Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-20 / 198. szám

1994. július 20., szerda Közélet új Dunántúli napló 11 A Horn-kormány törekvései Társadalmi megbékélés és nemzeti összefogás A kormánytagok eskütételével a leköszönő Boross-kabinet- től átvette az ország irányítását Horn Gyula miniszterelnök kormánya. A tizennégy tagú testületet a Magyar Szocialista Párt elnöke vezeti, koalíciós miniszterelnök-helyettesként az SZDSZ-es Kuncze Gábor a Belügyminisztérium élén áll. A 12 tárca közül kilencet az MSZP, hármat az SZDSZ által jelölt miniszter irányít az elkövetkező négy esztendőben, s ugyancsak MSZP-s az egyetlen tárca nélküli miniszter. Az MTI munkatársai arra kérték a koalíciós kormány tag­jait: röviden foglalják össze főbb törekvéseiket, a kormány, il­letve saját tárcájuk előtt álló feladatokat. Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter Elindulhatnak pozitív folyamatok Amikor igent mondtam a miniszteri megbízatásra, a munka világa érdekeinek képviseletére vállalkoztam - mondta Kósáné Kovács Magda, aki szerint a koalí­ciós tárgyalások során voltak olyan megnyilvánulások, amelyek kétségbe vonták a munkaügyi tárca létjogosult­ságát. A döntés, amely meg­erősítette a minisztérium mű­ködését, véleménye szerint azt fejezi ki, hogy a kormány számára a foglalkoztatási válság megoldása, a munkaü­gyi kapcsolatok erősítése és a jogbiztonság a munka világá­ban, valamint a szakképzés - meghatározó feladatok. Olyanok, amelyeket nem szétdarabolva, más tárcák egyéb feladatai mellé ren­delve kíván megoldani a kormány.- Ha elindulhatnak pozitív folyamatok, ha lelassul a fog­lalkoztatottak létszámának csökkenése, akkor beszélhetünk arról, hogy van esély a foglal­koztatási válság megoldására. A munkanélküliek ellátása fontos a társadalmi válság elkerülésé­nek szempontjából, de mégis­csak tüneti kezelést jelent. A foglalkoztatási válságot csakis a gazdasági növekedés és ezzel együtt a foglalkoztatottak szá­mának gyarapodása mérsékel­heti. Ebben az értelemben „a termés betakarítása” már nem az én esélyem - mondja Kósáné Kovács Magda. A sikert szá­mára az jelenti, ha látja „kikelni az elvetett magokat és növe­kedni a vetést”. Négy év múlva akkor is sikeres miniszternek fogja tekinteni magát, ha a leg­csekélyebb eredményt is sikerül elérni ezen a területen, még ak­kor is, ha a közvélemény - amely hisz a kormánykoalíció célkitűzéseiben - további elvá­rásokat fogalmazna meg. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter Nyitottan a világ felé- A tárcához tartozó terüle­teknek óriási szerepe lesz ab­ban, hogy Magyarország mi­lyen helyzetben lép át a XXI. századba. A minisztérium irányítói­nak nyitottnak kell lenniük a világ felé; őrizniük kell ha­gyományainkat, de figyel­niük kell az Európai Unióban folyó változásokra is, hogy elő tudják segíteni hazánk in­tegrálódását a közösségbe mondta Fodor Gábor. Hozzá­tette: tisztában kell lennünk azzal, hogy Magyarországnak van egy óriási kincse, a kul­túrája, amely már most ver­senyképes, amelyre lehet számítani. Az elkövetkező négy évben ezért hangsúlyo- zottabb szerepet kap majd a kultúrdiplomácia. Fodor Gábor rámutatott, hogy a kultúra, az oktatás és a tudomány területén a sza­badság és az autonómia kerül előtérbe; a tárca ethoszát szolgálatnak tekinti. Az okta­tást a kiszámíthatóságnak és a biztonságnak kell jellemez­nie; a minisztérium döntése­ibe pedig be kell majd vonni a szakmai szervezeteket is. A tárca jelentős feladata lesz, hogy a felsőoktatást és a tudományt közelebb hozza egymáshoz, megteremtse az „átjárást” közöttük. A mi­niszter leszögezte, hogy a tárcára váró elsődleges fel­adatok egyike a frekvenciaü­gyek megoldása, a közalapít­ványi rendszer áttekintése és működési formáinak kialakí­tása, valamint egyes oktatást érintő törvények módosítása. Katona Béla, a polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter Nemzetbiztonsági törvényt Katona Béla a közeljövő egyik legfontosabb feladatá­nak nevezte, hogy a Parla­ment lehetőleg még az idén, vagy a jövő év elején fogadja el a nemzetbiztonsági tör­vényt, amely pontosan meg­határozná a szolgálatok fel­adatait, a különböző szerve­zetek közötti határokat, és működésük jogi alapját. Azt is szeretné elérni, hogy a kormány időről időre te­kintse át a titkosszolgálatok tevékenységét. Határozza meg akár ne­gyed- vagy félévenként (a vi­lágpolitika különböző rezdü­léseinek figyelembevételé­vel), hogy mely irányból ta­pasztalható valamilyen ellen­ségesnek tűnő magatartás, amellyel szemben titkosszol­gálati eszközökkel is fel kell lépni. A tárca nélküli miniszter megemlítette azt is, hogy a közvéleménynek is meg kell ismernie a szolgálatok műkö­dését, mert azokat ma még az ésszerűnél nagyobb bizalmat­lanság veszi körül. Katona Béla határozottan kijelentette: elődei tájékozta­tása szerint a titkosszolgála­tot semmiféle politikai célra nem használták fel, és ő is a legdrasztikusabban le fog törni minden esetleges kísér­letet arra, hogy ezt az erőt bármelyik párt politikai cé­lokra vesse be. Kovács László külügyminiszter Három fő cselekvési irány- Külügyminiszterként arra fogok törekedni, hogy a kor­mányprogramban megfogal­mazott három fő cselekvési irány maradéktalanul érvé­nyesüljön a magyar külpoli­tikában: Magyarország köze­lebb kerüljön a fejlett orszá­gokhoz, az euro-atlanti in­tegrációs intézményekhez; normális viszonyt és szélés körű együttműködést alakít­son ki valamennyi szomszéd­jával, a térség áílamaival; il­letve oly módon támogassa a határon túl élő magyarságot európai, korszerű értelemben vett kisebbségi jogai érvé­nyesítésében, hogy az való­ban hozzájáruljon sorsa jobb- rafordulásához. Mindezek érdekében Ko­vács László az első pillanat­tól kezdve igyekszik a Kül­ügyminisztérium szervezeti felépítését, felügyeleti, irá­nyítási, belső információs és döntési rendszerét megfele­lően alakítani, hogy a tenni­valók ellátásához a lehető legfelkészültebb apparátus álljon rendelkezésre idehaza, illetve külföldön. Fontosnak tartja azt is, hogy a külügyi apparátus biz­tonságban érezze magát, és ne a politikai pártok igényei­nek, hanem az ország érdeke­inek igyekezzen megfelelni. így az 1998-as választások előtt remélhetőleg már fel sem vetődik a Külügyminisz­térium köztisztviselői köré­ben az a kérdés, hogy melyik párt felé érdemes orientálód­niuk. Csupán a lehető leglelki­ismeretesebben kívánják majd végezni szakmai mun­kájukat. * Békési László pénzügyminiszter Nagyfokú realitásérzékkel- Nagyfokú realitásérzékkel kívánom irányítani a pénzügyi tárcát, mind a helyzetet, mind az apparátust, mind a megoldandó problémákat illetően. A munka során a szakmai igényességet he­lyezem előtérbe, mindenfajta le­hetséges technikai megoldást gondosan mérlegelek majd és ha lehet, ezek közül a legjobbakat igyekszem kiválasztani. Harma­dik vezérelvként a következetes­séget tartom szem előtt. Megíté­lésem szerint nem szabad megri­adni az éppen előttünk álló, tor­nyosuló nehézségektől, nem kell megriadni attól, ha az embert rö­vid távon esetleg kudarcok érik, de megvan győződve arról, hogy a hosszú távon jó megoldást vá­lasztotta. A pénzügyminiszter végeze­tül nagyon fontosnak ítéli a nyi­tottságot is. Megítélése szerint világosan meg kell magyarázni az embereknek, az érdekképvi­seleti szerveknek, hogy mire van szükség és melyik lépés miért fontos. Békési László ígé­rete szerint keresni igyekszik majd a lehetséges konszenzust, és nem próbál állandóan konf- rontálni. Kovács Pál népjóléti miniszter Szociális biztonság-Jó lenne ebben a négy év­ben az egészségügyben, a társa­dalombiztosításban és a szoci­álpolitikában néhány nagy lé­pést megtenni, olyanokat, ame­lyek nemcsak részterületekre, hanem a rendszerek egészére kihatnak. Ennek legfontosabb előfeltétele, hogy az új parla­ment, az új kormány és a közvé­lemény lehetőleg fogadja el, hogy a szociális gondok - bele­értve az egészségügyet is -, nem oldhatók meg jótékonyko­dással - nyilatkozta Kovács Pál, aki szerint a szociális bizton­sághoz való jog állampolgári jog, enélkül nincs demokrácia, nincs modernizáció. A szociális rendszernek azonban igazodnia kell a társadalmi változásokhoz. Az egészségügy szerkezetét úgy kell megváltoztatni, hogy az jobban idomuljon a lakosság egészségi állapotához, a fejlesz­tések pedig a lakosság szükség­letei szerint történjenek.- A szociálpolitika közép­pontjába a megelőzés kerüljön és legyen kevesebb a karitatív tevékenység. A társadalombiz­tosításban az elmúlt években történt néhány nagy lépés, eze­ket folytatni kell. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter A modernizáció alapja Lotz Károly szerint, ha most nem indul el az ország műszaki­gazdasági korszerűsítése, az hosszú távon visszaveti fejlődé­sünket. A modernizáció lapjá­nak tartja az infrastruktúra fej­lesztését, hiszen az elmúlt 50 év­ben e terület kiépítése messze elmaradt még a minimális köve­telményektől is. A jelenlegi inf­rastruktúrára nem lehet modem, világszínvonalú ipari, gazdasági tevékenységet építeni. A tervek megvalósítását Lotz Károly szerint segíti, hogy a külföldi tőke szívesen vesz részt infrastrukturális fejlesztések­ben. Nemcsak a hírközlés beru­házásaihoz, de az útépítésekhez, a vasút villamosításához is ta­lálni befektetőket. A miniszter korábbi, a Világbanknál, az Eu­rópai Újjáépítési Fejlesztési Banknál, az Európa Tanács gazdasági bizottságánál szerzett kapcsolatait is kamatoztatni kí­vánja e fejlesztések megvalósí­tásánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom