Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-27 / 205. szám
1994. július 27., szerda Korunk üj Dunántúli napló 11 Nagyhét volt a csillagászoknak A Jupiterről jelentjük... Még nem szabad kikapcsolni a készülékeket Még néhány mély lélegzet, és Umberto Pelizzari olasz búvár 101 méterre merül, hogy július 24-én felállítsa a segítség nélküli mélymerülés új világrekordját. „Eszperantó-pénz” vagy igazi valuta az ECU? Jön a közös európai pénz A lehetőség 100 százalékos Robotok operálnak majd belülről A Massachusetts! Technológiai Intézet tudósai kis dugót tesznek a fülbe. A dugó valójában egy apró robot, amely egy napon képes lesz műtéteket végezni az emberi szervezeten belül. A nem távoli jövőben a test minden üregén át bekúszhat egy ilyen kis robot és belülről végezhet el műtéteket - mondta az AP amerikai hírügynökség munkatársának dr. Richard Satava, annak a tudományos szervezetnek az igazgatója, amely a kutatást finanszírozza. - Amikor be akarunk tekinteni a gyomorba, egy robotot kell majd lenyelni. A kutatás felidézi a „Fantasztikus utazás” című, 1966-ban készült film emlékét, amelyben Raquel Welch-et és egy tudóscsoportot mikroszkopikus méretre kicsinyítenek, hogy közlekedhessenek az emberi szervezet belsejében. A gondolat tudományos fikcióból valósággá vált.- A lehetőség, hogy megvalósíthassuk, 100 százalékos - hangoztatta Satava. - Valószínű, hogy öt év múlva már alkalmazhatjuk a módszert állatokon. Az apró robot első példányait már elkészítették a massachusettsi laboratóriumban. Egyelőre még „terjedelmes” (3,8 négyzetcentiméter), van benne egy számítógép, világítási berendezés, antennák, amelyek segítségével elkerülheti az akadályokat és egy karom, amellyel el lehet távolítani testrészecskéket. A robotot apró motor hajtja, s a karom vékony fekete fonál segítségével végzi a részecskék eltávolítását. A szervezet belsejében műtéteket végző robotokat a tervezők reményei szerint sikerül egy négyzetcentiméter terjedelemre zsugorítani. Ennek a robotnak a kifejlesztése további 10 évet vesz majd igénybe - hangoztatták az intézet tudósai. I Egy „Endobot” nevű robotot azonban hamarabb használhatnak majd a bélben - remélik a kutatók. Ez a szerkezet eltávolíthat polipokat egy vékony fonal segítségével, miközben televíziós képet közvetít a műtétet végző orvos számára. Ha ez a technológia a gyakorlatban alkalmazható lesz, amiben nem kételkedünk, számos műtét egyszerűbb lesz majd - mondta dr. Peter Banks, a gyomorműtétekkel foglalkozó amerikai orvosok társaságának szóvivője. A Jupiter bolygóra figyelt minden földi és égi távcső, így a Hubble teleszkóp is az elmúlt napokban, - amikor amint azt hónapokkal ezelőtt pontosan megjósolták - a Shoema- ker-Levy 9 üstökös első darabjai becsapódtak nagy és öreg bolygótársunkba. Mit láttak az égi szemek? „A labdarúgók VB-je után az asztronómusok VB-je következett” - mondotta Stephen P. Maran, a NASA egyik vezető csillagásza. Ez persze nem versengés volt, de izgalomnak legalább akkora. Különösen akkor, amikor az üstökös első nagyobb darabjának becsapódása nyomán a Hawaii szigetén levő Keck teleszkóp óriási gáz-tűzgolyók keletkezését észlelte. A csillagászok megfigyelése szerint e tűzgolyók hőmérséklete többszöröse volt annak, mint ami a Nap felületén tapasztalható! A Hubble űrteleszkóp - a földi viszonyoknál sokkal jobb megfigyelési feltételeivel - egy 4000 kilométeres, gigantikus gombafelhő megjelenését érzékelte, amely a több száz kilométerrel emelkedett a Jupiter fölé. Ahogy a hét folyamán az üstökösnek újabb és újabb darabjai csapódtak bele bolygótársunkba, úgy szaporodtak a csillagászok meghökkentőbbnél meghökkentőbb tapasztalatai. „Senki sem feltételezte volna, hogy a Jupiteren olyan mennyiségű kén van, mint amilyen mennyiségről a spektrumanalízisek árulkodnak” - nyilatkozta izgatottan Roger Yelle, annak a kutatócsoportnak a tagja, akik a Hubble űrteleszkóp felvételeit elemzik. Az atmoszférakémia (lám, még ilyen szakterület is létezik!) specialistái sokkal nagyobb mennyiségű vízgőzre és szénmonoxidra számítottak, - miközben ezek az anyagok gyakorlatilag kimutathatatlanok voltak az ütközés alkalmával! Steven Maran csillagász szerint „nem egyszerűen egy különleges égi jelenség még különlegesebb fotói jelentik a tudomány számára az érdekességet. Hanem azok a nagyon új tapasztalatok, amelyeket még évekig fogunk tanulmányozni.” Mit akartak látni a földi szemek? Az Internet számítógéphálózat, amely az Egyesült Államokban lassan a legfontosabb adat-hírlánccá válik, és amelyre bárki, akár otthonából is rákapcsolódhat (számítógépével persze), az égi esemény kapcsán lassult le először olyan mértékben, hogy az már-már az Internet szétesésével fenyegetett. Olyan sokan voltak ugyanis kíváncsiak a Jupiteren történtekre, hogy a hálózat egyszerűen nem bírta a terhelést, korábban soha nem tapasztalt mértékben lelassult. Mindenki a Jupiteren lezajlott becsapódások számítógépes fényképéhez próbált hozzájutni. Megfejtették a felhők titkát? Talán most sikerül megmagyarázni a Jupiter gyönyörű sárga, barna és vörös felhőit, amelyek mindig is olyannyira lebilincselték - titokzatosságukkal is - a megfigyelőket,a csillagászokat. Nos, a mérések alapján tapasztalt nagymértékű kéntartalom szolgálhat a legjobb magyarázattal a Jupiter látványos színes felhőire. Ez azért meglepő,mert a csillagászok eddigi tudomása szerint ezeknek a felhőknek főleg ammóniából kellene állniuk, az ammóniafelhőknek viszont „illik” fehéreknek lenniük. Miért látták a hangot? Az üstökös egyik „darabkájának” becsapódását követően csütörtökön egy hatalmas, gyorsan szétterjedő gyűrűt észleltek a tudósok. A gyűrű, amely egyértelműen energiahullámnak tekinthető, másodpercenként 1 km-es sebességgel tágult, - ez a sebesség megfelel annak, amellyel a hanghullámnak a Jupiteren terjednie kell. A Földön az ilyen hanghullámok, hangrobbanások hallhatóak és nem láthatóak. Eddig megmagyarázhatatlan módon a Hubble űrteleszkóp képein mégis látható e hanghullám ... Valaminek lennie kell a Jupiter mélyebb atmoszférájában, ami ezt a nagyon különleges jelenséget okozza. „A kérdés az, hogy miért LÁTUNK egy hang- robbanást?” - tamáskodott Andrew Ingersoll atmoszférakutató. Válasz egyelőre nincs. Hová lett a víz? Háromnegyed milliárd kilométernyire Földünktől egy másik rébusz is keletkezett. A rejtély krimiszerű megfogalmazása: „A hiányzó víz esete”. Minthogy egy „rendes” üstökösnek jéggé fagyott vízből, kőből és porból kell állnia, a csillagászok bizonyosak voltak abban, hogy a becsapódások nyomán hatalmas gőzfelhők is keletkeznek majd, illetőleg, hogy a víznek a nyoma kimutatható lesz. Nos, nyoma sincs a víznek, vízgőznek, párának! A hiányzó víznyomok nyomán már az is felvetődött: nem is igazi üstökös csapódott be a Jupiterbe, hanem egy több darabra szétesett, sziklás aszteroida?! „Ez itt a nagy kérdés - jegyezte meg Lucy McFadden a Maryland-i egyetemről. - És meg lehet, hogy sohasem tudunk választ adni erre ...” Fenyegeti-e a Földet hasonló ütközés? A Jupiterbe egymás után becsapódó aszteroida(?)-üstö- kös(?) részeket az ábécé egyes betűivel jelezték. A hétfői, hetedik, talán legnagyobb méretű G-rész becsapódása nyomán a Földünknél is nagyobb méretű kráter keletkezhetett a Jupiteren! De vajon Földünket nem fenyegeti-e a Jupiteréhez hasonló apokalipszis? Hogy ez a kérdés mennyire komoly: az amerikai űrkutatási intézmény, a NASA évente egymillió dollárt fordít egy kutatócsoportnak a fenntartására, amelynek feladata annak a 2100, egy kilométernél nagyobb űrben keringő tárgynak a megfigyelése és nyilvántartása, amelynek égi pályája metszheti Földünkét. Eddig egyetlen egyet sem találtak, amely veszélyt jelenthetne Földünkre. De még mindig „áll” az a tudományos elmélet is, hogy a dinoszauruszok kipusztulása, az élővilág megváltozása Glóbuszunkon egy nagy üstökös- vagy aszteroida-becsapódás következménye lehetett. Ki lehet kapcsolni a távcsöveket? „Hivatalosan” vége a Jupiter „bombázásának”. A Shoema- ker-Levy 9 üstökös utolsó darabja pénteken hajnalban csapódott be. A hét folyamán óriási bolygótársunk „arcát” legalább kéttucatnyi óriási seb éktelení- tette el. Ám a csillagászok még mindig nem dőlhetnek hátra megelégedetten obszervatóriumaikban, az egyhetes koncentrált megfigyeléstől vöröslő szemekkel. David Levy, az üstökös egyik felfedezője, - amatőr csillagász és sokak szerint vérbeli „üstökösvadász” - figyelmeztette kollégáit: „Még nem szabad kikapcsolni a készülékeket!” Szerinte az elkövetkező hetekben tanulmányozni lehet majd Jupiter sztratoszférikus viharainak lezajlását és azt, hogy az üstökös egymást követő darabkáinak becsapódásai hogyan befolyásolták a Jupiter un. sugárzási öveit. Ha ellenfelei szívesen hívják eszperantó pénznek, a jelek arra vallanak, hogy az Ecu, az egységes európai pénz térhódítását aligha lehet feltartóztatni - állapította meg a Der Spiegel német hírmagazin. Heinrich Matthes, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi bizottságának helyettes vezetője így fogalmaz: Semmilyen kétség nem fér ahhoz, hogy az Európai Unió egyes országainak legkésőbb 1999 január 1-én közös pénze lesz. Amikor tavaly augusztusban összeomlott az Európai Valutarendszer, fény derült arra is, hogy Európa megérett az Ecu-re. Ezt jelzi az is, hogy azóta az átváltási kurzusok meglepően stabilak maradtak, ami azért meghatározó, mert az idén júliustól két éven át szorosan össze kell tartaniok azoknak a valutáknak, amelyek valóban áttérnek az Ecu-re. Az ezzel kapcsolatos többségi döntést 1996-ban’ kell meghozni, s mivel az angolok és dánok a különleges kikötések révén kibújhatnak a döntés alól, az ő szavazatuk nem számít. Az Ecu mellett állást foglaló hét ország - Németország, Franciaország, Spanyolország, a három Benelux-állam és Írország - viszont már többséget jelent, s az osztrákok is szeretnének mielőbb áttérni az Ecu-re. Az EU gazdasági bizottsága szerint viszont mégis célszerű, ha az érintett országok várnak még két évig, mert 1999-ben az Ecu bevezetéséhez már nem kell a többségi döntés, s automatikusan áttér az Ecu-re minden EU- ország, amely megfelel a kívánalmaknak. Azt pedig az 1997-es év konjunktúra- és költségvetési adatai döntik majd el, hogy megérett-e az illető ország az Ecu-re. A bankárok azonban figyelmeztetnek arra, hogy az EU-tagok többsége aligha tudja 1997-re teljesíteni a feltételeket, s ezért el kell dönteni, hogy a stabilitás fontosabb-e, vagy a határidők betartása? Mégis, közben szinte észrevétlenül tért hódít a közös európai pénz. Frankfurtban dolgoznak már az Ecu-bankjegyeken és tervezik az érméket is. Ezek egy ideig a nemzeti valutákkal együtt lesznek fizetési eszközök. így a mai Ecu, amely a közösségben már most is az elszámolás egyik eszköze, zökkenésmentesen válik új Ecu-vé, s a régi Ecu-tfen kötött megállapodások érvényben maradnak. Jacques Delors, az EU leköszönő vezetője, az Ecu apja joggal állítja: Fél éve még kevés miniszter, vagy tudós akadt, aki feltett volna egy pár Ecu-t arra, hogy megvalósul az egységes fizetési eszköz ... Ma viszont szinte senki sem vitatja, hogy az Ecu lesz az Európai Unió fizetési eszköze. S mi, magyarok is tanulhatunk már Ecu-ben számolni. Makai György Már nem elég csupán programokban gondolkodni A Mikrosoft-nál 31 év az átlagéletkor Alig használt szív, vese, szerződéssel eladó Kalmár mentalitás? Csak a gazdagok tudják megfizetni Bill Gates csak a fiatalokban hisz. A Mikrosoft nevű számítástechnikai óriásvállalat alapítója, megteremtője és tulajdonosa szerint csak a fiatal generáció lehet sikeres a számítás- technika tudományának elsajátításában és alkalmazásában. Cégénél az alkalmazottak átlagéletkora 31 év, de Gates ezzel is elégedetlen. Újabban csak friss diplomásokat alkalmaz. Maga Gates 19 évesen alkotta meg a Disk Operating Systemet, azt a programot, amely a Windows alapjává vált. Szerinte csak a fiatalok képesek korszakalkotó újdonságokat kitalálni. Napjainkban - nyolc- milliárd dolláros vagyonával - ő az Egyesült Államok második leggazdagabb embere. A 38 éves Gates sikerének titka minden bizonnyal az örökös elégedetlenség. Még saját intelligencia-hányadosával sincs kibékülve. Nemrégiben házasságot kötött, s elhatározta, hogy lazítani fog egy kicsit. Munkaidejét egy teljes órával csökkentette le, azaz most már „csak” hajnali háromtól éjfélig dolgozik. Heves természetével senkit sem enged maga mellett érvényesülni. Még az újságírókat sem. Egy hölgy, aki egy interjú elkészítésének szándékával kereste fel a milliárdost, jól megkapta a magáért. Gates maga kezdte el ugyanis bombázni kérdésekkel az újságírónőt: „Milyen a számítógépes piac? Mi a versenytársaink gyengéje? Melyik cég jobb az enyémnél?” „Nem tudom” - felelte félénken a hölgy, mire Gates kifakadt: „Miért nem tudja a választ? Maga hülye?” Sokak szerint a Microsoft már a 21. századi ideális vállalat modellje. Gates azonban sikerei ellenére sem alhat nyugodtan. Ennek egyik oka, hogy az igazságügyi minisztérium rossz szemmel nézi a Microsoft terjeszkedését, s lehet, hogy hamarosan intézkedéseket foganatosít ellene. A másik ok pedig a számítástechnikai piac változása: már nem elég csupán programokban gondolkodni, a számítástechnika segítségével működő termékekre van szükség, s ehhez a Microsoftnak is váltani kell. Csak Gates jelszava nem változik: számítógépet minden háztartásba! Nem tudja kifizetni a lakbérét? Magas a telefonszámlája? Kössön szerződést valamelyik biztosítótársasággal, az majd fizet. Önnek csupán valamelyik szervét kell eladnia ... Ez a javaslata Henry Hansmann amerikai professzornak, aki egy nemzetközi bioetikai tanácskozáson ismertette a tervét. A szervátültetések korában egyre többen várnak a beteg testrész kicserélésére, ám ugyanakkor inkább csökken az ingyenes, vagy a spontán donorok száma. A professzor tehát abban látná a megoldást, hogy az anyagilag szorongatott helyzetben lévő embereknek szerződést kellene ajánlani, miszerint valamelyik intézet segíteni fogja őket gondjaik csökkentésében, ha hajlandók vállalni, hogy a haláluk után a finanszírozó rendelkezzen a testükkel. Minden olyan szervüket eladják majd, amely egészséges és amire éppen várnak. „Az Egyesült Államokban legalább 20 ezer ilyen megfontolásból számított, lehetséges donor hal meg évente, de csak 15 százalékuk járul hozzá, hogy valamelyik szervüket átültessék. Ezért tehát anyagilag is érdekeltté kellene tenni a majdani donorokat, ám egyidejűleg szabályozni kellene a szervpiacot is” - nyilatkozta Hansmann doktor. Ehhez az ötlethez hozzátartozna, hogy a fizető intézmény meghatározott összeget adna évente, amelyet rendszeresen folyósítana a potenciális donornak. „Miért ne segítsünk hozzá egy szegény embert, hogy egyetemre küldhesse a gyermekét, ha a tandíjat csak a szerveinek későbbi eladásával tudná biztosítani?” Ez tehát az egyik piaci rendezőelv. A másik: a szervpótlást úgyis csak a gazdagok tudják megfizetni, a szegényeknek viszont az lehetne inkább az érdeke, hogy ne vigyék a sírba a még használható szerveiket... ,
