Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-21 / 199. szám
8 üj Dunántúli napló Magazin 1994. július 21., csütörtök Öt éve hunyt el Karajan Igényessége nem ismert határt B elátható időn belül nincs rá kilátás, hogy megtalálják a „mindenek fölött uralkodó autokrata” utódját - írta nekrológjában a londoni Daily Telegraph Herbert von Karajan- ról, akinek halála 5. évfordulójáról július 16-án, szombaton emlékezett meg a nemzetközi zenei világ. Az 1908. április 5-én Salzburgban egy orvos fiaként született Karajan négyéves korában kezdett zongorázni tanulni. Nyolcéves volt, amikor szülei beíratták a salzburgi Mozarte- umba és 1929-ben diplomázott karmester szakon a bécsi Zeneakadémián. Ugyabban az évben, január 22-én debütált karmesterként Salzburgban a Mozarteum zenekarával, és ugyancsak 1929-ben első karmesternek szerződtette őt az ulmi városi színház, miután nagy sikert aratott beugrásával Mozart Figaró házasságának előadásában. t Kilenc évig kellett várnia a világnak, amíg első ízben élhette meg a „Karajan csodát” az akkor 30 esztendős karmester Berlinben Wagner Trisztán és Izoldáját vezényelte. Karajan karrierje ettől kezdve meredeken ívelt felfelé, szinte törések nélkül, még a második világháborút követő években is, amikor oly sok nagy német karmestert tiltottak el a pódiumtól, amiért művészetükkel hozzájárultak a náci rendszer „csillogásához”. 1948-ban vezényelte első ízben a Bécsi Filharmonikusokat, és ebben az évben kezdett operát rendezni a milánói Scalában. 1956 és 1964 között a bécsi Staatsoper vezetője, majd a Salzburgi Ünnepi Játékok teljhatalmú irányítója, s 1969-ben a Herbert von Karajan Alapítvány létrehozója. Felsorolni is nehéz a sikerekben rendkívül gazdag pályafutás valamennyi állomását, amelyeket számos lemezfelvétel fémjelez. 1985-ben Karajan a világ első karmestereként vezényelt istentisztelet alatt a Vatikánban, két évre rá - már betegségével küszködve - az újévi koncertet dirigálta Bécs- ben. Mindez azonban nem volt mentes súrlódásoktól és ki- sebb-nagyobb konfliktusoktól- a sikersorozatot mondhatni botrányok kísérték a Scalában, Salzburgban, Bécsben és a Berlini Filharmonikusok élén. Ez utóbbitól 1989 tavaszán heves viták közepette vált meg, hogy- mint hangoztatta - a jövőben a Bécsi Filharmonikusokkal működjék együtt húsvéti és pünkösdi hangversenyeken. Erre azonban már nem kerülhetett sor - 1989. július 16-án Karjan szíve megszűnt dobogni. Könyörtelen művészi igényessége nem ismert határt sem önmagával, sem a zenekarral, sem az énekesekkel szemben. Maximálisan tisztelte a zeneszerzők szándékát és vezénylési stílusával nem-' csak a Salzburgi Ünnepi Játékokra és a Berlini Filharmonikusokra, hanem általában a XX. század zenetörténetére maradandóan rányomta bélyegét. Rendkívül gazdag zenei hagyatékáról, kereken 40 zenekari és operai felvételről végrendeletében meghagyta, hogy azokat csak a legkiválóbb minőségben szabad videón és CD-n reprodukálni. „A legszívesebben befa- gyasztatnám magam 15 évre, hogy azután újból felvehessem az egész repertoárt” - meditált egy ízben a halál utáni továbbéléssel kapcsolatban. Már csak a holtteste került elő Kovácshida és Harkány között Eltűnt emberek, eltűnt milliók A harmincas évek nagy világválsága idején az akkori Magyarországon a csődbe került vállalkozó vagy bankár akkurátusán megírta búcsúlevelét, majd főbelőtte magát. A nagy csalók, a szélhámosok ha megszedték magukat, angolasan olyan országba távoztak, amellyel Magyarországnak nem volt kiadatási egyezménye. A kilencvenes évek Magyarországán azonban nem a csődbement cégekkel van a baj. Mint az alábbiakban látni fogjuk, elsősorban az a vállalkozói réteg a veszélyeztetett, amelyiknek az üzlete - tisztességesen vagy tisztességtelenül - jól beindult. Szabó Miklós pásztói vállalkozóval bérgyilkosok géppisztolysorozata végzett 1992. december 14-én. Elrabolták a kiskőrösi Stadler Fc. fő szponzorát, a híres szállítási vállalkozót, s addig nem engedték ki, míg le nem perkált 100 millió forintot. Hat befektetési csalicég ellen folytat jelenleg eljárást a rendőrség: ezek nagyjából 10 milliárd (!) forinttal csaptak be 50-60 ezer embert. Közülük csak az Oninvest Kft. tulajdonosa élvezi a rendőrség vendégszeretetét, három valahol külföldön él a kisibolt pénzéből, kettő az országban bújkál. Más esetekben azonban nem tudjuk, történt-e bűncselekmény. Csak azt, hogy emberek nyomtalanul eltűnnek. Mielőtt célhoz ért volna Kerti László, fiatal zuglói üzletember 1993. november 24-én DDY-569 forgalmi rendszámú 750-es BMW-jéből hazatelefonált: nemsokára otthon lesz. Kocsijában egyesek szerint legalább 20, mások szerint 50 millió forint készpénz volt. Azóta a jókedvű, életvidám fiatalembernek, akinek társával együtt kis üzlete volt az Arzenál áruházban, nyoma veszett. A BMW a XV. kerületben pár nap múlva előkerült. Kertiről semmi hír. Bökönyi Tibor, a budai Mar- gitkert tulajdonosa 1993. szeptember 27-én nyomtalanul eltűnt. Állítólag 2 millió forint készpénz volt nála. Azok, akik személyiségét ismerik, az öngyilkosságot ki- záiják. Koncz Eduárd, az Álomautó Ügynökség tulajdonosa bűnöző tevékenységét fedezte vállalkozásával. Az ügynökség, a cégtábla, az adószám arra kellett, hogy külföldön lopott gépkocsik nála látszólag legálisan pihenjenek. Közben a motor- és alvázszámok kiköszörültetésével, lopott és meghamisított forgalmi engedélyekkel, rendszámokkal úgymond tisztára mosta a kocsikat. Mikor érezte a lebukás veszélyét, az ügynökséget felszámolta, s a mindig elegáns, megnyerő modorú, jó megjelenésű, a megbízható, intelligens üzletember benyomását keltő 39 éves férfinek nyoma veszett. Az Interpol körözési listáján is szerepel. Sebők Zoltán virágkertész volt eredetileg. A virágoknál is jobban kedvelte azonban a pénzt, ezért az utóbbi időben valutázással, uzsoráskodással és pénzbehajtással foglalkozott. Az alvilágban a Cuna becenevet kapta. Egyszer úgy adódott, hogy az egyik nem fizető adósnak harapófogóval, érzéstelenítés nélkül kihúzta két metszőfogát. Egyes információk szerint erős kapcsolatok fűzték a Szegeden szigorúan őrzött Magda Marinkéhoz és a halálbrigád több, Szabadkán fogva tartott tagjához. December 5-én, este 6 óra körül indult BMW-jével Szegedről Budapestre. Mielőtt célhoz ért volna, még egy barátját felhívta rádiótelefonon. Azóta nincs hír róla. Egyetlen eltűnt vállalkozó került eddig elő, egy fiatal, 25 éves francia férfi, Alain Rubes. Augusztus közepén, a tavalyi Forma 1-es versenyre jött Magyarországra. Telefonon ő is hívta szüleit, jelezte hazaindulását. Azután már csak október 8-án került elő oszladozó holtteste Harkány és Kovácshida között a kukoricásban, kék- farmerben, ingben, dzsekiben. Drága napszemüvege nem hiányzott, de a 7710 PV 93-as fehér Renault igen. Agyonlőtték (a holttest franciaországi boncolása során a lövedéket is megtalálták), majd a kukoricásban rejtették el. Állítólag egy hor- vát férfival lett volna találkozója. A tettes a mai napig ismeretlen. Mit tud hozzáfűzni ezekhez az esetekhez dr. Kovács Lajos, az ORFK életvédelmi alosztályvezetője? 15-20 millió Ft készpénzzel Az alezredes készül a válaszra. Elemzésében ki akar térni arra, hogy az eltűnések egy része mögött bűncselekmény, emberölés is feltételezhető. Utalna az éles konkurencia-harcra, amely a hazánkban élő, valódi tevékenységüket olykor vállalkozásokkal leplező, egyelőre zárt külföldi csoportokon belül: az ukránok, oroszok, délszlávok, kínaiak között külön-külön vannak. Hogy ezek - akárcsak a pásztói vállalkozót lemészároló magyar bűnözők - bérgyilkosságokat is vállalnak. Szívesen kifejtené a bankrendszer lassú működése, a feketekereskedelem és a normális üzleti élet igényeit messze meghaladó készpénzforgalom összefüggéseit, rámutatna, hogy miért mászkálnak 15-20 millió forintnyi készpénzzel kényszerből vagy számításból egyes üzletemberek. Idézné azt a magyar közmondást, hogy milyen veszély fenyegeti azt, aki korpa közé keveredik. Az interjú azonban váratlanul elhalasztódik. Az élet közbeszól. Gyöngyös határában július 8-án találták meg azt a brutálisan megölt férfit, aki égszínkék sortban, fekete gumitalpú szandálban, kaiján egy aranyozott Casio márkajelzésű órával feküdt a fűben, s mellette hevert egy kínai gyártmányú piros póló. Július 11-én derült ki, hogy a férfi Ecsédi József, aki július 6-án 11 órakor indult el Gyöngyösről a CWN-655-ös rendszámú, meggypiros Mazda 626 LX típusú kocsijával ismeretlen helyre,-5 és már csak a holtteste került elő. Ő is vállalkozó volt. Az inteijú tehát egyelőre későbbre marad. Dr. Kovács Lajos alezredesre és csapatára valamint a Heves megyei bűnügyesekre kemény munka vár. Némethy Gyula Nélkülözni kénytelenek a szegediek népszerű szobrukat, a jogi egyetem előtt álló I. világháborús emlékművet. A megromlott állapotú lovasszobrot Szentendrére szállítják felújításra. Irányítás a világűrből Komputerrel kikerülhető a közlekedési dugó A jó öreg autóstérképet hamarosan sutba vághatjuk, jön helyette az intelligens konkurencia: Párizsban a Renault bemutatta a „Carminat” elnevezésű navigációs rendszerét. A berendezés lelke, a Car Information and Navigation System (magyarul: Autó Információs és Navigációs Rendszer), ami a Philips cégtől származik. A gépjárművezető egy képernyőn megadja úticélját és a fedélzeti komputer néhány másodperc alatt ismerteti az odavezető legrövidebb útvonalat. A színes monitoron megjelennek a főbb elágazási pontok, a távolság, s egy nyíl azt is mutatja, hogy az adott pillanatban merre kell mennie a vezetőnek. Egy komputerhang pedig figyelmezteti, ha letér a megadott útvonalról. Ha a vezető nem tér vissza az eredeti útra, a készülék négy másodpercen belül közli vele az új ajánlott útirányt. Honnan tudja a komputer, hogy merre jár az autó? A GPS segít ebben. Ez egy olyan rendszer, amely lehetővé teszi, hogy az autóba épített rádióvevő felfogja a műhold jelzéseit, s ezek alapján a fedélzeti komputer száz méteres pontossággal megállapítsa a kocsi pillanatnyi helyzetét. A tengelyre szerelt érzékelők révén a számítógép tovább pontosítja az adatokat és így 20(!) méteres határon belül mutatja , hol jár az autó. De a rendszer ennél is többet tud! Felismeri a forgalmi dugókat és megadja a vezetőnek azt az útvonalat,amelyen elkerülheti a felesleges és idegőrlő várakozást. Ezzel csökkenti a dugók hosszát és a többi autós várakozási idejét is, hiszen a „riasztott” vezető másfelé megy. A rendszert 1996 elején állítja szolgálatba a Renault. Mégsem ő lesz az első. A BMW 7-es sorozatába már az idén beépítik. Sőt, a 750i típusba szériafelszerelésként! R. P. e A szabadság, a telefon és az öngyilkosok Tényleg kevesebb? Tudjuk: a lakosság számához viszonyítva hazánkban él a legtöbb potenciális öngyilkosjelölt. A befejezett esetek száma azonban az utóbbi években csökken. Bár - sajnos - így is mi vezetjük a világranglistát, a csökkenés mindenképpen örvendetes. Különösen, ha tudjuk, az 1986-87 közötti évi 4500, 4600 eset helyett manapság már „csak” 3900-ról beszélhetünk. Vajon mi ennek az oka, és mi a helyzet a volt szocialista országokban? Kérdéseinkre dr. Rihmer Zoltán, az Országos Pszichiátriai Intézet osztályvezetője válaszolt. „Lehet, hogy csak spontán, ideiglenes a visszaesés, de azért van néhány pozitív jelenség, amely az öngyilkosságok ellen hat” - mondja Rihmer Zoltán, pszichiáter. Ezek közé tartozik a szakember szerint maga a rendszerváltás ténye is, ameny- nyiben nagyobb az egyén „szabadságfoka”. Például: szidhatja a kormányt szóban és írásban egyaránt. Kibeszélheti a problémáit, nem lesz depressziós és - öngyilkos. A politika megváltozása magával vonta az infrastruktúra fejlődését is, így hazánkban már 300 ezer új telefon működik. Ezek létezése nemcsak az emberi kapcsolatokat javítja, bár az sem elhanyagolható dolog, hogy amikor bajban vagyunk, elérhetjük azokat, akik esetleg segíthetnek. Ha viszont már megtörtént a katasztrófa, nagyon fontos, hogy a kis falvakban sem szénásszekérrel kell az orvosért küldeni... A negatív, de esetünkben mégis tényezők közé sorolható dr. Rihmer szerint az elszegényedés is. A háborúk, a természeti katasztrófák és a gazdasági válságok idején ugyanis - ki hinné - kimutathatóan kevesebb az öngyilkos, meggyógyulnak a fekély- és szívbetegek. Ennek az az oka, hogy válságos helyzetekben fokozottabban működik az életösztön. Ha az öngyilkosságok valamelyes csökkenésének okait kutatjuk, figyelembe kell vennünk egy amúgy sajnálatos tényt is: a leginkább veszélyeztetett korosztályok, a középkorú férfiak és az idős, egyedülálló nők közül sokan meghalnak infarktusban, még mielőbb „rászánnák” magukat végzetes tettükre. Talán a legkedvezőbb hatás, hogy Rihmer doktor és társai az utóbbi 6-8 évben egyre többet foglalkoznak a kérdéssel, tanfolyamokat szerveznek a háziorvosok számára, miből hogyan lehet fölismerni és gyógyítani azokat a depressziós betegeket, akik közül hazai öngyilkosoknak mintegy a fele kerül ki. Régebben - főleg a Rákosi korszakban - ez tabu téma volt, mondván: a szocializmusban nincsenek elmebetegségek és öngyilkosok, csak a „dekadens” nyugaton. Érdekes: az ötvenes években valóban visszaesett a „ráta”, feltételezhetően a rossz életkörülményeknek köszönhetően. A szakértő különben a zord téli hónapokat Svédországban töltötte. Nem mintha keveselte volna az itthoni zimankót, hanem hogy tanulmányozza a svédek világszerte egyedülálló kísérletét. A kis Gottland szigetén még 1983-ban összehívták az 58 ezer lakos 18 családorvosát, és kétszer 10 órás tanfolyamon ismertették velük a depresszió-kutatás legújabb eredményeit és kezelési módszereit. Közben a sziget lakossága körében sokoldalú (sajtó, rádió, tévé) felvilágosító munkát végeztek, hogyan ismerhető fel a depresszió, mikor forduljunk orvoshoz, stb. A kísérlet fantasztikus eredménnyel zárult: már a következő évben a felére csökkent a befejezett suicidu- mok száma, két évvel később pedig a harmadára. Sőt a családorvosok által szakorvosi rendelőbe utalt esetek száma is csökkent, de a más betegségekben „eltöltött táppénzes órák száma is. Nálunk is ez lehet a megoldás egyik útja, hiszen rossz statisztikánkkal még úgy is világelsők vagyunk, ha figyelembe« vesz- szük a volt szocialista országok sokáig eltitkolt, vagy megmásított adatait, melyek hivatalos változata jelenleg a következő: Észtország 30-35 eset/100 ezer fő, Ukrajna 28, s Romániában is „csak” alig húsz fölött. Míg nálunk a 40 körüli arányszám érvényes - sajnos - a szlovákiai, vajdasági és burgenlandi magyarokra is. Rablás az országúton Újabb külföldieket raboltak ki az E-79-es út Vidin környéki szakaszán Bulgáriában. A BTA bolgár hírügynökség jelentése szerint 5 ismeretlen férfi július 17-én 22 óra körül Dimovo város mellett gépkocsiellenőrzést színlelve, stoptáblával és kék fénnyel megállította egy cseh család Ford gépkocsiját. Az autóban egy házaspár és hatéves gyermekük ült. Á banditák késsel fenyegették az utasokat, megverték a férfit és megerőszakolták feleségét. Az ismeretlen támadók 50 ezer leva (kb 1000 dollár) értéket raboltak el a családtól, majd elmenekültek. Megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy a turistaszezonban Bulgárián átutazó autós turisták elővigyázatosságból ne utazzanak éjszaka, próbáljanak meg más gépkocsikkal együtt konvojban haladni.
