Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-07 / 185. szám
6 új Dunántúli napló Külföld 1994. július 7., csütörtök ' Előrelépés vagy pótcselekvés? Különös diplomáciai megoldásra szolgáltat példát a Varsóban csütörtökön rendezendő, a maga nemében rendhagyónak ígérkező értekezlet. A házigazdák ugyanis a lengyel vezetők, a meghívó azonban hivatalosan az amerikai külügyminiszter. Az idén immár harmadik európai kőrútjára induló Clinton elnök kíséretében lévő Christophertől indult ki a kezdeményezés, hogy a (a Hetek nápolyi csúcstalálkozóját, illetve a németországi vizitet megelőző) varsói megálló során Kelet- és Közép-Európa képviseletében összesen tíz állam - köztük hazánk - külügyminiszterei vitassák meg térségünk helyzetét, gondjait, kilátásait. Sablonos napirend? Ha az előzetes tervezetet vizsgáljuk, abban valóban nincs újdonság: a békepartnerség programjának áttekintése, a NATO-hoz fűződő viszony, s persze a résztvevők egymás közti kapcsolatainak, együttműködésének elemzése. Ám ha belegondolunk, milyen neuralgikus térségnek számít földrészünk keleti fele akkor világos, hogy a Washingtonhoz vagy az atlanti szervezethez fűződő kötelékek, a biztonságpolitikai elképzelések, a sokszor emlegetett biztonsági garanciák ügye nem pusztán európai, hanem világpolitikai jelentőségű. Átgondoltabb kelet-európai politika? Tudatosabb támogatás? Sok megfigyelő reméli, hogy a Clinton-vizit és a varsói találkozó előrelépést hoz a Fehér Ház által eddig meglehetősen elhanyagolt kapcsolatrendszerben. Sokan persze óvnak az illúzióktól, s attól tartanak, hogy az amerikai meghívás voltaképp "pótcselekvés", olyan gesztus, ami a térségben követendő, hosszú távú politika hiányát palástolja. Most majd elválik. Kormánytagok jövedelme Néhány nappal az új japán kormány megalakulása után közzétették a kormánytagok jövedelméről szóló listát. A kötelező bevallás alapján elkészített lista élén Kono Johei, a konzervatív (Liberális Demokrata Párt) párt elnöke, a kormány miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere áll. Kono mintegy 6,5 millió dolláros jövedelemre tett szert a múlt évben. A második helyen a 21 tagú kabinet szociáldemokrata párti főtitkára, Igarasi Kodzo áll 3,8 millió dolláros jövedelemmel. Van-e kiút az alagútból? Tovább tart az orosz gazdaság mélyrepülése Riasztó adatokat hozott nyilvánosságra az illetékes moszkvai hivatal: az ipari termelés az első negyedévben közel 25 százalékkal csökkent, s a kilátások az év hátralévő időszakára sem rózsásak. A Szovjetunió felbomlásával ezrével álltak le a nagy iparvállalatok. Ezek egy része hadiipari gyár. A termeléskiesés egyharmada a hiányzó nyersanyagokra és beszállítókra vezethető vissza. Döntően azonban a kereslet hiánya és a fizetésképtelenség vezetett az orosz gazdaság mélyrepüléséhez. Egyedül a külkereskedelem eredményei mutatnak némi pozitívumot. A kivitel erőteljes növekedése és az import visszaszorulása következtében a külkereskedelmi többlet az első negyedévben 5,2 milliárd dollárra rúgott. Ebben nagy szerepe van a behozatalra kivetett adónak, ami a belföldi áruk (főként az autók, az égetett szesz, a ruházati cikkek) védelmét hivatott szolgálni. Noha a hatalmas ország szűkében van a tápláléknak,mégis korlátozzák az élelmiszer ipari importot is, orosz árut pedig alig látni, azt is csak csillagászati pénzekért. Tervek szerint nyárra enyhítenek a behozatali vámokon, ám kérdéses: miként alakul a kereslet? Vannak cégek, ahol már negyedik hónapja nem fizetnek bért, ami szintén korlátozza a forgalmat. A csökkenő bérkiáramlással is összefügghet, hogy az árindex emelkedése az októberi 19 százalékhoz képest márciusban 9 százalékra mérséklődött. Gazdasági szakértők szerint aggodalomra ad okot, hogy a kiviteli többlet kizárólag nyersanyagok (kőolaj, gáz, nikkel és alumínium) eladásából származik, az ipari vagy mezőgazda- sági termékek értékesítése továbbra is akadozik. Nem sok jóval kecsegtet az a jelenség sem, hogy a szerkezeti átalakításhoz szükséges külföldi gépek, felszerelések megvásárlására apadnak a pénzügyi erőforrások. Az első negyedévben az előző negyedévnél tíz százalékkal kevesebbet fordítottak ilyen jellegű beruházásokra. Ha az előrejelzéseknek megfelelően az elkövetkező hetekben a csődbe jutott üzemeket végleg bezárják, a munkanélküliség ijesztő méreteket ölthet. A szakértők a legriasztóbbnak azt tartják hogy a legújabb adatok csak megerősítették: ez idő szerint még látni sem lehet a kiutat az orosz gazdasági válság alagútjából. Toronyi Attila Francois Mitterrand, francia elnököt szívélyesen üdvözölte dél-afrikai partnere Nelson Mandela, július 4-én Fokvárosban, történelminek minősített látogatása során. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget a világ leghatékonyabb hírszerző szervezeteként tartják számon. Egyszersmind azonban ez az a szervezet, melynek hatékonyságát a leggyakrabban kérdőjelezik meg. A sikereknek és a leleplezéseknek egyaránt hosszú története van. Utóbbiak számát a múlt héten újabbakkal gyarapította a U.S. News and World Report című hetilap, kiszivárogtatván, hogy 1988 óta nem kevesebb, mint harminc iráni CIA-ügynök bukott le, s ezeket kivégezték, vagy eltették láb alól anélkül, hogy az amerikaiak bármit tehettek volna értük, vagy a világ tudomást szerzett volna sorsukról. Tehetetlennek mutatkozik az ügynökség Szad- dam Husszein elleni háborújában is, s számos olyan információ megszerzésében, amelyekre pedig az amerikai kormánynak nagy szüksége lenne. Nem tudott kielégítő adatokat szolgáltatni Eszak-Korea állítólagos nukleáris fegyverkezéséről sem. A U. S. News - elismerve, hogy a CIA végül is felülkerekedett a KGB-vel folytatott több évtizedes vetélkedésében A CIA gyengéi felsorolja az ügynökség néhány gyenge pontját. Első helyen említi, hogy a műintézet elemzői rendre kihasználatlanul hagyják az ellenséges ügynökök átállásából származó lehetőségeket, amennyiben hibásan kezelik ezeket a személyeket. A CIA bizalmatlan, a dezertőröket ellenségként kezeli, s ezzel elriasztja. Egy volt szovjet kém ilyen „félrekezelése” miatt ma- .radt el az orosz elnök keze ügyében lévő „fekete táska” titkainak felderítése. Arról az aktatáskáról van szó, mely a szovjet illetve orosz nukleáris rakéták indításához szükséges iratokat és műszereket tartalmazza. Típushibája a CIA operatív igazgatóságának, hogy túlságosan hosszú ideig „kotlik az információkon”. A moszkvai amerikai nagykövetség épületében elhelyezett orosz felderítő eszközökről szerzett CIA értesülések például a mai napig nem jutottak el az érintettekhez: a külügyminisztériumhoz és Moszkvában dolgozó diplomatáihoz. Rengeteg a CIA-jelenté- sekben a valótlan elem, a dezinformáció - állítja a hetilap. Az ügynökség bonni állomásának egyik munkatársát hozza fel példaként, aki éveken át nem létező ügynökök hamisított jelentéseit küldözgette a Langley főhadiszállásnak, hogy bizonyítsa rátermettségét. Rengeteg bajt okoznak a kettős ügynökök, akikről persze sokszor kiderül: valójában csak egy urat szolgálnak, s az rendszerint nem az amerikai hírszerzés. A CIA kubai emberei szinte egytől-egyig Castro ügynökeiként szerveztet- ték be magukat. Amikor 1990-ben egy CIA különítmény Berlinbe utazott, hogy átvizsgálja a Stasi ügynöklistáját, az amerikaiak döbbenten vették észre, hogy az általuk beszervezett kelet-németek túlnyomó része a Stasi tudtával hagyta magát beszervezni. Végül az amerikai hírszerzés sokszor megengedhetetlen arányokban téved. A már említett berlini látogatás alkalmával derült ki például, hogy a volt kelet-német titkosz- szolgálat a világ egyik legnagyobb ügynöki hálózatát mozgatta: 200 ezer embere volt. Előzőleg az amerikaiak 25 ezer ügynökről tudtak. Első helyen a gazdaság A gazdasági együttműködés kérdései minden mást háttérbe szorítanak a 65 éves kínai kormányfő, Li Peng egyhetes németországi látogatásán, az emberijogi kérdéseket is. Ezeket, a nyugati típusú, az individuális emberi jogokra hangsúlyt helyező megközelítés számonkérését, a német fél főleg csak kötelességtudatból veti fel. Li Peng, a néhai kínai kormányfő, Csou En-laj nevelt fia, vasárnap érkezett Ausztriából népes küldöttség élén Németországba. Hétfőn a két kormány szerződésekben rögzítette, hogy Kína és Németország bővíti együttműködését, egyebek között a kínai infrastruktúra fejlesztésében, valamint a szakmai képzésben. A „Hetek” Gázon István, az MTI tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok nemzeti érdekeit szolgálja egy katonailag erősebb, gazdaságilag integrált Európa - jelentette ki Bili Clinton amerikai elnök az olasz II Messaggero című napilapnak - és egyidejűleg más európai újságoknak - adott interjújában. A beszélgetés során az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy az európai egység megteremtésének folyamatáról maguknak az európaiaknak kell dönteniük. Az amerikai elnök véleménye szerint Németországnak különleges szerepe és felelőssége van Európa szívében. „Németország nem menekülhet el a vezető szerepe elől, a világ harmadik gazdasági nagyhatalma. Egyszerűen nincs más választása. Azt kell megérteni, hogy miként fognak fejlődni az új kapcsolatok az európai országok között, s ez a feladat az európaiakra vár” - hangsúlyozta az amerikai elnök. A hét legfejlettebb ipari állam, a G-7 csoport csúcsértekezletét a hét második felében tartják Nápolyban. A találkozón a gazdasági témák között mindenképpen szóba kerül a dollár gyengélkedése, amivel kapcsolatban az amerikai elnök sietett leszögezni, hogy az Egyesült Államoknak nincs szándékában a gyenge dollárra építeni gazdasága fellendítését. „Nem hisszük, hogy egy országnak akkor kellene leértékelnie valutáját, amikor gazdasága élénkülést mutat” - mondta Clinton, aki szerint a pénzpiacok hosszú távon igazodni fognak a gazdasági realitásokhoz. Az amerikai gazdaság jelenlegi valósága pedig az, hogy az Egyesült Államok jelentősen visszafogta közkiadásait, a „Hetek” hazai össztermékének 40 százalékát teszi ki az amerikai. A G-7 csoport ösz- szességének gazdasági növekedéséből az Egyesült Államok 75 százalékkal részesedik és a csoporton belül az új munkahelyek számának növekedése szinte teljes egészében Amerikának köszönhető - hangsúlyozta az amerikai elnök. Clinton a nápolyi csúcs előtt felkeresi Varsót és Rigát. Az olasz újságíró ezzel kapcsolatos kérdésére azt hangsúlyozta, hogy nagyon biztatónak tartja Borisz Jelcin orosz elnök politikáját a balti államokkal kapcsolatban, s úgy hiszi, hogy az orosz álláspont a közép- és kelet-európai államokkal szemben pozitívabb, mint hat hónappal ezelőtt volt. Walesa: „A Nyugat az oly naiv!” Elfogták a láthatatlan gyilkost (3.) Mi okozhatja a hajók, repülőgépek víz alá kerülését? Fóris György, az MTI tudósítója jelenti: A Nyugatot csak az az egy érdekelte, hogy szétromboltuk a kommunizmust meg a Szovjetuniót, és megszűnt a közvetlen fenyegetés, de az új helyzetre már semmilyen döntési alternatívával nem rendelkezett - állapította meg Lech Walesa lengyel elnök az Newsweek magazinnak nyilatkozva. Walesa mindenekelőtt rámutatott: a jelen helyzetben a Nyugatnak igenis fel kellene karolnia a legelőrehaladottabb országokat az egykori kommunista államok közül, és arra kellene törekednie, hogy ezen országok integrálásával csökkentsék a bizonytalansági zónát Európában. A továbbiakban, a beszélgetés során a lengyel államfő éppen a Nyugat lassúságával magyarázta, hogy a korábbi kommunisták feljövőben vannak a kelet-európai választásokon. „Ha hallgattak volna ránk, most nem lennének ezek a választási eredmények” - jegyezte meg Walesa, aki szerint a Nyugat „híján van a képzelőerőnek”. „A Nyugatért aggódunk, nem is magunkért. Mert a Nyugat oly naiv!”. Arra a kérdésre, elkép- zelhető-e „második Jalta” Oroszország és a NATO között, a lengyel elnök válaszul kifejtette: „második Jalta” lehetetlen, de az igenis elképzelhető, hogy „az oroszok megpróbálják fékezni előrehaladásunkat”. Nem fogunk behódolni Oroszország előtt, „minden lehetséges módon küzdeni fogunk” ez ellen. Milyen okok következtében süllyedhetnek el a hajók, zuhanhatnak le a repülőgépek feltételezve, hogy az eltűnések legtermészetesebb okaként a víz alá kerülés jöhet szóba. Robbanás a hajón vagy a repülőgépen? Hajó és repülőgép gyors eltűnésekor ez reális ok lehet, de mindkét esetben a tenger felszínén roncsok, vagy legalábbis olajfoltok maradnak vissza. Mivel roncsok és olajfoltok fellelését egyetlen hírforrás sem említi, a robbanást mint katasztrófa lehetőséget az esetek túlnyomó többségében ki kell zárni. Mechanikai sérülés következtében elsüllyed a hajó, üzemzavar miatt lezuhan a repülőgép? Voltak olyan hajók, amelyek külsérelmi nyomok nélkül átélték a katasztrófahelyzetet. Minden valószínűség szerint a hajószerencsétlenségek jelentős részét nem mechanikai roncsolóhatás váltotta ki. Néhány esetben a repülőgépek közölni tudták a balesetet megelőző rendellenességeket (az iránytű ösz- sze-vissza jelez stb.), de magára a készülő katasztrófa okára vonatkozó tájékoztatást nem tudtak adni. Mechanikai sérülést egyetlen esetben sem jeleztek. Az azonban teljesen nyilvánvaló, hogyha a repülőgépet mechanikai sérülés nem éri, csak úgy kerülhet a tengerbe, ha sebessége egy határérték alá csökken, vagy a sebességének iránya kedvezőtlenül alakul. A hajó elsüllyedését a víz sűrűségének nagymértékű csökkenése is okozhatja? Ha a vízből nagy tömegben gázok áramolnak ki, akkor lecsökken a víz felszíni rétegének sűrűsége, és a hajó - mivel a sűrűsége változatlan - mélyebbre merül a kisebb sűrűségű közegben. így víz alá kerülhet. Tapasztalati tény ugyan nem támasztja alá, hogy a tenger felszínén át valaha is nagy meny- nyiségű gáz távozott volna, ez azonban nem zárja ki egyértelműen a gázkiáramlás lehetőségét, esetleg csupán az óceánokról szerzett eddigi ismereteink hiányosságára utal. A repülőgép minden hajtóművének egyidejű leállását az is okozhatja, ha a levegő oxigén- tartalma olyan mértékben csökken, hogy a hajtóművek üzemét lehetővé tevő gyors égés nem tud folytatódni? Nem támasztja alá tapasztalati tény, hogy ilyen ok következtében valaha is repülőgép zuhant volna le. Pontosabban fogalmazva: ilyen ok következtében esetleg történhetett már baleset, de hogy ennek oxigénhiány volt az oka, erről nincs tudomásunk. Elvileg tehát az óceán feletti repüléskor oxigénhiány a repülőgépek hajtóműveinek leállását és ezzel katasztrófájukat is okozhatja. Hogyan változhat meg a tenger felszínén levő levegő összetétele olyan nagy mértékben, hogy a repülőgépek hajtóművei leálljanak? A legvalószínűbben úgy, ha a tengervízből nagy tömegben gázok lépnek ki, és a tenger felszínén, viszonylag nagy magasságig módosítják a levegő ösz- szetételét, csökkentik annak oxigéntartalmát.