Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-20 / 198. szám
1994. július 20., szerda Közélet új Dunántúli napló 11 A Horn-kormány törekvései Társadalmi megbékélés és nemzeti összefogás A kormánytagok eskütételével a leköszönő Boross-kabinet- től átvette az ország irányítását Horn Gyula miniszterelnök kormánya. A tizennégy tagú testületet a Magyar Szocialista Párt elnöke vezeti, koalíciós miniszterelnök-helyettesként az SZDSZ-es Kuncze Gábor a Belügyminisztérium élén áll. A 12 tárca közül kilencet az MSZP, hármat az SZDSZ által jelölt miniszter irányít az elkövetkező négy esztendőben, s ugyancsak MSZP-s az egyetlen tárca nélküli miniszter. Az MTI munkatársai arra kérték a koalíciós kormány tagjait: röviden foglalják össze főbb törekvéseiket, a kormány, illetve saját tárcájuk előtt álló feladatokat. Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter Elindulhatnak pozitív folyamatok Amikor igent mondtam a miniszteri megbízatásra, a munka világa érdekeinek képviseletére vállalkoztam - mondta Kósáné Kovács Magda, aki szerint a koalíciós tárgyalások során voltak olyan megnyilvánulások, amelyek kétségbe vonták a munkaügyi tárca létjogosultságát. A döntés, amely megerősítette a minisztérium működését, véleménye szerint azt fejezi ki, hogy a kormány számára a foglalkoztatási válság megoldása, a munkaügyi kapcsolatok erősítése és a jogbiztonság a munka világában, valamint a szakképzés - meghatározó feladatok. Olyanok, amelyeket nem szétdarabolva, más tárcák egyéb feladatai mellé rendelve kíván megoldani a kormány.- Ha elindulhatnak pozitív folyamatok, ha lelassul a foglalkoztatottak létszámának csökkenése, akkor beszélhetünk arról, hogy van esély a foglalkoztatási válság megoldására. A munkanélküliek ellátása fontos a társadalmi válság elkerülésének szempontjából, de mégiscsak tüneti kezelést jelent. A foglalkoztatási válságot csakis a gazdasági növekedés és ezzel együtt a foglalkoztatottak számának gyarapodása mérsékelheti. Ebben az értelemben „a termés betakarítása” már nem az én esélyem - mondja Kósáné Kovács Magda. A sikert számára az jelenti, ha látja „kikelni az elvetett magokat és növekedni a vetést”. Négy év múlva akkor is sikeres miniszternek fogja tekinteni magát, ha a legcsekélyebb eredményt is sikerül elérni ezen a területen, még akkor is, ha a közvélemény - amely hisz a kormánykoalíció célkitűzéseiben - további elvárásokat fogalmazna meg. Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter Nyitottan a világ felé- A tárcához tartozó területeknek óriási szerepe lesz abban, hogy Magyarország milyen helyzetben lép át a XXI. századba. A minisztérium irányítóinak nyitottnak kell lenniük a világ felé; őrizniük kell hagyományainkat, de figyelniük kell az Európai Unióban folyó változásokra is, hogy elő tudják segíteni hazánk integrálódását a közösségbe mondta Fodor Gábor. Hozzátette: tisztában kell lennünk azzal, hogy Magyarországnak van egy óriási kincse, a kultúrája, amely már most versenyképes, amelyre lehet számítani. Az elkövetkező négy évben ezért hangsúlyo- zottabb szerepet kap majd a kultúrdiplomácia. Fodor Gábor rámutatott, hogy a kultúra, az oktatás és a tudomány területén a szabadság és az autonómia kerül előtérbe; a tárca ethoszát szolgálatnak tekinti. Az oktatást a kiszámíthatóságnak és a biztonságnak kell jellemeznie; a minisztérium döntéseibe pedig be kell majd vonni a szakmai szervezeteket is. A tárca jelentős feladata lesz, hogy a felsőoktatást és a tudományt közelebb hozza egymáshoz, megteremtse az „átjárást” közöttük. A miniszter leszögezte, hogy a tárcára váró elsődleges feladatok egyike a frekvenciaügyek megoldása, a közalapítványi rendszer áttekintése és működési formáinak kialakítása, valamint egyes oktatást érintő törvények módosítása. Katona Béla, a polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli miniszter Nemzetbiztonsági törvényt Katona Béla a közeljövő egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy a Parlament lehetőleg még az idén, vagy a jövő év elején fogadja el a nemzetbiztonsági törvényt, amely pontosan meghatározná a szolgálatok feladatait, a különböző szervezetek közötti határokat, és működésük jogi alapját. Azt is szeretné elérni, hogy a kormány időről időre tekintse át a titkosszolgálatok tevékenységét. Határozza meg akár negyed- vagy félévenként (a világpolitika különböző rezdüléseinek figyelembevételével), hogy mely irányból tapasztalható valamilyen ellenségesnek tűnő magatartás, amellyel szemben titkosszolgálati eszközökkel is fel kell lépni. A tárca nélküli miniszter megemlítette azt is, hogy a közvéleménynek is meg kell ismernie a szolgálatok működését, mert azokat ma még az ésszerűnél nagyobb bizalmatlanság veszi körül. Katona Béla határozottan kijelentette: elődei tájékoztatása szerint a titkosszolgálatot semmiféle politikai célra nem használták fel, és ő is a legdrasztikusabban le fog törni minden esetleges kísérletet arra, hogy ezt az erőt bármelyik párt politikai célokra vesse be. Kovács László külügyminiszter Három fő cselekvési irány- Külügyminiszterként arra fogok törekedni, hogy a kormányprogramban megfogalmazott három fő cselekvési irány maradéktalanul érvényesüljön a magyar külpolitikában: Magyarország közelebb kerüljön a fejlett országokhoz, az euro-atlanti integrációs intézményekhez; normális viszonyt és szélés körű együttműködést alakítson ki valamennyi szomszédjával, a térség áílamaival; illetve oly módon támogassa a határon túl élő magyarságot európai, korszerű értelemben vett kisebbségi jogai érvényesítésében, hogy az valóban hozzájáruljon sorsa jobb- rafordulásához. Mindezek érdekében Kovács László az első pillanattól kezdve igyekszik a Külügyminisztérium szervezeti felépítését, felügyeleti, irányítási, belső információs és döntési rendszerét megfelelően alakítani, hogy a tennivalók ellátásához a lehető legfelkészültebb apparátus álljon rendelkezésre idehaza, illetve külföldön. Fontosnak tartja azt is, hogy a külügyi apparátus biztonságban érezze magát, és ne a politikai pártok igényeinek, hanem az ország érdekeinek igyekezzen megfelelni. így az 1998-as választások előtt remélhetőleg már fel sem vetődik a Külügyminisztérium köztisztviselői körében az a kérdés, hogy melyik párt felé érdemes orientálódniuk. Csupán a lehető leglelkiismeretesebben kívánják majd végezni szakmai munkájukat. * Békési László pénzügyminiszter Nagyfokú realitásérzékkel- Nagyfokú realitásérzékkel kívánom irányítani a pénzügyi tárcát, mind a helyzetet, mind az apparátust, mind a megoldandó problémákat illetően. A munka során a szakmai igényességet helyezem előtérbe, mindenfajta lehetséges technikai megoldást gondosan mérlegelek majd és ha lehet, ezek közül a legjobbakat igyekszem kiválasztani. Harmadik vezérelvként a következetességet tartom szem előtt. Megítélésem szerint nem szabad megriadni az éppen előttünk álló, tornyosuló nehézségektől, nem kell megriadni attól, ha az embert rövid távon esetleg kudarcok érik, de megvan győződve arról, hogy a hosszú távon jó megoldást választotta. A pénzügyminiszter végezetül nagyon fontosnak ítéli a nyitottságot is. Megítélése szerint világosan meg kell magyarázni az embereknek, az érdekképviseleti szerveknek, hogy mire van szükség és melyik lépés miért fontos. Békési László ígérete szerint keresni igyekszik majd a lehetséges konszenzust, és nem próbál állandóan konf- rontálni. Kovács Pál népjóléti miniszter Szociális biztonság-Jó lenne ebben a négy évben az egészségügyben, a társadalombiztosításban és a szociálpolitikában néhány nagy lépést megtenni, olyanokat, amelyek nemcsak részterületekre, hanem a rendszerek egészére kihatnak. Ennek legfontosabb előfeltétele, hogy az új parlament, az új kormány és a közvélemény lehetőleg fogadja el, hogy a szociális gondok - beleértve az egészségügyet is -, nem oldhatók meg jótékonykodással - nyilatkozta Kovács Pál, aki szerint a szociális biztonsághoz való jog állampolgári jog, enélkül nincs demokrácia, nincs modernizáció. A szociális rendszernek azonban igazodnia kell a társadalmi változásokhoz. Az egészségügy szerkezetét úgy kell megváltoztatni, hogy az jobban idomuljon a lakosság egészségi állapotához, a fejlesztések pedig a lakosság szükségletei szerint történjenek.- A szociálpolitika középpontjába a megelőzés kerüljön és legyen kevesebb a karitatív tevékenység. A társadalombiztosításban az elmúlt években történt néhány nagy lépés, ezeket folytatni kell. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter A modernizáció alapja Lotz Károly szerint, ha most nem indul el az ország műszakigazdasági korszerűsítése, az hosszú távon visszaveti fejlődésünket. A modernizáció lapjának tartja az infrastruktúra fejlesztését, hiszen az elmúlt 50 évben e terület kiépítése messze elmaradt még a minimális követelményektől is. A jelenlegi infrastruktúrára nem lehet modem, világszínvonalú ipari, gazdasági tevékenységet építeni. A tervek megvalósítását Lotz Károly szerint segíti, hogy a külföldi tőke szívesen vesz részt infrastrukturális fejlesztésekben. Nemcsak a hírközlés beruházásaihoz, de az útépítésekhez, a vasút villamosításához is találni befektetőket. A miniszter korábbi, a Világbanknál, az Európai Újjáépítési Fejlesztési Banknál, az Európa Tanács gazdasági bizottságánál szerzett kapcsolatait is kamatoztatni kívánja e fejlesztések megvalósításánál.
