Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-23 / 201. szám
1994. július 23., szombat Gazdaság üj Dunántúlt napló 9 Készülnek a lánckígyók a siklósi Lánc Kft. üzemében Fotó: Müller Andrea Két decibel is meghiúsíthatja a harmadik műszakot A Lánc Kft. elégedett(len)sége Kevés az étkezési búza Alacsony a nedves sikértartalom ' Együttműködés Phare-támogatással Magyarország számára 1995 januárjától lehetővé válik a bekapcsolódás a Phare Interreg- programba, mivel Ausztria csatlakozásával közös határszakasz jön létre az Európai Unió és hazánk között. A program keretében évente 10-15 millió ECU-t kapunk, például határátkelőhelyek, a csatornázás és a határ menti infrastruktúra fejlesztésére, erről rövidesen megkezdődnek Ausztriával a tárgyalások. A nemzeti keretből az idén 85 millió ECU, a regionális keretből pedig nyolc-tízmillió ECU jut az országnak. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. július 22-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 153,89 155,39 156,89 Ausztrál dollár 74,41 75,08 75,75 Belga frank (100) 308,21 310,96 313,71 Dán korona 16,17 16,32 16,47 Finn márka 19,15 19,32 19,49 Francia frank 18,55 18,72 18,89 Gör. drachma (100 41,99 42,39 42,79 Holland forint 56,57 57,09 57,61 ír font 151,81 153,21 154,61 Japán yen (100) 101,80 102,73 103,66 Kanadai dollár 73,02 73,78 74,54 Kuvaiti dinár 339,09 342,42 345,75 Német márka 63,44 64,04 64,64 Norvég korona 14,54 14,68 14,82 Olasz líra (1000) 63,72 64,33 64,94 Osztrák sch. (100) 901,74 910,09 918,44 Portugál esc. (100) 61,59 62,16 62,73 Spanyol pes. (100) 77,03 77,76 78,49 Svájci frank 75,08 75,74 76,40 Svéd korona 12,86 12,98 13,10 USA dollár 100,70 101,70 102,70 ECU (Közős Piac) 121,28 122,40 123,52 Adófolyószámlák Pénteken kezdte meg az APEH az egyéni vállalkozók 1993. január 1. és 1994 júliusa közötti időszakra vonatkozó kötelezettségeket és befizetéseket tartalmazó adófolyószámla kivonatának kiküldését, feltüntetve benne azokat a késedelmi pótlékokat is, amelyeket 1993-ban számítottak fel. A kivonaton szerepel azon ügyfél- szolgálati iroda címe is, amelyhez panasszal fordulhatnak az adózók, ehhez az az adóévet érintő bevallás másolatai, a befizetést igazoló feladóvevény vagy banki átutalásnál a bank igazolása és esetleg a folyószámlát érintő egyéb iratok és az adózó adószáma szükséges. Az oldalt összeállította: Szalai Kornélia Zörögnek, csattognak a gépek. Férfiak és nők különféle célgépekkel hajlítják, fűzik, he- gesztik a különböző vastagságú huzalokból egyik láncszemet a másikba, a lánckígyók halma egyre növekszik. Teljes erőbedobással folyik a termelés Siklóson, a Láncipari és Kereskedelmi Kft.-nél. A két ügyvezető, Kálovics Gábor és Baranovszky Ottó egyszerre elégedett, és gondterhelt a piaci helyzet miatt. A kedvező áron, jó minőségben gyártott termékeikkel igencsak megnyerték a hazai vevőkört, de ugyanezért főhet is a fejük. Miért? Mert a megrendeléseket két műszak teljes kapacitásával sem győzik, s ezt a gondot csak részben enyhíti a szombat délelőtti termelés.-Harmadik műszakot miért nem indítanak?- Annak alapvetően két akadálya van: a zajszint, valamint a megnövekvő éjszakai pótlék és annak sok egyéb más anyagi vonzata - mondják, s ki is fejtik, hogy miért- Az üzem éjszakai zajszintje ugyanis két decibellel magasabb a megengedettnél, igaz, csak egyetlen mérési ponton. Az ezt kivédő zajvédelmi beruházás megfizethetetlen. A várható bírság viszont eleve megkérdőjelezné az éjszakai műszak értelmét, de ugyanez áll a pótlékkal kapcsolatos többletkiadásokra is. Pedig az éjszakai műszakra újabb 12 embert is felvehetnénk. Van jelentkező elég. Mint mondják sokat segít a munkaügyi központ, munkahelyteremtő beruházási támogatással is honorálja a sok volt munkanélkülit foglalkoztató láncgyárat. Hiába is igyekeznek minél hatékonyabban szervezni és működtetni a két műszakot, még sem képesek annyit termelni, amennyit a piac azonnal fel ne venne. Állnak már úgy, hogy akár a raktárkészletet is megnövelhetnék a vevők mielőbbi kiszolgálása, sőt újabbak megnyerése céljából. Termelékenységet növelő gépi beruházásokra viszont továbbra is csak kis lépésekben gondolhatnak. A tavaly júliusi importengedély-kötelezettség belépése alaposan keresztülhúzta számításaikat. Amiatt a tavaly megrendelt két újabb hegesztő és egy láncfűző gépet vissza kellett mondaniuk, ráadásul váratlan kilencmilliós hitelt vettek nyakukba az alapanyag kényszerű bespájzolásával.- A hazai gyártóktól csak úgy szerezhettünk volna be alapanyagot, ha előre kifizetjük. Ezt anyagilag nem győztük volna. Szlovák partnerrel szerződtünk, jött is rendre az anyag, aztán amikor a kormány engedélyhez kötötte a behozatalt, kétségessé vált az ellátásunk. Döntenünk és lépnünk kellett. Két lehetőség adódott, vagy rábízzuk magunkat a bizonytalanra, vállalva azt is, hogy nem kapunk engedélyt és akár időszakonként is le kell állnunk a termeléssel, vagy a folyamatos gyártás érdekében kölcsönökből beraktározunk egy évre való alapanyagot.- Tehát a folyamatos termelés mellett döntöttek.- Kénytelenek voltunk. A termelésben dolgozó 48 embert se tehettük ki a teljes bizonytalanságnak. Az Intereurópa Bank - melynek megbízható partnerei vagyunk - hatmilliós és a Baranya Megyei KISZÖV hárommillió forintos hiteléből vásároltunk be többszáz tonna alapanyagot november-decemberben. Ez anyagilag mindenképp hátrányt jelent számunkra, de mi mást tehettünk volna? (Hát ennyit a fennen hirdetett vállalkozásbarátságról.) A siklósi üzem még 1992. márciusában vált le a budapesti anyacégtől és az év augusztusában került át magántulajdonba. Az első önálló évük veszteséges volt. A tavalyi évet már minimális nyereséggel zárták, ez évre is hasonlót terveznek.-A lényeg, hogy dolgozhatunk, hogy stabil és egyre bővül a piacunk. Csak győzzük! Már a svéd IKEA-nak is szállítunk bú- torvasalatokat. Épp ez az, ami miatt kínos perceket élnek át. Joggal tartanak attól, hogy vevőiket elriasztja a néhány hetes átfutási idő. Hiába, nem könnyű manapság a termelők helyzete! B. Murányi László Jelentősen rontotta a búza várható terméseredményeit a több mint két hétig tartó kánikulai meleg. A gazdálkodók június 20-án még jó közepes termést vártak, azonban a termés- eredmény ennél úgy tűnik rosz- szabb lesz. Nem kell tartani attól, hogy sok lesz a felesleg. A gabona állami felvásárlását 12 gabonaforgalmi cég végzi, és a B 2-es minőségért tonnánként legalább 8000 forintot fizetnek. A vásárláshoz felvett hiteleik 60 százalékára kormány- garanciát kaphatnak 5 milliárd forint erejéig. A pécsváradi malmot, amit a geresdlaki, kátolyi mezőgazda- sági üzemek, az Agrover Rt. és az Agroker Rt. közösen megvásárolt, és az általuk alapított Malom Kft. üzemelteti, a pécsváradi Agrover Rt. 1500 tonna étkezési búzát szállít. Az aratást a hónap közepén kezdték meg, és július végére be is fejezik. Az eddig betakarított termés alapján a hektáronkénti átlag 5,6 tonna volt. A kenyérgabona sikértartalma 26-27 százalékos, ami a későbbiekben tovább javul. A malmon nemrégiben nagy rekonstrukciót hajtottak végre és bővítették a tevékenységi körét egy tárházzal, ahol a malomhoz szükséges gabonát, a későbbiekben pedig a napraforgót is tárolják. A malomban a régi búzához fokozatosan keverik hozzá az újat. Magángazdálkodóktól nem vásárolnak fel, mert nem megfelelő az általuk termelt búza minősége. A Pécsi Gabona Rt-nél is Egy hónappal meghosszabbították, így augusztus 23 a Kaposvári Húskombinát eladására kiírt pályázat beadásának időpontja. Az első határidő hétfőn lejárt, ám a felszámolással megbízott Budapest Invest- mentnél olyan újabb komoly befektetők is jelentkeztek, akikkel még tárgyalni akarnak. Az már egy két hónappal ezelőtti sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy több hazai és külföldi cég is beszállt a húskombinátért folytatott versenybe. A pályázatokhoz 35 millió forint bánatpénzt is „mellékelniük” kell a jelentkezőknek, hogy bizonyítsák, valóban rendelkeznek a vásárláshoz elegendő tőkével. Az 1,6 milliárd forintos eladási ár reális a korszerű, a legszigorúbb előírásokmegerősítették, hogy gondok lesznek a termés minőségével, mert nagyon alacsony a nedves sikértartalom. Régebben kétszázezer tonna gabonát vásároltak fel, az idén talán ötvenezret, mert már csak egy szeletét fogják át a megyének azzal, hogy elvitték tőlük a vagyonuk jelentős részét. A malmok közül is csak néhány maradt a tulajdonukban. A pécsi villanymalom is magántulajdonba került, ahol most csak régi búzából őrölnek. Mint elmondták, egy 100 mázsás tételt próbaképpen már vásároltak. Az elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a július harmadik hetében vágott búza lesz malmi minőségű. Az új búzát egy hónap alatt lehet folyamatosan a régihez keverve őrölni: az első héten 25 százalék lehet az új, a másodikon a fele, a harmadikon a háromnegyede. Egy hónap múlva már teljes egészében új búzából őrölnek. A pécsi villanymalomnak 1500 tonna a tárolókapacitása, a raktárak közvetlenül a malom mellett találhatók. Erre a mennyiségre előszerződéseket kötöttek mezőgazdasági nagyüzemekkel. A gabona beszállítása július utolsó hetében történik. Mielőtt a raktárakba, a malomba kerülne a búza, két rostán megy át, az egyikben kiszedik a gyommagokat, a másikban pedig a csökkentértékű szemeket. A nagy szárazság miatt idén megtakaríthatók a szárítási költségek, mert megfelelő a búza nedvességtartalma. Sz. K. nak is megfelelő húsfeldolgozóért, amelyet sikerült „felállítani a padlóról”. Ma már biztos piaca és egyre bővülő termelői háttérre van az egykor jónevű, ám a ’90-es évek elejére a szó szoros értelmében is hitelét vesztett kombinátnak. A cég tehát ismét működőképes, s a felszámolóknak már csak az a feladata, hogy a lehető legjobb feltételekkel értékesítsék a mintegy ezer embernek munkát adó húsgyárat. Hogy ki lesz a tulajdonos? Néhány hét múlva eldől. Pályázati kikötés, hogy a kombinát húsfeldolgozó maradjon, a felszámolók szerint senki sem áldozna érte ekkora összeget, ha csak piacot vásárolna. Előny, ha pályázó a fejlesztési elképzeléseit is ismerteti, túl azon, hogy a fizetőképességét igazolja. A Kaposvári Húskombinát még megpályázható A mecseki atomtemető körvonalai Befejezés előtt a föld alatti kutatómunka első üteme A föld alatt lévő hely alkalmas radioaktív hulladékok elhelyezésére Müller Andrea felvétele A Mecseket megszabadították már gazdaságosan kitermelhető értékes ásványkincseitől, lassan a végét járja mind a feketeszén, mind az uránérc kitermelése. A jelek szerint egyelőre a nagymennyiségű metángáz kinyerésére sincs jól alkalmazható technológia. A hegységnek van azonban még aduja, egy világviszonylatban is egyedülálló geológiai képződmény. A bodai aleurolit összletről van szó, mely rádió- aktív hulladékok végleges elhelyezésére tökéletesen alkalmas. Ezt az állítást igazolják az eddigi kutatási adatok is, melyeket egy 50 millió forintos nemzeti projekt keretében gyűjtöttek, s a munkálatok első fázisa éppen ehónap végével zárul. Bár a világon sehol nem működik még végleges jelleggel atomtemető (2000 előtt már biztos, hogy nem is fog), s az ideiglenes tárolók akár 50 évig is fogadni tudják a kiégett fűtőelemeket, mégis egybehangzó a szakemberek véleménye, a radioaktív hulladékok elhelyezésének a föld alatti tárolás a legjobb hosszútávú megoldása. Környezetvédelmi, biztonság- technikai és energetikai szempontból lehet ugyan vitatkozni, hogy szükségünk van-e atomerőműre, de egyelőre működtetésének gazdaságossága hazai viszonyok közt megkérdőjelezhetetlen, s nem árt tudni, hogy világszerte egyre több épül belőlük. így hát megfontolandó veszni hagyni egy olyan nemzeti értéket, mint a Mecsekben fellelhető kőzettömb. Félreértések elkerülése végett: a baranyai Boda községnek csak annyi köze van a névadáshoz, hogy a több mint 100 négyzetkilométer alapterületű 600 méter vastag kőzettömb épp a település mellett éri el a külszínt. Külszíni tárolóról márpedig szó nincs, ugyanakkor Bakonya, Kővágószőlős és Kővágótöttös sokkal közelebb található a föld alatt valamikor megépíthető atomtemetőhöz. Azonban a legkritikusabb ponton is legalább 400 méter vastag teljesen vízzáró, egynemű agyagkő védi az ártalmaktól a külvilágot. A világon több helyen, Kanadában, Svédországban, Franciaországban évek óta folynak a vizsgálatok végleges atomtemető helyének a kijelölésére, s mindenütt kísérleti laboratórium telepítésével kezdődik a munka. Kanadában például az ország közepén, Winipegtől 120 kilométerre zöld mezős beruházással, kizárólag kutatási céllal külön aknát mélyítettek, bányát nyitottak, melyben az egyes vágatokat, kamrákat különböző országok bérlik, s természetes körülmények között vizsgálják a radioaktív anyagok elhelyezésének lehetőségét. Ezzel szemben a Mecsekben a vizsgálóbázis kialakításához sokkal olcsóbb út vezet, az uránbánya vágataiból a már kiépített víz- és energiahálózat segítségével megközelíthető a kőzettömb, nincs szükség tehát új aknára és a bányamunkákhoz szükséges ipari infrastruktúra kiépítésére. Az 1 kilométeres mélységben folyó munkálatok eredményeképp a múlt hónapban a kutatóvágat elérte az aleurolitot, s az anyag minősége igazolta az elképzeléseket. Az eddigi munkák 50 millió forintos nemzeti projekt keretében valósultak meg, melyet a Paksi Atomerőmű Rt. megbízásából a MÉV végeztetett, de az adatok ahhoz még nem elegendők, hogy megkezdődjön a laboratórium létesítése. Ehhez a több száz millió forintos beruházáshoz meg kell találni a kőzettömbön belül a legjobb feltételekkel rendelkező térséget. Most mintavevő fúrások, körültekintő anyagvizsgálatok következnek - 60 kilogramm aleurolitot küldtek épp a napokban Kanadába elemzésre - az év végéig pedig elkészül az eddigi tevékenység záró dokumentációja is. A további menet: feltérképezni és elkészíteni a tömb modelljét, miként viselkednek beavatkozásra az ide belépő és elfolyó vizek, s milyen útja lehet az esetlegesen elszabaduló rádioizotó- poknak. Egyelőre a laboratórium kialakításához is több éves kutató munka szükséges, ha már működik, további 15-20 évet vehet igénybe az atomtemető végleges helyének a kijelölése. Addig pedig ki tudja mit hoz a technika fejlődése, hiszen Japánban máris reménykeltő kísérletek folynak a kiégett fűtőelemek sugárzásmentesítésére. Mészáros B. Endre
