Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-29 / 207. szám
8 aj Dunántúli napló Közélet 1994. július 29., péntek Sorskérdéseink Létünk és nem létünk a tét Egy kisvárosnyi lakosság vándorol el évenként az országból Dörnbach nem sértődött meg A volt alelnök ismét praktizál Áttekinthető kapcsolatok A koalíciós kormány áttekinthetővé kívánja tenni a határon túli magyarság szervezeteihez fűződő politikai, kulturális és pénzügyi kapcsolatokat. Azt szeretné, hogy az adományozók és a felhasználók egyaránt pontosabb képet kapjanak a támogatás különféle eszközeinek elosztásáról - mondta Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető alel- nöke, miután Budapesten találkozott Ágoston Andrással, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökével. Közölte azt is, hogy a szocialisták támogatják a VMDK autonómiakoncepcióját. Suzuki javaslat Iparvédelmi intézkedések meghozatalára tett javaslatot Suzuki Osamu, a Suzuki Motor Co. elnöke Pál Lászlóval, az ipari és kereskedelmi miniszterrel folytatott megbeszélésén. A japán üzletember az iparvédelmi intézkedésektől magyar- országi eladásainak növelését várná. Javaslatának tanulmányozására ígéretet tett a miniszter. Pál László ugyanakkor kérte, hogy a japán fél növelje a hazai beszállítók arányát. Igazságszolgáltatási Tanács A kormányfő - a hatalmi ágak elválasztásának elvére tekintettel - hangsúlyozta a bírói hatalom független működésének jelentőségét - olvasható Horn Gyula miniszterelnök és dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnökének találkozójáról szóló közleményben, amelyet a Legfelsőbb Bíróság juttatott el az MTI-hez. Az eszmecserén egyetértettek abban, hogy ezt az új alkotmányban részletesen szabályozni kell. Azonosan ítélték meg az igazságügy-miniszter személyzeti tevékenységével és a bíróságok gazdálkodásával, külső igazgatásával kapcsolatos jogai újrafogalmazásának szükségességét. Dr. Solt Pál kifejtette: támogatja az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felállítását. Badacsonyi tanösvény Badacsonyban átadták rendeltetésének az új geológiai és botanikai tanösvényt, amely arra hivatott, hogy bemutassa az érdeklődőknek, turistáknak és kirándulóknak a hegy természeti értékeit. A badacsonyi geológiai és botanikai tanösvény a Szegedy Róza háztól indul és 4200 méte- res.kört ír le. Az útvonal mentén kilenc megállót alakítottak ki, elsősorban a földtani és növénytani különlegességek közelében; ezekről A kihelyezett táblák részletes tájékoztatást adnak a kirándulóknak. Rövid kivonat dr. András- falvy Bertalan egyetemi tanár, volt oktatásügyi miniszternek a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Baranya Megyei Szervezete előtt elhangzott előadásából. A nemzet sorvadása, ami napjainkig kritikus szakaszához érkezett, nem újkeletű. Már a XIX. évszázad közepétől tapasztalhattuk a magyarság önpusztító életvitelét. A magyarságot tizedelő jelenség A gyermekáldás nem vállalása azonos módon jelent meg a múlt században még történelmi határai között élő magyar nemzet egyes földrajzi-területi egységein élő részeinek esetében, többé-kevésbé azonos társadalmi csoportoknál. Azonos gazdasági érdek húzódott meg a jelenség mögött: görcsös ragaszkodás megszerzett előjogokhoz, a vagyon osztódásának megelőzése. Az Ormánság közismert kirívó példájához igen hasonlatos események játszódtak le, pusztították a magyarságot a Bánátban, Kalotaszegen, a Garant mentén, a városokban általánosságban - a társadalmi rétegződést tekintve pedig kimondható: a valami módon előjogokat, ill. vagyont - elsősorban földtulajdont - birtokló családoknál, nemzetségeknél. Ez ugyan nem kizárólagosan a magyarságot tizedelő jelenség, más nemzetek fejlődését is sújtotta hasonló megtorpanás, nálunk azonban nagyobb károkat okozott ez a gondolkodás- mód és a belőle következő magatartásforma, mint bármely külső ellenséggel folytatott háborúskodás. Történelmünk a tatárjárást, a török hódoltságot, vagy akár a XX. évszázad két világháborúját és az 1956. évi forradalmat tekintve bőven mutat fel okokat a nemzetfogyatkozásra, mégis életvitelünkben rejtőznek annak okai, hogy a nemzet megsemmisülése valóságos veszéllyé válhat a nem túlságosan távoli jövőben. Fekete Gyula szavaira utalva: „Véreim, magyar kannibálok” - a meg nem született magyarok hiánya mellett még egy kis-vá- rosnyi lakosság vándorol el évenként az országból. Az elvándorlás a nemzet eszét és lelkiismeretét alkotó, életerejét fenntartani képes középosztályt érinti leginkább érzékenyen. A középosztály utánpótlása oktatás-nevelés függvénye. Viszonyaink között az alacsony nemzeti össztermék bármilyen magas hányadát fordítjuk is erre a célra, hatalmas űr tátong a szükséges és a lehetséges források között. A képzett emberfők társadalmi beilleszkedése a piac törvényeihez igazodik. Az agyelszívás a gazdaságilag erősebb társadalmak jól bevált gyakorlata és rabszolgatörvényekkel nem lehet röghöz kötni a piacképes tudást felhalmozott, azt hasznosítani képes embercsoportokat. Ezekkel a törvényszerűségekkel együttesen ható másik megkerülhetetlen realitás: a megfogant élet védelmében hozott törvények általában ott nem érik el céljaikat, ahol a leginkább kívánatos lenne. Képesek leszünk-e ellensúlyozni? Függetlenségünk, egyben fennmaradásunk elválaszthatatlan attól, hogy van-e népszaporulat, van-e ennek elősegítését alátámasztó intézményrendszer, képesek leszünk-e ellensúlyozni a vesztett háborúk, a területvesztés, a politikai és gazdasági okokból elvándorlók, döntően pedig az értelmiséget ért vérveszteség hatásait. Bármilyen jó szándékú, célratörően ható kormányzati lépések is történnek ilyen érdekből, ezek eredményei érvényesülhetnek határainkon belül, de a nemzet egészére nézve sokkal többnehézség leküzdésével kell szembenéznünk. Súlyos kérdés: megoldható-e a szomszéd államokban kisebbségi sorra jutott* magyarok pap, tanító, orvos igényének kielégítése. Feltételezve azt a ma még túlságosan derűlátónak tűnő helyzetet, hogy hazánk szellemi és gazdasági erőforrásai lehetővé teszik ennek az értelmiségi többletlétszámnak a képzését, még mindig marad az a buktató, hogy ta- lálható-e elegendő számban olyan nemzeti elkötelezettséget érző Fiatal, aki gazdasági érdekei ellenében is vállalja ezt a küldetést. Más megoldás mégsem adatott számunkra. A többségi nemzetek beolvasztási törekvéseivel szemben a világ hatalmának meghatározó erői nem kívánnak a kollektív kisebbségi jogok védelme érdekében fellépni, és a magyar külpolitikának erre irányuló törekvései ezt a célt mindezideig nem érhették el. Megmaradhatunk-e magyarnak? Maradhatunk-e magyarnak, ha egyáltalán fennmaradunk? Az egyén megismételhetetlen, de gondolkodásmódját, magatartásformáit nemzedékek során kialakult, berögződött elemek határozzák meg. A hangok képzésétől, szavak, mondatok, gondolatok formálásához eszközként az anyanyelv szolgál. A legnagyobb gondolkodónak is szüksége van erre a nemzedékek sora által megteremtett eszközrendszerre ugyanúgy, amint az érzelmek kifejezésére, tehát a másik agyfélteke működtetésére is ezt a szimbólum rendszert elődeink alkották meg. Mind értelmi, mind érzelmi gazdagságunk alapja az a nemzedékeken át öröklött, kifejlesztett eszközrendszer, amit az anyanyelv jelent: azok, akiket az értelem és érzelem anyanyelvétől megfosztanak, azok elszegényednek érzelmileg és megtorpanás fenyegeti őket szellemi képességeik kifejlesztése terén is. A társadalmunk többségének akaratát kifejező politikai erők egyetértő álláspontja azt a más értékeket is elismerő, az eltérő nézetek iránt is tiszteletet tanúsító magatartást kívánja követni, - de várja is el másoktól, - amely képes a történelem során alkotott széles értelemben vett anyanyelv megőrzésére és amely alkalmassá teszi az egyéneket legsajátosabb gondolataik, érzelmeik és új eszmék kifejezésére és ezzel nem korlátozza mások szabadságát. Fennmaradásunk kérdése: viszonyunk ezekhez az értékekhez. A mai ifjúsághoz Berzsenyi Dániel üzenetét kívánja eljuttatni: „Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!” Kovácsy Zoltán Dr. Dombach Alajos az előző parlamenti ciklusban az Országgyűlés alelnöke, népszerű, politikus volt. Sűrűn találkoztunk nyilatkozataival napi és hetilapokban, televízióban. A választások óta alig hallottunk róla.- Hol van, mit csinál most, az új ciklusban?- Az Országgyűlés önkormányzati bizottságának vagyok az alelnöke. Már egy éve elhatároztam, hogy egy újabb ciklusra nem vállalom az alelnökséget.-Az Országgyűlés alelnökinek lenni megbecsült közszereplés...- Sok megtisztelő feladat hárul a parlamenti elnökség tagjaira, ugyanakkor számtalan korlátozást is jelent! Minden egyéb tevékenység összeférhetetlen az elnökségi tagsággal, márpedig én az ügyvédi kamarai tagságomat sem szeretném feladni. Nyolc évet kihagyni túl sok!- Az ügyvéd képviselők közül nem is egy praktizál a parlamenti munkája mellett.- 1990-ben is azzal a feltétellel vállaltam az alelnökséget, hogy az ügyvédi praxisomat is folytathatom, ugyanis az akkor hatályos törvény ezt nem zárta ki egyértelműen. Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíróság elnökével arra a megállapodásra jutottunk, hogy ha perbeni képviseletet nem vállalok, akkor peren kívüli ügyekben folytathatom az ügyvédi praxisomat. Hullámos a balatoni út, az M7-es, zötyögve haladnak a Velencei tó és a Balaton felé igyekvők és ugyanígy utaznak visszafelé is. Miért? - kérdeztük Regős Szilvesztertől, a Közlekedési, Vízügyi és Hírközlési Minisztérium Közúti főosztályának vezetőjétől.- Ez a legöregebb magyar autópálya. Egyes szakaszai húsz-huszonöt éve készültek, s elhasználódtak. Nagyon alapos rekonstrukcióra van szükség. Már kiírtuk a koncessziós versenytárgyalást, a jelentkezőktől a Zamárditól az országhatárig folytatódó útszakasz megépítésére is ajánlatot kértünk. Az első forduló lezajlott és az öt legjobb pályázóval a további részletekről is tárgyalunk. Előreláthatólag novemberre eldől, ki kapja meg a munkát, amit jövő év tavaszán kell elkezdeni.-Ez azt jelenti, hogy a jövő nyáron már elterelésekkel kell számolniuk a Balatonra utazóknak? Néhány hónap múltán a képviselőház elfogadta a képviselők jogállásról szóló törvényt, aminek értelmében az elnökség tagjainak ilyen tevékenysége ösz- szeférhetetlenné vált. De akkor már nem volt visszaút.-A választások után szóba került a neve az Országgyűlés elnökeként is. Azután másképpen alakult a "felállás" és sokan úgy tudják, ezért sértődött meg.- Barátaim jól tudják, hogy erről szó sincs! Politikai aktivitásomat nem kívánom csökkenteni, de már a múlt év őszén megállapodtam a párt vezetőségével és az egyik ügyvédi munkaközösséggel, hogy nem vállalom tovább az alelnökséget. Nem lennék korrekt, ha nem vallanám be, hogy némi hezitálás után az elnökséget talán elvállaltam volna, de ez sem volt annyira a szívügyem, hogy most keserű volnék miatta.- Mit kezd a hirtelen kapott rengeteg szabadidővel?- Nincs sok szabadidőm. Parlamenti munkám, takarékra állított ügyvédi praxisom mellett a Soros Alapítványnál is tevé- kenykedek. Ha elvállalom az elnökséget, ezt is fel kellett volna adnom! Több mint 10 éve dolgozom az alapítvány ügyeiben, a közeljövőben olyan anyagi hátteret kapunk, amely az ő eseti adományaitól függetlenül, hosszú távú stabilitást biztosít a Soros Alapítványnak. (koós)- Ez attól függ, hogy milyen nyomokat hagy az úton a következő tél. A nagyobb javításokat már a koncesszión győztes konzorciumnak kell elvégeznie, de sem a rekonstrukció, sem az építkezés nem zavarhatja a szükségesnél jobban a forgalmat. Gyakorlatilag teljes rekonstrukcióról van szó. Helyenként ez csak egy réteg aszfaltot jelent, másutt meg kell építeni egy nagyobb víztelenítési rendszert és Szabadbattyá- nig készül egy harmadik sáv is.- A felújított M7-es is fizető autópálya lesz?- Lassan minden autópályán megjelennek majd a pénztárak. Hogy mennyit kell majd fizetni? Az úthasználati díj elsősorban attól függ majd, hogy az adott szakaszon mennyibe fog kerülni az építkezés, milyen forgalom prognosztizálható. A tarifát a vállalkozók szabják meg és bizonyára tárgyalási kompromisszum eredménye lesz az ár. R. P. Hullámos a balatoni út Elöregedett az M7-es (5) A gazdasági válság, a fokozódó társadalmi elégedetlenség a politikai események mozgásba hozták a szunnyadó ellenzéket is. A reformkommunisták a politikai intézményrendszer reformját, felülről indított változtatásokat, a párt vezető szerepének átértékelését, a szocializmuson belüli jogállamiságot, parlamenti demokráciát, egyszóval más politikai kultúrát akartak. Rendszerhű ellenzék volt. Reformkommunista szerzőktől származott a „Fordulat és reform” című dolgozat, melynek jó néhány elemét a Grósz-kor- mány is hasznosította. Az ellenzék népi-nemzeti irányzata már a 70-80-as években - főként vidéki folyóiratokban - hallatta szavát. Demokratikus szárnya már a 80-as évek elején létrehozta a Demokratikus Ellenzéket. Ez a csoportosulás a Beszélő és a Hírmondó folyóiratokban jelentkezett. Nyugati típusú demokráciát akart. Nem volt politikai programja, csak kritikai nyilvánosságra törekedett. 1987-ben a megélénkülő közéletben - figyelmet keltett az a rendszerkritikájuk, amelyet a Társadalmi Szerződés című szamizdat kiadványukban tettek közzé. Az ellenzék különböző csoportjai - ideértve az 56-osokat is - 1987-88-ban találkozókon gyúródtak össze mozgalommá, de köztük nem alakult ki folyamatos együttműködés. A találkozók közül akkoriban a legnagyobb figyelmet - 1985 júniusában - a monori találkozás váltotta ki, mely koalíció lehetőségét villantotta fel az ellenzékben. Nem soká tartott ez az együvé tartozás, mert alig másfél év múltán az írószövetség közgyűlésén már szerte is foszlottak e reményék. A lakitelki találkozó volt a legkiemelkedőbb, ahol - 1988 szeptember végén - az ellenzék fő erői gyűltek össze. Megjelent ezen Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is, aki kifejtette - talán itt először - átfogó politikai reformprogramját. Pozsgayt kiegészítette Bihari Mihály - a pártból korábban kizárt politológus - „Reform és demokrácia” c. munkájának gondolataival. Fontos tudni, hogy a találkozón megjelent értelmiség egy része, a Magyar Demokrata Fórumot megalakítok, nem utasították el, sőt elfogadták a reformkommunisták elképzeléseit és nem zárták ki egy reform- kommunista-népi tömörülés lehetőségét sem. A jelenlévők másik része, az urbánus értelmiség ellenezte ezt. A véleménykülönbségek - más fontos kérdésekben is - vezettek oda, hogy az értelmiség két pártot hozott létre: még lakitelken a Magyar Demokrata Fórumot és 1988 novemberében a Szabaddemokraták Szövetségét. Rögtön szólni kell arról, hogy az ellenzéki csoportosulások közül elsőnek, már 1988 március 30-án létrejött a Fidesz, mely különböző akciók szervezésével hamarosan hírt is adott magáról. 1988 november 18-ától újból megkezdte működését a Kisgazdapárt, mely a középosztály* érdekeit kívánta képviselni. Újraéledt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt is, mely a nyugat-európai pártokat példázva a középrétegek néppártja kívánt lenni. 1988-ban már szóba került az eladdig Veres Péter Társaság néven szereplő parasztpárti csoportosulás párttá szervezése is. A falusi, agrárérdekeket kívánta szolgálni. Megindult az apróbb politikai csoportosulások párttá szerveződése is, de bontakozó erejük akkor még nem sokat nyomott a latba. 1988 nagy változást hozott az én életemben is. Június 7-én - legnagyobb meglepetésemre közölték velem, hogy - ameny- nyiben elfogadom - az Ország- gyűlés alelnöki tisztére jelölnek. Elfogadtam! Elfogadta jelölését Stadinger István is, akit Sarlós István utódjául javasoltak. A miért kérdésemre Sarlós István így válaszolt: Kérdezz okosabbat! Stadinger Istvánnal - akit régről ismertem - jól kijöttem. Úgy véltem vele jó munkakapcsolatot is teremthetek. Akkoriban még nem voltak „zűrös” parlamenti ülések, ezért tanács- elnöki tapasztalataimra alapozva magamat is alkalmasnak tartottam az ülések levezetésére és a parlamenti-diplomácia feladatainak ellátásra. Ezért fogadtam el a megtisztelő megbízatást. Három hét múlva a Parlament plénuma alelnökké választott. Akkor még nem is sejtettem, hogy mit vállaltam, hogy milyen történelmi időszak részese lettem a T. Házban. A politikai rendszer reformja elérte a Parlament falait is. Horváth Lajos
