Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-26 / 204. szám

1994. július 26., kedd Városaink új Dunámon napló 7 Siklós Vida Dezső kiállítása Augusztus 5-én 18 órakor nyúlik meg a siklósi vár galériá­jában a neves festőművész, Vida Dezső kiállítása. A festő-pedagógus régóta várt újabb önálló bemutatkozását Lantos Ferenc festőművész nyitja majd meg. A kiállítást az érdeklődők szeptember 30-ig tekinthetik meg naponta 10 és 18 óra között. Sellyéi táborozás A Baranya Megyei Közgyű­lés Siklós-Gyűdi Általános Is­kola és Diákotthon tanulói az idén is felejthetetlen napokat töltöttek a sellyei táborban, ahol naponta szakképzett úszóedző irányításával úszásoktatáson vettek részt, s környezetvédelmi munkát is végeztek. A költsé­geket az intézmény, a részve­vők mellett a siklósi Krio Kft., B+B Kft. és Széplaki Zoltán harkányi kereskedők és Jocskov Miklós vendéglős felajánlásai­val biztosították. Prima tornás lányok Harkányban A siklósi ifjúsági tábor ma, július 26-án csinos vendégeket fogad. Ahogy a tábor gondnoka elmondta, közel 80-90 ifjú hölgy érkezik Budapestről. A Príma tornás lányok két hétig, augusztus 9-ig maradnak a Har­kányhoz közeli edzőtáborozá­son. Folytatódik a Harkányi Nyár A nyár végeztével az utolsó hónap programjaihoz érkezett a Harkányi Nyár rendezvényso­rozata is. Az augusztusi első esemény a strandon megrende- , zendő program lesz 7-én 15 órakor: Szentendrei Klári és La- tabár Kálmán operettdalokat és magyamótákat énekel majd. Egy héttel később ugyanebben az időben és helyszínen a Gar­den City Boys country-koncert- jére várják az érdeklődőket. Összeállította: Szabó Anikó HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a Siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.) valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél. Könyv készül a kórházról A jubileumi ünnepség védnöke a népjóléti miniszter lesz Végső szakaszához érkeztek a siklósi kórház 100 éves jubi­leumi ünnepségének előkészü­letei, tájékoztatta lapunkat dr. Faludy Zsigmond, a kórház igazgatója. A jubileumi előké­szítő bizottság a közelmúltban dr. Máté János polgármester el­nökletével összeállította a vég­leges programot. Eldőlt, hogy az őszre terve­zett ünnepség egynapos lesz, s október 1-jén, szombaton ren­dezik meg. A programok sora az alapító dr. Kregczy Ottó sír­jának megkoszorúzásával kez­dődik a délelőtt folyamán a sik­lósi temetőben. Ä terveknek megfelelően tudományos ülés­szakra kerül majd sor várha­tóan a zeneiskola (volt pártház) nagytermében délelőtt, a koszo­rúzást követően. Kérdésünkre, hogy milyen előadókat sikerült megnyerniük, dr. Faludy Zsig­mond örömmel újságolta, hogy a hazai orvostudomány ismert személyiségei, köztük profesz- szorok, akadémikusok vállalták a szereplést. Szakmai előadások fognak elhangzani az orvosi diagnosztikus módszerekről, fi­gyelembe véve a helyi igénye­ket, a legújabb eljárásokat, technikákat. Az ülésszak után kitüntetések átadása is várható. Két új emléktáblát avatnak fel a tudományos ülés befejez­tével. Az emléktáblákat, melyek közül egyiken az alapító portré­ját mintázták meg, a kórház régi bejáratánál helyezik el. Ebéd­del, kórházlátogatással zárul ezután az ünnepség. Csak záró­jelben jegyezzük meg, hogy a délutánra tervezett kulturális műsort sajnos nem sikerült az elképzelések alapján megszer­vezni, ezért nem szerepel a végső programban az előzetes tervvel szemben. Az előkészítő bizottság összejövetelén tájé­koztatta a jelenlévőket dr. Ká­das István professzor, hogy a siklósi kórház történetéről szóló, általa írt közel kétszáz oldalas könyv nyomdakész ál­lapotban van, így komoly esély van arra, hogy az évfordulóig az meg is jelenjék. Dr. Faludy Zsigmond még hozzátette az elmondottakhoz: az emlékünnepségre készítendő emlékplakettek kivitelezését a Zsolnay gyár és a siklósi alkotó­telep vállalta fel. A plakettek a városnak az 1700-as évekből származó pecsétjét ábrázolják. Az összejövetel után nem sokkal a kórházigazgatót fo­gadta Budapesten az új népjó­léti miniszter, dr. Kovács Pál, aki elvállalta a siklósi kórház 100 éves jubileumi ünnepsége fölötti védnökséget. Kis Kabos egyenes háttal és hittel A tikkasztó nyári meleg­ben, mikor még este 8-kor is ülve izzadt az ember, várat­lan vendég lépdelt fölfelé a harkányi művelődési ház melletti söröző teraszára. A harkányi kábeltévé munka­társainak ötlete volt a magas­lati interjú a vendégszerep­lésre Harkányba érkezett Kabos Lászlóval.- Jó estét, művész úr! Hogy szolgál az egészsége? Ugye, milyen meleg van? - szóltak innen-onnan a kérdések, és Kabos Lászlót (aki miközben egy előző balesetből kifolyólag oly egyenes háttal vette az utat fölfelé, hogy az őt nem isme­rők azt hitték volna, méltóság­ból járkál ilyen peckesen), szó­val a „kis Kabost” nem érte vá­ratlanul ez a bizalmaskodás.- Az nem én voltam, hanem egy elődöm - javította ki az egyik vendég urat is, inkább derülve a dolgon, mint megsér­tődve, mikor „legyulázták”. A kamerás interjú után elő­ször azt kérdeztem tőle, hogy telik a nyara.- Nem szeretek hosszabb ideig elutazni sehova - kezdte kezében az elmaradhatatlan ci­garettával. -A házam körüli zöld megnyugtat, kiülök a te­raszra, nézelődöm. Úgy ötlet­szerűen néha útra kelek, mert mondjuk eszembe jut: de jó lenne elmenni Tirolba, Burgen- landba, de másképp nem.-Azt beszélik, újra vissza­tért a pesti humor. Igaz ez?- Én nem tapasztaltam, hogy lennének igazán jó politikai viccek, szerintem sablonok vannak, amiket mindig ráhúz­nak az éppen aktuális szerep­lőkre, a hatalom új képviselő­ire.- Egyébként Kabos Lász­lónak hogy tetszenek a fiatal humoristák.- Kik? Én nem látok egy na­gyon jót sem. Nem szeretem ezt a humort, és ezek a humo­risták szerintem már nem igazi képviselői a műfajnak.- Vagyis nem olyanok, mint a régiek voltak?- Én Alfönzőt, Kazal Lászlót tartottam és tartom nagynak, akik egyben a barátaim is vol­tak. És nagyon szerettem még a Latabár-testwérpán. A mainak között nem látom az utánpótlást. De ez a humor talán már nem is kell, amit én képviselek, mert képzelje, ta­valy meghívtak a televízió szilveszteri műsorába szere­pelni, aztán nem adták le a fel­vételt.- Múlt évben sokat írtak ön­ről a lapok, mikor 70 éves volt. Mit szeretne még elérni az életben Kabos László?- Legfontosabb az egészség, a többit majd megszerezzük. Aztán ahogy jött, olyan egyenes vidámsággal lépdelt lefelé, pár vendég sürgetésére, hogy „menjünk művész úr, maga nélkül nem kezdődhet”. S a művelődési házban „Az asztal alatt meg ment a birizga” elkezdődött... Út az ismeretlenbe Siklóson Ha nem látta volna Siklóst hajdan, „boldogult” leánykorá­ban, nem hökkent volna meg ilyen nagyon. A látogató fiatal hölgy ismerősön úgy jött vissza kedves városába, mint egy meg­tért gyermek, bocsánatot kérve a meg nem valósult látogatáso­kért, hogy aztán megnyúlt kép­pel üljünk le egyik délben az ebédhez egy ismeretlen út után. A Vértanúk utcában kezdő­dött. Az előttünk tébláboló kis­mama mérgesen kitolta az út­testre kicsinyét, mert a külföldi rendszámú autók úgy ráálltak a járdára, hogy sehogy se fért el. Táskánkat hátracsapva oldalaz­tunk tovább, mígnem mi is kö­vettük a kismama példáját, föl­adva a harcot a járgányokkal. A Mária utcában, a belváros szí­vébe tartva folytatódott. Talán ismerősöm világosszőke haja tette, ki tudja, de külföldinek nézhették. „Marki, dinari”, va­lami hasonlóval állt elé egy kis pöttöm, azután egy nagydarab fickó. Mi ez? - nézett rám, Isten tudja, miért, nem szokott az ilyesmihez. A piacon fejeződött be. Elra­gadta a színforgatag, úgy be­szélgettünk, mint régen, csitri korunkban, mikor egy árus előtt megálltunk. A szőke hajat most nem északi, déli eredetűnek vélhette a kereskedő, mert tört horváttal próbálkozva egy pólót kínált neki megvételre. A várhoz ugyanezen a napon fel sem mertem menni vele. Nem mindenki keveredik oly szívesen vitába a szomszédjá­val, mint az ismert Arany-mű­ben Péter a Pállal. Ez tűnt ki le­galábbis számomra abból az el­beszélésből, amelyre egy siklósi úr invitált. Történt, hogy pince­szomszédot kapott a Tenkes he­gyen, aki nosza, megszerezve az építési engedélyt munkához látott. Egy idő után aztán pincetu­lajdonosunk azt vette észre, hogy új szomszédja szép lassan minden irányba, oldal felé és felfelé egyaránt áthágja a kitű­zött határokat, ő azonban nem akar pörösködni, följelentgetni, szól a pórul járt szomszéd, mit tegyen hát akkor? Aburkó János, a Siklósi Pol­gármesteri Hivatal főelőadója is állítja, nehezen jutnak el addig az állampolgárok, hogy megte­gyék e lépést. Egyrészt nem akarnak túl korán haragot, no és a bejelentés illetéke ma már 1000 forint.- Ilyen hatósági bejelentés hozzánk ebben az évben nem is érkezett - mondja a főelőadó de építkezésbe sem fognak már bele olyan sokan. Eddig 7 épí­tési engedélyt adtunk ki mező- gazdasági rendeltetésű területre, s még további 4-5 kérelem van. A Túronyi dombtól Vokányig tartó szakasz tartozik hozzánk, ám mivel olyan sok teendő há­rul kevés emberre, nem tehetjük azt meg, hogy bejelentés nélkül is lépten-nyomon ellenőrizzük az építkezéseket. A beépítéseket, melyek szi­gorúan vannak persze szabá­lyozva. Például egy 720 és 1500 négyzetméter közti területnek csak a három százalékát építhe­tik be, meghatározott rendelte­téssel, s még számtalan egyéb kikötés van. Ám egyszer minden bizony­nyal kiderül, hogy történt-e szabálytalanság, mégpedig a használatbavételi engedély megadása előtt, amikor az en­gedélyeztető megvizsgálja, hogy a szabályoknak megfelelő volt-e az építkezés. Ma már épí­tési bírság sincs, így a bejelen­tés jóval előbb kerülne pénzbe a kárvallott szomszédnak. Kevesebb tűz Előző évhez képest idén nyá­ron kevesebb avartűzhöz riasz­tották a siklósi tűzoltókat, kap­tuk a tájékoztatást Felföldi Ernő parancsnoktól. Köszönhetően talán annak is, hogy több volt a tavaszi eső, júniusban mindösz- sze kétszer, s júliusban sem sokkal több esetben riasztották őket ilyesmihez. A mezőgazda- sági munkák megkezdése óta legnagyobb tűzkár Peterdpusz- tán keletkezett, ahol 300 széna­boglya égett le, ezt két napig ol­tották. A tűzoltók tanácsa kü­lönben az, hogy célszerű a nyári munkák helyszínén egy lajtos­kocsit kinn tartani a gyors be­avatkozás végett. A Fészer Alapítvánnyal már könnyebb T erehegyi művésztelep Azzal, hogy a Fészer Alapít­vány létrejött, lényegesen egy­szerűbb Födi Tiborék dolga. A Harkány-Terehegyen élő család immár harmadik éve ad otthont* egy nyári vegyes kézműves tá­bornak, s most, hogy a fafaragó házaspár kezdeményezésére lét­rejött az alapítvány, immár pá­lyázati pénzek is támogathatják a munkát. A faragványokkal, szövőszé­kekkel megtelt ház ezúttal is sok erdélyi és környékbeli kép­zőművészt, s több gyermeket fogadott. Márton Béla, erdélyi pedagógus mutatja a kopjafá­kat. Több fiú segédletével fa­ragják ki a díszes mintákat, kb. 10-12 kopjafa készül majd el a tábor ideje alatt, mely július 18-tól augusztus 1-ig tart. Ba- róthy Ádám és Kiss Levente pe­dig várhatóan befejezi a harká­nyi katolikus templomban felál­lítandó szimbolikus szobor- kompozíciót.- Idén kevesebb a fiatal, jö­vőre azonban ezt kompenzáljuk majd egy egyhetes gyermektá­borral - mondja Födi Tibor. - Azonban újdonság, hogy a ház­ban lévő kerámiafal elkészítését megkezdjük - itt mindenki lete­szi majd a névjegyét egy-egy négyzettel. Várunk németor­szági, kanadai magyar művészt is, lesz itt ötvös, üvegfúvó, és most fogjuk toborozni művész­barátaink közül az alapítványi tagokat. Konzultációkkal egybekötött tanulmányút szervezése, kiállí­tási lehetőség, a tagok gyerme­kei közül évente egynek művé­szeti ösztöndíj juttatása mind-mind a Fészer Alapítvány kedvezménye lesz. A nagy cél Födi Tiborék számára egy alko­tótelep, egy komoly szellemi bázis, egy humanista kör létre­hozása. Tervük megvalósításá­ban pedig már feljebb jutottak a lépcsőn, hiszen az idei sem egy­szerű tábor, inkább mondható művésztelepnek. A művésztelepen mindenki kibontakoztathatja tehetségét, fan­táziáját Müller Andrea felvételei Egy harkányi EB-ról Hamarosan nagyon rangos esemény megrendezésére vál­lalkoznak a harkányiak. Hosz- szas előkészületeket követően ugyanis véglessé vált, hogy au­gusztus 23. és 28. között Har­kányban rendezik meg a Transzplantáltak I. Európa Baj­nokságát. Minderről nemrégi­ben tájékoztatta a sajtót Téglási László, a szervezőbizottság el­nöke a harkányi múzeumban megtartott sajtótájékoztatón. Ezen megtudhattuk: a Magyar Transzplantáltak Kulturális és Sportegyesülete 1987-ben ala­kult. Céljuk, hogy a szervátülte­tésen átesett betegek mozgással történő rehabilitációját biztosít­sák saját és nemzetközi szerve­zésű versenyekkel. Budapesten 1991. augusztus 26. és 31. között bonyolították le a szervátültetettek 8. világjá­tékát. Az eseményre 32 ország­ból mintegy 500 versenyző ér­kezett. Itt Magyarország csa­pata 9 arany, 6 ezüst és 4 bronz­érmet szerzett. A fővárosban megrendezett játékok publicisztikai sikerét bizonyítja a Telesport állandó összefoglalója, az RTL, a Scre- ensport, a Sky One jelentős idő­tartalmú sugárzása az esemény­ről. A már megkötött szerződé­sek az előzőekhez hasonlóan nagy nézettséget sejtetnek. Az Európa Bajnokság alatt a versenyzők és a küldöttségek tagjai a Hotel Agro vendégsze­retetét fogják élvezni, mivel előzetes elképzelések szerint ez lenne az EB főhadiszállása. A nagyobb támogatók mellett a szervezők szívesen látják a ren­dezvényt támogatni szándéko­zók további jelentkezését, hisz minden forint újabb segítséget nyújthat a játékok minél nívó- sabb lebonyolításához. Koller Zoltán Gombamódra szaporodnak a pincék a Tenkes hegyen Pincétől pincéig

Next

/
Oldalképek
Tartalom