Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-07 / 185. szám

1994. július 7., csütörtök Városaink üj Dunántúli napló 7 Ököráldozat Jövőjükért aggódva az embe­rek hajdan megpróbálták jobb kedvre hangolni, ügyüknek megnyerni az isteneket, ezért vittek nekik áldozatokat. Felje­gyezték, hogy például Püthago- rasz, amikor egy jelentős téte­lére „rájött”, hálából száz ökröt áldozott. Ahogy erről Ludwig Böme megjegyezte: Azóta resz­ketnek az ökrök, ha jelentős fel­fedezésnek örvendhet a világ. Csak hát sok kókler visszaélt már ezzel a szellemességgel is. Egyébként az a hír járja, hogy az ököráldozat hagyomá­nyát élesztgették múlt csütörtö­kön este Ofaluban. Na persze csak gasztronómiai jelleggel. Mivel azóta sincs tudomásunk arról, hogy - a magyarországi és a gall konyha ökörsütési re­ceptjének közös ősi eredetét le­számítva - e csodaszép község­ben bármiféle felfedezésre ju­tottak, feltehető: csak az „áldo­zóoltár” volt itt, az esemény va­lahol másutt történt. Például Pécsett, ahol sok minden volt az elmúlt napokban. Mindenek­előtt a fantasztikusan jó hangu­latúra Játék határok nélkül ve­télkedő Potemkin-skanzen módra: „hű de éjjel-nappal nyüzsgő mediterrán turistapa­radicsom ez a város” - amíg rajta van a tévékamerák szeme. Lehet, hogy Európa most fe­dezte fel Pécset, de bizonyosság ebben csak később lehet. Az ökörsütéses hálaadás apropójának gyanúsabb, hogy az önkormányzat és két nagy francia közművállalat - biztos, hogy nem a homousion vagy homoiusion problematikája fo­rog fenn? - felfedezte egymást, s ebben meg is állapodtak már. Ez valóban megér egy ökör­sütést diplomáciai körítéssel. Hiszen jó ez az üzlet a két fran­cia cégnek - különben miért vágnának bele? Jó üzlet az ön- kormányzatnak - különben mi­ért fogadták volna el (esetleg alulértékelt tulajdon alapján is)? S jó lesz a pécsi polgároknak is - hiszen mindkét fél ezt ígéri. Sőt: a hangsúlyosan kiemelt pa­raméterek is, amelyek mellett labdába sem rúghattak más al­ternatívák. Igazából ilyen za­varó tényezők nem is lehettek. Maradtak ugyan még elvar­ratlan szálak, de lesz 25 év a matéria eltisztázására. S talán előbb is eljutunk abba az álla­potba, amiről Madame de Stael 200 éve írta: „Ha mindent meg­értünk, az igen elnézővé teszi az embert”. Bizonyára az én hi­bám, hogy egyelőre nem igen látom, mit kellene elnéznem, s mit néztek el mások? Végül is az nem pécsi sajá­tosság, hanem általános gazda­sági tehetetlenségünk nagy - s mily kényelmes! - felfedezése, hogy a meg sem kísérelt saját erőfeszítés helyett könnyebb külföldire bízni az egészet. Olyan univerzálisnak hitt gyógymód ez, amilyen a kö­zépkorban a purgálás és az ér­vágás volt. Ám bármennyire is praktikus, hálaáldozatként nem ér meg egy ökröt. Igaz, most sem az önkormányzat forgatta a nyársat. S lehet, hogy valami­kori utóda majd szintén dísz­vendéggel képviselteti magát a mostani aggódók ököráldoza­tán, amivel a külhoni közmű­üzemeltető istenek kegyeit pró­bálják elnyerni. Dunai Imre Autóbusz-beszerzési program Tíz szóló, plusz öt csuklós hitelből és az alaptőke emelésével A pécsi autóbuszok ma már egyetlen nap alatt majd 8 ezer­rel több kilométert teljesítenek, mint hajdan, a rendszeres busz- közlekedés 1926-os beindítása­kor egy év alatt futottak az első - akkor még Renault gyártmá­nyú járművek. Az 1993 áprilisával megala­kult Pécsi Tömegközlekedési Rt-nek jelenleg 165 autóbusza van. A tavaly beszerzett - s im­már az EUROl szabványnak megfelelő, környezetkímélő motorral felszerelt - 14 busszal együtt is ez év első felében a társaság járműparkjának átlagé­letkora még mindig meghaladja a 9 évet. A végletek szerint: vannak az autóbuszok között olyanok, amelyek alig néhány hónapja futnak az utakon, de van 19 olyan is, amely már lega­lább 14 éves! Beszédes adat az is, hogy a legnépesebb korosz­tály - közel 21 százalékos aránnyal és 34 járművel - a 10 és 12 év közöttieké. A város közgyűlése még má­jus közepén úgy határozott, hogy 30 millió forint kamat­mentes kölcsön juttatásával se­gíti a PT Rt. idei buszbeszerzé­sét, amelynek tervében 10 szóló és 5 csuklós jármű vásárlása szerepel. (Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy egy szóló Ikarusz busz ára idén 11,5, a csuklósé pedig 19 millió forint. Két éve még csak 8, 1987-pedig 2,6 millió forint volt a csuklós!) Eredetileg ezt a PT Rt. öne­rőből és nagyobb részt kor­mánygaranciával biztosított kölcsönből valósította volna meg. Ettől a pályázattól azon­ban formai okok miatt elesett a cég, viszont hasonló, sőt némi­képp kedvezőbb feltételekkel, ám egyben az önkormányzat készfizető kezességével és a hi­tel kamatainak, valamint a keze­lési költségeinek átvállalásával mégis megoldhatóvá vált a köl­csön. Ennek megfelelően mó­dosították a közgyűlési határo­zatot. A másik részvénytulajdo­nos, a PANNON VOLÁN Rt. egyetértésével a közgyűlés a korábban meghatározott 30 mil­lió forinttal a társaság alaptőké­jét emeli meg. Ugyanakkor készfizető kezes lesz a 132,4 millió forint összegű, öt éves fu­tamidejű hitel felvételéhez. Egyben átvállalja annak össze­sen közel 99 millió forintra ter­jedő kamatterheit. A buszbe­szerzési programhoz a PT. Rt. 50 millió forint saját erővel és évi 26,48 millió forint tőketör­lesztéssel járul hozzá. D. I. Műemlék ház kézilabdás felújítása Az önkormányzat közgyűlése PMSC női kézilabda szakosztá­lyának kérésére 10 évre bérletbe adja a Szabadság út 34. szám alatti, életveszély miatt üresen álló lakóházat. A műemléki épü­let szakhatósági előírások szerinti helyreállítását a sportszakosz­tály köteles elvégezni. A megújult ház lakásaiban a szakosztály vidéki, illetve arra rászoruló sportolóit kívánja elhelyezni. Városkép-album Elkészült az útburkolat ká­tyúzása, profiljavítása, illetve bitumenemulziós felületi bevo­nása a Diósi.az Álmos, a Táltos, a Remény, a Ságvári, a Csaba, a Gyula, a Huba, a Géza, Sport, a Kálvária és Czinderi, az Akác és az Illyés Gyula utcában, va­lamint a Siklósi úton és a Vá- radi Antal utca Rákóczi úti tor­kolatánál. Kátyúzási munkák kezdődtek a Palahegyi úton, a Deák Ferenc, a Basamalom, a Kakukk és a Fátyol utcában, út­felület-kezelés a Postavölgyi és a Nagypostavölgyi, illetve az Árnyas úton. Köztisztasági munkák Pécs belvárosában a Mária utcában a Nemzetközi Angol Központ reprezentatív épületében széleskörű szolgáltatások csábítják az érdeklődőket. Működik itt információs központ, angol nyelvű könyvtár, nyelvkurzus, kávéház stb. Feltehetően a jövő hónaptól egy új étterem is megnyitja kapuit. Az intézmény külső-belső felújítása is befejeződött. A szép formák a Baumax Kft. munkáját dicsérik. Müller Andrea A Városgondnokság rendkí­vüli takarítást végeztetett június végén a Tettyén, illetve július elején a Pécsi EXPO körüli te­rületeken, valamint 33 új sze­metesedényt helyeztetett ki Megyerváros parkjaiba. Már az Ha én rendőr lennék... Csak kiállnék a Konzum elé és - kaszálnék. Egy-kettőre össze­szednék egy hónapra való bün­tetéspénzt. Többször szóvá tet­tem, hogy ha itt, a város közle­kedési központjában ily nyil­vánvalóan semmibe lehet venni KRESZ-előírásokat, akkor mit lehet várni másutt. Semmit! Az eredményt - sajnos! - ismerjük. Ott van a Hal-térnél a hatalmas tábla, ami arra figyelmeztet, hogy itt át kell sorolni a belső sávba. Csak az nincs kiírva, hogy azért, mert innen autó­busz-megálló kezdődik, ahová nem ritkán két, néha három csuklós jármű is befut, kell hát nekik a szabad hely. Ezzel szemben a Hal téri táblát - mintha nem is lenne - nem ve­szik figyelembe, beszaladnak a szép hosszú és üres sávba, meg­előzvén 10-15-20, a piros előtt szabályosan várakozó járművet, majd amikor jön a zöld, szem­rebbenés nélkül elébük vágnak, s azok a „ma nekem, holnap ne­ked” elv alapján általában előnyt is adnak nekik. Aztán az sem ritka, amikor a rendetlen­kedő miatt a busz közé ékelődik be. És sajnos az is mindennapos gyakorlat, hogy a saroknál - a kötelező haladási irányra utasító táblát semmibe véve - jobbra fordul egy-egy autó. Szóval le­hetne itt kaszálni... .. ^ Üzletek épülnek. Azt hi­szem, most üt vissza az elmúlt évtizedek sajátos üzletépítési politikája. Tudjuk, hogy jó­szándékban nem volt hiány: bi­zonyos normák szerint állapítot­ták meg, hogy egy lakóterületen a tervezett számú lakosságnak miből és milyen alapterületű üz­lethálózatra van szüksége. Ez az előírás pedig konkurenciát egyáltalán nem feltételezett. A Utcáról-utcára új helyét is kinőtte a PNV ? Az idei PNV a Nevelesi Központból való kinövés jeleit mutatta rendszer az üzletépítésben feje­ződött ki, amit aztán a panel is befolyásolt, legalábbis az a né­zet, miszerint ez a szerkezet ne­hezen egyeztethető össze az üz­lettelepítéssel. Hogy mégis? A Petőfi és a Nagy Jenő utca sarki épületegyüttes földszintjén vé­gig üzletek vannak. No és a pé­csi paneles építés alkonyán a Rózsadombon több épület fo­gadószintjét üzletek elhelyezé­sére tettek alkalmassá. Egyéb­ként külön üzletházak épültek akár önállóan, akár épületekhez kapcsolódóan. Ezek most a szemünk láttára osztódnak, ala­kulnak át, miközben az említett „visszaütés” jegyében meg­számlálhatatlanul sok apró üzlet születik lakásokból, s ezek a kényelmetlen kis üzletek nem is a előnyös helyen vannak, hiszen létüket a tulajdon határozza meg: boltot csak ott lehet nyitni, ahol a leendő boltos lakástulaj­donnal rendelkezik. Tudnak-e ezek a kicsi boltok vetélytársak lenni, közülük mennyien élik túl a konkurenciaharc kegyet­lenségét, s jutnak el az örömteli bővítéshez, az önálló, igazi üz­let építéséhez? Az idő tudja a választ. Vásárban. Sok-sok éve va­gyok szorgalmas vásárlátogató, de mintha az idei lett volna az első, amikor nem csak a nevé­ben volt - először! - PNV (Pé­csi Nemzetközi Vásár), de érző­dött is a nemzetköziség légköre. Ezt pedig jó kezdetnek tarthat­juk. Két észrevételt viszont ér­demes tenni. Az egyik országos jellegű lehetne. Van talán elfo­gadható magyarázata, hogy ily rohanvást rendezik az egyre szaporodó vidéki vásárokat - nemrég még annak örülhettünk: milyen jó, hogy Pécs és Szeged váltakozó években nyit vásár­kapukat -, de vajon jó-e az, hogy az egyik éppen zár, a má­Fotó: Hári C. Péter sík meg rögtön nyit. így valami vásárfolyam rohan végig az or­szágon, lélegzetvételnyi időt sem hagyva a kiállítóknak, és talán a sajátosságok kialakulá­sához sem jut elegendő idő, ami pedig esetleg a vásárrégiók közti „látogatócserét” befolyá­solja. A másik észrevétel helyi jellegű. Az idei PNV félreérthe­tetlenül mutatta a Nevelési Központból való kinövés jeleit. Idén először már igénybe kellett venni az oktatási épületek eme­leti tantermeit is (visszatértek a „régi szép” Köztársaság téri idők?), kellett egy külön nagy kiállítósátrat építeni, a kiállítási szabad terület átcsapott a főépü­let és a kollégium közti terü­letre. Persze valamelyest növel­hető még a szabadterület, de túlzásba sokáig nem vihető, a belsőtéri kiállítás lehetőségei pedig - láttuk - kimerültek. Hogyan tovább, PNV? ... Hársfai István Közgyűlési vakáció Megkezdte éves rendes nyári szabadságát az önkormányzat közgyűlése. Az augusztus vé­géig tartó nyári szünet idejére a folyamatos testületi munka ér­dekében - utólagos beszámo­lással - a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságra ruházta át a közgyűlés azon ügyekben való érdemi döntés meghozata­lát, amelyek elhúzódása a város működőképességét veszélyezte­tik, illetve sérelmet okoznak. A felhatalmazás nem terjed ki a törvény, valamint a szervezeti és működési szabályzat szerint át nem ruházható hatáskörökre. Értékvédelem Csak dicsérni lehet az ön- kormányzatot, hogy az anyagi megfontolásokon fe­lülemelkedve vállalta a szakhatósági feltételeket és ezzel tulajdonába igényelte a város műemléki épületeit. Más kérdés, hogy lesz-e ele­gendő pénz a gondos tulaj­donos szerepéhez. S ha nem, az előírtakon kívül vajon mi­lyen szempontok szerint rangsorolják a felújításokat? Mindenesetre a tulajdonba vétel önmagában is az érté­kek védelmét szolgálja. A szabályozás síkján is nagyot léphetett volna előre a köz­gyűlés, ha legutóbb elfogadta volna az építészeti értékek védelméről szóló rende­let-tervezetet. Ez azonban a nyári szünet utánra tolódott. Akkorra - bár kevés a re­mény - talán válasz is kerül dr. Rajczy Péter képviselő felvetésére, hogy vajon mi lett a sorsa jó néhány értékes ingóságnak? Hol vannak a közgyűlési terem és a pol­gármesteri iroda pótolhatat­lan berendezési tárgyai, hova tűntek a hajdani polgármes­tereket megörökítő festmé­nyek?. Dr. Vargha Dezső Útjavítások

Next

/
Oldalképek
Tartalom