Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-06 / 184. szám

10 aj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1994. július 6., szerda Lépéskényszer a közoktatásban Baranyai (pécsi) kezdeményezés az MDF megújítására Erőteljes politikai nyitás Az MDF Baranya megyei Választmánya higgadtan vette tudomásul a választási eredmé­nyeket. Szilárd meggyőződé­sünk, hogy a rendkívül kedve­zőtlen külső feltételek ellenére az MDF politikai vezetésének időszakában Magyarország je­lentős eredményeket ért el a po­litikai demokrácia és a piacgaz­daság intézményrendszerének és jogrendszerének kialakításá­ban, a huszadik század során felhalmozott kedvezőtlen törté­nelmi örökségünk terhének enyhítésében. A térség országai közül csak Magyarországon, az MDF vezette kormánykoalíció indította , el a rendszerváltást a gazdasági korszerűség és a tár­sadalmi igazságosság köve­telményeit ötvöző szociális piacgazdaság keretében. Tud­juk hogy a rendszerváltás, a megújhodás mindig súlyos tár­sadalmi áldozatokat követel. A választások eredményei azt mu­tatták, hogy az ország lakossá­A számok tükrében Elkészültek az első gyors-sta­tisztikák a most megalakult új parlamentről: a. képviselők plé­numának összetételéről és a T. Ház már létrejött szervezeteiről, íme, néhány érdekesség a kimu­tatásokból: A képviselők száma 386, eb­ből 131-en az előző ciklusban is képviselők voltak, tehát 255 új honatya foglal helyet a padso­rokban. A minisztériumok száma eggyel, a miniszterek száma hattal csökkent, mert csak egy tárcanélküli miniszter maradt. A képviselők nemek szerinti megoszlása: 42 nő és 344 férfi. A legidősebb képviselő Varga László (KDNP) 84 éves, a legfiatalabb Botka László (MSZP) 21 éves. A képviselői padsorokban négy házaspár ül: dr. Csehák Judit - Békési László; Hódosán Róza - Magyar Bálint; Kónya Imre - Kutrucz Katalin és a Torgyán házaspár. Az Országházban az ülések száma 418. A képviselő elhe­lyezése könnyű volt, mert az MSZP honatyáinak száma ép­pen ennek a fele, 209. Az elhe­lyezés más formájával volt azért egy kis gond. Dr. Rapcsák And­rásnak, aki egyébként Hódme­zővásárhely polgármestere, át kellett alakítani az ülését: Sokan ugratták is testes alakja miatt, de ő csak mosolygott, mond­ván:- Megszoktam már, otthon is mondták a szöveget, de minden csoda három napig tart. . . gának többsége az átalakulás terheit túlzottnak találta. Az MDF megújhodása nemcsak pártpolitikai érdek, hanem az ország politikai stabilitásának, korszerűsítésének és európai felzárkóztatásának egyik záloga is. Vajon elkerülhetetlenek vol- tak-e az eddigi áldozatok, min­dennek úgy kellett-e történnie, ahogy történt, vagy netán vala­hol utat tévesztettünk, hibát vé­tettünk? Netán akadnak-e kö­zöttünk felelősek? A Baranya megyei Választmány úgy érzi, hogy a választások során nem a nemzeti megújhodás, értékrend, korszerűsödés szenvedett vere­séget, hanem azok az erők, ame­lyek a négy évvel ezelőtt meg­fogalmazott modernizációs kö­vetelményekből a szociális pi­acgazdaság háttérbeszorításával kényszerű engedményeket tet­tek. A Választmány nem tartja szerencsésnek az öncélú rágó- dást a múlt hibáin, de úgy gon­A májusi választás széles rendet vágott a pártok soraiban. Egy párt nyert, a többi veszített, egyik 100-nál több, a másik 20 képviselőt, de vesztes lett az is, aki számszerűen helyt állt, de il­lúziói szétfoszlottak. Sok re­ményt kaszált le, sok nagy­hangú már győztesnek hitt pár­tot parancsolt le az a hónap. így járt a parasztság csupa szakem­berből álló „hiteles” képvise­lete, az Agrárszövetség. Noha a leendő parlament oszlopának képzelték magukat, képviselőik nem kellettek a szavazóknak. A másik párt fiatalabb - nincs két éves -, de vad remények fűtöt­ték vezéreit, hogy ismét lehet­nek vagy harmincán, akik to­vább evezhetnek a parlament eddig (számukra) langyos vi­zein. Az Egyesült Kisgazdapárt lejárt szavatosságú képviselői is bíztak a sikerükben (mert róluk van szó), ők is elbuktak. Az egyedüli utódpárt (mert az sem az eredeti) a Torgyán-vezette csoport is elvesztette a 90-es szavazók 40 százalékát, és köz­tük sem akadt, akinek szemé­lyes bizalmat szavaztak. Volt egy kis pénztelen cso­port, az összes fosgazda vezér céltáblája - még a miniszterel­nök is erre bíztatta a miniszterré tett frakcióvezetőt, hogy közü­lük szerezzen magának híveket -, a Történelmi Kisgazdapárt. Ez a csoport nem indult a tüle­kedő hetvenkedőkkel ver­senybe; tudta, hogy az ereje nem a hangoskodásban van. dolja, az elmúlt időszak mozga­tórúgóinak, elkövetett hibáink­nak feltárása nélkül nem lehet­séges a megújhodás feladatai­nak megfogalmazása sem. A magyar politikai élet korszerűsí­tése, egészséges jövőbeni fejlő­dése megköveteli az ország tör­ténelmileg bevált értékeit valló és vállaló, az ország valóságos helyzetéből kiinduló, az európai kultúra hagyományos érték­rendje alapján az ország korsze­rűsítésére, európai és nemzet­közi felzárkóztatására képes társadalmi, politikai erők moz­gósítását, szervezeti összefogá­sát. Az MDF politikai megúj­hodásán belül a Baranya me­gyei Választmány kezdemé­nyező szerepet kíván vállalni, mindenek előtt az átfogó nem­zeti modernizáció sikeréhez szükséges, az értelmiséggel, a vállalkozókkal, a munkaválla­lókkal, a fiatalsággal és a nyug­díjasokkal együtt erőteljes poli­tikai nyitásban és az ennek Volt egy vezérfonala, eszméje, mely érvényes ma is, miként több, mint 60 éve állandóan. Az tény, hogy Magyarország adott­ságainál fogva mezőgazdasági jellegű terület, és az ország jó­léte a mezőgazdaság teljesítmé­nyétől függ. Az igazi kisgazdák 1930 óta vallják, hogy minden más előtt a mezőgazdaságot kell olyan szintre emelni, hogy el­lássa az országot mezőgazda- sági termékkel, biztosítsa a fel­dolgozóipar működését, az ex­portot és a saját, valamint a vá­sárló, feldolgozó és exportáló tisztes hasznát. Ezt hirdetjük ma is. És ha 4 éve a tulajdonok, földek vissza­adását szerettük volna elérni, azt azért akartuk, mert tudatá­ban voltunk annak, hogy a tu­lajdon igen erős serkentője a fejlődésnek. A kárpótlás sok rendellenessége csak fokozta az elégedetlenséget és mára össze- kúszálta a földviszonyokat, tág teret engedve a spekulációnak. Hiba volt a bankok közép­pontba állítása is, olyan jelentő­séget tulajdonítva nekik, ami túlzás. A feltáplálásukra költött pénzekkel talpra lehetett volna segíteni a már rég padlón fekvő mezőgazdaságot, ami lényeges hasznot termelne az összegből. Fontosabb lett volna, mint az el­lentét szítása (politikai megosz­tás céljával) az egyéni termelés meg a tsz-hívek között. A ve­télkedés a tsz-forma és az egyéni törekvések között ma még egyenlőtlen küzdelem. A megfelelő új program, szellemi és személyi arculat kialakításá­ban. Óriási történelmi kihívás előtt áll ez az ország. Meg kell birkóznunk a század kedvezőt­len örökségével. Hihetetlenül rövid időn belül kell méltó he­lyet találnunk az új Európában. Az idő sürget. A kihívásokat itt és most kell megválaszolnunk. Pécs nemcsak kétezer éve volt az akkori Pannónia egyik legfej­lettebb és legnagyobb városa, nemcsak a középkorban volt az akkori magyar modernizáció egyik központja, nemcsak a tö­rök hódoltság utáni időkben lett Magyarország legnagyobb et­nikai, kulturális olvasztótége­lye, a jövendő, sokszínűségben a lapuló európai egység min­tája. E történelmi örökség alap­ján a város, a megye polgárai ma is képesek és készek kez­deményező szerepet vállalni eu­rópai felzárkózásunkban és a pártpolitikai megújhodásban. gépek, felszerelések birtoklása a felemás törvény értelmében ma is azoknál van, akik a múlt­ban kivételezett csapatok tagjai. Ezen is változtatni kell, hogy ne lehessen (akár rosszhiszemű) elfogultságból kimondani a nagyüzemek feltétlen elsőbbsé­gét, az egyéni gazdák kirekesz­tését. Mi, néhányan ma is azon igyekszünk, hogy a pártfogók nélkül maradt gazdákat össze­fogásra buzdítsuk. Akik nem kémek a pillanatok lovagjaiból, akik nem hisznek abban, hogy a személyi hatalom korlátlansá­gából jó származhat, jöjjenek hozzánk, beszélgessünk a gon­dokról, lehetőségekről olyan környezetben, ahol a különvé­lemény nem bűn és az igaz szó nem eretnekség. Minden szerdán du. 4-től vá­runk mindenkit, akik még re­ménykednek a kisgazda elkép­zelések megvalósíthatóságában. Címünk: Béri-Balog Adám u.8. A Történelmi Kisgazdapárt Bm-i Ügyvívőtestülete Boross-Horn találkozó? Hóm Gyula és Boross Péter találkozójának időpontját még nem egyeztették. Ézt Szekeres Imre közölte az MTI-vel. Hoz­zátette: amennyiben létrejön e találkozó, akkor Hóm Gyula szóban felkéri Boross Pétert: a hatáskörébe tartozó intézmé­nyeknél élje el, hogy ne kerül­jön sor botrányos és a társadal­mat irritáló felmondásokra. A Pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete Országos Választmánya a kormánykoalí­ció és az új Országgyűlés felé fordul annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet azokra a sürgősen megoldandó problé­mákra, amelyek veszélyeztetik a közoktatás rendszerének kie­gyensúlyozott működését, béké­jét. Meg kell kezdeni a Közokta­tási Törvény módosítására vo­natkozó elképzelések egyezte­tését annak érdekében, hogy minél szélesebb kör támogassa a módosítások elfogadását. A módosító csomagban kiemelten kell kezelni a finanszírozás rendszerének koncepcionális végiggondolását, különös tekin­tettel a törvény bevezetése óta eltelt időszak - elsősorban az intézmények működését érintő - negatív tapasztalataira. A közoktatásban dolgozók bérgaranciájára vonatkozó ren­delkezés az 1995-ös költségve­tés szempontjából fel kell, hogy vesse három törvény így a költ­ségvetési, a közoktatási és a közalkalmazotti törvény össze­hangolását. Végre kell hajtani a Közal­kalmazotti Törvény teljeskörű felülvizsgálatát, különös tekin­tettel a törvény finanszírozásá­nak garanciális elemeire. A bértábla alapjául szolgáló Az elmúlt négy év is koalí­ciós kormányzás jegyében telt, ám a mostani két szövetséges e téren mást, többet ígér: közös kormányzást, amely nem más, mint közös döntéshozatal, a döntések közös képviselete és végrehajtása, valamint közös felelősség a kormányzásért. Ezen belül a magyar politikai gyakorlat egészen új eleme az egyeztetési és egyetértési jog bevezetése, amelyet számos ga­rancia is véd. Vajon ez nem le­het akadálya a kormányzat ola­jozott működésének? Az elkép­zelések szerint nem, mert nem korlátozza a miniszterelnök uta­sítási és beszámoltatási jogát, ugyanakkor egy sor kérdésben - a rendeletek megalkotásában, a nemzetközi szerződések meg­kötésekor, az állami tartalékok kialakításakor, a költségvetési döntésekben, a parlamenti elő­terjesztésekben, stb - biztosítja az egyetértésen alapuló munkát. De ugyanilyen szoros munka- kapcsolatot ígérnek a személyi döntések előkészítésében és végrehajtásában is. Al-es szorzó meghatározásakor vagy a minimálbérhez való kö­zelítést tartjuk elfogadhatónak, vagy egy törvényben meghatá­rozott inflációkövető mecha­nizmus kialakítását. A bértábla felülvizsgálatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz a realitásokon alapuló kvalifiká­ciós rendszer is illeszkedik. A pénzügyi garanciák megte­remtését a PDSZ nem tekinti öncélúnak, célunk elsősorban az, hogy megfelelő körülmé­nyeket teremtsünk az oktatás szakmai, tartalmi megújításá­nak. Ennek alapfeltétele a keret- tantervek megfontolt kialakí­tása, amelynek megszületése után létrehozhatóvá válnak az oktatás rendszerét szabályozó további szakmai dokumentu­mok. Az új kormánynak világos, átlátható jövőképet kell biztosí­tania az oktatás szereplői szá­mára. Az erre vonatkozó prog­ram végrehajtásában keresnie kell a partnerek széles körű megegyezését. Elvárjuk, hogy az érdekegyeztetés intézmé­nyeit a jogszabályalkotás esz­közével megerősítse. Biztosí­tani kell, hogy a munkaügyi vi­tákban hátrányos helyzetben lévő munkavállalókat fokozott védelem illesse meg. A PDSZ Országos Választmánya Ugyanez az egyeztetési fo­lyamat zajlik majd a két párt parlamenti munkájában is. Mind az MSZP, mind az SZDSZ vállalta, hogy az elkö­vetkező négy esztendőben a T. Háznak csak úgy nyújtanak be előterjesztést, módosító javasla­tot, ha azzal a koalíciós partner frakciója is egyetért. Lehetnek persze olyan esetek is, amikor a két párt között egy-egy kérdés megítélésében nézetkülönbsé­gek vannak, ilyenkor a frakció- vezetőknek kell megállapod­niuk, nyilvánosság elé lépnek-e különvéleményükkel, vagy sem. Megállapodtak a szavazá­sok „ügyrendjében” is. Hogy a koalíciós együttműködés a T. Házban is érvényesülhessen, mindkét párt vállalta, hogy frakciójának legalább három­negyede a megállapodás szerint szavaz, és hasonlóképpen jár­nak el a harmadik fél által be­nyújtott javaslatok ügyében is. A „fajsúlyos”, kétharmados többséget igénylő döntések ide­jére mind a két frakció tagjainak „arányos jelenlétét” ígéri. Május után Miként működik majd a közös kormányzás? Milyen programot fogalmazzon meg a KDNP? A KDNP eddigi programjának bizonyos elemeit, amelyek abból fakadtak, hogy világnézetileg elkötelezett pártként hatá­rozta meg magát, feltétlenül tovább kell vinnie. Nincs sem okunk, sem erkölcsi felhatalmazásunk arra, hogy a tradicioná­lisan vallásos gondolkodású polgárok képviseletét feladjuk. A szavazóink döntő többségében ebből a rétegből kerültek ki, ezért politikai hiba és etikátlan törekvés lenne, ha képviseletü­ket feladnánk. Az egyházak működési körülményeinek javítása például továbbra is programunk része kell, hogy legyen. A KDNP jövendőbeli prog­ramját illetően azt a kérdést kell feltennünk, hogy milyen célok és törekvések képviseletét és el­érését tűzhetjük ki. Ezek a következők lehetnek: Az Európai Unióhoz és álta­lában a nyugat-európai (nyu­gati) integrációs szervezetekhez való közeledésünk sokkal erő­teljesebb és határozottabb elő­mozdítása. A környezetvédelmi „zöld” törekvések és célok felvállalása. A korábbiakhoz képest a tár­sadalmi szolidaritás határozot­tabb érvényesítése, szociálisan érzékenyebb politika felválla­lása. Alternatív kis szakszerveze­tek támogatása érdekvédelmi tevékenységükben. 1. Magyarország számára az Európai Unióhoz teljes jogú tagként történő csatlakozás he­lyett nincs olyan járható út, amelyen az ország felemelke­dése biztosítható. A teljesjogú tagsággal járó követelményekre való felkészülésben viszont ké­sésben vagyunk. Az elkövetkező egy évben az Európai Unió két vezető ha­talma, Németország és Francia- ország látja el az unió soros el­nöki tisztét. 1996-ban pedig sor kerül arra a kormányközi konfe­renciára, amely az EU intézmé­nyi reformjait és további jövőjét hivatott meghatározni. Az elkö­vetkező két-három évben dől tehát el, hogy hosszú évtize­dekre milyen pályára áll az egy­séges Európa. Magyarország­nak és a régió többi országának ebben az időszakban van lehe­tősége arra, hogy a tárgyalások megindulása előtt mindent meg­tegyen a minél kedvezőbb alku­pozíció érdekében. Önálló, de több magyar poli­tikai párttal egyeztetett bel- és külpolitikai kezdeményezé­sekre van lehetőség. Ilyen kez­deményezések irányulhatnak például az Európai Ügyek mi­nisztériumának létrehozására, az Európai Unióval kötött társu­lási szerződés Magyarország számára kedvező módosítására és/vagy újratárgyalására a vi­segrádi országok együttműkö­désének és egységes fellépésé­nek az erősítésére. 2. Magyarországon az elmúlt négy év alatt nem jött létre olyan környezetvédő, „zöld” politikai párt vagy mozgalom, amely komoly politikai ténye­zővé válhatott volna. Ez annak ellenére így van, hogy Magyar- ország problémái e tekintetben is igen nagyok. A társadalom érzékenységét e problémák iránt mutatja az is, hogy az 1994-es választásokon országos listát tudott állítani egy olyan párt, amely „cégérként” fel­használta a környezetvédő mozgalmak közismert és bevett „szimbólumát”, „színét”, „ne­vét”. Nem lehetünk közömbö­sek az iránt, hogy lakható Föl­det, lakható Magyarországot hagyjunk gyermekeinkre, uno­káinkra. Ezért minden lehetsé­gesét megtenni keresztényi, er­kölcsi kötelességünk. 3. A választási vereség óta a KDNP-n belül is felerősödtek azok a törekvések, amelyek po­litikai irányváltást sürgetnek; „szociálisan érzékenyebb” poli­tizálást. E törekvésekkel egyet nem érteni - ismerve az ország életviszonyait valamint az el­múlt években megnövekvő jö­vedelmi és vagyoni különbsé­geket a társadalom egyes cso­portjai között - nem lehet. Két szempontot azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szociális piacgazdaság megte­remtése nem szándéktól és jóa­karattól függ elsősorban, hanem egy ország gazdasági teljesít­ményétől. Ez pedig Magyaror­szág esetében 1994-ben nem ad lehetőséget arra, hogy a közeli jövőben a magyar társadalom döntő többsége magasabb élet- színvonalon éljen, mint jelen­leg. Ezért ha azt a célt tűzzük ki, hogy a KDNP a korábbinál szo­ciálisan érzékenyebb politikát folytasson, akkor ezt csak két feltétellel tehetjük meg:' Csak a leginkább rászorult, leginkább elszegényedett és legkevesebb léteséllyel rendel­kező rétegek felkarolását tűzzük ki célul. Ez ugyanis a maximá­lis cél, amelyet a gazdasági rendszerváltás folytatásának veszélyeztetése nélkül célul tűzhetünk ki, mégpedig oly módon, hogy támogatjuk a jö­vedelmek egy részének átcso­portosítását a leggazdagabb ré­tegek rovására a legszegényeb­bek felé. Ezt csak oly módon, olyan eszközökkel szabad megtartani, amely gazdaságpolitikai szem­pontból racionális és hatékony. Az a veszély ugyanis, amely Magyarországot fenyegeti, nem az ötvenes-hatvanas évek, nem a politikai diktatúra visszaté­rése. Erre sem esély, és minden bizonnyal politikai szándék sincs. A veszély a hetve­nes-nyolcvanas évek visszaté­rése, a korszerűtlen iparágak támogatása, a ország újraeladó- sodása. Ezért a sociálisan érzékeny társadalompolitikát most is csak a racionális gazdaságpolitika keretei között szabad célul ki­tűzni ! Az itt megfogalmazott célok azok a programpontok, amelyek megvalósítására egy sikeres Ke­reszténydemokrata Néppárt (ez mindnyájunk közös óhaja) és a magyar társadalom érdekében (ezért tenni pedig mindannyi­unk erkölcsi kötelessége) együt­tesen törekedhetünk olyan poli­tikai helyzetben, amelyben az ország sorsának irányítására, mint az ország egyik legkisebb parlamenti képviselettel rendel­kező politikai pártja az elkövet­kező egy-két évben jelentős be­folyásunk nincsen. Ursprung János KDNP Baranya megyei elnöke i k » *

Next

/
Oldalképek
Tartalom