Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-15 / 193. szám

1994. július 15., péntek A mai nap új Dunántúli napló 3 Kisebbség, többség egymásról Hogy el tudjuk fogadni a másságot Vakáció idején megoldott a gyerekek felügyelete Pécsi óvodai körkép Délelőtti strandolásra készülnek a Papnövelde utcai ovisok Fotó: Löffler Gábor A rendszerváltozás hozta szabadság Kelet-Közép-Eu- rópa országaiban sokak szá­mára nem a cselekvés, a tettek szabadságát jelentette és je­lenti ma is, hanem sokkal in­kább az indulatok, a gyűlöl­ködés szabadságát. Az elmúlt években sokszor tapasztalhat­tuk, mint csap fel a sokáig el­fojtott indulat, elsősorban po­litikai, etnikai kisebbségek, és igen gyakran a pusztán csak más véleményt vallók ellen. Ezen indulati „szabadság”, a másság elleni türelmetlenség legszélsőségesebb példája a volt Jugoszlávia - és talán nem kell részletezni, hogy mi­ért. A pécsi Horvát Intézet, személy szerint annak veze­tője, Gyúrok János most egy olyan kutatási programba kez­dett, amely ezen zsigeri indu­latok gyökereit próbálja felku­tatni. A magyar egyetemek, főis­kolák hallgatóinak, vagyis a majdani hazai értelmiségnek, a jövendő véleményformálók­nak köreiben teszik fel kérdé­seiket. Megkérdezik a magyar többségi nemzethez, másfelől a hazai kisebbségekhez tar­tozó fiatalokat. A többséget a kisebbségekről kialakított ké­péről kérdezik, a kisebbséget a többségi nemzetről alkotott véleményéről.- Fontos megtudni ezeket a véleményeket - mondja a ku­tatást vezető Gyúrok János szociológus, az MTA RKK Horvát Intézetének vezetője. - A mostani egyetemi hallgatók lesznek a jövő évtized értelmi­sége, ők kerülnek idővel dön­tési pozícióba. Bizonyára nem haszontalan azt kérni tőlük, fogalmazzák meg, mit gondolnak valamely kisebb­ségi csoportról, annak szoká­sairól. Udvarolnának-e ilyen körből, például a cigányságból származó leánynak, hogyan képzelik el a hazai, a Kár­pát-medencei jövőt magyarok és kisebbségek, más nemzetek együttélésében. Mivel nagyon fiatal emberekről van szó, vá­laszaikból kiderül majd a szü­lői ház hatása, azaz, hogy mi­lyen előítéleteket, konfliktus­kezelő módszereket örökíte­nek tovább az idősebb nemze­dékek.-Mi a gyakorlati haszna ennek a felmérésnek?- Előrebocsátanám, ez az első ilyen kutatás hazánkban, talán ezért is sikerült elnyer­nem hozzá az Országos Tu­dományos Kutatási Alap tá­mogatását. Munkámban segít Polányi Károly, a JPTE törté­nettudományi és Barics Ernő, a horvát tanszék vezetője va­lamint Tóth János szocioló­gus. Többszáz fiatalt kérde­zünk meg valamennyi hazai felsőoktatási intézménytípus­ból, magyarokat és nemzeti­ségieket, továbbá cigányokat, itt élő külföldieket és így to­vább. Személy szerint bara­nyai sokáéként érdekel a több­ségi vélekedés, ugyanúgy a kisebbségek helyzetértékelése épp úgy, mint az, hogy miért megy olyan kevés nemzetiségi fiatal a bölcsészkarra, jogra. Jó, ha a leendő értelmiség e kérdések, válaszok megfo­galmazására kényszerül ki­sebbségek ügyében. Az ösz- szegezés olyan képet adhat a mai gyakorló politikusoknak, amely elősegítheti a jelenlegi döntéseket, formálhatja a poli­tikai magatartásmódokat. E kutatásban természetesen ott munkál a derűlátás, miszerint akik szembenéznek napjaink legsúlyosabb kérdésével, a másság kezelésével, elfogadá­sával, azok holnap elfogadha­tóbb lépéseket tesznek majd a kisebbségi szempontból oly tarka régiónk különböző tár­sadalmi, intézményi szintjein. Gállos Orsolya A nyár, a szünidő a kikapcso­lódást, a pihenést jelenti óvo­dásnak, iskolásnak egyaránt, ám ugyanakkor gondot jelent a szü­lőknek, akik munkaidejük alatt gyakran nem tudnak felügyele­tet biztosítani gyermekeiknek. Mi a helyzet a pécsi óvodákban, hogyan szervezik meg, egyezte­tik össze a felújításokat, sza­badságolásokat az óvodák nyit- vatartásával? Az óvodák fenn­tartója nevében Petren Fe- rencné Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának ta­nácsosa így nyilatkozott: — Pécs városában minden óvoda négy hétig tart zárva, ki­véve a Surányi úti és a Beszéd- javító Intézet óvodai csoport­jait, mert ezek egycsoportos óvodák. A zárvatartás idején kerül sor a játékok lemosására, fertőtlenítésére, a szőnyegtisztí­tásra, valamint a nagyobb mun­kákra, a festésre, mázolásra, te­tőcserére vagy felújításra, de a fűtőtestek ellenőrzésére is, amit működés közben nem lehet megoldani. Január 31-ig az óvodáknak el kell dönteniük mikor tartanak zárva, ezt az időpontot a fenntartónak és a szülőknek is jelenteniük kell még ugyanezen időpontig. —Minden óvodának van egy közeli párja, amellyel felváltva szünetelhet, épp azért, hogy a környéken lakó gyerekek ne maradjanak felügyelet nélkül. Az ilyen jellegű kérelmekkel elegendő az óvoda vezetőjéhez fordulni, ő intézi a továbbiakat. Az óvónők és óvodai dolgozók június 1. és augusztus 31. között vehetik ki szabadságukat, a működő óvodák pedig kevesebb csoporttal, összevont létszám­mal üzemelnek. — Ezen a héten a város 54 óvodájából 28 van nyitva. Va­lamennyiben megfelelő a lét­szám, nincs zsúfoltság, hiszen a gyesen lévő édesanyákat és a munkanélkülieket arra kértük, próbálják megoldani óvodás gyermekük nyári felügyeletét, mert a kisgyerekeknek is szük­ségük van erre. Persze ideális lenne a környezetváltozás, a nagyszülőkkel való kapcsolat szorosabbátétele, de sajnos, erre nincs minden családban lehető­ség. Városi szinten azt tapasz­taljuk, hogy a zárás alatti átirá­nyítást kevesen veszik igénybe, mert féltik gyermekeiket a kör­nyezetváltozástól . A nyitvatartó óvodák közül kiválasztottunk néhányat, hogy körképet adjunk a jelenlegi helyzetről. A kertvárosi, 150 személyes Enyezd úti óvodában ezen a héten 50 kisgyerek van, közülük egy jött át másik óvo­dából. Hasonló a helyzet a Né­meth László útiban is, ahol a 180 beíratott kisgyermek közül 60-an járnak óvodába, átirányí­tott nincs közöttük. A belváros Papnövelde úti óvodájában a 164 óvodásból 32-en vannak je­lenleg. A vezető óvónők szerint a nyári melegben is jól érzik magukat, nemcsak a változatos programok, de a medencékben való gyakori fürdések miatt is. Egészségügyi probléma eddig nem volt, a medence vizét is naponta cserélik, fertőtlenítik. A nyár így az óvodákban örö­möt jelent. Sallai Éva A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Barsiné Pataky Etelka felmentése Nincs uborkaszezon - állítja a „Jó pihenést!” jegyzetírója, s hogy így van-e az kiderül a szombaton 9 órakor kezdődő műsorból, melynek szer­kesztő-műsorvezetője Gungl László azt ígéri, hogy aki be­kapcsolja a rádiót nem fog unatkozni. Mint ahogy nem unatkozik Tamás Miklós Gáspár Miklós sem, akit a magazinműsor munkatársa kérdezett aktuális politikai kérdésekről. A világ legkorszerűbb beren­dezéseivel rendelkezik a Pécsi Diagnosztikai Centrum. A gyó­gyító létesítmény a héten írt alá együttműködési megállapodást a BAT Pécs Dohánygyárral. Miért adott ennyi pénzt az igaz­gató? Ez is kiderül a műsorból. Egy másik cég az autóver­senyzést támogatja. Mennyit kapott és mire fordítja a pénzt a Marlboro Rally Team? Autó- versenyzés után autós üldözés. A bosnyák maffia bosszúja Sik­lóson, avagy miért gázolták el azt a férfit, akit jelenleg Sikló­son ápolnak? Nyilatkozik a sér­tett és a rendőrség elmondja, hogy a nyomozásba az Interpol is bekapcsolódott. A szombati „Jó pihenést!” munkatársai ott lesznek a „ma­gyar Woodstock”-on, avagy a szekszárdi csörögei rockfeszti­válon és a „Képzelt riport egy amerikai rockfesztiválon” ze­nekara, a Géniusz is nyilatkozik műsorunkban. Csörg-e a tó Szekszárd mel­lett? Egészen biztosan, hiszen hihetetlen hangerővel szólalnak meg a hangfalak az idei mara­toni találkozón. Természetesen fő helyen számol be az ese­ményről a Pécsi Rádió 100-as Faktor című ifjúsági műsora - ígéri a két szerkesztő: Laci és Robi. Mindez szombaton 3 és 4 óra között a 100-as Faktorban. Avasámap a kívánságműso­roké: délelőtt fél 9-től 10-ig Lenk Irén teljesíti a hallgatók levélben érkezett kéréseit a „Szerkesszünk együtt!” című összeállításban, délután 3-tól 4-ig telefonos kívánságműsor szól, a Somogyvári Valéria- Tuczai József műsorveze­tő-szerkesztő páros jóvoltából. Barsiné Pataky Etelka expo-főbiztost Boross Péter, ügyvezető miniszterelnök au­gusztus 5-ei hatállyal felmen­tette tiszte alól. Mindezt az Expo Iroda csütörtöki sajtótájé­koztatóján maga a főbiztos asz- szony jelentette be. A sajtótájékoztatón az újságí­rók többek között megkérdezték a távozó expo-főbiztost: a le­endő kormány részéről érke- zett-e kérés arra vonatkozóan, hogy továbbra is betöltse ezt a posztot. A főbiztos asszony el­mondotta, hogy ilyen igénnyel senki sem kereste meg. Horn Gyula miniszterelnök-jelölttel több telefonbeszélgetést is foly­tatott, ám ez a téma nem került szóba. Barsiné Pataky Etelka hangsúlyozta, hogy az expo-fő- biztosi tiszt betöltése politikai feladat, így lényeges, hogy aki erre vállalkozik, az élvezze az új kormány teljes bizalmát. Az expo megrendezésének lehetőségét vizsgáló szakértői bizottság valószínűleg a jövő héten nyújtja be az új kormány­nak tanulmányát. Ennek alapján lehetőség nyí­lik majd arra, hogy a kormány döntsön: megrendezik-e 1996-ban az Expót. Barsiné Pa­taky Etelka hangoztatta: bízik abban, hogy ez a fontos döntés még augusztus 5-e előtt meg­születik. száraz tényanyagot kellett be­magolni, hanem a megírt szak- dolgozatot kellett prezentálni, előadni a vizsgabizottságnak. Úgy érzi, az egyetem megtalálta az egyensúlyt a gyakorlati és elméleti képzés között, szerinte az ennél gyakorlatibb oktatás már elveszne az apró részprob­lémák tengerében. így azonban a megszerzett diploma specifi­kus ugyan, de mégis nagy sza­badságot enged meg az elhe­lyezkedésnél. Neki egyébként már van állása, bár csak szep­temberben fog záróvizsgát tenni. Fári Gábor szigetvári, s szin­tén menedzsment specializá- ción végzett. Ő is rendelkezik már állással, a Citybanknál lép munkába. Véleménye szerint az évfolyamuk különleges hely­zetben van a nyelvvizsga miatt. Ők ugyanis még kötelező oroszt tanultak, s éppen kötelező volta miatt elég alacsony színvona­lon. Választhattak egy második Minden kezdőnek van állása A JPTE Közgazdaságtudományi Karán befejeződött az első ötéves kurzus A hét elején fejeződött be a diplomamunkák védésével és a szakvizsgákkal egy újabb köz­gazdászévfolyam képzése a JPTE Közgazdaságtudományi Karán. Július közepéig a végzős év­folyamnak több, mint a fele tette le a záróvizsgát, s szerezte meg ezzel elméletileg a diplo­máját. Gyakorlatilag szeptem­ber 24-én lesz az átadása, s ad­dig még szeptember 6-11 között lesz még egy államvizsgaidő­szak. Persze nem azért, mert sokan nem tudták teljesíteni a követelményeket. Bár még nincs meg a végle­ges feldolgozás, látható, hogy egészen kiváló eredmények szü­lettek. Sokan egyszerűen kül­földi ösztöndíjuk miatt kénysze­rülnek arra, hogy szeptemberre halasszák sz utolsó próbatételt. Több szempontból is más ez az évfolyam, mint az eddig dip­lomázóttal Ők az elsők, akik négyéves képzés helyett 3+2-es oktatási rendszerben végeztek, azaz hároméves főiskolai jel­legű képzést követően egy két­éves, gyakorlatiasabb kurzust teljesítettek. Mások abban is, hogy ők az első évfolyam, amelynek kötelező a diploma elnyeréséhez a középfokú nyelvvizsga. Dr. Farkas Ferenc egyetemi docens, a kar tanulmányi dé­kánhelyettesének véleménye szerint jobb ez a képzési forma, mint a régebbi volt. Nagyobb súlyt kaptak a spe- cializációk, ezzel erőteljesen javítják az oktatás színvonalát, piacképesebb diplomát vehet­nek a kezükbe a hallgatók. Nem a régi rendszerű államvizsgát kell teljesíteniük, azaz nem álta­lános közgazdasági ismereteik­ről kell számot adniuk, hanem az elvégzett specializáció anya­gát kell tudni. Sokkal gyakorlatiasabb tud­nivalókkal felvértezve kerülnek így ki a hallgatók az egyetem­ről, mondhatni mini-specialistái a szakterületüknek. Pap Ferenc Hobolról érke­zett, s a menedzsment speciali- zációt végezte. Nagy fejlődés­nek ítélte például azt, hogy az ötödéves szakvizsga során nem Új koalíciós rádióelnök-j elöltek A csütörtökön délben folyta­tódó hatpárti médiaegyeztetés előtt kiderült: az SZDSZ to­vábbra 'is ragaszkodik ahhoz, hogy Varga Lajos Márton legyen a rádió elnökjelöltje, amíg az MSZP szerint Szirányi János lenne a megfelelőbb személy. Mint Gellért Kis Gábor szocia­lista médiaszakértő az- MTI munkatársát tájékoztatva el­mondta: a hatpárti egyeztetésen mindkét nevet az ellenzéki pár­tok elé terjesztik, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a szocialisták Szirányi Jánost, a szabaddemok­raták pedig Varga Lajos Mártont tartják elsőszámú jelöltjüknek. Gellért Kis Gábor szerint Szirá­nyi János jelölése mellett szól, hogy őt a rádió Közalkalmazotti Tanácsa is támogatja, valamint az, hogy egy olyan, a rádió hely­zetét elemző tanulmányt tett le az asztalra, amely garanciát je­lent alkalmasságára. Három helyszín, négy kiállítás Nemcsak kellemes, tartalmas nyári időtöltés is lehet egy-egy kiállítás megtekintése. Ebben segít a Pécsi Körzeti Televízió Itthon című műsora július 17-én. Boglárlellén, aki fel­megy a Kék Kápolna melletti, régi temetődombra, ezen a nyá­ron Bencsik István és Farkas Ádám márványszobrai: felna­gyított emberi tesztrészek és csavart oszlopok között sétál­hat. A szabadtéri kiállítással egyidőben, a Vörös Kápolnában pedig a két mester tanítványai mutatkoznak be egy-egy alko­tással. A Baranya megyei Hássá- gyon él Szentkereszti István fa­faragó, üzemmérnökből lett népi iparművész, ő nemrég nyílt állandó kiállítására kalau­zolja el a nézőket. Siklós történelmi várában Zvolszky Zita elgondolkodtató grafikái és festményei láthatók. Művei, ha Kondor Béla vagy Chagall hatását mutatják is, erő­teljes egyéni hangjukkal ragad­ják meg figyelmünket. A Bükkösdi László rendezte műsor vasárnap, este 6 órakor kezdődik, a TV2-n. Üzemanyag­csempészés Szerbiába Mintegy 700 méter hosszú, országhatárig érő gumicsőre bukkantak julius 12-én a ma­gyar határőrök a Csongrád me­gyei Ásotthalom térségben. Fel­tételezhetően üzemanyagot szándékoztak csempészni vele Szerbiába. Az elkövetőket - Á. Csaba és K. László ásotthalmi lakosokat - a határőrök bűncse­lekmény alapos gyanúja miatt átadták a Szeged városi rend- kőrkapitányságnak. Erről Kri- sán Attila, a Határőrség szóvi­vője csütörtökön értesítette az MTI-t. nyelvet is, de heti három órában még négy év alatt sem lehet el­sajátítani egy idegen nyelvet, így a nyelvvizsga kötelezővé té­tele érzékenyen érintette az év­folyam egy részét. Akik most kezdik az egyetemet, azok kö­zül szinte mindegyiknek van már 18 éves korára nyelvvizs­gája. Az egyetem nem is adhatja ki a diplomát azoknak, akik nem rendelkeznek érvényes közép­fokú nyelvvizsgával. Aki letette a szakvizsgáját, és nincs nyelv­vizsgája, még két évig pótol­hatja ezt a hiányosságot. Most nyárra kiürül az egye­tem, az ősszel vizsgázók még izgulnak a sikerért. A kari hir­detőtáblákon még ott lóg jóné- hány állásajánlat végzős köz­gazdászoknak. A középiskolai tanári állás mellett az APEH hirdetése van, de található könyvelői, marketinges, egye­temi és főiskolai tanársegédi ál­láshirdetés is. Móczán Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom