Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-18 / 196. szám

1994. július 18., hétfő A mai nap új Dunántúli napló 5 Az egész falu készül az ünnepre, csinosítják a parkokat, az ud­varokat és a házakat az augusztusi találkozóra Fotó: Szundi Palkonyai falumegújulás Augusztus 13-án Országos Faluképvédelmi Napot rendeznek Rangos eseményre készülnek a palkonyaik. Augusztus 13-án a Pécstől 25 kilométerre eső kisközség ad otthont a 6. Ma­gyarországi Falumegújulási és Faluképvédelmi Napnak. Az Ausztriából elindult mozgalom célja, hogy az építészek által feltalált népi értékek - gyakran három-négyszáz éves épületek­ben is élnek idős emberek falun - ne vesszenek kárba, őrződje­nek meg az utókor számára. Becker Leonóra, palkonyai polgármester szenvedélyes híve a népi értékeknek. Pécsről köl­tözött ki Palkonyára. Főijével együtt első pillantásra „belesze­rettek” egy öreg svábházba. Az épületet mára a régi formájára állították helyre: a divatos hár­masosztású ablak helyett két kis „ablakszem”-et helyeztek az ut­cafront felé. A tornác oszlopait is megőrizték. Belülről a konyha a hagyományos paraszti bútorokat, cserépedényeket fogja magába. A vele egy lég­térben lévő szoba legmeghit- tebb része a cserépkandalló. A ház kívül-belül hófehér. Az aj­tók és ablakok okkersárgán me­legítenek. Az udvarukat most burkolták téglával - a kerítést is a százévvel ezelőtti divat alap­ján formázták. Példájuk húzóerő a helybéli­eknek és a frissen letelepedet­teknek (nincs eladó, üresen álló ház!). Megújítják, a régi portá­kat, kerítéseket. Ebben az ön- kormányzat helyi rendelete is szerepet játszik - a falucska 108 házából, melléképületéből, kerí­téséből 53 védett - aki ezt ere­deti szépségében helyreállítja, húszezer forintot kap. Évente tíz házat ösztönöznek így a megújulásra. Olyan nagyot lépett ez az apró település a saját arculatá­nak szépítésében, hogy meg­kapták a rendezési jogot, az Or­szágos Falumegújulási és Falu­képvédelmi Napra. A nevezetes eseményre különböző kulturális kiállításokat, kórusbemutatókat és vidám kirakodó vásárt ter­veznek. A szponzorok közül a Baranyai Közgyűlés ma dönt, hogy milyen mértékben támo­gatja ezt az apró, de vállalkozó­szellemű települést. Adám E. Bogaras nyarunk van Celluxxal a medúza ellen Molnár Ottó, számtalan bélyeg és könyvillusztráció szerzője Diafilmek, ismeretterjesztés, olimpiai bélyegek Mottó, a szerencsés grafikus Aki már eltöltött pár napot vízparton az idei nyáron, az ugyancsak megtapasztalhatta, hogy mennyire bogaras nyarunk van. Nemcsak a már hűsebbé váló estéken, napközben is szinte állandóan hessegetni kell az apró állatokat. Azoknak, akik csak most készülnek hasonló expedícióra, szeretnénk néhány jótanáccsal szolgálni „rovartan- ból”. Ehhez segítségül dr. Harangi Ferencet, a Kerpel-Fronius Gyermekkórház igazgatóhelyet­tesét, bőr- és gyerekgyógyász szakorvost hívtuk.-Tény, hogy az idei időjárás a bogaraknak kedvezett, nekünk ennek fényében kevésbé. Ugyanis viszonylag sok volt a csapadék, és erre jött a nagy me­leg. Rengeteg a szúnyog, ami mindenkit támad, csípése mégis a legártalmatlanabb. Azt azon­ban tudni kell, hogy kisgyere­keknél még egy szúnyogcsípés heves reakciót válthat ki, főleg, ha az allergiás hajlama nagyobb az átlagosnál. De jobban kell fi­gyelniük az ekcémás bőrűek- nek, asztmásoknak, szénanáthá­soknak is. Sokszor előfordul 1-2 cm-es gyulladás a csípés he­lyén, ezeknek néhány órán belül el kell múlniuk. Esetenként, mondjuk, az egész alkar meg­duzzadhat.- Megelőzés gyanánt talán javasolható, hogy az 1-2 éves gyerekeket olyan ruhába öltöz­tessék, ami szellős, de azért a kezet és a lábat is védi, az arc fölé pedig célszerű vékony há­lót teríteni. Tudni kell, hogy a szúnyogot az illatok is vonzzák, így a napolajak és különféle ke­nőcsök is.- Ami a méhet, darazsat, bö­gölyöket illeti: ha csak a szúrás helyén keletkezik gyulladás, azt ugyanúgy kell kezelni, mint a szúnyogcsípés esetében. De ha testszerte általános reakció ta­pasztalható (csalánfoltok, fejfá­jás, hányinger), azonnal orvos­hoz kell fordulni.- Tengerparton előfordulhat medúzacsípés, ami azt jelenti, hogy a medúza kis tüskéket hagy a bőrben, ami kellemetle­nül viszket, és kézzel alig lehet eltávolítani őket. Ajánlott, hogy vigyünk magunkkal celluxot vagy ragtapaszt, ha ezt a sérült bőrfelületre ragasztjuk, újra le­tépve kihúzza a tüskéket is.- A testfelületeket tekintve leginkább az arcot kell óvni a bogárcsípésektől, azon belül is a szájat. Ugyanis ha a szájnyál­kahártyát éri csípés, annak kö­vetkezményei a fellépő légzési nehézségek miatt akár végzete­sek is lehetnek. M. K. Magányos farkas. Nem tagja a Képzőművészeti Alapnak, nincs Munkácsy, se más művé­szeti díja, csak végzi a dolgát. Alkalmazott grafikusnak, alap­vetően ismeretterjesztőnek vallja magát a budapesti Molnár Ottó (Mottó). Amióta a szívével nyugdíjazták a Diafilmgyártó Vállalat művészeti vezetője­ként, a munkaterápia élteti. Ajándék számára minden nap, amikor dolgozhat. Grafikáival, olajképeivel, illusztrációival, érmeivel, plakátjaival, emblé­máival, bélyegeivel élményt és tudást nyújt. Újabban az olimpiai eszme élteti. Az ifjúság egészséges fej­lődése, testedzése számára egy­aránt magán- és közügy, el­végre nagy- és dédapa. Megala­kulásától tagja a Magyar Olim­piai Akadémiának, rajzaival, bélyegterveivel is olimpia-párti. Hét bélyegből álló olimpiai sora jelent meg három éve. A százé­ves nemzetközi és hazai olim­piai mozgalom is újabb alkotá­sokra ösztönzi. Jó iskolája volt. A hajdani Tolnai Nyomda műtermében egyszerre sajátíthatta el a mély­nyomó retusőr, montőr és fény­képész szakmát. Semmi hiúság, művészi megjátszás nincs benne. Pedig ... ő volt Öveges professzor fizikai könyveinek grafikai társszerzője, a hazai nővérképzés anyagainak illuszt­rátora („ki kellett tanulnom az egészségügyi szakmát”), az első hazai képes KRESZ tankönyv alkotója („Az ábrákat úgy kel­lett megrajzolnom, hogy azok­ból mindenki értsen”), hosszú éveken át volt a Haditechnika fiataloknak sorozat grafikai társszerzője és a Magyar Tele­vízió inzert-mestere.- Amikor a görögök megpá­lyázták az 1996-os olimpiát, 18 féle grafikai tervet küldtem ki. Az előzsűrizésen mindet elfo­gadták. Az olimpiát mégsem Athén, hanem Atlanta rendezi. Minap egy ismerősöm Görög­országban vásárolt trikóján az én olimpiai emblémámat lát­tam. Örülök neki - mondja. A belvárosból a peremkerü­leti családi házba költözve maga építette meg álmai mű­termét, betonozott, falazott, ácsolt, cserepezett. A napi ne­héz fizikai munkában elfáradt kezeit direkt pihentette estén­ként a leheletfinom ceruza- és tollrajz, ahogy az olimpiai bé­lyegsorán dolgozott, vagy az ecset, amint Kemény Ferenc, Coubertin báró olajportréját fes­tette. A labdarugó VB-re három terve közül egyet sem fogadtak el. Nem sértődött meg. A ta­nulmány-kudarcokból is okul. Gyerekkorában olvasta: „Úgy kell dolgozni, mint ha már holnap nem élnél, úgy kell tervezni, mint ha örökké élnél.” Azóta ez vezérli. Mindig min­denért keményen megdolgozott. Emiatt is szerencsésnek tartja magát. B. Murányi László MUNKAHELYET KERES? számára minden szolgáltatásunk OMMM 7622 Pécs, Bajcsy-Zs. u. 18. (DOMUS A.) Tel.:336-861 FAX: 336-861 Lőttek a nyúlnak? Lekonyuló tapsifülek Bár hazánk nyúltermelő or­szág, koleszterinszegény húsá­nak fogyasztása mégsem vált ál­talánossá. S nincs sok okunk feltételezni jobbat a későbbi­ekre sem, miután nem kevés jel utal arra, hogy már-már leáldo­zóban, a mennyiséggel szemben a minőség javítására törekvő hazai nyúltenyésztés.- Ez engem már egy siralom­házra emlékeztet - legyint törő­dött mosollyal Mátrai József, ahogy körbemutat nyúlházán, amelyben a kétségkívül üresen tátongó ketrecek mellett azért nyulak is akadnak, méghozzá a jobbik, hosszas kísérletezés eredményeként született minő­ségi példányokból. Mátrai Jó­zsef aranykoszorús nyúlte- nyésztő ötven éve foglalkozik nyulászattal, s ő az egyetlen, aki új magyar fajtát is kitenyésztett, mégpedig a pécsi derest. A hat évi munka és tíz nyúlgeneráció eredményeként napvilágot lá­tott pécsi derest a szakma ko­moly elismeréssel fogadta. Ak­kor még létezett a Kisállatte­nyésztők Országos Egyesülete, amely ellenőrzésével és szak­mai segítségével a minőség ja­vítására ösztönözte a tenyésztő­ket. Azután megszűnt az egye­sület, s a kísérletezgető nyúlte- nyésztők magukra maradtak, miután a kereskedelem kívá­nalmai egyre inkább a mennyi­ségre szorítkoztak.- Nem lett volna szabad a jól ellenálló, gazdaságos, kevésbé igényes, hagyományos, háztáji tarka magyar fajtákat kiszorí­tani a nagyüzemi fehér fajták érdekében - mondja Mátrai Jó­zsef. - Ma egyre csökken a fel­vásárlók száma is, pedig a vá­góhidak privatizálása előtt nem volt gond a tenyésznyulak érté­kesítése. Addig semmi javulás nem várható, amíg az igényes tenyésztők nyulaikat húsra érté­kesítik, miközben a hozzá nem értő kereskedők ellenőrzés híján a legrosszabb nyulaikat is kí­nálhatják . .. Másfelől a takarmány ára ma gyorsabban nő, mint a nyúlhús eladásából származó bevétel. Vagyis jó jövedelmezőséget nem ígér, de legalábbis a család saját fogyasztásához tartani mégsem haszontalan, mert csa­lánon, zabon, gyermekláncfűn, akáclevéleh is fel lehet nevelni. Mátrai József egyre inkább úgy érzi, a pécsi deressel együtt csaknem mindenütt kihaltak a régi, jó magyar fajták.- Valóban gyönyörű nyulai voltak - mondja Berényi József állattenyésztési üzemmérnök, mezőgazdasági szaktanácsadó, és több Mátrai Józsefhez ha­sonló kiváló tenyésztőt ismer­tem. A hagyományos elképze­lés szerint az állat minősége a küllemében csúcsosodott ki. A század elején a nyúltenyésztés magyarországi aranykorában ez volt a fő értékmérő.- Most a legtöbb kinyerhető húsmennyiség számít. Napja­inkban az állam és vágóhidak nem nyújtanak olyan támoga­tást, ami a tenyésztői tevékeny­ség folytatásához alapot ad­hatna. A vágóhidak privatizálá­sával minimális arányban svájci, s csaknem teljes mérték­ben olasz kézbe került a hazai nyúlpiac. A hazai fogyasztás elenyésző, a vágóhídról általá­ban 90-92 százalékban exportra megy a hús. Az olasz piacra 15-20 ország szállít, a magyar hús minőségére a középkategó­ria alsó szintje jellemző. Most viszont nemhogy fejlesztésre, kutatásra nem futja, de a lét- fenntartáshoz is szűkösek az anyagiak, pedig még a 80-as évek közepén is jó exportcikk­nek számított a nyúl. Lényeges javulást most az eredményezne, ha a kormány 30-ra emelné a je­lenlegi 10 százalékos exporttá­mogatást.- A hagyományos nyúltartás a század közepén jóval kevésbé volt költséges, mihelyt tápon és ketfecben kezdik nevelni, a nyúl azonnal megdrágul. Már­pedig régen a városkörnyéki munkáscsaládok jellemző hús­termelő állata volt, amelyben Pécs és környéke országos vi­szonylatban kiemelkedő szere­pet játszott. A komlói nyulá- szok ugyan még ma is próbál­koznak tenyésztéssel, szaporí­tással, de egyre nehezebb kö­rülmények között. A felvásárlási árakhoz képest rendkívül magasra emelkedtek a takarmányárak, ezért egyes szakemberek már a hazai nyúl­tenyésztés befejeződését jósol­ják meg. Nincs túl sok reményünk te­hát a már-már végnapjaihoz kö­zeledő magyar nyúlászat meg­mentésére, mindenesetre jó hír, hogy a kaposvári Pannon Agrár- tudományi Egyetem kutató munkája nyomán újra és újra remek tényészpéldányok látnak napvilágot. Tröszt É. Délen és keleten várakozni kell A személyautóknak a nagy­laki határállomáson 8 órát kell vesztegelniük, míg a nyugati határátkelők közül csak Sop­ronnál - befelé - kell körülbelül 1 órát várakozni - tájékoztatta vasárnap az MTI-t a határőrség ügyeletese. A tompái határátke­lőnél 3, Röszkénél 4, Herceg- szántónál 4, Biharkeresztesnél 7, Gyulánál 5, Battonyánál pe­dig 3 óra a várakozási idő. Ez utóbbi állomáshoz - amely most nyílt meg a nemzetközi forgalom előtt - igyekeznek irányítani a zsúfoltabb átkelők­től az utasokat. A tehergépko­csiknak Nagylaknál 15, Gyulá­nál 16, Biharkeresztesnél 8, Zá­honynál 3, Rédicsnél pedig 1 órát kell várniuk. F orgalmirend-változás a Hungária úton Jelentős forgalmirend-válto- zás lesz július 18-tól Pécsett, a Hungária úton, a Kórház tértől a Petőfi utcáig terjedő szakaszon, útépítési munkák miatt. Az út­szakaszra mindennemű gépjár­művel tilos lesz behajtani, ez alól csak az autóbuszok kivéte­lek, a tömegközlekedési forga­lom nem változik. Az út teljes hosszában megállási tilalom lesz érvényben, elszállításra fi­gyelmeztető táblákkal. Az ott­hagyott autók zavarják a mun­kát, ezért azokat elszállítják. Az üzletek árufeltöltésére 19 és 7 óra között lesz lehetőség. Napközben a Jászai Mari utcá­ból, illetve a Kóczián Sándor utcából kézikocsival lehetséges a szállítás. A Jászai Mari és Garai utcá­tól északra, a Kóczián Sándor utca az Alkotmány utcától, a Nagy J. utca pedig az Alajos ut­cától zsákutca lesz. Újból Miasszonyunk Rendház Szombaton ünnepi hálaadó szentmisét tartottak a Miasszo­nyunk Rend pécsi nővérei a Szent István téri zárdatemplom­ban. A hálaadó mise annak szólt, hogy az apácarend még Pécsett élő tagjai ismét felvették a szer­zetes ruhát, s rendházat alakíthat­tak ki - ha ideiglenesen is - a volt Nevelők Házában, amelynek megáldására a mise után került sor. Az első Miasszonyunk Rend tanító apácái 1852-ben jöttek Pécsre, a pozsonyi rendházból települtek ide. Női tanítórend lé­vén iskolákat alapítottak, általá­nos iskolával, gimnáziummal, lyceummal, és tanítónőképzővel rendelkeztek. A későbbi Neve­lők Háza is az államosításig a Rend tulajdona volt. Valuta a placcon Befejezte mélyrepülését a dollár, és lassan kúszik föl­felé az árfolyam . A feketepi­acon ennek megfelelően megélénkült a kereslet az amerikai valutával szemben, a sláger viszont továbbra is a márka. A pécsi neppereknél mától jegyzett árfolyamok a következők: Pénznem Angol font Német márka Olasz lira (1000) Osztrák schilling Svájci frank Amerikai dollár Vétel Eladás 155.0 158,0 64.0 65,0 64.0 65,0 9,0 9,1 76.0 78,0 101.0 103,0 * Horvátországban csökkent a Kuna banki árfolyama, a feketepiac nem változtatott a két héttel ezelőtti árain. Banki 3,69 3,74 Feketepiac 3,70 3,75 A feketepiac továbbra sem keresi a forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom