonai alakulat bevetése Ruandában megakadályozhatta volna a vérengzések megkezdődését - vélekedett a Newsweek magazin számára adott interjújában az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezet főtitkára. A válság kezdetén egy gyors katonai beavatkozás a kórházak, a templomok és néhány körzet védelmével meggátolta volna az előre megtervezett, szervezett és módszeresen végrehajtott népirtást az afrikai országban. Rablás Több mint 540 millió jen készpénzt rabolt el két férfi pénteken, a Japán nyugati részében lévő Kobe kikötővárosban egy pénzszállító járműből. A rendőrség szerint ez volt a legnagyobb összeg, amit valaha is elraboltak egy pénzintézettől Japánban. A rablók a Fukutoku bank helyi kirendeltségének parkolójában támadtak rá a pénzszállító járműre, amelyből három alkalmazott éppen megkezdte a bankjegyeket tartalmazó fémkazetták kirakodását. Ausztria és Olaszország sok évtizedes viszály után rendezte az úgynevezett dél-tiroli paktummal az egykor a monarchiához tartozó területen élő németajkú kisebbség helyzetét - s ezt a modellt ma európaszerte mintának tekintik. Andreas Khol, az Osztrák Néppárt külpolitikai szóvivője, Alois Mock külügyminiszter közvetlen munkatársa a kérdés szakértője az MTI tudósítójának nyilatkozva elemezte a magyar gyakorlatban is hasznosítható tapasztalatokat. A paktum néhány vonatkozása jól alkalmazható a határon túl élő magyarságra is, például ami a nyelvhasználatot illeti. A monarchia széthullása óta Olaszországhoz tartozó Dél-Ti- rol németajkú lakossága anyanyelvi oktatásban részesül, németül beszélhet a hivatalokban. Ugyanígy, a paktum kétnyelvűséget ír elő a bíróságokon. Dél-Tirol számára Olaszország teljes autonómiát biztosít, a tar„Űgy tűnik, hogy már megint Leonyid Kravcsukot választottuk meg” - állapította meg a Ki- jevszkije Vedomosztyi című orosznyelvű lap minapi száma Leonyid Kucsmáról, Ukrajna nemrég beiktatott új elnökéről. Kucsmát a hatalom terhe a jelek szerint némi nézetmódosításra késztette, hiszen már nem emlegeti oly sokat azt a bizonyos ,jobb életet”, amit választási kampányában ígért az ukrajnai választóknak. A mérnökből lett politikust még az előző államfő, az Oroszországtól való eltávolodást szorgalmazó és az ukrán államiságot mindenáron védelmezni akaró Leonyid Kravcsuk emelte maga mellé miniszterelnöknek, ám 1993-ban távoznia kellett. Beiktatása óta viszont megfigyelők sok hasonlóságot vélnek felfedezni Kravcsuk és Kucsma között. Azt persze nem lehet állítani, hogy az új Leonyid elődje pontos mása, de ikertestvérének elmegy. Már ha kétpe- téjű ikrekről van szó. Mert Kravcsuk anyanyelve az ukrán, míg Kucsmáé az orosz. Kravcsuk pedig inkább úszni és sakkozni szeret, míg Kucsma hobbija a futás, a tenisz és a foci, de ezt most inkább ne boncolgassuk. Ami viszont mindenkinek feltűnt, az az, hogy már Kucsma elnök is többnyire ukránul beszél a nyilvánosság előtt, s szavai között egyre gyakrabban emlegeti az ukrán államiság megőrzését. A korábban az Oroszországgal való gazdasági szövetség megteremtését szorgalmazó Kucsma ma így fogalmaz: „Oroszországi kapcsolataink stratégiai fontosságúak, de nem szabad megengedni, hogy azok a többi országgal fenntartott viszony rovására menjenek.” Míg kampányában Kucsma az ukrajnai nukleáris fegyverek feladásának újragondolását helyezte kilátásba, most azt hangoztatja, hogy Ukrajnának teljesítenie kell leszerelési kötelezettségeit, mert ez szolgálja a nemzet biztonságának érdekeit. Az azonban továbbra is tény, hogy Kucsma erősen támogatja az országban élő oroszokat és a lassú- reformok híve maradt. Sokak szerint, ha Kucsma nem is tudja hamar megoldani Ukrajna gazdasági bajait, képes lesz megtalálni az egyensúlyt az ukrán nacionalisták és az oroszbarát tábor között. A nemzeti kisebbségek modellje Dél-Tirol tománynak, amelynek 450 ezer körüli lakosából több mint háromszázezer a németajkú, saját törvényhozása, helyi önkormányzata van. Tény azonban, hogy Dél-Tirol igen gazdag tartomány, Olaszországtól különleges anyagi támogatásban részesül - mondotta Andreas Khol, s hozzátette: nagy türelemmel és jó pszichológiai érzékkel sikerült mindezt a dél-tiroli ügyben elérni. A magyar-szlovák analóg helyzetre utalva megjegyezte: Ausztriának könnyebb helyzete volt, mint Magyarországnak, hiszen Olaszország erősebb és nagyobb nála. Nemcsak a szükséges kiemelt támogatást tudta könnyedén megadni, de emellett számára nem jelent presztízsveszteséget teljesíteni az osztrák elvárásokat Dél-Tirol ügyében. A magyaroknak nagyon kö- rültekintőeknek kell lenniök, nem kérhetnek olyat, amit Szlovákia nem tud teljesíteni. Mégis, sok tekintetben alkalmazható az osztrák módszer, ami sok évtizedes feszültség után alig két éve eredményre vezetett. Ennek központi eleme volt a kitartás és a következetesség. Ausztria világosan értésre adta, hogy az olasz-osztrák kapcsolatok csak akkor ren- dezhetőek és fűzhetőek szorosabbra, ha a dél-tiroli kérdésben sikerül megegyezni. Andreas Khol véleménye szerint mindent meg kell tenni a feszültségek oldásáért. Ha ezt szerződésbe foglalt kötelezettségvállalások, garanciák segítik elő, akkor ez a helyes megoldás. Diplomáciára, sok pszichológiára van szükség - s igen ártalmas a túl hangos politizálás. A kérdésre, miként befolyásolja az új olasz kormány a dél-tiroli helyzetet, Andreas Khol elmondta: az aggodalmakat eddig semmi nem igazolta. Kétségtelen, hogy a dél-tiroliak , tartanak a Berlusconi kormánytól, s egyes szélsőséges politikai megnyilvánulásokból veszélyes fejleményeket gyanítanak, amelyekről azonnal értesítik a paktum felett védnökséget vállaló Ausztriát. Ezek szerencsére csak aggályok - mondotta Khol, aki azt is megjegyezte, hogy Ausztria megbízhatóan képviseli a dél-tiroliak érdekeit, s e szerepét Rómában és Bo- zenben éppúgy tiszteletben tartják, mint a bécsi koalíció parlamenti ellenzéke. Szászi Júlia Ex-Jugoszlávia Van, ami még menthető? Az „Europa Nostra” című folyóirat félelmetes cikket közölt arról, hogy a néhai Jugoszláviában a nemzetközi közösség által mélységesen elítélt „etnikai tisztogatás” velejárója a „kulturális tisztogatás” is. Az egykori Jugoszlávia páratlanul gazdag kulturális örökséggel rendelkezett, amire számos európai civilizáció és három nagy vallás (katolikus, ortodox és mohamedán) nyomta rá a bélyegét. A kulturális együttélés évszázadaira tett pontot az ország különböző részein a nacionalista és önkényuralmi vezetőknek az a törekvése, hogy erőszakos eszközökkel „etnikailag tiszta” mini-államokat teremtenek. A nemzetközi közvéleményt Dubrovnik városának bombázása és a plitvicai tavakat körülölelő nemzeti park (mindkettő az UNESCO világörökségének része) döbbentette rá a közelgő kulturális katasztrófára. A pusztulások listáját csakhamar tovább gyarapította a vegyes hor- vát-szerb lakosságú Vukovar, valamint a mohamedán-otto- mán múlttal rendelkező Szarajevó és Mosztar rommá válása. A tévénézők százmilliói figyelték döbbenten a híres mosztari hídnak, a város egysége jelképének módszeres pusztítását. Számos nemzetközi szervezet, így az UNESCO és az Európa Tanács élesen elítélte és az emberiség ellen elkövetett bűntetteknek minősítette ezt a rombolást. A felelősök előbb-utóbb a Hágai Nemzetközi Bíróság elé kerülnek és ott kell majd felel- niök a néhai Jugoszlávia területén elkövetett bűnökért. Az Európa Tanács addig is széleskörű programot indított azzal a céllal, hogy a helyi hatóságok és intézmények, valamint a nemzetközi szakértők bevonásával felméije a tényleges károkat. A Tanács ugyanakkor felhívással fordult nemzetközi és nemzeti kormányközi és nem kormányközi szervezetekhez is, amelyek a kulturális örökség őrzésére hivatottak, hogy koordinálják a tevékenységüket. Máris szép számmal akadnak olyan szervezetek, amelyek a cselekvő szolidaritás jegyében szakértőket küldenek, pénzügyi segítséget nyújtanak, testvérvárosi támogatást adnak a lerombolt településeknek. A segélynyújtók közé tartozik a többi között a Soros-alapítvány (Szarajevó), a Bosznia-Hercegovi- nai Örökséget Védő Angol Társaság (London), a Humanitárius Segélynyújtás és Dubrovnik Védelme Francia Bizottsága. Ex-Jugoszlávia örökségének legalább részleges újjáélesztése óriási és sokoldalú külföldi segítséget igényel. Ez. Európa számára is létfontosságú, hisz az egész kontinens szegényebb lenne e csodás értékek nélkül. Makai György Egy cigányasszony kisbabájával a náci koncentrációs táborban Auschwitzban, a krematórium kéménye mellett. Sinti és roma cigányok százai jöttek itt össze augusztus 3-án, az ötvenedik évfordulón, hogy népük meggyilkolt ezreire emlékezzenek.
