Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-27 / 205. szám

1994. július 27., szerda Kultúra - Oktatás uj Dunántúli napló 7 F------­I ' A Gyilkos-tó mellett a Kis-Cohárd csúcsán. Fotó: Kreska Zita A leőweys lányok erdélyi koncertkörutja 50 éve tűnt el Antoine de Saint-Exupéry Bayreuth Wagner­varázslat A Parsifallal nyitott hétfőn Bayreuth, a Wagner-hívők Mekkája: 58 ezren adóznak az idén is a zeneköltő kultu­szának, ennyien fémek be a terembe harminc estén át, a csak Wagner-darabok előa­dására épített, s csak nyaranta megnyíló Festspielhausba. A túljelentkezés tízszeres volt, ősz óta a 83. Ünnepi Játékok sajtóirodája már csak úgy küld ki programot, hogy a „Minden jegy elkelt”. Bayreuth nem egyszerűen fesztivál, hanem varázslat, mágikus szeánsz, elsősorban a múlt századi zeneköltő, Liszt vejének rajongói szá­mára. Az idei Játékokat a szokásosnál is nagyobb izga­lom előzte meg: új betanu­lásban adják elő Richard Wagner monumentális tetra­lógiáját, A Nibelung gyűrűjét (A Rajna kincse, A Walkür, Siegfried, Az istenek alko­nya). Maga a mester úgy ren­delte, hogy öt év kell, míg a rendező, a karmester, a dísz­let- és jelmeztervező az éne­kesekkel együtt megszüli, minden részletében összeér­leli a négy részt. Wagner 26 évig dolgozott a tetralógiá­ján, beleszámítva azt a tizen­két éves szünetet is, amely­ben megalkotta a Trisztán és Izoldát és A nürnbergi mes­terdalnokokat. Az Ünnepi Já­tékok 1951-es felújítása óta nyolcadszor viszik színre új betanulásban a Ringet, a ren­dezést a Wagner-unoka, Wolfgang a Játékok inten­dánsa a berlini Alfred Kirch- nerre bízta, a zenei betanítást James Levine-re. Maga Wolfgang Wagner kétszer is rendezte a darabokat. A tetralógia minden ren­dező számára óriási kihívás, s az elmúlt három évtizedben néhányan megpróbálkoztak új értelmezésekkel, a hagyo­mányos wagneri színpadot megújító szcenikai elképze­lésekkel. A Wagner-klisék- hez hozzászokott közönség számára már-már botrányos rendezés volt a francia Pat­rice Chereau 1976-os színre- vitele, Pierre Boulez karmes- teri-zenemesteri asszisztálá- sával. Sarkadi Kovács Ferenc Csúcsa: a szép fekvésű Boncza-Ady-kastély. Most Goga-emlékmúzeum, egyre fo­gyó magyar nyelvű kiállítási anyaggal. Aztán Körösfő, Kalo­taszeg központja - megszólal bennünk a mindenki által ismert népdal... közös anyanyelvűn­kön hívogatnak az emberek, a házak... így kezdődött a pécsi Leő- wey Klára Gimnázium Leány­karának rendhagyó éneklő kör­útja Erdély földjén. Kilenc fel­lépésen 30 művel képviselte az anyaország kóruskultúráját az együttes, s közben túrázott a legszebb tájakon. Eljutott a Tordai-hasadékhoz, a Szent Anna-tóhoz. Aki csak tehette, megmártózott a Medve-tó me­leg-sós vízében: „meghódít­hatta” a Kis-Cohárd 1352 méte­res csúcsát (szinte hihetetlen és lenyűgöző látvány volt fentről a Gyilkos-tó és a Békás-szoros)! A Bálványosvár romjainál fel­idéztük Jókai regényét... A megelevenedő régi mondák bű­völetében szálltunk alá a parajdi sóbánya mélységeibe, hogy a hosszú-hosszú föld alatti folyo­sók és termek legutolsó állomá­sán, a kápolna csendes homá­lyában megszólalhasson a dal a kórus ajkán ... Már 22 éves a kapcsolat a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium és a pécsi Le- őwey Klára Gimnázium között. A mostani székelyföldi kon­certkörút Péter Albert tanár úr­nak, a szentgyörgyi táncosok vezetőjének és kollégáinak ér­deme. Áldozatos munkájuk eredményeként juthattunk el a Gábor Áron-emlékhelyekre, el­csendesedhettünk néhány percre Orbán Balázs szejkefür- dői székely kapus síremlékénél, illetőleg átölelhettük Farkasla­kán Erzsi nénit, Tamási Áron testvérét, aki a szülői házban várta a pécsi dalosokat. Beba­rangolhattuk Csík és Gyergyó történelmi és földrajzi neveze­tességeiről híres falvait. A kilenc erdélyi-székelyföldi fellépés mindegyike más és más hangulatot adott (énekesnek, hallgatónak egyaránt), hiszen az illyefalvi csodálatos ifjúsági központ kántorképzős hallgatói talán másképp tekintettek a ze­neművekre. De a lélek, a szív egyszerre dobbant a szépre, a többi helyszínen is. Különösen akkor, amikor Halmos László „Isten nagyságát...” Bárdos Lajos „Szent Imre herceg”, Szokolay Sándor „Ima rontás ellen” vagy Hoppe Rezső „Kö­nyörgés” című - a megmaradást áhító - alkotása felcsendült. Ko­lozsvár és a házigazda Sepsi- szentgyörgy két-két fellépést kért... Naponta jelentek meg a kó­rusról hírek a kolozsvári és a székelyföldi újságokban, a brassói rádióban. A kolozsvári televízió tudósított az Erdély kultúrájáért sokat áldozó kitün- tett művészek tiszteletére adott koncertünkről. A kórus egyre szebben énekel... Nem jut mindenkinek ülőhely a kolozs­vári Szent Mihály-plébánia- templomban. A falakon túl, alig néhány méternyire a felálló kó­rustól, ott a legendás Má­tyás-szobor. Az elmúlt napok feszültségét mi is magunkban hordozzuk. Czirják kanonok úr erőt, biztatást adó szavait nem felejthetjük. A kolozsváriak pe­dig a lányok tiszta, őszinte, buzdító énekét... És ... Bögöz ... Minden szereplés között is a legemléke­zetesebb - a piros-fehér-zöld (!) zászló előtt elmondott polgár- mesteri szavakkal, a templom­ban felsorakozott székely ruhás gyermek-énekesek köszöntő da­laival a környék legszebb Szent László-freskóit falra „álmodó” középkori mester művészetével, a sok-sok nekünk adott virág­gal, a marasztaló szóval. E megható mondatokat (és az újabb meghívásokat) megerősí­tette Bíró Béla, a sepsiszent­györgyi Székely Mikó Kollé­gium igazgatója, aki így búcsú­zott a pécsi Leőwey Klára Gim­názium Leánykórusától. „Szé­kelyföld visszavár benneteket”. Dr. Szabó Szabolcs tanár-karnagy 50 éve tűnt el repülőgépével Antoine de Saint-Exupéry, „A kis herceg” szerzője, aki ugyanolyan szenvedélyesen volt író, mint pilóta. 1944. jú­lius 31-én „Saint-Ex” - ahogy barátai nevezték - egy amerikai katonai repülőgéppel felszállt egy korzikai repülőtérről, hogy Grenoble fölött felderítést vé­gezzen. A repülőútról nem tért vissza. Amikor eltűnt, 44 éves volt, s a szabályzat értelmében már nem lett volna szabad repülőgé­pet vezetnie. Ő azonban ke­mény küzdelem árán kivívta a repülési engedélyt. 1943 márci­usában visszatért az Egyesült Államokból Észak-Afrikába és annak ellenére csatlakozott a de Gaulle vezette haderőkhöz, hogy magát de Gaulle-ellenes- nek nevezte. Repülőgépe jó légköri viszo­nyok között tűnt el, anélkül, hogy bármilyen rádiójelzést le­adott volna. Az „Icare” című francia repülési szaklap 1981-ben, egykori német piló­ták és más tanúk állításaira ala­pozva azt írta, hogy a gépet le­lőtték és az a Földközi-tengerbe zuhant. Az óvodából már „éretten” elballagott kicsik életében szep­temberben új fejezet kezdődik, az iskolás-kor. De kezdődik-e csakugyan? Nemsokára, a ta­névkezdés előtti iskolaérettségi vizsgálaton a nagy kérdésre megszületik a válasz. Ha azon­ban a szülők - tartva attól, hogy talán elfogultak, nem hiteles megítélői saját csemetéjüknek - viszonylag objektív prognózist szeretnének készíteni az iskola- érettségi vizsga várható ered­ményéről, nincs akadálya. Vá­laszolják meg az alább követ­kező kilenc teszt-kérdést, ame­lyet neves pszichológusok állí­tottak össze. íme: 1. Érdeklődik-e a környezet, az újdonságok iránt a gyerek? Szokott és tud-e kérdezős­ködni? 2. El tudja-e foglalni önma­gát vagy állandóan intenzíven leköt valakit? 3. Van-e képzelőereje: ki tud-e találni a maga számára já­tékot vagy elfoglaltságot? Halálának körülményei annál inkább elgondolkoztatóak, mi­vel 1944. július 31-én be akar­ták avatni egy titkos tervbe, amely francia partraszállásról szólt. Az instrukciókat este kapta volna meg, miután vissza­tért a felderítő repülésről. A pa­rancsnok figyelmeztette, aznap ne repüljön. Ő azonban ragaszkodott a re­püléshez, mert afölött a vidék fölött járt volna, ahol gyermek­korát töltötte. 1992-ben egy francia expedí­ció, amely Nizzából indult, megkísérelte megtalálni a repü­lőgép-roncsot. Az akciót most Toulonból kiindulva meg akar­ják ismételni. 1943-ban jelent meg „Saint-Ex” legköltőibb és tit­kokkal teli, felnőtteknek szóló mesekönyve, „A kis herceg”. Ezt a művet több mint 40 nyelvre fordították le és ma is közkedvelt olvasmány. A kis herceg a szeretet és a barátság, a bizalom és a vonzódás megtes­tesítője. Az író utolsó alkotásával, az „Éjszakai repülés”-sel is mara­dandó üzenetet hagyott az utó­kornak. 4. Elmélyedten játszik-e vagy pillanatonként elvonja valami a figyelmét arról, amivel foglal­kozik? 5. Meg tudja-e jegyezni a rá­bízott, életkorának megfelelő feladatokat? (Például helyre rakja-e játékait, kiöblíti-e poha­rát, ha van háziállatuk, foglal- kozik-e vele?) 6. Tud-e másokra figyelni, szeret-e gyerekek között lenni? 7. Milyen a szókincse, ki tudja-e magát helyesen fejezni? 8. Szeret-e rajzolni, énekelni, festegetni? 9. Szeretne-e iskolába menni? Örül-e annak, hogy új kis bará­tai lesznek? A kérdésekre adott igenlő vá-' laszok az iskolai közösségbe való belépés mellett, a nemle­ges válaszok ellene szólnak. Ha csupa igen a felelet, alighanem biztosra vehető, hogy a szak­emberek is az iskolaérettséget fogják megállapítani. Az igenlő és nemleges válaszok aránya az esélyeket illetően ad eligazítást. Iskolaérettségi teszt-vizsga - házilag Sütő Balázs komlói diák akváriumi kőzetek után kutatott... Újabb dinoszaurusz lábnyomok a Mecsek vidékén A Komlosaurus 1980-ban Komlóról előkerült eredeti, baloldali lábnyoma. Jelenlegi ismereteink szerint a földtörténet középkorában kö­zel 1000 dinoszaurusz nemzet­ség élhetett a Földön. Ebből csupán 350 körül van az egyér­telműen meghatározott és elkü­lönített fajok száma. Az egyre sokasodó leletek, a népszerűsítő könyvek, s a Jurassic park című világsikerű film a legnépsze­rűbb ősállatok közé emelték a dinoszauruszokat. A történelmi Magyarország területéről világhírű ősmarad­ványok voltak ismertek Erdély­ből. A trianoni Magyarország­ról az első és egyetlen sárkány­gyík lelet éppen a Mecsekből került elő 1966-ban, amikor Vasas II. külfejtésben három dinoszaurusz nyomot fedeztek fel. A nyomok alapján a feltéte­lezett állat egy két lábon járó, a mai struccokra emlékeztető hosszú lábú dinó lehetett. Ezzel szemben a legújabb ábrázolá­sok, így például a Móra Ferenc Kiadónál (1992) megjelent „Földrajzi album” lényegesen más habitussal mutatja be a me­cseki dinoszauruszt. A színes kép alapján készített tusrajzot (a szerző rajza) mellékelten láthat­juk. A kérdéses lábnyomok kö­vületei a budapesti földtani in­tézetbe kerültek, de sem a to­vábbi kutatás, sem a lehetséges faj meghatározása nem folyta­tódott. 14 éves csend után 1980-ban a komlói mélyművelésű bányá­ban, fejtés közben ismét láb­nyomokat találtak. A vizsgála­tok egyértelműen bebizonyítot­ták, hogy a vasasi és a komlói lábnyomok ugyanattól a dino­szaurusz fajtól származnak. Más világanyaggal való össze­hasonlítás alapján kiderült, hogy egy kínai fajjal áll közeli rokonságban, s az őslénytan tu­dományában eddig még nem ismert, leiratlan faj. Ekkor ve­zették be az irodalomba Komlo­saurus carbonis néven. Az igazi meglepetés 8 évet váratott ma­gára, amikor 1988-ban a Karo- lina-völgyi külfejtés egyik tera­szán több száz Komlosaurus lábnyomot találtak. Egy valósá­gos dinoszaurusz gyalogösvény került elő, s nemcsak a Komlo­saurus nyomai tárultak fel, ha­nem további addig ismeretlen lábtípusokat is el .lehetett külö­níteni. Bizonyossá vált, hogy legalább három-négy dinosza­urusz faj együtt élt - élhetett - a Komloaurusszal. Az elmúlt hónapban Sütő Ba­lázs komlói diák a zobáki pala- hányón akváriumi kőzetek után kutatva újabb féltucat lábnyo­mot talált egy igen sérülékeny jura kori homokkő darabban. Ä páratlan lelet a komlói termé­szettudományi gyűjteménybe került. Az újonnan felfedezett lábnyomok minden eddigi is­mert mecseki nyomtól eltérnek, igen apró méretükkel, aminek alapján maximum egy galamb nagyságú, kétlábon járó dino­szauruszt tételezhetünk fel. Biz­tosra vehető, hogy nem a három újjú Komlosaurus kicsinyei, ugyanis az új nyomok öt újjúak. Nem kizárt az sem, hogy a Ka- rolina-völgyi öt újjú, még le nem írt, vagy pontosan meg nem határozott fajjal állunk szemben. Kétségtelen tény, hogy a me­cseki dinoszaurusz kérdés még számtalan meglepetést szolgál­tathat, de joggal kell tartani at­tól, hogy a bányabezárásokkal a titkok végleg megfej thetetlenek maradnak. A kutatásokat nehe­zíti az, hogy eddig semmiféle egyértelmű mecseki dinoszau­rusz csontmaradvány nem ke­rült elő. Érdekes azonban meg­említeni, hogy a század elején a korabeli irodalmak említést tesznek a mecseki dinoszaurusz csigolyatestekről és végtag csontokról. Az andrásházi szén­telepekben akkor megtalált csontokat és nyomokat ponto­san nem határozták meg, s az újabb irodalmak nem tesznek róluk említést. Fazekas Imre T ermészettudományi Gyűjtemény Komló Komlosaurus Carbonis

Next

/
Oldalképek
Tartalom