Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-13 / 191. szám

1994. július 13., szerda Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Pécsett is egyre többen vállalják az építkezéssel járó gondokat, nehézségeket és az egyre emel­kedő költségeket a „saját fészek” megteremtése érdekében Fotó: Müller Andrea LÉT-biztonság otthont teremtőknek a Az adóalapból is leírható a Lakáscélú Építési Takarékosság Az MNB az ország előtt A jegybank tartozásai jóval kisebbek, mint Magyarország eladósodása Westel 900 Bécsben is Bécsben is használható hétfő­től a Westel 900. A magyar GSM szolgáltató hatodik kül­földi partnere Ausztria, ahol egyelőre csak Bécsben működ­nek a mobil telefonok, de az év végére már mindegyik osztrák nagyváros bekerül a rendszerbe. Magyarországon is tovább bő­vül a Westel 900 hálózata, a hét vége óta már a Velencei-tó kör­nyéke is elérhető az előfizetők számára. A Magyar Nemzeti Bank valuta-, bankjegy- és csekkárfolyamai 1994. július 12-től. Pénznem vételi közép eladási Angol font 154,32 155,82 157,32 Ausztrál dollár 72,28 72,95 73,62 Belga frank (100) 311,81 314,56 317,31 Dán korona 16,35 16,50 16,65 Finn márka 19,41 19,58 19,75 Francia frank 18,72 18,89 19,06 Gör. drachma (100) i 42,52 42,92 43,32 Holland forint 57,35 57,87 58,39 (r font 153,37 154,77 156,17 Japán yen (100) 101,05 101,98 102,91 Kanadai dollár 70,70 71,46 72,22 Kuvaiti dinár 331,37 334,70 338,03 Német márka 64,32 64,92 65,52 Norvég korona 14,65 14,79 14,93 Olasz líra (1000) 64,55 65,16 65,77 Osztrák sch. (100) 914,55 922,90 931,25 Portugál esc. (100) 62,43 63,00 63,57 Spanyol pes. (100) 77,90 78,63 79,36 Svájci frank 76,26 76,92 77,58 Svéd korona 12,99 13,11 13,23 USA dollár 98,07 99,07 100,07 ECU (Közős Piac) 122,67 123,79 124,91 Új elnök Bábolnán Kovács József, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz­tériumának főosztályvezető-he­lyettese lett a Bábolna Rt. Igaz­gatóságának elnöke. A korábbi elnök, Bogárdi Zoltán még jú­niusban sajtótájékoztatón jelen­tette be, hogy távozni kíván az rt. éléről és székét felajánlja a leendő új kormány politikusai­nak. Felmentését követően vá­lasztották meg Kovács Józsefet az igazgatóság élére. Az új el­nök a Bábolna Rt. megalakulása óta tagja az igazgatóságnak. Az oldalt összeállította: Kaszás Endre Lakásvásárlási, építési szán­dékhoz eddig egyetlen pénzügyi forrás, az OTP Ifjúsági Taka­rékbetétje kínált segítséget a fia­taloknak. Most a Magyar HI­TEL Bank Rt is előállt egy új hi­telkonstrukcióval, mely nem­csak az évi jövedelemadóból vonható le, de az adóalapot is csökkenti. Az MHB Rt. alig egy hete hir­dette meg a LÉT-et (Lakáscélú Építési Takarékosság), s a pécsi 1. számú fiókhoz - Szabadság út 3. - azóta egész nap érkeznek az érdek­lődők. Baranyában egyelőre ezen az egy helyen kaphatnak tájékozta­tót az emberek, s most csupán in­formációadásról van szó, a befize­téseket technikai okok miatt csak július végétől fogadják. De mit tud ez a konstrukció? Miért a meglepően nagy kereslet iránta? Tudni kell róla, hogy nem nyújt azonnali hitelfelvételi lehető­séget. 5 éves előtakarékossági sza­kasszal indul, s az ügyfélnek mi­nimum havi 3000 forintos pénzbe­fizetést kell vállalnia. Az összeg évente kamatos kamattal gyarap­szik (pillanatnyilag az MHB 22 százalék évi hozadékkal számol). Ha például valaki a havi ,UÉT”-minimummal (3000 Ft.) kezdi a spórolást, akkor év végén a befizetések 20 százalékát leírhatja az adójából, lakáscélú megtakarí­tás révén. Az előtakarékossági szakasz végén már valamivel több, mint 250 ezer forinttal gazdálkod­hat a befizető, s ezt követően ugyanekkora összeget kaphat hi­telként is, a betétivel csaknem megegyező kamattal - a bank ga­rantálja, hogy mindenkor alatta marad az adott pillanatban érvé­nyes hitelkamatoknak. A LÉT-et választók nyeresé­gének még nincs vége. A bank ugyanis évente úgynevezett kis hitelt is nyújt ügyfeleinek. En­nek a lényege, hogy az éves be­fizetés teljes összegéért befekte­tési jegyeket vásárol, így azt a pénzt ugyan az érintett személy nem kapja meg, de leírhatja az adóalapjából is. Összegezve 3000 forintos havi befizetések esetén: 5 év alatt 180 ezer forin­tos megtakarítás után 70 ezer forint a hozadék, de további 170 ezret jelent az adó-és adóalap csökkentés, majd 250 ezer fo­rintos kedvezményes hitelfelvé­teli lehetőséghez jut a konstruk­ciót választó. A LÉT választása nincs kor­hoz kötve. Szülők is fizethetik gyereküknek, a kedvezménye­zett személy feltüntetésével. A konstrukció lakásvásárlásra, bővítésre, nagyobbra cserélésre, sőt felújításra is igénybe vehető. Már csak az a kérdés, hogy az albérletben élők miként tudnak havi 3000 forintot meghaladó összeget félretenni, s a kama­tokkal, adókedvezményekkel, hitelfelvétellel gyarapodó tőke mire lesz elég 5 év múlva? Mészáros B. Endre Az elmúlt négy év során a Magyar Nemzeti Bank bruttó külföldi adóssága jóval kisebb mértékben növekedett, mint az ország eladósodása. Míg 1990-ben az ország bruttó adóssága 21,3 milliárd dollárt tett ki, a Magyar Nemzeti Bank külföldi hitelezőinek 17,7 milliárd dollárral tarto­zott. Négy évvel később a tel­jes bruttó adósságállomány 24,6 milliárd dollárt ért el, eb­ből az MNB-tartozások értéke 18,3 milliárd dollár volt. Mindezt a Pénzügyminiszté­rium elemzése állapítja meg, amely az államadósság alaku­lásáról készült. Ebben az időszakban a Ma­gyar Nemzeti Bank bruttó adóssága minimális mértékben emelkedett. Sőt 1991-ben és 1992-ben az 1990-es eszten­dőhöz képest csökkent is. Csupán 1993-ban növekedett kis mértékben az MNB bruttó adósságállománya, mivel eb­Amerikai üzleti lehetőségek­ről, a piacra jutás feltételeiről tájékozódhatnak az érdeklődők július 14-én, csütörtökön dél­után a Nemzetközi Angol-Ame­rikai Központban (Pécs, Mária u. 9), A 15 órakor kezdődő, a Dél-dunántúli Regionális Gaz­dasági Kamara, az MKT Bara­nya Megyei Szervezete, a Bara­nya Megyei Vállalkozói Köz­pont által szervezett rendezvé­nyen Vadászy István, a Los Angeles-i magyar konzulátus kereskedelmi tanácsosa, vala­Elkezdődött az Expo '96 ma­gyar pavilonjának alapozása. A magyar pavilon alatt nagymé­retű pince épül: itt lesz a garázs, valamint a leendő BME egy előadóterme és néhány más he­lyisége is. A pavilonra ráépül az ben az évben jelentős folyófi­zetési-mérleghiány alakult ki, szemben a korábbi évekkel, amikor is minimális többlettel zárt a folyófizetési mérleg. Miközben az MNB bruttó adóssága alig növekedett, a jegybank külföldi követelései nagy mértékben emelkedtek. A követelések értéke 1990-ben 1,2 milliárd dollárt értek el, 1991-ben 4, 1992-ben 4,4 1993-ban 6,7 milliárd dollárra emelkedtek. Ez jelzi, hogy eb­ben az időszakban a Magyar Nemzeti Bank tartalékai di­namikusan növekedtek. Annak ellenére, hogy az MNB eladósodottsága csak minimális mértékben nőtt, az ország külföldi adósságállo­mánya 1993-ban jelentősen emelkedett. A külföldi forrá­sok megszerzésében ugyanis a Magyar Nemzeti Bank mellett fokozatosan nőtt a vállalatok, a kereskedelmi bankok, vala­mint az állam szerepe is. mint dr. Lukács István, a MO- GÜRT kaliforniai irodájának vezetője ismerteti az exportá­lásra vonatkozó legfontosabb előírásokat, az amerikai tőkebe­fektetők követelményeit, a pi­acra jutás gyakorlati lépéseit, a kereskedelmi kirendeltség kap­csolatrendszerét és szolgáltatá­sait, a nyugati part, ezen belül Arizona és Kalifornia gazdasá­gát. Az üzleti tájékoztatón részt vesz Patrick C. Hughes, az USA budapesti nagykövetségének kereskedelmi attaséja. építészkar épülete, a kupolából az egyetem aulája lesz és a kö­rülötte lévő négy torony tartja majd az egyetem ötszintes épü­letét. A magyar pavilon az ütemterv szerint 1995 szeptem­berének végéig készül el. Üzleti lehetőségek az USA-ban Készül a magyar pavilon Konszolidációra várva Hárommilliárd forintnyi államkötvény kell a takarékszövetkezetek feltőkésítéséhez A kormány a vidéki lakos­ság megfelelő színvonalú bankszolgáltatásokkal való el­látása érdekében úgy döntött, hogy a Takarékszövetkezeti Integráció mindazon tagjai ré­szére, amelyeknek tőkemegfe­lelési mutatója 8 százalék alatt lesz, a bankkonszolidáció ke­retében az OTIVA-n keresztül forrást nyújt annak érdekében, hogy tőkemegfelelési mutató­juk elérje a 8 százalékos szin­tet. Az elmúlt év decemberében az OTIVA megbízást kapott az Integrációban részt vevő takarékszövetkezetek konszo­lidációjának megszervezésére, és lebonyolítására, a 4 száza­lékos tőkemegfelelési mutató elérése érdekében. A szövetkezetek feltőkésí­tése részjegy jegyzésével, va­lamint alárendelt kölcsöntőke nyújtásával történt a konszoli­dáció végrehajtására az OTIVA mindösszesen 5,9 mil­liárd forint névértékű hitel­konszolidációs államkötvényt kapott. Az OTIVA szerződésben vállalt feladatai döntő részét végrehajtotta. Az 1993. de­cember 31-i adatok alapján 78 takarékszövetkezet szorult fel- tőkésítésre, közülük ez év má­jusának végéig 70-nél történt meg a szerződés aláírása. A 78 takarékszövetkezet feltőkésí­tése 5.325 millió forintot igé­nyel, melyből 392 millió fo­rint alárendelt kölcsöntőke, a többi részjegy jegyzés. A konszolidálás lebonyolí­tása során számos jel mutatott arra, hogy néhány takarékszö­vetkezet a tényleges helyzet­nél jobb képet mutatott magá­ról, nem vállalta a céltartalék képzésével együtt járó veszte­ség kimutatását. Valószínűleg még ebben az évben több takarékszövetke­zet olyan helyzetbe fog ke­rülni, hogy a biztonságos mű­ködéshez nélkülözhetetlen lesz a konszolidálás. Az integrált takarékszövet­kezeteknél az év második fel­ében alapos egyedi vizsgálat után elkerülhetetlen lesz a konszolidáció második szaka­szának végrehajtása annak ér­dekében, hogy az integrációba részt vevő bankok tőkemegfe­lelési mutatója elérje a 8 szá­zalékot. A takarékszövetkezeti konszolidáció második üte­mének végrehajtásához körül­belül mintegy 2,5-3 milliárd forintnyi államkötvényre van szükség. Az OTIVA feladatként kapta az életképesség vizsgá­latát, valamint a javaslattételt a szükség- és célszerű szerve­zeti-személyi változtatásokra a konszolidációs lépés megté­tele során. Szigetváron összefogtak a magángazdák Egyre többen kötik meg a Mezőgazdasági Fejlesztési Alapra sikeresen pályázók kö­zül a szerződéseiket. Vannak olyanok is, akik már el is költöt­ték ezt a pénzt, beszerezték a gépeket. Sokan még csak a ter­vezés időszakában járnak, azt próbálják meg felmérni, mit termeljenek. Ha lesz föld, azt meg kell művelni. Bérbe dol­goztatni nagyon drága, és a munka sem a megfelelő időben készül el. Szigetvárról és kör­nyékéről sokan pályáztak a Me­zőgazdasági Fejlesztési Alapra, és jelentős részük meg is kapta a kért támogatást. A Szigetvá­ron élő Kriván László úgy gon­dolta - és ezzel az ismerősei, barátai is egyet értettek, akik földhöz jutottak és szintén sike­resen pályáztak -, hogy sokkal jobban és jövedelmezőbben tudnának dolgozni, mint ma­gángazdák, ha összefognának. Folyik a gépek beszerzése, de még nem tudják, hogy mekkora területen gazdálkodhatnak.- Még az év elején adtam be a pályázatomat, és azon szeren­csések közé tartozom, akiét el­fogadták - mondja Kriván László. - Az ÁFI-val már meg­kötöttem a szerződést, néhány gép már meg is érkezett. Lesz traktorom, ekém, vetőgépem, szártépőm és tárcsám, ezeket a bank már ki is fizette. Egy he­lyen vettem meg mindent, de lehet, hogy jobban jártam volna, ha nyakamba veszem az orszá­got, és a gépeket egyenként más-más cégnél vásárolom meg. Szigetvár és környéke Egyedül sokkal nehezebb boldogulni __ M üller Andrea felvétele mezőgazdasági vidék. Magam agrármérnök vagyok, állatte­nyésztés szakon végeztem, de rokkant nyugdíjba kerültem a szívem miatt. Fiatal vagyok még ahhoz, hogy tétlenül itthon üljek. Nagyon szeretem a szakmámat is, azért vágtam bele az egészbe. Huszonöt hek­táron már lehet valamit kezdeni, de egyedül nem megy. Az csak egy álomkép, hogy egyedül ké­pes bárki is gazdaságosan ter­melni. A csírája megvan az együtt dolgozásnak. Az elkép­zelésem 4-5 leendő gazdának tetszett. Véleményem szerint csak a földművelésből nem le­het megélni, kell mellette egy másik, biztos jövedelem. Azok, akik birtokba vették a földjüket, már termelnek. A nagy, csaknem 100 hektárral rendelkező gazdák bérmunká­ban műveltetik meg. Sokan a most indulók közül csak tapoga­tóznak, és bizonytalanok abban, hogy amit csinálnak az vajon jó-e? Nem tudják eldönteni, hogy a szerződéssel, amivel rendelkeznek jól jámak-e, vagy lehetett volna előnyösebbet is kötni?-Falugazdászok ugyan van­nak, de igazán nem tudják az emberek, hogy mit csinálnak, nem ismerik őket. Még most is inkább bemennek a szövetke­zetbe, ott kémek tanácsokat, öt­leteket - folytatja Kriván László. - Az információ hiánya, vagy nem megfelelő volta sok gondot okoz. A szövetkezetek­nek is rá kell hangolódniuk arra, hogy megvegyék a földeket, mert sokan, akik megkapták azt nem tudják művelni, szeretné­nek túladni rajta. Ezen a vidé­ken pedig lassan nem marad más, csak a föld. Erre a kény­szerpályára kell átállni, ebből kell megélni. Ezért fontos, hogy összefogjanak és segítsék egy­mást a gazdák. Sz. K. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom