Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-15 / 193. szám

1994. július 15., péntek Háttér új Dunántúli napló 11 Európai életstílus A nagyobb jóléttel, keve­sebb kötelezettség-vállalással járó életstílus eredménye Eu­rópában: kevesebb házasság, több válás és kevesebb gyer­mek. Az Eurostat - az EU sta­tisztikai szervezetének a jelen­tése az Európai Gazdasági Tér­ség országait vizsgálja, vagyis az Európai Unió tagállamait, valamint Ausztriát, Finnorszá­got, Svédországot, Izlandot és Norvégiát. 1994. január 1-jén a térségben 375 millióan laktak, ebből 349 millióan a Tizenket- tek országaiban. A legnagyobb népességgel magasan Németország rendel­kezik: 81 millió 350 ezerrel, a második Nagy-Britarmia 58 millió 276 ezerrel, majd Fran­ciaország következik 57 millió 800 ezerrel. Franciaországtól csak pár százezer fővel marad el Olaszország. Ez a négy or­szág adja egyébként az EU össznépességének 73 százalé­kát. A bevándorlók száma érde­kes módon 1992 és ’93 között 12 százalékkal csökkent, fő­ként annak köszönhetően, hogy Németország 40 száza­lékkal szorította vissza a lete­lepedni kívánók számát. A természetes népességnö­vekedés az övezetben 1993-ban csak 11 ezrelék volt, 1990 óta ez a mutató csökkenő tendenciát követ. Az Európai Gazdasági Tér­ségben tavaly 4,19 millió gye­rek született, 110 ezerrel keve­sebb, mint az azt megelőző év­ben. Az átlagos gyermekszám egy nőre vetítve 1,5. Ez a szám is csak a magasabb skandináv mutatók miatt ennyi, hiszen az Európai Unió asszonyainál csupán 1,44. A korábban magas gyer­mekszámukról híres dél-euró­pai államokban - így például Olaszországban, vagy Spa­nyolországban - ma a leg­alacsonyabb a születések száma. Míg például Olaszor­szágban egy nőre csupán 1,21 gyermek jut, addig Izlandon 2,21, Írországban 2,03 és Svédországban is kettő. A házasságon kívül születet­tek száma folyamatosan nő: az Európai Gazdasági Térség egészét tekintve a gyerekek 21,4 százaléka jön világra há­zasságon kívül, az EU-n belül pedig minden ötödik gyerek szülei nem lépnek házasságra egymással. A házasságon kívül születők aránya az északi országokban a legmagasabb - 40 és 50 száza­lék közötti - és Dél-Európában a legalacsonyabb, tíz százalék alatti. Ezen belül is vannak ki­rívó példák: Izlandon a gyer­mekek 57,3 százaléka nem él hagyományos családi kötelék­ben, míg az ellenpélda Görög­ország, ahol száz gyerek közül alig három nevelkedik hasonló körülmények között. Az Európai Gazdasági Tér­ségben az ezer főre jutó házas­ságkötések száma az 1989-es 6,2-ről 1993-ra 5,2-re esett. A házasságok alacsony számát tekintve Svédország áll az élen 3,9-cel. Portugália az évek so­rán megőrizte vezető helyét, a vizsgált országok közül ma is itt kötik a legtöbb házasságot. Ami a válásokat illeti, Nagy-Britannia áll az élen: itt szinte minden második házas­ság válással végződik. A vizs­gált régiót tekintve, tavaly ezer emberre 1,7 válás jutott, ez a mutató a házasságok egyhar- madának felbomlását jelzi. A legkitartóbbak az olaszok, a spanyolok és a görögök, felte­hetően a hagyományos vallási és a család szentségét őrző szemlélet miatt ezekben az or­szágokban még mindig alig bontják fel a házasságokat. Az Európai Gazdasági Tér­ségben a születéskor várható átlagos élettartam tavaly 79,9 év volt a nők és 73,3 év a fér­fiak vonatkozásában. Demográfiai tükör így élünk és halunk Kim Dzsong II apjával, Kim ír Szénnél és anyjával Kim Dzsung Szukkal 1946-ban. Kim Dzsong II Egy tavaly májusban elfo­gadott parlamenti határozat­nak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése „az országgyűlés és a kormány évenkénti tájékozta­tása” jegyében az ország tár­sadalmi, gazdasági, népese­dési helyzetéről közöl össze­foglaló adatokat. Ezekből ki­tűnik, hogy „közepes termé­kenység, rendkívül magas ha­landóság és viszonylag előre­haladott demográfiai örege­dés” jellemzi társadalmunkat a kilencvenes évek közepén. Kevesebb gyerek Ez a jelenség hazánkban e században először az első majd- a második világháború idején mutatkozott, s csak 1980 körül állandósult. Január elsején 10 278 000 fő volt az ország lakossága, azaz egy év alatt 32 ezerrel fogyott a népesség. A csökkenés a me­gyék túlnyomó többségében kimutatható, a kivétel csupán Fejér, Hajdú-Bihar és Pest me­gye. Vannak ebben a tárgyban prognózisok is, amelyek szerint a jövő század első évtizedeiben sem számolhatunk javulással, mivel a termékenységi és a ha­landósági számok nem szoktak hirtelen változni. Ennek oka azonban nem a gazdasági nehézségekben, vagy a közgondolkodásban kere­sendő, mint egyes politikai pár­tok hirdetik, hanem elsősorban a népesség kedvezőtlen korösz- szetételében. 1993-ban honfi­társaink 19 százaléka, közel 2 millió ember volt 60 éves vagy idősebb. Vagyis: mind keve­sebben vannak azok, akik szül­hetnek. A kilencvenes évek elején ugyan valamivel több gyerek született Magyarországon, mint az előző években, de 1992-től folytatódott a csökkenés. 1993-ban a 116 500 élve szüle­tés a legalacsonyabb volt az el­múlt 120 évben: a születési arány szám ezzel 11,3 ezrelékre csökkent. A fő okok: miközben a szülő nők között folyamatosan csökken a 25 éven aluliak ará­nya, a születésszám csökkené­sénél is nagyobb mértékben zsugorodott a házasságra vál­lalkozók száma. Vagyis miköz­ben kevesebb a potenciális szülő, ezek a korábbinál később házasodnak, s ritkábban vállal­nak gyereket. Innen a negatív csúcs. Ehhez képest szinte csak érdekesség, hogy fokozatosan nő a házasságon kívül született gyermekek aránya, harminc év alatt háromszorosára, nőtt, s ta­valy elérte a 17 százalékot. Olyan jelenség ez, amivel a tár­sadalomtudománynak is többet kellene foglalkoznia. A terhességmegszakítások száma 1993-ban mintegy 75 ezer volt, 14 százalékkal keve­sebb, mint 1992-ben, és 17 szá­zalékkal kevesebb, mint 1990-ben. Ne firtassuk itt az okokat, maradjunk most a kö­vetkezményeknél: bizonyára a kevesebb abortusznak is kö­szönhető, hogy a koraszülöttek aránya végre csökkenni kezdett, 1993-ban 8,7 százalékos volt, s ez évtizedek óta a legalacso­nyabb szám. Több halálozás Magyarországon európai vi­szonylatban a legmagasabb a halandóság. Tavaly 148 500 ember halt meg az országban, s a megyék közül e tekintetben Somogy-, Bács-Kiskun, Békés és Heves vezetett, ahol 1992-ben 15-16 ezreléket ért el a halálozási ráta. A legkedve­zőbb arányszámokat Veszprém és Fejér megyékben észlelték a statisztikusok, ahol 1992-ben 13 ezrelék körül volt az elhalá­lozások aránya. Ha figyelembe vesszük, hogy a társadalom re­latív elöregedése ilyen magas halálozási aránnyal párosul, s hogy a várható élettartam tekin­tetében is a legrosszabb helye­ket foglaljuk el kontinensen, akkor világossá válik. Ezen a helyzeten csak évtizedek tuda­tos társadalmi és kormányzati munkája változtathat. Közben a csecsemők és a gyermekek halandósága terén van némi javulás. Ugyanígy a 25 éven aluli felnőttek közül is kevesebben halnak meg az utóbbi években. A többi kor­csoportokban minden a régi. A főbb halálokok közül továbbra is a szív és a keringési rendszer megbetegedései vezetnek 51 százalékkal, a daganatok 22 százalékban okozzák a halált, s a többi divatos halálokok közül egyedül az öngyilkosságok száma csökkenésének örülhet­nénk valamelyest, de még így is az összes haláleset 2-3 száza­léka öngyilkosság miatt követ­kezett be. A halálozási trend legfonto­sabb jellegzetessége, hogy szo­rosan összefügg társadalmunk semmiképp sem kielégítő fizi­kai állapotával. A rossz táplál­kozási szokások, az alkohol és a dohányzás az adatok tanúsága szerint népességi gondjaink leg­főbb forrásait jelentik. Könnyen belátható ez, ha tudomásul vesszük, hogy a férfiaknál a halálokozó rákos megbetegedé­sek közül a tüdőrák a legelter­jedtebb, s hogy az alkoholisták száma becslések szerint megha­ladja a 800 ezret. Ebbe az utóbbi számban belegondolni is rossz. Ha levonjuk a 14 éven aluliakat az össznépességből, kiderülhet, hogy minden nyol­cadik-tizedik honfitársunk rendszeresen a gyilkos mámort választja. Ritkábbak a házasságok Ritkábbak a házasságok, rit­kábbak a válások is. Nemcsak a 25 éven aluli fiatalok házasod­nak ritkábban - ők talán még csak haladékot adnak maguk­nak -, hanem az idősebbek is. Tavaly mindössze 53 500 há­zasságot kötöttek, szemben az 1980 évi 80 ezerrel. Ez a szám is ijesztő lenne, ha nem tudnánk, hogy gyors ütem­ben terjed az élettársi együttélés szokása. És ha mégis megházasod­tunk, akkor a korábbinál ritkáb­ban válunk: tavaly 21 600 vá­lást mondtak ki a bíróságok, 30 százalékkal kevesebbet, mint a csúcsnak számító 1987-es esz­tendőben. Kim Dzsong II, Kim ír Szén legidősebb fia, apja szellemi örököse és posztjának váromá­nyosa - titokzatos figurája az észak-koreai politikának. Kül­földi szakértők szeszélyes, bi­zonytalan karakterű playboy- ként festik le és számos, Dél-Korea ellen végrehajtott terrortámadásért is felelőssé te­szik. „A Drága Vezér” - ahogyan ha­zájában nevezik - eddig nem kapott túl nagy nyilvánosságot: beszédeit a média alig közvetíti, ritkán fotózzák és külföldi útjait is titokban bonyolítják. Apjának is hosszú időbe telt, amíg annak idején Kínát és a Szovjetuniót meggyőzte a dinasztikus örök­lés szükségességéről, annak el­lenére, hogy a 70-es évek óta - apját kivéve - bármely más észak-koreai vezetőnél nagyobb hatalmat összpontosított kezé­ben. Kim Dzsong II 1942. február 16-án született Koreában, egy a Paekdu-hegységben lévő titkos táborban. A koreai háború ide­jét - bár erről nem sokat tudni - minden bizonnyal otthon töl­tötte, majd ifjúként az NDK-ban repülőiskolába járt. 1963-ban végzett a Kim ír Szén Egyetemen, ahol politikai tu­dományokat és közgazdaság- tant hallgatott. 1964 és 1970 között különböző felelős beosz­tásokban dolgozott, előbb mint előadó, alosztályvezető, majd mint a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottsága osztályve­zető-helyettese, illetve osztály- vezetője. 1973 szeptemberében megválasztották a párt Köz­ponti Bizottságának titkárává, 1974 februárjában pedig a KB Politikai Bizottságának tagjává. A Koreai Munkapárt 1980 ok­tóberében megtartott VI. Kong­resszusán Kim Dzsong lit bevá­lasztották a Politikai Bizottság elnökségének tagjai közé, va­lamint a KB titkára és a párt központi katonai bizottságának tagja lett. 1990 májusában a KNDK kilencedik Legfelsőbb Népi Gyűlésén megválasztották a KNDK nemzetvédelmi bizott­sága első elnökhelyettesévé, majd 1991 decemberében a ko­reai néphadsereg legfelsőbb pa­rancsnokává. Az 52 éves Kim Dzsong II számos munkát írt ilyen és ha­sonló címekkel: „A KMP olyan dzsucse típusú forradalmi párt, amely örökölte a Le az Imperia­lizmussal Szövetség dicsőséges hagyományait”, „Meneteljünk erőteljesen előre az imperialis­taellenes harc kibontott zászlaja alatt”, vagy: ,,A tömegeken ala­puló szocializmusunk legyőzhe­tetlen”. Kim Dzsong II kétszer kapta meg a KNDK hőse kitüntetést és a Kim ír Szén rend kitünte­tést. Ezenkívül több magas el­ismerésben és díszdoktori, va­lamint professzori címben ré­szesült. Kim Dzsong II nős, egyes források szerint egy fia, más források szerint két gyer­meke van. Ukrajna uj elnöke: Leonyid Kucsma Leonyid Danyilovics Kucsma egy észak-ukrajnai faluban, Csajkinében parasztcsaládban született 1938-ban. Anyja orosz; apja ukrán, ő maga még most is inkább oroszul beszél. A dnyepropetrovszki egye­temen mérnöki diplomát szerez 1960-ban, s a párt rögtön a szovjet hadiipar egyik fellegvá­rában, a városban működő raké­tagyárban veszi igénybe tudá­sát. Végighalad a ranglétrán, vé­gül a vezérigazgatói feladatokat bízzák rá; ezt 12 évig teljesíti. A Lenin-rend mellett talán az a legnagyobb elismerés számára, hogy hangadóvá válik a hadi­ipari vezetők között. A ravasz sakkmesternek számító Leonyid Kravcsuk - akit most mégis legyőzött - tak­tikai megfontolásból a kelet-uk­rajnai iparvidékről akar kor­mányfőt maga mellé 1992-ben. Választása Kucsmára esik, aki rövid hónapok alatt mártírrá vá­lik; a meg nem értett reformer szerepét játssza, arra hivatko­zik, hogy liberálisnak mondott elképzelései elhaltak a bürokrá­cia és a nómenklatúra nyomása alatt. Miniszterelnökségének egy éve óriási bányászsztrájkokat hoz, a kormány kezéből vég­képp kiesik a gyeplő, soha nem látott mélységbe zuhan a gazda­ság. 1993 októberében bekövet­kezett bukása után látszólag visszavonul, de közben lázasan szervezi a gyáriparosok szövet­ségét, amelynek még a télen el­nöke lesz. Attól kezdve - az életszínvonal további thélyrepü- lése és az Oroszországhoz fű­ződő kapcsolatrendszer meg­romlása miatt - folyamatosan emelkedik csillaga. Képes elhi­tetni sokakkal, hogy ő a válto­zás. Ennek illusztrálására látvá­nyos válságprogramot ígér, hozzátéve: néhány év alatt rendbe szedi az országot, nem veti oda Moszkvának, nem siet­teti az atomrakéták kivonását, és keményen lecsap a maffiára. Elismeri, hogy az ország ketté­szakadását csak azzal mentheti meg, hogy nagyobb önállóságot ad a megyéknek, ezért Krav- csukkal szemben azt hirdeti, hogy német mintára tartományi közigazgatást kell bevezetni. A parasztok jelentős részét azzal kenyerezi le, hogy a földet áruba bocsátaná, ha rá szavaz­nának. így történt. Mégsem ülhet babéijain. Ott van ugyanis az államfői jogkö­röket megkurtítani igyekvő par­lament és a szintén önállóságra vágyó kormány. Előbb ezekkel kell tisztázni, hogy ki mire jo­gosult. Aztán el kell hitetni a nyugati megyékben ellene szavazó tö­megekkel, hogy nem vonja le a sárga-kék zászlót, és úgy akar szövetkezni Moszkvával, hogy közben nyugatra halad. És ami a legfontosabb: legké­sőbb télig érzékelhető javulást kell produkálnia a gazdaságban. Csak ekkor hiszik majd el róla, hogy több mint gyárigazgató. Mester Nándor Magyar falu Galileában? Galileában, pontosabban Galilea nyugati felének festői szépségű vidékén, a 45 lakosú város, Naharija közelségében (a városban kétezer magyar él), létezik két arab falú, amelyben a lakosság magyar családneve­ket visel. Vannak Lajos, István családnevek és más magyar nevek is. Péter Ferenc, aki a naharijai Magyar Klub elnöke megpróbált a dologgal komo­lyabban foglalkozni. Tudomá­nyosan még be nem bizonyított feltételezések szerint n. Éndre magyar királya itt járt keresztes vitézei élén, és a magyar ke­resztesek egy részét Naharija szomszédságában két faluban letelepítette. Az egyik falut a mai napig is Magartnak hívják. Lakosai magasak, szőkék és egyáltalán nem hasonlítanak a környékbeli arab falvak né­pére. Az itt élők magyar csa­ládnevükön nem hajlandók változtatni. Fotó: Müller Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom