Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-25 / 203. szám
1994. július 25., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Helyes mederbe kell terelni a torzult és államilag vezérelt privatizációt Modern piacgazdaságot! Dr. Sárközy Tamás, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem gazdasági-jogi tanszékének vezetője azok közé tartozik, akik - saját működési területükön - elsőként láttak hozzá a piacgazdaságba való átmenet feltételeinek kidolgozásához. A rendszerváltás és a most leköszönő kormány négyéves működésének tapasztalatai nemrég arra ihlették, hogy újabb könyvben fogalmazza meg: milyen kormányzati stratégia, s ennek megfelelő kormánystruktúra, milyen közigazgatási modell, privatizációs gyakorlat segítené legjobban hazánkban a piacgazdaság gyorsabb kibontakozását, s mindezt milyen gazdasági-jogi háttér szolgálná a leghatékonyabban. Megkérdeztük az FM főállatorvosát Fenyegeti-e a hazai állományt az „őrült tehén”-kór?-Amit a „Javaslat a piac- gazdaságot szolgáló modem kormányzás felépítésére" című munkájában leírt, mintha pontosan a most hivatalába lépő kormányra volna szabva. Eny- nyire biztos volt a választási eredményekben, fél évvel 1994 májusa előtt? Megjósolható változások- Ami történt, előre látható volt, s a javaslatok többsége is kézenfekvő, a gazdaság és a társadalom mai helyzetéből variánsként levezethető. Ha szociális piacgazdaságot akarunk - amely tehát a magángazdaságon alapul, de nem nyerskapitalista viszonyok, hanem a modem társadalmi követelmények érvényre juttatásával -, akkor például kell hogy legyen jó privatizációs törvényünk az eddig alkalmazott, torzult és államilag vezérelt privatizáció helyes mederbe terelésére. Az is könnyen belátható: amíg a legnagyobb munkaadó maga az állam, addig dőreség elvárni tőle, hogy semleges döntőbíróként viselkedjék az érdekegyeztetési vitákban, s a magánvállalatok versenytársaként sem hozhat semleges gazdasági döntéseket.-Ön a privatizáció gyors, másfél éven belüli befejezésére, az állami tulajdonnak a közüzemi szintre való visszaszorítására, a befektetési lehetőségek bővítésére, a koncessziós törvény bürokratikus megkötéseinek kiiktatására, modem ingatlanjog életbe léptetésére, korszerű ingatlannyilvántartás létrehozására, a mezőgazdaság terén a szövetkezeti és a földtörvény rendbetételére is tesz javaslatot.-Az én szakmám szemszögéből nézve ezek a legsúlyosabb gondok, hozzávéve persze az államháztartás mindeddig elmaradt reformját és az új parlamenti házszabály mielőbbi elfogadását. Más területek - például a mezőgazdasági és pénzügyek, adó- és hitelkérdések megoldása - természetesen nem kevésbé fontos.- A privatizáció folyamatának Ön által kívánatosnak tartott módosításáról országszerte tartott az utóbbi hónapokban előadásokat. Milyen helyzetben van e téren a magyar vidék? Ha mobil volna a munkaerő- Igyekeztünk javaslatainkba önkormányzat-barát intézményeket beépíteni, amelyek segítik a vidék fejlődését. Például, hogy a volt tanácsi kereskedelmi és iparvállalatok privatizációja kerüljön vissza az ön- kormányzatokhoz. A közüzemek gazdasági társasággá való kötelező átalakítása viszont káros és megszüntetendő gyakorlat. A nagy állami vállalatok privatizációjánál a decentralizáció lehetőségeit nyomatékkai figyelembe kell vepni. A gazdasági szerkezet-átalakítás következményei nem volnának olyan súlyosak a vidéki munkavállalókra nézve, ha a vidéki lakosság mobilitását, azaz lakó- és munkahelyváltoztatását megfelelő infrastruktúra és másutt meglévő munkahely-kínálat könnyítené, ösztönözné. Más országokban szerzett tapasztalataim egyértelműen bizonyítják, hogy ott az ilyen helyváltoztatások természetesek, itt viszont a feltételek hiányát még a szokások változatlansága is tetézi.- Tanulmányának mintegy harmadában természetesen szűkén vett szakterülete, a gazdasági jogalkotás helyzetével és feladataival foglalkozik. Ilyen feladat bőven akad, hiszen a törvények és a gyakorlat sokszor - enyhén szólva — egyáltalán nincs összhangban. Es közben a korrupciós jelenségek, vagyonátjátszási trükkök, gazdasági bűncselekmények híreit hallva sokan szigorú gazdasági rendőrségért kiáltanak.-Nem vitatható: a lakosság helyesen érzékeli e visszás jelenségeket, de azért hozzátenném: mindezeket üldözi a törvény, mégha nem is lehetünk elégedettek ennek a fellépésnek az eredményességével. Természetesen indokolt a gazdasági rendészet erősítése is, meg a szigorúbb törvényi szabályozás, de az nem lenne jó, ha e törekvésekkel odáig jutnánk, hogy négy-öt, a paragrafusok között bújkáló, a kiskapukat kihasználó vállalkozó miatt az egész szférát agyonszabályozzuk, s így működési lehetőségeiket korlátozzuk. A vállalkozók zöme tisztességes Mert ha e jelenségek miatt sokak vállalkozó-ellenessé váltak, akkor el kell nekik magyarázni: ha kevés a vállalkozó, akkor kevés lesz a munkahely is. Ha szemet húnyni nem is lehet a visszásságok felett, meglétükről tudomást vehetnénk, hiszen ezek jelenünkben elkerülhetetlenül léteznek. Ne felejtsük el: a magyar gazdasági jogalkotás eddig a tényleges helyzethez képest szükségképpen előre haladt (úgynevezett húzó törvény, programadó törvények születtek), de nem lehetett számolni előre minden, a törvények életbe lépése után bekövetkezett változással sem. Szükségszerű volt, hogy több intézményt a kellő tárgyi és személyi feltételek megteremtése nélkül vezettünk be, mint a cégbírósági felügyeletet, a számviteli törvényt, vagy a tőzsdetörvényt. Mindez nem mond ellent annak, hogy jómagam is jelentős eredménynek tartom azt, hogy a piacgazdaság elsődleges gazdasági törvényei mintegy 80 százalékban már megvannak, mégha a joganyag szakmai színvonala hagy is kívánni valót maga mögött. Schöffer Jenő Veszélyes új fertőző betegség tizedeli a szarvasmarha-állományt Nagy-Britanniában. A furcsa néven, „őrült te- hén”-kórként emlegetett betegséget vírus okozza, amely a főként az állatok központi ideg- rendszerét és nyirokszöveteit támadja meg. Angliában már 30 000 gazdaságot tartanak nyílván, ahol felütötte fejét a fertőzés. Veszélyességét érzékelteti, hogy Németországban, Franciaországban, Svájcban, a Falkland-szi- geteken és Ománban is felbukkant a gyógyíthatatlan betegség kórokozója. Feltevések szerint a vírus szennyezett takarmánnyal kerülhetett az állatok szervezetébe. A szigetországban szigorú rendszabályokat léptettek életbe a fertőzés terjedésének megakadályozására. A beteg állatokat elpusztítják, tetemüket elégetik. Az ismertté vált fertőzött helyekről tilos állatok és állati termékek elszállítása, s folyamatosan szigorú ellenőrzésnek vetik alá az egészséges állományt. A betegség hosszú lappan- gási ideje megnehezíti a fertőzés elleni hatékony fellépést. Gyors terjedése pedig indokolttá teszi a kérdést: megvéd- hető-e ellene a hazai szarvasmarha-állomány? Választ dr. Nagy Attilától, a Ahogyan vannak botcsinálta csodadoktorok, akik ráolvasással „gyógyítanak”, akadnak önjelölt gazdasággyógyászok is. Újból lábrakapott például az infláció „kezelésére” ajánlott ötleteik közül, hogy a nullák levágásával némiképpen gyógyítható az infláció. Hogyan vélekedik erről a nemzetközileg is elismert közgazda, Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos kutatója?-Ez a fajta lenullázás még arra sem volna alkalmas, hogy tünetileg kezelje ezt a rendkívül bonyolult gazdasági-pénzügyi jelenséget, amit inflációnak nevezünk - mondta az ismert közgazdász.- Ez egyfajta pénzügytechnikai eljárás, csupán arra szolgálhatna, hogy egyszerűbb legyen a pénzügyi gyakorlat, mert nehézkes a sok nullával járó számolás és túl sokba kerül a pénz. Akkor alkalmazzák ezt a módszert, amikor az infláció négyöt jegyűvé dagadt. Nálunk az infláció évi 20 százalék körül mozog, tehát erre az egyszerűsítési eljárásra nincs szükség. Nem is gyógyír az inflációra. A Földművelésügyi Minisztérium főállatorvosától kértünk.-Nálunk eddig szerencsére még a gyanúja sem merült fel az „őrült-tehén”-kór, illetve előidézője, az úgynevezett B SE-vírus megjelenésének - nyugtat meg a főorvos. - Ennek ellenére állandó kapcsolatban vagyunk a Nemzetközi Allatjárványügyi Hivatallal valamint az ENSZ mezőgazdasági és egészségügyi szerveivel. Segítségükkel naprakészen figyelemmel kísérjük a járvány alakulását, sőt a szarvasmarha és a származék-termékek importját is.- Életbe léptettek-e konkrét óvintézkedéseket ?-A minisztérium a nemzetközi állat- és termékforgalomban az egyes országok fertő- zöttségi szintjével arányos korlátozásokat érvényesít. Ugyanakkor folyamatosan széles körű és szigorú laboratóriumi ellenőrzéseket is tartunk. Felkészültünk természetesen arra, hogy ha a vírus mégis bekerülne az országba, lokalizáljuk és radikálisan felszámoljuk a fertőzést.- Okozhat-e megbetegedést a fertőzött állat húsának fogyasztása?- Az eddigi járvány tani megfigyelések és laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen azt mutatják, hogy a vírus nem jelent veszélyt az emberre. Újvári Gizella mai infláció a pénzforgalomban nem okoz olyan nehézséget, hogy ehhez az eszközhöz kellene folyamodni. ílymódon lehetne ugyan 3.60 a kenyér, de ennek arányában csökkennének a fizetések, mondjuk 1000 forintra. Az ilyen manipulációt aligha vennék jónéven az emberek. Az egykori pénzcserék: a korona-pengő; pengő-forint mást jelentettek. Akkor az előző pénzt maradéktalanul kivonták a forgalomból, azaz nullifikál- ták. Például Magyarországon 1927-ben, amikor a koronáról a pengőre tértek át: 1 pengő 12.500 koronát ért. A második világháború után, 1946-ban hasonló játszódott le a pengőről a forintra való áttérésnél, akkor az elértéktelenedett pengővalutát 400 ezer kvadrillió az 1-hez arányban váltották át az új forintra. Az említett esetekben azonban a felszínen zajló régi és új pénz cseréje mögött olyan gazdaságpolitikai döntések is meghúzódtak, amelyeknek a célja az áru-pénz viszony, a piac egyensúlyi helyzetének megteremtése volt. Takács Ilona A mezőgazdasági kisvállalkozók száma egyre nő, akik közűi többen bővítik gépparkjukat Fotó: Löffler Gábor Baranyában az egyik sikeres privatizáció a Mőbiusz Rt. nevéhez fűződik Lehet „lenullázni” az inflációt? Az előző 10 év átlagánál kevesebb gabona termett Nincs túltermelési válság Sajátos a helyzet. Egymillió tonnával kisebb a termés, mint a megelőző 10 év átlagában volt - mégis sokan túltermelést emlegetnek. Pedig valójában „csak” arról van szó, hogy jelentékenyen lecsökkent a hazai fogyasztás. S bár kevesebbet termeltünk, mint a nem aszályos évek átlagában, mégis van elegendő export-árualap. így értékeli a helyzetet Ma- kay György, a Gabonaszövetség főtitkára, aki hozzáteszi: azzal is számolni kell, hogy sok termelő kénytelen lesz jónak ígérkező gabonatermését az idén nyomott áron eladni. Azok kényszerülnek búcsút inteni a haszonnak, akik nem szerződtek le idejében, azaz tavaly. Most sietniük kell az eladással, ami bizony azt jelenti, hogy kiszolgáltatottakká válhatnak.-A szerződések száma évről-évre csökken - mondja a főtitkár. - A tavalyi és a tavaly előtti aszályos évek után ez persze nem meglepő. Sok termelő ugyanis úgy számolt, hogy rosszabbul jár, ha egy évre előre eladja portékáját, mintha később értékesíti, amikor többet is kaphat érte. A magasabb árbevétel reményében nem kötöttek tehát sokan szerződést és ezzel zsebbe vágó kockázatot vállaltak. Úgy látszik, kinek-kinek saját bőrén kell megtanulnia, hogy a napi áron történő értékesítés csak akkor kecsegtet haszonnal, ha a termelő tőkeerős, ha kicsi a termés, azaz keresleti piac alakul ki.- Ha azonban túlkínálat van a gabona-piacon, a termelőnek pedig nincs pénze a tárolásra, a jövő évi vetés megfinanszírozására - nos, akkor baj van. De ilyen helyzetben nem a kereskedőt kell hibáztatni...- Olyan hír járja, hogy drágul a kenyér és a péksütemény. Ön ugyanakkor gabonapiaci túlkínálatról beszél. Itt nem érvényesül a kereslet-kínálat törvénye?-A kenyér ára már régóta alig függ a liszt árától. Ha függene, nem lenne kilója 60 forint. A kenyérben ma sincs 14— 15 forintnál több liszt. Mégsem lepődnék meg, ha a pékek csakugyan emelnék az árakat. De legalább ne a liszt drágulására hivatkoznának... Az emelkedő energia- és üzemanyagárak, a sok helyütt kirótt százezer forintos boltbérleti díjak, a szállító eszközök milliós beszerzési költsége jelenik meg a kenyér, a péksütemény, a tej, a vaj árában. A fogyasztó pedig fizet. S nemcsak ez a lehangoló. Hanem az is, hogy mindebből vajmi kevés jut el a termelőkhöz. U. G. Egymillió tonnával kisebb a termés mint a megelőző tíz év átlagában volt Fotó: Löffler Gábor
