Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-16 / 194. szám

1994. július 16., szombat A mai nap uj Dunántúlt napló 5 Indulóban a falusi turizmus, egyre több a fiatal és a külföldi lakó Bisse könyvtára, útjai és keresztje Az utóbbi időben egyre több fiatal érkezik Bissére Fotó: Löffler Gábor Holnap az Új VDN-ben Húszezer Wat rock Képzelt riport... Újra a népszerű musical * Egy pécsi lány manöken-álmai Milano után Los Angeles következik? • * Esőre vártak a dinnyések Trükkök, amiktől édesebb lesz * Dráma a magyar Szent Johannáról Pécsi szerző a pályázat meghívottjai közt Kevesebb a turista Elégedetlen szállodaigazgatók Pécsett Bissét sok olyan baranyai, sőt alföldi horgászbarát is ismeri, akinek például fogalma sincs róla, hogy milyen Siklós kör­nyéki falvak léteznek. Köszön­hető ez a közeli tónak és a tó gyönyörű környezetének. A fa­lura rá is fér némi vendégcsalo­gató vonás. Mert bár egyforma távolságban fekszik Siklóstól és Pécstől, a tömegközlekedési eszközök megfordulása szem­pontjából nem elkényeztetett te­rület, s Szalánta után mindössze egy bekötő út tart le a telepü­lésre. Jó helyzetű zsákfalu - kaphatná a címkét.- Ez ellen kívánunk most föl­lépni. Kistótfaluval, Siklóssal szövetkezve kistérségi társulást hozunk létre, hogy Tótfalu és Bisse közt megépüljön az át­kötő út - mondja Dózsa István polgármester, főállásban a sza- lántai tsz munkatársa. A falu közepén feltúrt utak. 1992-93-ban, két éven át vezet­ték be a vizet, most a vízelve­zető árok kiépítése folyik, ez kétmillió forintos fejlesztés. A falu mindössze ötmillióból gaz­dálkodik, ha nem nyertek volna itt-ott kisebb-nagyobb pályázati összegeket, tán fele ennyi fej­lesztés valósulhatott volna meg.-A 265 bisseinek közel a fele inaktív, nyugdíjasok, vagy munkanélküliek. - mutatja be a települést a polgármester. - 600-800 000 Ft-ot visz el a jö­vedelempótló támogatás kifize­tése. Eddig a fiatalok elvándor­lása volt a jellemző, az utóbbi időben tapasztaljuk, hogy végre egyre több házat vásárolnak meg itt ifjú házasok. Falusi tu­rizmus céljára már adnak ki há­zat Bissén, és holland, német tu­lajdonú házak is vannak a tele­pülésen. A polgármesteri hivatal, ahol beszélgetünk, régen az egyházé volt. Azonban megegyezést kö­tött velük a falu, hogy cserébe a szomszédos református temp­lom villamosításáért megkapják a házat. Ezzel a szerződéssel nemcsak mindkét fél, de az egész falu jól járt, hiszen a hiva­tal melletti orvosi várót, a hátsó traktus ifjúsági klubját és a könyvtárat nem kevesen láto­gatják.- A könyveket ingyen szerez­tük be - újságolja Dózsa István. - Felszámoltak egy pécsi fiók­könyvtárat, és mi megkaptuk az egész készletet. Csak most már újítani kellene. A közterületek rendbentar- tása, az infrastrukturális rend­szer kiépítése nagy feladat egy 40 évig gyakorlatilag nem fej­lesztett falu számára. A Szalán- tával körjegyzőségi viszonyban lévő Bissén megoldották a sze­métszállítást, ezzel együtt meg­szűntették az utcavégi szemétle­rakókat. Sajnos csak két közhasznú munkást tudnak alkalmazni, felvettek volna többet is, de ennyire kaptak engedélyt a munkaügyi központtól. Itt kell megjegyezni, a környéken az egyetlen munkalehetőség a sza- lántai tsz. A telefonra is még várnia kell az igénylő bisseiek- nek, a MATAV tájékoztatása alapján rájuk csak 1996-ban ke­rül sor. Öröm az ürömben, hogy a falu két száma már közvetlenül hívható. Bissén még olyan alapvető problémák is fogadták a polgármestert és a három kép­viselőt 1990-ben, hogy járdát kell építeniük, mert hosszú sza­kaszon az is hiányzott. Buszvá­rót alakítottak ki, lekövezték a földesutakat a pincékhez, olyan zárt kerti pincerendszert létre­hozva ezzel, ahol a villany és a járható út egyaránt a gazdák rendelkezésére áll. Idén pedig végezni kell a ravatalozó villa­mosításával is, tallóz a felada­tok közt Dózsa István. Idén? Szeptemberben várhatóan hely- hatósági választások. Vajon in­dulnak ő és képviselő társai?-Nehéz kérdés. Amikor el­kezdtük az önkormányzati munkát, fogalmunk sem volt sokmindenről. Mostanra bele­tanultunk. Gyakorta este 8-kor keresnek meg problémáikkal az emberek, és sokszor a tévéné­zés, pihenés helyett a közlö­nyöket olvasom. Reggelente összegyűjtöm a lakók hivatalos ügyeit, papírjait, viszem be Sza- lántára a körjegyzőségre ... Ambivalens érzéseit nehezen önti mondatokban. Azokkal az emberekkel foglalkozni, akik­kel nap mint nap szembetalál­kozik, akiket oly régóta ismer, akiknek sokszor nemet kellett mondania, nem egyszerű. A kí­vülről oly barátságos falu, Bisse is csak lassan veti le magáról keresztjét) amivel korábban megáldatott. Szabó Anikó Már megszokhattuk, hogy a nyári hónapokban sok a turista Pécsett. A megyeszékhely nem tartozik az üdülővárosok közé, mégis: pár napra szívesen pi­hennek meg itt az emberek, hi­szen sok a látnivaló. Az idei nyáron a szállodave­zetők visszaesést tapasztaltak a turizmusban. Igazán jó kihasz­náltság csak a Játék Határok Nélkül nemzetközi televíziós vetélkedő ideje alatt volt. Töb­ben tudják, vagy tudni vélik az ezt kiváltó okokat. Hallottam olyan kijelentést, hogy a kül­földi újságokban írtak a több he­lyen történt szalmonella-fertő­zésről, mások a várost tartják drágának. A szállók vezetői nincsenek megelégedve a vendégek szá­mával. Az utóbbi évekhez ké­pest lényegesen kevesebb a szállóvendég. Aki mégis foglal szobát, csak néhány napra. Né­melyik szálló a beutalót helyet­tesítő részvételi jeggyel egyhe­tes turnusokban fogad vendége­ket. Ismét mások rendezvénye­ket vállalnak. A kollégiumok is megnyitot­ták a kapuikat a szállóvendégek előtt. Ok főleg iskolák kirán­duló diákjai számára adnak ki szobákat. A kempingek sem sikeresek az idén. Ok is azzal az általános problémával állnak szemben, hogy kevés a külföldi vendég. Régebben a németek és a hol­landok látogatták szívesen a kempingeket. Most csak néhány idegen autó található a parko­lókban a magyaroké mellett. A hazai vendégek csak néhány napot töltenek itt, amíg megis­merkednek a várossal. K. K. Ma este bemutató a tettyei romoknál Galócza mégsem öl Szép, csak nem működik Üresen áll a korszerű otthon, mert nincs költségvetése Mindenki elégedetten szemlélte a tegnapi műszaki átadáson Pé­csett, a Malomvölgyi úti Szociális Otthon 152 férőhelyes új szárnyát A halványzöld padló harmoniku­san illeszkedik a szürkésfehérre festett téglafelülethez, valamint az üvegajtók, ablakok élénksárga ke­retéhez. A szanatórium-jellegű épület terveit Köves András, a DTV fiatal mérnöke készítette. A hosszú folyosóra „U”-alak- ban kapcsolódnak a négy- és két­személyes szobák. A süllyesztett ajtók lehetővé teszik a tolókocsi közlekedését akkor is, ha a szobák ajtai mindkét oldalon nyitva van­nak. A mosoda gépei a legkorsze­rűbb európai színvonalat képvise­lik. A nyugati szintet nem csak a szép kivitelezés, a határidő betar­tása jellemzi, hanem a jó együtt­működés a beruházó, a Komplex Magyar-Német Építőipari KFt., a kivitelező, az UNIBER Kft, és a megrendelőt képviselő intéz­ményvezető között. Minden be­rendezést, az emelhető-dönthető ágytól a virágokig közösen válasz­tottak ki. Az idős fekvőbetegek ellátására létrehozott intézmény egyelőre mégsem oldja meg a város gondjait, mert az új szárnynak nincs működési költsége. A polgármesteri hivataltól sze­rettük volna megtudni, hogy a vá­ros költségvetésében miért nem szerepel az otthon működtetése, hiszen olyan intézményről van szó, amely iránt nagy az igény, és amely összességében 316 millió forintba került Tegnap senkitől sem sikerült feleltet kapni. Dr. Mikes Éva al­polgármester röviden azzal hárí­totta el a választ hogy a szociális kérdésekkel nem ő foglalkozik. A Népjóléti Iroda vezetője jelenleg szabadságon van, és helyettese csak a folyó ügyeket intézi. A Pénzügyi Gazdasági Iroda terv­csoportja vezetőjének felelte sem konkrét: ha az önkormányzat több­letbevételhez jut, a szociális szfé­rának utalják át. Csakhogy jelenleg a segélyek sorsa is bizonytalan, és az önkor­mányzati testület érdemben legkö­zelebb szeptember elején ül össze. Addig csak nézhetjük hazánk egyik legkorszerűbb fekvőbe­teg-ellátásra berendezkedett ottho­nát és a kutyás őrt, aki az anyagi ér­tékekre vigyáz. Forth E. Kicsit krimi, kicsit komédia az a zenés, táncos darab, melyet ma este mutatnak be Pécsett. A Tettyére rendezett Galócza, Ivan Kusan népszínműve horvát nyelvű előadás lesz, melyet a Varasdini Horvát Nemzeti Színházzal közösen szervezett a Horvát Színház. A művet Ma­gyarországon Spiró György for­dításában 1986-ban már bemu­tatta a Katona József Színház. A 20-as, 30-as évek rettegett haramiája, Galócza létező sze­mély volt, de belőle a szerző, és a rendező, Filákovity István an- tihőst csinált. A vaksi, ügyetlen rablóvezért hiába bérli fel férj­gyilkosságra a módos paraszt- gazda felesége, mert az inkább megsebesíti magát a nagy igye­kezetben.- Nem hibázhatunk, nem vál­lalhatjuk, hogy nem a közönség ízlésének megfelelő előadást csinálunk -mondta el a ren­dező. -Megpróbálunk megte­remteni egy színházi közönsé­get, akiknek évek múlva talán Shakespeare-t tudunk játszani. Azt akarjuk, hogy a magyaror­szági horvátságnak ne csak a folklór lehessen minden kulturá­lódási lehetősége. A Galócza főbb szerepeiben Slavko Brankovot, Senica Buli- cot, Damir Loncart láthatja a közönség. A zene Davor Rocco, a díszlet Bachmann Zoltán munkája. A ma esti, 9 órakor kezdődő bemutató után vasárnap, majd 20-án, 21-én, 22-én és 23-án lesznek még előadások. Terve­zik, hogy ősszel Varasdinban is fellépnek még. Hodnik I. Gy. Sokba kerül a felesleges riasztás Itt a víz, de hol a tűz? Vakriasztások a megyei tűzoltóságon Fotók: Löffler G Lassan egy hónapja, hogy megkezdődött a nyári vakáció, s a tanévben megfáradt lurkók végre kitombolhatják magukat. Nemcsak a szülőknek jelent ez azonban gondot, hanem a tűzol­tóknak is. Őrlős András száza­dos, a megyei tűzoltóság ügye­letese elmondta, hogy a szün­idők alatt rendszerint ugrássze­rűen megnő a vakriasztások száma. Az unatkozók általában éj­szaka, vagy kieső, távoli he­lyekről hívják fel központjukat tűzhírrel, amire azonnal mozgó­sítaniuk kell az állományt. Igyekeznek kiszűrni az ugrató- kat, de ez nem megy mindig könnyen. Ugyanis a gyerek­hangú telefonáló is mondhat va­lót, ahogy az nemegyszer meg­történt már, viszont a vicces­kedvű felnőttet, aki a szomszéd­ját megtréfálván, az ő nevében jelent be tüzet, sem biztos, hogy mindig komolyan kell venni. Gyakran előfordul, hogy jó­hiszeműségből kapnak téves jelzést. Az engedélyezés meg­kerülésével, a tűzoltóság előze­tes tudta nélkül meggyújtott tar­lók, felügyelet melletti égetések erdőkben sokszor megtévesztik a segíteni szándékozókat, akik általában a távoli füstfelhők alapján hívják a piroskocsiso­kat. A gyanúsnak ítélt riasztókat a posta és a rendőrség segítségé­vel többnyire sikerül kiszűrni, s ha valódi tűzről van szó, arról rendszerint egyszerre több beje­lentés is érkezik. Egy kivonulás a legegyszerűbb, egyfecskendős felszereléssel 3-5 ezer forintba kerül, egy erdőtűzhőz kiszállás már több tízezerbe. Mégsem ez jelenti a legnagyobb gondot az ügyeletes szerint, hanem a ve­szély, hogy amíg feleslegesen kivonulnak egy helyszínre, ad­dig másutt esetleg valóban égető szükség lenne rájuk. Meg­történt már, hogy Siklósról és Szigetvárról kellett külön erőket kérni egy hiábavaló telefonhí­vás miatt. Ne játssz a tűzzel! - figyel­meztetik aggódó apukák és anyukák csemetéiket. De a tűz­oltókkal se! - tehetjük hozzá a fentiek alapján. Velősy G. Magyar történészek Erdélyben Baranya, Somogy, Tolna és Vas megyéből több mint negyven történész, tanár, le­véltáros utazik ma az erdélyi Gyergyószentmiklósra, ahol vasárnap egyhetes helytörté­neti konferencia kezdődik. A találkozó a Magyar Tör­ténelmi Társulat Dél-Dunán­túli Csoportja által minden évben megrendezett balatoni történésztábor párja. Erre a táborozásra 1990-től hívnak meg Romániából magyar ta­nárokat. Idén többek között olyan neves erdélyi történészek tar­tanak előadásokat, mint Egyed Ákos, Csetri Elek, Magyari András, Imreh István és Bodor András. Ha megfogadtam ... Vizsgák előtt sokan tesznek fogadalmat, amit általában be is tartanak. Három pécsi lány megfogadta, ha leérettségizik, gyalog teszi meg az utat Mári- agyűdre. Mivel mind a hárman sike­resen estek túl az érettségi vizsga nagy megmérettetésén, teljesítették fogadalmukat. Tegnap a hajnali órákban vág­tak neki a közel harminc ki­lométeres útnak. Részletek a siklósi kórház ünnepségéről A 100 éve alapított siklósi kórházban nemrég újra össze­ült a jubileumi ünnepséget előkészítő bizottság. A bizottság tagjai ezúttal már a konkrétumokról is dön­töttek: a jubileumi ünnepséget október 1-jén, szombaton tart­ják meg, s a program része lesz a kórházalapító sírjának megkoszorúzása, tudományos ülés, két új emléktábla felava­tása is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom