Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-14 / 192. szám

10 üj Dunántúli napló Vállalkozások - üzlet 1994. július 14., csütörtök KSH-felmérés a pécsi társas vállalkozásokról A cégalapítók többsége saját forrásból indítja el gazdasági tevékenységét Kormányrendelet a bedolgozókról Életbe lépett a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló kor­mányrendelet. Ezek szerint a be­dolgozói jogviszony nem mun­kaviszony, ugyanakkor törekszik arra, hogy a munkavégzésnek ezt a speciális, önállóan végezhető, rugalmas, keresetkiegészítésre is alkalmas formáját ösztönözze, valamint garanciákat is biztosít­son a bedolgozók számára. Erre a munkajog nem alkalmazható teljesen, ezért a kormányrendelet polgári jogi elemeket is tartal­maz. Konjunktúra az építőiparban Az év első negyedévében fel­erősödött a konjunktúra az építő­iparban. A szakértők 1994-re az ágazat teljesítményének 5-6 szá­zalékos növekedését prognoszti­zálják. Az építési-szerelési tevé­kenység három hónap alatt 33,8 százalékkal nőtt az előző év ha­sonló időszakához képest: 32,7 milliárd forintról 49,2 milliárd forintra. Az új szerződések ér­téke a duplájára, 76,4 milliárd forintra emelkedett, az összes szerződésállomány pedig 60 mil­liárd forinttal nőtt, így most mintegy 160 milliárd forintot tesz ki. Adóönellenőrző bizonylatok Egységes önellenőrző bizony­latot vezetett be az Adó és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal. A havi, negyedévi, illetve éves adóbeval­lásra kötelezettek ezentúl az APEH/130 r. számú nyomtatvá­nyon korrigálhatják eredeti be­vallásukat. Gabonából nem lesz túltermelés A nagy búza- és takarmány­fogyasztó országokban az idén tovább csökken a termés. Orosz­országon és Ukrajnán kívül leg­utóbb Kína adta hírül, hogy a kri­tikusnak tartott 110 millió hektár alá csökken az idén a gabona ve­tésterülete. A búzapiac továbbra is visszafogott, lassú élénkülés jelei tapasztalhatók az exportke­resletben. A kereskedők várako­zását messze nem érték el az EK-ban az 1993-94. évi gabona- termésből az intervenciós kész­letre történt eladások. Az EK szezon végi teljes ga­bona zárókészlete 19 millió tonna körül várható, ami tíz mil­lió tonnával kevesebb, mint egy évvel korábban. A kukorica ha­táridős piacán erősödik a speku­lációs tevékenység, a vásárlás meglehetősen élénk volt az el­múlt hetekben. A piac még mindig tart attól, hogy száraz lesz az idei nyár, kevés lesz a termés. A szójatermékek árerő­södéséhez nagyban hozzájárult az a hír, hogy Kína nagy tétel­ben akar vásárolni Dél-Ameri- kából. A pécsi vállalkozásokról ké­szített statisztikai összeírás alapján jelen összefoglalóban - a június 16-i számban megjelent egyéni vállalkozások főbb jel­lemzői folytatásaként - a társas vállalkozásokkal kapcsolatban nyert információk közül adunk közre néhányat. A társas vállal­kozási formák közül véletlen- szerű minta kiválasztásával 78 pécsi székhellyel működő, ma­ximum 50 főt foglalkoztató gazdasági szervezet kerül meg­figyelésre. Köztük a jogi szemé­lyiségű szervezeteket 35 korlá­tolt felelősségű társaság, a jogi személyiség nélkülieket pedig 43 vállalkozás (döntően betéti társaság) képviselte. Lehetőség szerint a vezetőjük által adott válaszok összesítése alapján ad­juk közre a vállalkozásokra és a megkérdezett személyekre - mint vállalkozókra - vonatko­zóan nyerhető néhány jellem­zőt. A vállalkozások főbb jellemzői A megkérdezésbe bevont gazdasági társaságok 96 %-a kizárólag magántulajdonra épült. A továbbiak egy %-ában a vagyon 81-90 % közötti, 3 %-ában pedig 51-80 % közötti hányada volt magánszemély tu­lajdonában. A megfigyelt társa­ságok döntő hányada (88 %-uk) teljes egészében hazai tulajdonú volt. Mindössze 3 %-uk műkö­dött 100 %-os külföldi tulaj­donnal, s 6 %-uknál volt több­ségi hazai, 3 %-nál pedig ki­sebbségi hazai tulajdoni há­nyad. A megalakult gazdasági tár­saságoknak általában jelentős része tartozik a kereskedelem ágazatba, mind a megyében, mind országosan. Ennélfogva a vitában is legnagyobb arányban ebbe az ágazatba tartozók kerül­tek, arányuk megközelítette a 37 %-ot. A társaságok 9 %-a tartozott az iparba, 15 %-a az építőiparba, 5 %-uk szállítás, távközlés ágazatba, míg 23 %-uk ingatlanügyletekkel bér­beadással és gazdasági tevé­kenységet segítő szolgáltatás­sal, 3 %-uk szálláshelyszolgál­tatással foglalkozott fő tevé­kenységi körben. A vállalkozá­sok legnagyobb hányada ugyanakkor több tevékenységet is végez, az un. „egy lábon ál­lást” a magáncégek nem igazán engedhetik meg maguknak. Ha kezdetben egy-egy tevékeny­séggel indul is egy vállalkozás, a talpon maradás az esetek je­lentős részében megköveteli a tevékenységi körök bővítését. A megfigyelt társas vállalkozások ténylegesen átlagosan 1,8 tevé­kenységet végeztek. Leggyak­rabban a Kft-k esetében fordult elő a többfajta tevékenység folytatása, e társasági formában majdnem minden egység fő te­vékenységi köre mellett más te- rülete(ke)n is próbál érvénye­sülni. A jogi személyiség nél­küli gazdasági társaságokra számítva átlag 1,7 tevékenység jutott egy szervezetre ténylege­sen. A folytatott kereskede­lemmel (is), tehát lényegesen nagyobb hányad, mint besoro­lás szerinti arányuk. Széles kör­ben foglalkoztak a társaságok továbbá egyéb szolgáltatással, építőipari szolgáltatással és termeléssel. Mint a gazdaság­ban általában, valamivel sző­kébb körben képviseltették ma­gukat az ipari termékelőállítók és szolgáltatók, egyéb tevé­kenységi körökben pedig még ennél is ritkább a vállalkozás. A foglalkoztatás körülményei A társaságok zöme alacsony foglalkoztatotti létszámmal működik, a főállású munkavál­lalók egy szervezetre jutó átla­gos száma a megkérdezés idő­pontjában 5,6 fő volt. Ezen be­lül a jogi személyiségű szerve­zetek lényegesen magasabb (8,1 fő), a jogi személyiség nélküli gazdasági egységek alacso­nyabb (3,5 fő) átlaglétszámmal folytatták tevékenységüket. (Ez utóbbiakon belül a betéti társa­ságok átlaglétszáma nem érte el a 2,6 főt). A társaságok 77 %-ban a főállású foglalkoztatot­tak száma nem haladta meg az öt főt, ezen belül is 23 %-nál mindössze egy fő volt. Rendkí­vül kis hányaduknál, csupán 6 %-nál alakult a létszám 21-50 fő között, mely szervezeteknek - ha nagyobb súlyt képviselné­nek - már erőteljesebb hatásuk lehetne a gazdaságban. A gazdasági társaságok köré­ben - szakmai munkák végzé­sében - legnagyobb arányban (72 %-ban) a könyvelő (vagy könyvelő cég) foglalkoztatása terjedt el, hiszen a könyvveze­tés, az adózás és a beszámolási kötelezettségek teljesítése vi­szonylag kisméretű vállalkozás esetében is folyamatos tevé­kenységet, és szerteágazó isme­reteket igényel. Jogász, vagy jogi képviselő foglalkoztatása már lényegesen ritkábban for­dul elő, csupán minden negye­dik vállalkozásra jellemző. (Minden bizonnyal az alkal­mankénti jogi tanácskérés vagy jogi képviselet igénybevétele ennél szélesebb körű, csak ritka előfordulása miatt nem tartották említésre érdemesnek a meg­kérdezettek.) Ügyintéző, titkár foglalkoztatása még az előbbi­nél is szűkebb körre jellemző, átlagosan minden ötödik gazda­sági társaságnál volt fellelhető. Ezen belül is gyakrabban a Kft-nél, ahol minden harmadik vállalkozás ügyeinek intézését erre megbízott személy végezte, míg a másik két megfigyelt vál­lalkozási formában csak elvétve fordult elő effajta megbízás. (Ez kapcsolatban lehet egyrészt a vállalkozás méretével, kapcso­latai kiterjedtségével. Nagyobb méretű vállalkozások esetében ugyanis nehezebb ezt kapcsolt munkakörben az egyéb admi­Pécs egyik legsikeresebb tár­sas vállalkozása a Bayer Cen­ter Fotó: Müller Andrea nisztrációk vagy ügyvezetés mellett ellátni. Másrészt a jogi személyiség nélküli vállalkozá­sok esetében erősebb a családi jelleg, ezáltal az ügyintézés je­lentős része is a családra hárul.) A vállalkozások gazdálkodása, piaci körülményei A vállalkozások induló tőké­jének összegyűjtésében a meg­kérdezett személyek mintegy négyötöde aktív szerepet vál­lalt. Ehhez legnagyobb arány­ban (45 %-ban) saját forrásokat (megtakarítást, vagy valamilyen családi vagyon értékesítése által szerzett pénzeszközöket) vettek igénybe. Mintegy 27 %-ot tett ki a családtagtól vagy ismerős­től felvett hitelt, 17 %-ot a bankkölcsönt igénybe vevők aránya. (A tőkeszerzés e három formáját a pozitív választ adók 89 %-a alkalmazta, tehát egyéb formákhoz csak elvétve folya­modtak.) Meglepő módon a tár­sas vállalkozási formák eseté­ben - a megfigyelt körben - nem mondható jellemzőnek a végkielégítés igénybevétele az alapításhoz (egy %). Az összes többi forma mindössze 10 %-ot képviselt, tehát kevesen voltak, akik termelőeszközt, ingatlant, szellemi apportot stb. vittek be a társaságba annak megalapítá­sakor. A kérdésekre adott válaszok arról tanúskodnak, hogy a vál­lalkozások igyekeznek saját pénzforrásokra alapozva foly­tatni tevékenységüket. A társas vállalkozások 64 %-ában kelet­keztek gazdálkodásuk során időlegesen vagy rendszeresen készpénztartalékok, amit a vál­lalkozók elsősorban és legna­gyobb arányban e vállalkozásba forgattak vissza. (Az összes megkérdezett fele fektette e vál­lalkozásba készpénztartalékait.) A tartalékok felhasználásának egyéb módjai (pl. értékpa­pír-vásárlás, banki lekötés, be­fektetés másik vállalkozásba, stb.) nagyon ritkán fordult elő (egyenként 1-3 % közötti arányban). A háztartás folyó ki­adásaira és háztartási beruházá­sok fedezésére vállalkozási pénzmegtakarításokból csupán néhány betéti társaság biztosí­tott összeget, a társas vállalko­zási formáknál ugyanis markán­sabban elválik az üzleti és ház­tartási pénzgazdálkodás, mint az az egyéni vállalkozások ese­tében tapasztalható. E tartalékok nagysága azon­ban nem elegendő a zökkenő- mentes gazdálkodáshoz. A vál­lalkozók közül tevékenységüket akadályozó tényezőként legszé­lesebb körben ugyanis a tőkehi­ányt említették. Ez a megkérde­zettek 72 %-ánál jelentett meg­ítélésük szerint alkalmanként vagy gyakorta problémát, ezen belül 47 %-uknál gyakran. A szabadon felhasználható tőke egy részét e vállalkozásokban is leköti a gazdaság egészét át­szövő rossz fizetési morál. A partnerek határidőn túli fize­tése, a vállalkozások több, mint negyedénél gyakran, 35 %-uk- nál alkalmanként jelentkezett. Ugyancsak pénzügyi nehézsé­geket idézhet elő az üzletfelek szerződésszegése, alkalmanként vagy folyamatosan 44 %-uknál fordult elő. Az igénybevehető hitelek rendkívül magas kamatterheit tükrözi, hogy mindezek ellenére a vállalkozásoknak 73 %-a semmilyen hitelfelvételi forrást nem vett igénybe gazdálkodá­sához a megfigyelést megelőző két évben. A rendelkezésre álló lehetőségek közül a leggyako­ribb a bankhitel igénybevétele volt (a vállalkozások 13 %-a fo­lyamodott e formához), míg ba­ráti, rokoni hitelfelvételhez a vállalkozások 9 %-a, kedvez­ményes hitelfelvételi lehetősége nem egészen 3 %-uknak adó­dott. Egyéb hitelfajta vagy tő­kebeviteli formák igénybevéte­léhez is mindössze a vállalkozá­sok alig 3 %-a folyamodott. A vállalkozások által termelt termékek és a nyújtott szolgálta­tások piacait tekintve e kismére­tűnek számító vállalkozásoknak viszonylag nagy szerepe van a helyi lakosság, illetve a szűkebb környezet ellátásában. E pécsi vállalkozások 12 %-a csupán egy lakókörzetet, 17 %-a az adott települést nevezte meg legjellemzőbb piacaként, sőt további 23 %-uknak is csupán néhány település szolgál felve­vőbázisul. Ez utóbbihoz ha­sonló jelentősebb arányt képvi­selnek továbbá a termékükkel vagy szolgáltatásukkal egy vagy több megyében megjele­nők. A jogi személyiségű és a jogi személyiség nélküli vállal­kozások köre a legkisebb lakó­körzetet ellátóknál, illetve az országhatáron túl is megjele­nőknél tért el legérzékelhetőb- ben. Az utóbbiaknál nagyobb arányú a kisebb térséget ellátók tábora, míg a kft-nél szélesebb az országhatáron kívül is megje­lenők köre (minden ötödik). A kapacitáskihasználás tekin­tetében nagyon eltérő volt a vál­lalkozások helyzete. A megfi­gyelésbe bevont gazdasági egy­ségek 95 %-ánál értelmezhető e gazdasági kategória, melyeknek csupán 32 %-a tudta kihasználni vagy megközelíteni rendelke­zésre álló kapacitásait (91 %-ban és azt meghaladó mér­tékben), míg 15 %-uknál 71-90 %, 19 %-uknál 51-70 % volt a kihasználás szintje. Magasnak értékelhető a lehetséges kapaci­tásokat csupán fele, vagy az alatti részben kihasználók 23 %-os aránya. (A vállalkozások további 11 %-a nem adott vá­laszt e kérdésre). A gazdaság területén erősödő konkurencia - mely a fogyasz­tók és szolgáltatásokat igénybe vevők számára az árverseny miatt előnyös lehet - a vállalko­zók által sokszor nehezen ke­zelhető. A megkérdezettek harmada gyakran, másik har­mada alkalmanként érezte ezt problémának tevékenysége so­rán, s a vállalkozók kb. fele küzd információ-hiánnyal is. Az előbbiek mellett a szükséges infrastruktúra és alapvető esz­közök hiánya is elég széles kör­ben gátolta a vállalkozások te­vékenységét. (E kérdéskör feldolgozása so­rán természetesen az eszközök meglétét vagy hiányát csak ab­ban a vállalkozási körben néz­tük, amelyben egyáltalán szük­ség volt ezekre az eszközökre.) A jelentkező problémák megol­datlansága döntő részben tőke­hiányból eredt, más részük azonban e szervezeteken kívüli okokkal függött össze. Az üzlet viteléhez szükséges telefonnal a vállalkozások 18 %-a, a tele- fax-al 36 %-a nem rendelkezett a megkérdezés időpontjában, a megoldás érdekében - ha a költségesebb megoldást nem tudják vállalni - keveset tehet­nek a várakozáson (és bosszan- kodáson) kívül. Legszélesebb körben azonban az üzlet és a műhely hiánya jelentkezett, mellyel több, mint a fele, szállí­tóeszközzel pedig megközelí­tően fele nem rendelkezett azoknak a vállalkozásoknak, amelyekben a tevékenység za­vartalan folytatásához ezekre szükség lenne. (A felmérés további adatairól szombati gazdasági oldalunkon tájékozódhatnak olvasóink.) Ezért dolgozik a Posperitás 2000 Minőséget és kulturált kiszolgálást a pénzünkért! „A két legnehezebben előre­látható fejlemény: az időjárás alakulása és a magyar kiskeres­kedelem fejlődése”. Ez az első hangzásra meglepő, de valószí­nűleg igaz megállapítás hang­zott el a minap azok körében, akik arra szövetkeztek, hogy fellendítsék a hazai kiskereske­delmet. Van közöttük az Egyesült Ál­lamokból és Kanadából érkezett szakember, hazai vállalatvezető és vegyesvállalati menedzser. Olyan cégeket képviselnek, mint a Colgate Palmolive, a Duna Füszért, az Electrolux, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, az IBM, a Jonhnson and Jonhnson, a Nissan Hun­gary, a Pick Szeged, a Procter and Gamble, az Unilever és még sorolhatnánk tovább. Ők alkotják a Prosperitás 2000 csoportot. Miért kellett ezeknek a tőkee­rős cégeknek külön szervezetbe tömörülniük a kereskedelmi szektor fejlesztésére? A csoport elnöke, Erik Hertzberger, aki „civilben” az Unilever Magyarország kft marketing igazgatója, igen kri­tikusan válaszol a kérdésre: „Mert miközben a magyar gaz­daság egyik legfontosabb szek­tora a kiskereskedelem, aköz­ben nagy a zűrzavara beszállí­tók, a nagykereskedők, a for­galmazók, a raktározók és a ke­reskedők között.” S mit tud ebben segíteni egy olyan non-profit szervezet, mint az Önöké? Erre már Kolozs Já­nos ügyvezető elnökhelyettes válaszol: „Először a szektor egészének és egyes területeinek kiterjedt és átfogó elemzésével. Erre építve javaslatokat dolgo­zunk ki a terület átszervezésére, fejlesztésére, az ágazat dolgozó­inak szakképzésére. Tanácsadói vagyunk a kiskereskedelem fel­elős kormányzati szerveinek is. S igyekszünk elősegíteni a szakmán belüli élénk információ áramlást”. „Rengeteg az információ, de ezek nem eléggé rendszerezet­tek és nem is mindig felelnek meg a célnak. - mondta Jock MacKenzie, a csoport el­nök-vezérigazgatója. - Mi kuta­tásaink alapján szeretnénk felvi­lágosítást adni például a tren­dekről, a fogyasztásra fordított kiadások megoszlásáról, a vá­sárlók szokásairól, így például arról, vajon a nagy szupermar­keteket vagy a kis szaküzleteket kedvelik-e?,, „Mert aki a hatékony cselek­véshez keveset tud, az vég­eredményben semmit sem tud.” Ezt már Guillaume Dorel, a Ni­elsen Marketing Research kft. ügyvezető igazgatója tette hozzá. Szerinte a magyar kiskeres­kedelemben a vásárló színvona­las kiszolgálásához három terü­leten kell javítani: az üzletstruk­túrán, a szabályozórendszeren és az ellenőrzésen. Ezeken is múlik, hogy a min­den igényt kielégítő áruház és üzlethálózatok kiépülése mel­lett ne kelljen elszenvednünk a leggyakoribb hétköznapi bosz- szúságainkat: nem kevés helyen még mindig ápolatlan, rendet­len üzletekben, kultúrálatlan ki­szolgálás közepette, rossz mi­nőségű áruhoz jutunk drága pénzünkért. Minőséget olcsón, jó üzletpolitikával! A NYISSZ-TEX egyéni vállalkozásként indult, s 4 év alatt Baranya legnagyobb méteráru magáncége lett. A tavalyi év 50 milliós árbevétele alapján idén még nagyobb forgalomra számíthatnak, s mivel mindig visszaforgatják a társaságba a nyerségüket, így egyre terjeszkedik, mind szélesebb profillal működik a cég. Újabb nagy lépést tett idén tavasszal a NYISSZ-TEX, a nagykereskedelmi tevékenységét Pécsett a Rét utcai központjából kiköltöztette egy háromszor tágasabb, hatalmas parkolóval és raktárakkal rendelkező exkluzív, kétszintes épületbe a Budai vám közelében található Buzsáki 1. 5.szám alá. Itt a régió kereskedői és divatáru készítő vállalkozói igen nagy méteráru választékból válogatnak, a bélésselyemtől a kabátszövetig a felső ruházat minden változatából, de rövidáru is kapható a zippzártól a rojtokig bármilyen méretben. Már 10 métert is kérhet a vásárló a minőségi olasz, német vagy az igen olcsó távolkeleti, török anyagokból egyaránt. No persze a hölgyek, a hétköznapi vásárlók körében ismertebbek a NYISSZ-TEX kertvárosi (Kodolányi 35.) és a belvárosi (Rákóczi út 57.) üzletei, hiszen itt 30-40%-kal olcsóbb minden, mint a nagyáruházakban. A Kft. ugyanis nagykereskedőként mindenhol a legnagyobb vevők közé tartozik, s így egyrészt nagyobb árkevezménnyel tudja beszerezni kínálatát, másrészt saját üzleteiben árult portékáin csak egyszeres árrés szerepel. A NYISSZ-TEX Kft. rendre kinövi kereteit, bővíti termékskáláját, nagyobb üzleteket nyit, s ki tudja hol lesz a következő? Mindenesetre a kisfogyasztók, a nagykereskedők és a divatáru készítő vállalkozók csak nyernek azzal, ha olyan konkurense van az áruházaknak, ahol olcsón minőségi méreráru és rövidáru kapható. i ft 4 k t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom