Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-16 / 194. szám

1994. július 16., szombat A mai nap üj Dunántúli napló 3 A stratégia és az egyetem Beszélgetés dr. Barakonyi Károllyal, a JPTE új rektorával Javaslat a Baranya megyei képviselői csoport megalakítására Az Országgyűlés munkájá­nak hatékonyabbá tétele, a parlamenti pártok közötti kapcsolatok erősítése, vala­mint annak érdekében, hogy az Országgyűlés különböző szervei, - különösen is a bi­zottság és a frakciók - tevé­kenységében folyamatosan ki­fejeződjenek a területi-térségi érdekek, a Baranya megyei képviselők megyei képviselői csoportot hoztak létre. A kö­vetkező ülésükön megválaszt­ják a szóvivőiket. A képviselői csoport, úgy mint a megye Országgyűlésben való képviseleti szerve, részt vesz a Parlament munkájában. A képviselői csoport a törvény- hozásban felszínre hozza és megjeleníti a kistérségi, területi, megyei szempontokat, vizsgálja a meghozandó törvény területi hatását, közreműködik az ága­zati és a területi egyeztetésben, a közöttük kialakítandó össz­hang megteremtésében. A képviselői csoport kapcso­latot tart az önkormányzati ér­dekszövetségekkel, a megyei, s a települési önkormányzatok­kal, valamint az adott megye je­lentősebb érdekképviseleti, ci­vil szervezeteivel, kamaráival. A képviselői csoport áttekinti az adott megye társadalmi-gazda­sági helyzetét, s javaslatokat fogalmaz meg a megye fejlesz­tésére. A képviselői csoport a megye szempontjából véleményezi a kormányzati szervek területfej­lesztést érintő, valamint egyéb jelentősebb beruházási, gazda­Békésen mulatozott július 7-re virradóra külön-külön egy magyar és egy bosnyák társa­ság egy harkányi szórakozóhe­lyen. Egészen addig, míg a képzelt érdekhatárokat meg nem sértette az egyik kompá­nia - hogy melyik, az talán so­sem derül ki. A benti szóváltás az utcán folytatódott. Itt azonban jelen­tős fölénybe kerültek a haza­iak, annyira, hogy egyikük ül­dözni kezdte bosnyák vitapart­nerét. A futóverseny addig folytatódott, amíg fel nem tűnt egy német rendszámú Opel Ascona, benne egy újabb bos- nyákkal. Az üldözött segélyké­résére a sofőr beleavatkozott az eseményekbe, s az akkor már távozást választó ma­gyarra tolatott. Szerencséje sági döntéseit. A képviselői csoport tanácskozási joggal részt vesz az önkormányzati vá­lasztásokat követően megalakí­tandó megyei területfejlesztési tanácsokban. A képviselői cso­port részt kíván venni a megye közgyűlésének munkájában, ja­vaslatot kíván tenni napirendi pontok megtárgyalására. A képviselői csoport tagja le­het - önkéntes alapon - az, aki a megyéből egyéni választói ke­rületből, területi vagy országos listáról került a Parlamentbe. A képviselői csoport tagjai közül szóvivőket választ, akinek fel­adata a csoport tevékenységé­nek koordinálása. A csoport maga határozza meg belső mű­ködési rendjét, üléseinek szá­mát és annak helyét. A csoport nagyobb régiót, térséget érintő kérdésekben más megyei cso­portokkal közösen is tarthat ülést, közös állásfoglalást is kia­lakíthat. A képviselői csoport állás- foglalásait egyhangú döntéssel hozza. Amennyiben egy adott kérdésben nem egyhangú dön­tés születik, úgy a csoport vé­leményének tolmácsolásakor név szerint is föl kell tüntetni a többségi állásponttal ellentétes véleményeket. A csoport az Or­szággyűlés megbízatásának idő­tartamára alakul. Amennyiben rendszeresen nem működik, vagy több alka­lommal sem sikerül egységes álláspontot elfogadnia, úgy a csoport feloszlathatja önmagát. Erről az Országgyűlést tájékoz­tatni kell. volt hazánkfiának, ugyanis egy árokba esett, s az autó így nem ment át rajta. Egy fának ütkö­zött, majd segítségnyújtás nél­kül elhajtott. A gyorsan megérkező rend­őrök hamar megtalálták az Opelt a közeli kukoricásban, s rövidesen a tulajdonosnál ko­pogtattak. Kiderült, hogy az autót bos­nyák tulajdonosa kölcsönadta egy honfitársának, amit a rendőrségi jegyzőkönyvek is igazoltak, ugyanis nemrégiben egy baleset részese volt ugyanez a kocsi, de már akkor is Záhimovics Haszim vezette. Az elkövető jelenleg szö­késben van, a siklósi kapitány­ságon biztosak benne, hogy nem sikerült átlépnie a határt. Móczán Zoltán Dr. Barakonyi Károly a Bu­dapesti Műszaki Egyetem Vil­lamosmérnöki Karán szerzett villamosmérnöki diplomát 1962-ben, majd elvégezte a gazdasági mérnök szakot is. A Dél-dunántúli Áramszolgál­tató Vállalat volt első munka­helye. 1973-tól oktat a JPTE-n, 1974-től főállásban. 1990-ben egyetemi tanárrá nevezték ki, stratégiai tervezést, stratégiai management-et tanít többek között. 1988-ban megkapta a Közgazdaságtudományok Doktora fokozatot. Számos or­szágban tanulmányozta szak­mája eredményeit, egy-egy évet Amerikában tartózkodott, az USA legjobb egyetemein kutathatott. Dr. Barakonyi Károlyt Göncz Árpád köztár­sasági elnök július 1-i hatállyal kinevezte a Janus Pannonius Tudományegyetem élére. Az első lépések- Mik az első és legfontosabb teendői az egyetem élén?-Első lépés a megfelelő ve­zető munkatársak kiválasztása a leendő egyetemi stratégia függ­vényében. Ez megtörtént. Meg­próbáltam a főtitkári és a gazda­sági igazgatóhelyettesi posztra fiatal, dinamikus kollégákat be­vonni a munkába. Az általános helyettes és a külügyek irányítá­sához is sikerült megnyernem tapasztalt kollégákat.- Hallhatnánk neveket is?- Általános rektorhelyettes dr. Andrássy György egyetemi do­cens, külügyi rektorhelyettes dr. Martonyi Éva egyetemi docens, gazdasági rektorhelyettes dr. Zeller Gyula egyetemi docens, a főtitkár pedig dr. Vígh Gábor ad­junktus.- Mi a következő lépés?- A hosszabb távú feladatok közül súlyponti kérdés az egye­temi stratégia kidolgozására, eh­hez kapcsolódóan pedig az éves gazdálkodás tervezése és ellen­őrzési rendszerének a megterem­tése. Lényegében e két utóbbi dokumentum fogja az egyetem minden lényeges feladatát - ok­tatás, kutatás, gazdálkodás - meghatározni. A későbbi dönté­sek keretét ezek adják meg.- Tervez-e egyéb személyi vál­toztatásokat?-A változtatások elsősorban nem a karokat érintik, hanem a központi irányító apparátust. Itt viszont alapvető gond az, hogy bizonyos funkciók hiányoznak. Tehát a régi funkciókat ellátók ilyen értelemben nincsenek ve­szélyben, mert új arcok kellenek, akik az új funkciókat ellátják. Gondolok itt elemzésre, terve­zésre, a controlling rendszer kia­lakítására, melynek célja a belső folyamatok menedzselése. Az egyetem ugyanis költségvetési köldökzsinóron nőtt fel az évti­zedek során, nem volt rákény­szerítve arra, hogy gazdálkod­jon, pótlólagos források után nézzen. Az erőforrások- Gondolom, ez a köldökzsi­nór nem fog teljesen eltűnni.- Teljesen nem. A nyugati ál­lami egyetemeknél az állami függés körülbelül 70 százalékos, 30 százalékos erőforrást kényte­lenek saját erőből biztosítani, és mindkettővel nagyon hatéko­nyan kell gazdálkodni.-Milyen elképzelései vannak az intézmény működtetéséhez szükséges anyagi erőforrások bővítése terén?-Mindenképpen növelni kell a pótlólagos források arányát, és offenzívebb fellépést szeretnénk érvényesíteni a költségvetési el­osztási alkuban, ami annyit je­lent, hogy elébe kell menni az igényeknek. Tehát meg kell előzni az elosztás előtt a konku­renseket a pozíciónk javításával. Ebben segít az, ha az egyetem minél tekintélyesebb, nagyobb; a fúzió, jelen esetben a Pollack Mihály Műszaki Főiskolával, esélyeinket javítja. Kiemelt fel­adat a pótlólagos erőforrások megszerzése. Ilyenek a külön­böző továbbképzési formák, térí­tés ellenében, a másoddiplomát adó képzések, különböző speciá­lis párosítások, amelyekre ko­moly igény van (mémökmene- dzser, orvosmenedzser, orvosjo­gász stb.). További forrás a kuta­tások és a pályázatok; a rendszer különböző alapítványok és köz­ponti források pályáztatásával működik. További lehetőségeink a nem kifejezetten szakmai to­vábbképzések biztosítása, idegennyelvi, bentlakásos kép­zés nyáron, tanfolyamok, sport- létesítmények hasznosítása, ta­nácsadó tevékenység satöbbi. S amihez nagy reményeket fűzök, azok az alapítványok, amelyek igen jelentős összegeket jelente­nek másutt, s nemcsak külföl­dön, még a budapesti egyetemek esetében is. Korszerűség- Megfelel-e Ön szerint az egyetem gazdálkodás és szerve­zeti struktúrája a kor követelmé­nyeinek?- Nem felel meg. Az egyetem, Pécsi Tudományegyetem néven, 1975-ben jött létre két karral. Ez a jelenlegi irányítási apparátus az akkori feladatstruktúrának meg­felelő, lényegében azt fedi le. De akkor teljesen más volt a gazda­sági és társadalmi környezet, erős centralizált irányítással, nem a környezetre figyelés volt jellemző, hanem fölfelé figyelés. Ma pedig ezen a területen is megjelent a piac, nagyon erős verseny kezd kialakulni a hallga­tókért. Egyre inkább a hallgatói létszámhoz kötődik az állami támogatás, kialakult a fejk­vóta-rendszer. A hallgatói lét­szám az alapvető mutató, ahhoz mérik az oktatói létszámot is. Olyan struktúrát kell kialakíta­nunk, amely ebben a megválto­zott helyzetben is működőképes.-Hogyan ítéli meg az egye­tem rangját a városban, a régió­ban, az országban és nemzetközi téren?-Több kartól is kaptunk olyan visszajelzést, hogy a kör­nyezettel való kapcsolatban épp a város a gyenge láncszem. Egyetemi városról beszélünk, de sem az egyetem nem úgy visel­kedik, sem a város, a kölcsönös támogatás és segítségnyújtás messze nem éri el azt a szintet, amely kívánatos lenne. Azt sze­retnénk, ha Pécs társadalmi éle­tében az egyetem meghatározó tényező lenne. Mi, a hallgatói létszámot is beleszámítva, a leg­nagyobb munkaadók vagyunk a városban. A régióban erős a ver­seny, de meg kell tartanunk az örökölt vezető pozíciót. Orszá­gosan nem vagyunk a legjobbak és legnagyobbak, nagyságban és elismertségben a negyedik-ötö­dik helyre sorolnak be bennün­ket. A programomban előrelé­pést terveztem, 2000-re a leg­jobb három közé szeretnénk fel­zárkózni. Ez mennyiségi felfu­tást is jelent, de minőségi muta­tók szempontjából is előrébb szeretnénk jutni. Nemzetközi té­ren jó a kapcsolatrendszerünk, sokan kerestek meg minket, így alakultak ki a kapcsolatok, ezen fordítani kell; kicsit tudatosab­ban kell tevékenykednünk. Sze­rencsés dolog, hogy az Al­pok-Adria társulás rektori konfe­renciájának elnöke éppen a JPTE rektora lesz a következő egy év­ben. Stratégia-Milyen előnnyel jár, hogy Ön stratégiai tervezést és mana- gement-et tanított?- Tulajdonképpen azért adtam be a pályázatomat, mert úgy ér­zékeltem, hogy ma, ebben a fej­lődési szakaszban ez Magyaror­szágon kritikus kérdés. Bizonyos professzionális tudás is kell, hogy ezeket a változásokat, ame­lyeket a stratégiai gondolkodás megkíván, meg lehessen ter­vezni és végre lehessen hajtani. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy az elmúlt időben több nyugati egyetemen is hosz- szabb időt tölthettem. Az egyik az amerikai University of Pennsylvania, amely magáne­gyetem, és az USA legjobb tíz intézménye közül való. Az éves költségvetésük másfél milliárd dollár, ez több, mint háromszo­rosa a magyar felsőoktatásra for­dított pénzeknek. Ott is azt ta­pasztaltam, hogy a management szemlélet a kívánatos, s ugyanezt tapasztaltam a Middlesex Uni- versity-n, Londonban, amely ugyan állami egyetem, de a veze­tési és gazdálkodási igények megkövetelték, hogy tudatos vál­tás következzen be.- Rektori tevékenysége mellett tudja-e folytatni kutatómunká­ját?- Igen bonyolult kérdés, mert nagyon nagy feladat ezt a mana- gement-rendszert létrehozni úgy, hogy az oktatás minősége és ha­tékonysága is szemmel láthatóan javuljon. Ezért tanszékvezetői megbízásomat átadtam, csak a posztgraduális kurzusaimat és a Ph.D. programokat tartottam meg. Szeretném folytatni meg­kezdett könyvemet a stratégiai döntésekről, viszont kínálkozik egy új terület, az egyetemi stra­tégiai management, amely szűz terület, eddig nem nagyon fog­lalkoztak vele. Cseri László Bosnyák-magyar vita Harkányban a palackorrú delfin Alpok-Adria-díj as éttermek Baranyában Futnak a képek Minden jó filmet megcsinál­tak már, mondta Peter Bogda­novich, s neki hihetünk, mivel egy-két időtálló mozgókép az ő nevéhez is főződik. A szórakoz­tató film napjainkban tapasztal­ható ijesztő hanyatlását látva bizonyára azok is igazat adnak a kiváló rendezőnek, akik egyéb­ként még hajlamosak a remény­kedésre. Hiszen Kertész Mi- hálytól egy Bergman sem res­tellt tanulni, René Clairt a leg­jobb francia mesterek között tartják számon, Hitchcock a modem film egyik ösztönzője volt. De hogy van ma egy olyan film, minta Casablanca, a Psycho vagy az Éjszaka szépei? Christian-Jaque annak idején nem tekintette magát művész­nek (mit is szólt volna Robert Bresson), de a Királylány a fel­eségem meg van csinálva, ha a celluloidszalag bírja, igen hosz- szú időre. De merre keresünk ma egy Christian-Jaque-ot? Ahogy a nyári moziműsort figyelem, úgy látszik, különö­Hópehely, sen a vígjátékok területén kö­szöntött be a hét szűk esztendő. Az ember csak néz (mint a mo­ziban, merthogy megszokta), s az elképesztő badarságokat látva felsóhajt: Istenem, hát hal­lottak ezek egyáltalán Táti mes­terről, és a saját butaságaikon kívül megnéztek valaha is, mondjuk, egy Stan és Pan-t? Nem hiszem. Az Ace Ventura - Állati nyomozoo aránylag még a job­bak közé tartozik. Nincs ugyan se füle, se farka, de ezen már nem csodálkozunk, és akadnak benne hihetetlenül ízléstelen je­lenetek, ám egy amerikai ko­média esetében az ízlésficam jószerivel egészen természetes. Viszont legalább leplezetlenül infantilis, s ez a törekvés a sok rutinos gusztustalanság után va­lósággal üdítően hat. Nem mondom, a hatvanas években egy amatőr önképzőköri csapat szupemyolcas kézikamerával ennél különbet tudott fakajtani, de az már régen volt. Ma más a mérce. A tengernyi gépies őrültség mellett Jim Carrey mitugrász figurája ha nem is nő meg, de azért kap valami távla­tot. Mert Jim Carrey játékából őszinte kergeség árad, s bár normális körülmények között ellentmondás lenne, mégis azt mondom, hogy egészséges őrültség jellemzi a stílusát. Ha az ember képes megszokni örö­kös grimaszolását, szél csupálta madárijesztőre emlékeztető kül­lemét, s azt, hogy úgy mozog, mintha idegrángása lenne, hát még nevetni is tud párszor fur­fangos sertepertélésein. Ez a fiú nem tagadja, hogy ő valójában csak egy kerge bohóc, aki a vi­szonyok furcsa alakulása foly­tán a porond helyett a filmvá­szonra tévedt, s ez annyira fel­dobja, hogy örömében tyúknak öltözik, bukfencet hány, leveti magát a háztetőről, ugat, nyá­vog, kukorékol, fejtetőre áll és miszlikbe apríttatja magát. A filmben szereplő színészek kö­zül nyilvánvalóan ő a legjobb, ámbátor ezzel nem mondtam sokat. Hanem az állatok, a mi Jim barátunk lakótársai és nyomozó tevékenységének tárgyai, azok nagyszerűek. Főként a Hópe­hely névre hallgató palackorrú delfin remek, a rögbicsapat ka­bala állata, aki miatt az egész kalamajka támad. De a többiek is tipp-topp módon helytállnak, a kutyák, a macskák, majmok, pingvinek és kakaduk, bár ez utóbbiaktól a főhőst időnként nehéz megkülönböztetni. Az ál­latseregletben gyönyörködve még arra is rájövünk, amit Tom Shadyac, az elsőfilmes rendező, nyilván tapasztalatlansága foly­tán, nem tudott felismerni. Nyilvánvaló, ez a film sokkal jobb lehetett volna, ha nem Ace Ventura nyomoz Hópehely után, hanem fordítva, ha a del­fin keresi a nyomozót. Ez eset­ben még az sem lett volna nagy baj, ha netán nem találja meg. Nagy Imre (Folytatás az 1. oldalról) A baranyai borversenyre neve­zett 238 termelő közül 51-en szereztek arany minősítést. Az Európai Közösség „Over­ture” elnevezésű pályázatán nyert program keretében a Bur- genlad, Rajna-Pfalz, Elzász és Steiermark térségében szerve­zett szakmai bor-tanulmány- úton Villány és Siklós polgár- mestereivel, borászaival és ide­genforgalmi szakembereivel vett részt a Baranya Megyei Közgyűlés delegációja. A pro­jekt elsődlegesen a tartományok közti együttműködés szempont­jából ígéretes, s mint dr. Szűcs Jószef hozzáfűzte, az európai szőlőtermelő régiók közül Ba­ranya bizonyult az egyik legak­tívabbnak a négy éves előké­szítő munka során. Egy 220 ezer ECU költségvetéssel indí­tott, a borutak megfelelő szer­vezését, szakértőinek képzését és más térségeknek is útmutatót nyújtó tanulámykötet elkészíté­sét célzó projektben két francia és két portugál tartománnyal közösen lát munkához Baranya és Tolna megye. A jövő héten Belgiumban megrendezendő nemzetközi mezőgazdasági vásáron hazánk díszkiállítóként szerepel, s a magyar pavilonban Villány rangos bortermelői mutatkoz­hatnak be. A Borutak Európai Tanácsa Baranyában tartja so­ron következő plenáris ülését, szeptember végén pedig Villány ad otthont a II. Európai Bordal­fesztiválnak, majd az Over- ture-projekt borút-animátor tan­folyamának. Pécsváradon au­gusztus végén Országos Bor­versenyt rendeznek, az őszi Ba­ranyai Bomapok rendezvényso­rozatának résztvevői pedig a szakmai programok mellett ide­genforgalmi, szórakoztató és kulturális csemegékre is szá­míthatnak. Tröszt É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom