Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-06 / 184. szám
10 aj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1994. július 6., szerda Lépéskényszer a közoktatásban Baranyai (pécsi) kezdeményezés az MDF megújítására Erőteljes politikai nyitás Az MDF Baranya megyei Választmánya higgadtan vette tudomásul a választási eredményeket. Szilárd meggyőződésünk, hogy a rendkívül kedvezőtlen külső feltételek ellenére az MDF politikai vezetésének időszakában Magyarország jelentős eredményeket ért el a politikai demokrácia és a piacgazdaság intézményrendszerének és jogrendszerének kialakításában, a huszadik század során felhalmozott kedvezőtlen történelmi örökségünk terhének enyhítésében. A térség országai közül csak Magyarországon, az MDF vezette kormánykoalíció indította , el a rendszerváltást a gazdasági korszerűség és a társadalmi igazságosság követelményeit ötvöző szociális piacgazdaság keretében. Tudjuk hogy a rendszerváltás, a megújhodás mindig súlyos társadalmi áldozatokat követel. A választások eredményei azt mutatták, hogy az ország lakossáA számok tükrében Elkészültek az első gyors-statisztikák a most megalakult új parlamentről: a. képviselők plénumának összetételéről és a T. Ház már létrejött szervezeteiről, íme, néhány érdekesség a kimutatásokból: A képviselők száma 386, ebből 131-en az előző ciklusban is képviselők voltak, tehát 255 új honatya foglal helyet a padsorokban. A minisztériumok száma eggyel, a miniszterek száma hattal csökkent, mert csak egy tárcanélküli miniszter maradt. A képviselők nemek szerinti megoszlása: 42 nő és 344 férfi. A legidősebb képviselő Varga László (KDNP) 84 éves, a legfiatalabb Botka László (MSZP) 21 éves. A képviselői padsorokban négy házaspár ül: dr. Csehák Judit - Békési László; Hódosán Róza - Magyar Bálint; Kónya Imre - Kutrucz Katalin és a Torgyán házaspár. Az Országházban az ülések száma 418. A képviselő elhelyezése könnyű volt, mert az MSZP honatyáinak száma éppen ennek a fele, 209. Az elhelyezés más formájával volt azért egy kis gond. Dr. Rapcsák Andrásnak, aki egyébként Hódmezővásárhely polgármestere, át kellett alakítani az ülését: Sokan ugratták is testes alakja miatt, de ő csak mosolygott, mondván:- Megszoktam már, otthon is mondták a szöveget, de minden csoda három napig tart. . . gának többsége az átalakulás terheit túlzottnak találta. Az MDF megújhodása nemcsak pártpolitikai érdek, hanem az ország politikai stabilitásának, korszerűsítésének és európai felzárkóztatásának egyik záloga is. Vajon elkerülhetetlenek vol- tak-e az eddigi áldozatok, mindennek úgy kellett-e történnie, ahogy történt, vagy netán valahol utat tévesztettünk, hibát vétettünk? Netán akadnak-e közöttünk felelősek? A Baranya megyei Választmány úgy érzi, hogy a választások során nem a nemzeti megújhodás, értékrend, korszerűsödés szenvedett vereséget, hanem azok az erők, amelyek a négy évvel ezelőtt megfogalmazott modernizációs követelményekből a szociális piacgazdaság háttérbeszorításával kényszerű engedményeket tettek. A Választmány nem tartja szerencsésnek az öncélú rágó- dást a múlt hibáin, de úgy gonA májusi választás széles rendet vágott a pártok soraiban. Egy párt nyert, a többi veszített, egyik 100-nál több, a másik 20 képviselőt, de vesztes lett az is, aki számszerűen helyt állt, de illúziói szétfoszlottak. Sok reményt kaszált le, sok nagyhangú már győztesnek hitt pártot parancsolt le az a hónap. így járt a parasztság csupa szakemberből álló „hiteles” képviselete, az Agrárszövetség. Noha a leendő parlament oszlopának képzelték magukat, képviselőik nem kellettek a szavazóknak. A másik párt fiatalabb - nincs két éves -, de vad remények fűtötték vezéreit, hogy ismét lehetnek vagy harmincán, akik tovább evezhetnek a parlament eddig (számukra) langyos vizein. Az Egyesült Kisgazdapárt lejárt szavatosságú képviselői is bíztak a sikerükben (mert róluk van szó), ők is elbuktak. Az egyedüli utódpárt (mert az sem az eredeti) a Torgyán-vezette csoport is elvesztette a 90-es szavazók 40 százalékát, és köztük sem akadt, akinek személyes bizalmat szavaztak. Volt egy kis pénztelen csoport, az összes fosgazda vezér céltáblája - még a miniszterelnök is erre bíztatta a miniszterré tett frakcióvezetőt, hogy közülük szerezzen magának híveket -, a Történelmi Kisgazdapárt. Ez a csoport nem indult a tülekedő hetvenkedőkkel versenybe; tudta, hogy az ereje nem a hangoskodásban van. dolja, az elmúlt időszak mozgatórúgóinak, elkövetett hibáinknak feltárása nélkül nem lehetséges a megújhodás feladatainak megfogalmazása sem. A magyar politikai élet korszerűsítése, egészséges jövőbeni fejlődése megköveteli az ország történelmileg bevált értékeit valló és vállaló, az ország valóságos helyzetéből kiinduló, az európai kultúra hagyományos értékrendje alapján az ország korszerűsítésére, európai és nemzetközi felzárkóztatására képes társadalmi, politikai erők mozgósítását, szervezeti összefogását. Az MDF politikai megújhodásán belül a Baranya megyei Választmány kezdeményező szerepet kíván vállalni, mindenek előtt az átfogó nemzeti modernizáció sikeréhez szükséges, az értelmiséggel, a vállalkozókkal, a munkavállalókkal, a fiatalsággal és a nyugdíjasokkal együtt erőteljes politikai nyitásban és az ennek Volt egy vezérfonala, eszméje, mely érvényes ma is, miként több, mint 60 éve állandóan. Az tény, hogy Magyarország adottságainál fogva mezőgazdasági jellegű terület, és az ország jóléte a mezőgazdaság teljesítményétől függ. Az igazi kisgazdák 1930 óta vallják, hogy minden más előtt a mezőgazdaságot kell olyan szintre emelni, hogy ellássa az országot mezőgazda- sági termékkel, biztosítsa a feldolgozóipar működését, az exportot és a saját, valamint a vásárló, feldolgozó és exportáló tisztes hasznát. Ezt hirdetjük ma is. És ha 4 éve a tulajdonok, földek visszaadását szerettük volna elérni, azt azért akartuk, mert tudatában voltunk annak, hogy a tulajdon igen erős serkentője a fejlődésnek. A kárpótlás sok rendellenessége csak fokozta az elégedetlenséget és mára össze- kúszálta a földviszonyokat, tág teret engedve a spekulációnak. Hiba volt a bankok középpontba állítása is, olyan jelentőséget tulajdonítva nekik, ami túlzás. A feltáplálásukra költött pénzekkel talpra lehetett volna segíteni a már rég padlón fekvő mezőgazdaságot, ami lényeges hasznot termelne az összegből. Fontosabb lett volna, mint az ellentét szítása (politikai megosztás céljával) az egyéni termelés meg a tsz-hívek között. A vetélkedés a tsz-forma és az egyéni törekvések között ma még egyenlőtlen küzdelem. A megfelelő új program, szellemi és személyi arculat kialakításában. Óriási történelmi kihívás előtt áll ez az ország. Meg kell birkóznunk a század kedvezőtlen örökségével. Hihetetlenül rövid időn belül kell méltó helyet találnunk az új Európában. Az idő sürget. A kihívásokat itt és most kell megválaszolnunk. Pécs nemcsak kétezer éve volt az akkori Pannónia egyik legfejlettebb és legnagyobb városa, nemcsak a középkorban volt az akkori magyar modernizáció egyik központja, nemcsak a török hódoltság utáni időkben lett Magyarország legnagyobb etnikai, kulturális olvasztótégelye, a jövendő, sokszínűségben a lapuló európai egység mintája. E történelmi örökség alapján a város, a megye polgárai ma is képesek és készek kezdeményező szerepet vállalni európai felzárkózásunkban és a pártpolitikai megújhodásban. gépek, felszerelések birtoklása a felemás törvény értelmében ma is azoknál van, akik a múltban kivételezett csapatok tagjai. Ezen is változtatni kell, hogy ne lehessen (akár rosszhiszemű) elfogultságból kimondani a nagyüzemek feltétlen elsőbbségét, az egyéni gazdák kirekesztését. Mi, néhányan ma is azon igyekszünk, hogy a pártfogók nélkül maradt gazdákat összefogásra buzdítsuk. Akik nem kémek a pillanatok lovagjaiból, akik nem hisznek abban, hogy a személyi hatalom korlátlanságából jó származhat, jöjjenek hozzánk, beszélgessünk a gondokról, lehetőségekről olyan környezetben, ahol a különvélemény nem bűn és az igaz szó nem eretnekség. Minden szerdán du. 4-től várunk mindenkit, akik még reménykednek a kisgazda elképzelések megvalósíthatóságában. Címünk: Béri-Balog Adám u.8. A Történelmi Kisgazdapárt Bm-i Ügyvívőtestülete Boross-Horn találkozó? Hóm Gyula és Boross Péter találkozójának időpontját még nem egyeztették. Ézt Szekeres Imre közölte az MTI-vel. Hozzátette: amennyiben létrejön e találkozó, akkor Hóm Gyula szóban felkéri Boross Pétert: a hatáskörébe tartozó intézményeknél élje el, hogy ne kerüljön sor botrányos és a társadalmat irritáló felmondásokra. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Országos Választmánya a kormánykoalíció és az új Országgyűlés felé fordul annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet azokra a sürgősen megoldandó problémákra, amelyek veszélyeztetik a közoktatás rendszerének kiegyensúlyozott működését, békéjét. Meg kell kezdeni a Közoktatási Törvény módosítására vonatkozó elképzelések egyeztetését annak érdekében, hogy minél szélesebb kör támogassa a módosítások elfogadását. A módosító csomagban kiemelten kell kezelni a finanszírozás rendszerének koncepcionális végiggondolását, különös tekintettel a törvény bevezetése óta eltelt időszak - elsősorban az intézmények működését érintő - negatív tapasztalataira. A közoktatásban dolgozók bérgaranciájára vonatkozó rendelkezés az 1995-ös költségvetés szempontjából fel kell, hogy vesse három törvény így a költségvetési, a közoktatási és a közalkalmazotti törvény összehangolását. Végre kell hajtani a Közalkalmazotti Törvény teljeskörű felülvizsgálatát, különös tekintettel a törvény finanszírozásának garanciális elemeire. A bértábla alapjául szolgáló Az elmúlt négy év is koalíciós kormányzás jegyében telt, ám a mostani két szövetséges e téren mást, többet ígér: közös kormányzást, amely nem más, mint közös döntéshozatal, a döntések közös képviselete és végrehajtása, valamint közös felelősség a kormányzásért. Ezen belül a magyar politikai gyakorlat egészen új eleme az egyeztetési és egyetértési jog bevezetése, amelyet számos garancia is véd. Vajon ez nem lehet akadálya a kormányzat olajozott működésének? Az elképzelések szerint nem, mert nem korlátozza a miniszterelnök utasítási és beszámoltatási jogát, ugyanakkor egy sor kérdésben - a rendeletek megalkotásában, a nemzetközi szerződések megkötésekor, az állami tartalékok kialakításakor, a költségvetési döntésekben, a parlamenti előterjesztésekben, stb - biztosítja az egyetértésen alapuló munkát. De ugyanilyen szoros munka- kapcsolatot ígérnek a személyi döntések előkészítésében és végrehajtásában is. Al-es szorzó meghatározásakor vagy a minimálbérhez való közelítést tartjuk elfogadhatónak, vagy egy törvényben meghatározott inflációkövető mechanizmus kialakítását. A bértábla felülvizsgálatára csak abban az esetben kerülhet sor, ha ahhoz a realitásokon alapuló kvalifikációs rendszer is illeszkedik. A pénzügyi garanciák megteremtését a PDSZ nem tekinti öncélúnak, célunk elsősorban az, hogy megfelelő körülményeket teremtsünk az oktatás szakmai, tartalmi megújításának. Ennek alapfeltétele a keret- tantervek megfontolt kialakítása, amelynek megszületése után létrehozhatóvá válnak az oktatás rendszerét szabályozó további szakmai dokumentumok. Az új kormánynak világos, átlátható jövőképet kell biztosítania az oktatás szereplői számára. Az erre vonatkozó program végrehajtásában keresnie kell a partnerek széles körű megegyezését. Elvárjuk, hogy az érdekegyeztetés intézményeit a jogszabályalkotás eszközével megerősítse. Biztosítani kell, hogy a munkaügyi vitákban hátrányos helyzetben lévő munkavállalókat fokozott védelem illesse meg. A PDSZ Országos Választmánya Ugyanez az egyeztetési folyamat zajlik majd a két párt parlamenti munkájában is. Mind az MSZP, mind az SZDSZ vállalta, hogy az elkövetkező négy esztendőben a T. Háznak csak úgy nyújtanak be előterjesztést, módosító javaslatot, ha azzal a koalíciós partner frakciója is egyetért. Lehetnek persze olyan esetek is, amikor a két párt között egy-egy kérdés megítélésében nézetkülönbségek vannak, ilyenkor a frakció- vezetőknek kell megállapodniuk, nyilvánosság elé lépnek-e különvéleményükkel, vagy sem. Megállapodtak a szavazások „ügyrendjében” is. Hogy a koalíciós együttműködés a T. Házban is érvényesülhessen, mindkét párt vállalta, hogy frakciójának legalább háromnegyede a megállapodás szerint szavaz, és hasonlóképpen járnak el a harmadik fél által benyújtott javaslatok ügyében is. A „fajsúlyos”, kétharmados többséget igénylő döntések idejére mind a két frakció tagjainak „arányos jelenlétét” ígéri. Május után Miként működik majd a közös kormányzás? Milyen programot fogalmazzon meg a KDNP? A KDNP eddigi programjának bizonyos elemeit, amelyek abból fakadtak, hogy világnézetileg elkötelezett pártként határozta meg magát, feltétlenül tovább kell vinnie. Nincs sem okunk, sem erkölcsi felhatalmazásunk arra, hogy a tradicionálisan vallásos gondolkodású polgárok képviseletét feladjuk. A szavazóink döntő többségében ebből a rétegből kerültek ki, ezért politikai hiba és etikátlan törekvés lenne, ha képviseletüket feladnánk. Az egyházak működési körülményeinek javítása például továbbra is programunk része kell, hogy legyen. A KDNP jövendőbeli programját illetően azt a kérdést kell feltennünk, hogy milyen célok és törekvések képviseletét és elérését tűzhetjük ki. Ezek a következők lehetnek: Az Európai Unióhoz és általában a nyugat-európai (nyugati) integrációs szervezetekhez való közeledésünk sokkal erőteljesebb és határozottabb előmozdítása. A környezetvédelmi „zöld” törekvések és célok felvállalása. A korábbiakhoz képest a társadalmi szolidaritás határozottabb érvényesítése, szociálisan érzékenyebb politika felvállalása. Alternatív kis szakszervezetek támogatása érdekvédelmi tevékenységükben. 1. Magyarország számára az Európai Unióhoz teljes jogú tagként történő csatlakozás helyett nincs olyan járható út, amelyen az ország felemelkedése biztosítható. A teljesjogú tagsággal járó követelményekre való felkészülésben viszont késésben vagyunk. Az elkövetkező egy évben az Európai Unió két vezető hatalma, Németország és Francia- ország látja el az unió soros elnöki tisztét. 1996-ban pedig sor kerül arra a kormányközi konferenciára, amely az EU intézményi reformjait és további jövőjét hivatott meghatározni. Az elkövetkező két-három évben dől tehát el, hogy hosszú évtizedekre milyen pályára áll az egységes Európa. Magyarországnak és a régió többi országának ebben az időszakban van lehetősége arra, hogy a tárgyalások megindulása előtt mindent megtegyen a minél kedvezőbb alkupozíció érdekében. Önálló, de több magyar politikai párttal egyeztetett bel- és külpolitikai kezdeményezésekre van lehetőség. Ilyen kezdeményezések irányulhatnak például az Európai Ügyek minisztériumának létrehozására, az Európai Unióval kötött társulási szerződés Magyarország számára kedvező módosítására és/vagy újratárgyalására a visegrádi országok együttműködésének és egységes fellépésének az erősítésére. 2. Magyarországon az elmúlt négy év alatt nem jött létre olyan környezetvédő, „zöld” politikai párt vagy mozgalom, amely komoly politikai tényezővé válhatott volna. Ez annak ellenére így van, hogy Magyar- ország problémái e tekintetben is igen nagyok. A társadalom érzékenységét e problémák iránt mutatja az is, hogy az 1994-es választásokon országos listát tudott állítani egy olyan párt, amely „cégérként” felhasználta a környezetvédő mozgalmak közismert és bevett „szimbólumát”, „színét”, „nevét”. Nem lehetünk közömbösek az iránt, hogy lakható Földet, lakható Magyarországot hagyjunk gyermekeinkre, unokáinkra. Ezért minden lehetségesét megtenni keresztényi, erkölcsi kötelességünk. 3. A választási vereség óta a KDNP-n belül is felerősödtek azok a törekvések, amelyek politikai irányváltást sürgetnek; „szociálisan érzékenyebb” politizálást. E törekvésekkel egyet nem érteni - ismerve az ország életviszonyait valamint az elmúlt években megnövekvő jövedelmi és vagyoni különbségeket a társadalom egyes csoportjai között - nem lehet. Két szempontot azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni. A szociális piacgazdaság megteremtése nem szándéktól és jóakarattól függ elsősorban, hanem egy ország gazdasági teljesítményétől. Ez pedig Magyarország esetében 1994-ben nem ad lehetőséget arra, hogy a közeli jövőben a magyar társadalom döntő többsége magasabb élet- színvonalon éljen, mint jelenleg. Ezért ha azt a célt tűzzük ki, hogy a KDNP a korábbinál szociálisan érzékenyebb politikát folytasson, akkor ezt csak két feltétellel tehetjük meg:' Csak a leginkább rászorult, leginkább elszegényedett és legkevesebb léteséllyel rendelkező rétegek felkarolását tűzzük ki célul. Ez ugyanis a maximális cél, amelyet a gazdasági rendszerváltás folytatásának veszélyeztetése nélkül célul tűzhetünk ki, mégpedig oly módon, hogy támogatjuk a jövedelmek egy részének átcsoportosítását a leggazdagabb rétegek rovására a legszegényebbek felé. Ezt csak oly módon, olyan eszközökkel szabad megtartani, amely gazdaságpolitikai szempontból racionális és hatékony. Az a veszély ugyanis, amely Magyarországot fenyegeti, nem az ötvenes-hatvanas évek, nem a politikai diktatúra visszatérése. Erre sem esély, és minden bizonnyal politikai szándék sincs. A veszély a hetvenes-nyolcvanas évek visszatérése, a korszerűtlen iparágak támogatása, a ország újraeladó- sodása. Ezért a sociálisan érzékeny társadalompolitikát most is csak a racionális gazdaságpolitika keretei között szabad célul kitűzni ! Az itt megfogalmazott célok azok a programpontok, amelyek megvalósítására egy sikeres Kereszténydemokrata Néppárt (ez mindnyájunk közös óhaja) és a magyar társadalom érdekében (ezért tenni pedig mindannyiunk erkölcsi kötelessége) együttesen törekedhetünk olyan politikai helyzetben, amelyben az ország sorsának irányítására, mint az ország egyik legkisebb parlamenti képviselettel rendelkező politikai pártja az elkövetkező egy-két évben jelentős befolyásunk nincsen. Ursprung János KDNP Baranya megyei elnöke i k » *
