Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)

1994-07-12 / 190. szám

1994. július 12., kedd Kistermelők aj Dunántúli napló 11 ­Gyümölcstermelés - korszerűen Az őszibarack alanyai A piacokon az idénygyümölcsök közül leginkább az őszibarackra van kereslet. Ki is tudna ellen­állni édes, friss zamatának? Fotó: Müller Andrea A Mecsek-vidéki őszibarack termőtájon korábban szinte kizá­rólagosan a keserűmandulát használták az őszibarack ala­nyául, ma már elteijedt a vad­őszibarack magoncának és a klónalanyok használata is, ame­lyek elsősorban az újratelepíté­sek talajuntságának kiküszöbö­lése miatt kerültek a termelők érdeklődésébe, előterébe. A termelőknek az alanyokkal szemben megfogalmazott köve­telményei sokirányúak: jó le­gyen az affinitása a nemessel, alkalmazkodjék a talaj kémhatá­sához és mésztartalmához, tűrje a hideget és a szárazságot, korai termőre fordulást eredményez­zen, neveljen generatív-jellegű koronát, ellenálló legyen a fonál­férgekkel, feleljen meg a vírus- mentesség követelményének, és legyen könnyen szaporítható. Az őszibarack-termelő szá­mára minden követelményt egy­formán jól kielégítő alany persze nem létezik, de talán nem is szükséges, hiszen az eltérő ter­mészeti feltételekkel rendelkező termőtájakra a pont megfelelő alany kiválasztható a mára már széleskörű alany fajtákból. Az őszibarack-alanyokat két csoportra oszthatjuk szaporítás szempontjából: a magoncala- nyokra és a klónalanyokra. Fon­tosabb tulajdonságaikat az aláb­biakban összegezhetjük. Magoncalanyok: Keserűmandula: meleg, szá­raz, meszes talajokra való nem véletlen, hogy a Mecsek-vidéken és Pécs környékén valaha szinte kizárólagos alany volt. Mészigé- nyes, a savanyú talajokat nem is tűri. Mivel nagy a heterogenitása ezért változatos, kigyenlítettlen állományt nevel a ráoltott ne­mesből, van már szelektált vál­tozata, de még nem teijedt el. A ráoltott őszibarack fagyérzé­keny, de ennek jelentősége in­kább csak a mélyebb fekvések­ben van. Vadőszibarack: a legtermésze­tesebb őszibarackalany, nem vé­letlen hogy szelekciója Eu- rópa-szerte és hazánkban is igen széleskörűen folyik. Amíg a már Magyarországon is ismert fajták (GF 305, Siberian C., Rubira) nálunk is elterjednek, nagyon eredményesen használhatók alanyként az Elberta és a Shipley őszibarack fajták magoncai. In­kább kedvelik a vályog-talajt, meglehetősen mészérzékenyek, és igénylik a talaj levegőzöttsé- gét. Egységesebb és kiegyenlítet­tebb állományt adnak mint a mandula alanyok, de azoknál ér­zékenyebbek a szárazságra. Fagytűrésük jobb. Mandulabarack-fajhibrid: magoncai már elterjedőben van­nak, abban az esetben célszerű használni ha őszibarack után is­mét őszibarackot ültetünk. A va­dőszibarack alanynál jobban tűri a meszet, de hibája hogy nem minden nemes ered rajta jól. Vannak már kiónjai: a CT 410, a CT 465-ös. Szilvaalanyok: nálunk alig használtak, de Olaszországban és Franciaországban alkalmaz­zák, elsősorban nyirkos, hideg, kötött talajokon. Gyenge rajta a nemes növekedése. Klónalanyok: terjedőben van a hazai termesztésben is a vegeta­tív szaporítású klónalanyok al­kalmazása, óriási előnyük, hogy teljesen egységes, kiegyenlített, homogén állományt adnak. Jó tu­lajdonságukhoz tartozik, hogy magasabb a mész és szárazságtű­résük mint az őszibarack-ma- goncoké. Itthon forgalomban van már a GF 677, a GF 557 és az Avimag (P. davidiana x P. vulgaris). A termesztés szempontjainak legjobban az felelne meg ha megoldódna az őszibarack saját gyökerén való szaporítása, foly­nak is erre irányuló vizsgálatok, de a termesztés feltételei szem­pontjából még ezek nem értékel­hetőek. Buzássy Lajos A kerttulajdonosoknak megváltást jelentett a nagy kánikulát felváltó esőzés. A megpuhult talajon könnyebben ment a munka, és a kókadozó növények is ismételten éledezni kezdtek Müller Andrea felvétele A késői fejeskáposzta Növényvédelmi tanácsadó Hiánybetegségek, perzselések A magyar konyha káposzta nélkül nem képzelhető el. Régi feljegyzések tanúsítják, hogy a kolozsvári húsoskáposzta messze földön híres volt és a hírnév napjainkra sem fakult ki. A paradicsom és az étkezési paprika mellett a káposzta a harmadik helyet foglalja el az étrendünkben. Az egy főre jutó fogyasztás eléri a 14 kg-ot, ami abból adóik, hogy a káposzta az év minden időszakában - valami­lyen formában - megtalálható a piacon. Az értékes A, Bl, B2 és C vitamin tartalma mellett je­lentős a kálium, kálcium és foszfor tartalma is. Nagy jelen­tőségű felfedezés volt a táplál­kozástudománynak, amikor a skorbut betegség megelőzése céljából a savanyúkáposztát a tengeri utakon a legénység ét­rendjébe iktatta. A hazánkban termesztett káposztaféléknek kétharmada fejeskáposzta. En­nek 80 százaléka a kései fejes­káposzta, ami jelzi a növény táplálkozásban betöltött fontos szerepét. A fejeskáposzta elsősorban a morzsás szerkezetű, jó vízgaz­dálkodású talajt kedveli. A sok tápanyagot felhasználó zöldség­félék közé tartozik. Levélzöld­ség lévén, a bőséges nitrogén adagolást nagyobb termésho­zammal hálálja meg. Az idevo­natkozó kísérletek bizonyítják, hogy a nitrogén műtrágyázás egymagában is - egyéb műtrá­gyák nélkül - számottevő ter­mésfokozó hatású. Természete­sen az érett istállótrágyával kombinált műtrágya adagolás nagyobb terméseredményt pro­dukál. Vízigénye nagy. A sok vizet felhasználó zöldségfélék közé tartozik. A fejképződés időszakában egy káposztanö­vény vízfogyasztása elérheti a napi 2 500 gr-ot is. A túlzott ön­tözésre azonban vigyázzunk, mert a sok víz jelenlétében a növény rosszul fejlődik. Ha hű­vös az idő és a talaj nagyon nedves, úgy a rendellenes fejlő­dés az ún. antociános fejlődés­ben mutatkozik meg. A késői fajták a hideget nagyon jól tű­rik. A mínusz 5-8 C-fokot is ká­rosodás nélkül kibírják, szem­ben a korai, rövid tenyészidejű fajtákkal, amelyek a mínusz 3- 4 C-fokon már károsodnak. Az elővetemény után a terü­letet letisztítjuk, majd műtrá­gyával kiegészített bőséges is­tállótrágyázás után felássuk. Az arányokra vonatkozóan meg­oszlanak a vélemények. A gya­korlat a négyzetméterenkénti 5- 6 dkg vegyeshatású 4:1:1 (NPK) arányát tartják elfogad­hatónak. Ajánlatos a nitrogén­nek a felét két alkalommal, az öntözővízzel kijuttatni. A jól előkészített területre a palántá­kat 70x60 cm-re kiültetjük. Ne felejtsük el, hogy a hosszú te­nyészidejű fajták többsége nagy bokrú, nagy helyigényű. A fej- átlagsúlyuk eléri a 3-8 kg-ot, így azok kifejlődéséhez nagy tenyész terület szükséges. A száraz, aszályos időjárás, miatt az élettani betegségek fel­lépése okoz súlyos problémákat a növényeknél (pl. korai lomb­hullás, levelek zsugorodása, szí­nelváltozások, hajtáscsúcs bar- nulások). Nagyon sok termelő és kiskerttulajdonos küszködik ha­sonló gondokkal, melyeket még „átmeneti öntözésekkel sem tud megszüntetni”. Panaszkodnak továbbá, hogy az eddig egészsé­gesnek tűnő paprika termések csúcsi részén barna bemélyedő foltok jelentkeznek, aminek ter­jedése nem szüntethető meg még „különböző permetezőszerek használatával” sem. A fenti tünetek kialakulását a forró aszályos időjárás, a vízhi­ány és a relatív tápanyaghiány (a talajban lévő tápanyag felvehe- tetlensége) okozza. A növények tápanyag felvétele akadozik, a talaj sókoncentrációja növekedik a vízhiány miatt. Ennek egyik következménye a gyökérrend­szer részleges pusztulása, leve­lek hervadása, lehullása. Ezek a tünetek különböző speciális le­véltrágyák kijuttatásával mérsé­kelhetők. Kálcium (Ca) hiány esetén a csúcshajtások fiatal leveleinek csúcsa kampósan, illetve karom- szerűen behajlik, a levéllemez száradni kezd és felhasad a csúcstól és a szélektől kiinduló halványzöld, vagy fehéreszöld, néha szürkésbama elszíneződés­sel. Néha a lilás árnyalt szár a vi­rágzat, vagy hajtáscsúcs alatt megtörik, vagy a növekedésben elmaradt hajtás elhal. Egyes növényeknél (pl. para­dicsom) virágcsúcs rothadás, míg másokon pl. paprika termés­cső besüppedő, nyálkásodó be- száradását okozhatja, főleg ak­kor, ha a területre túl sok nitro­gén műtrágyát juttattak ki. Bur­gonyaféléknél és kabakosoknál (uborka, dinnye, tökfélék) fel­léphet a kálciumhiány következ­tében a hajtásvég pusztulás is. A káposztaféléken a levelek csúcsi részén száradás formájá­ban jelentkezik a mészhiány (kálcium hiány). Először a levél­széltől a levélnyél irányába hú­zódó barna, majd beszáradó folt alakul ki. A fenti hiánytünetek kezelésére a kálcium túlsúlyos, vagy speciális kálcium tartalmú levéltrágyák (SAMISOL-KAL- CIUM, FTTOHORM-CA) java­solhatók. A másik csúcszáradást okozó betegség a bór. Paprikán a borhi­ány a hajtáscsúcsok elszáradásá- val, valamint az alsó levelek barnás-vörös színelváltozásával és a fonák felé pödrődésével mu­tatja tüneteit. A vizsgálatok sze­rint a borhiány szempontjából a legkritikusabb fázis a generatív (termésképzés, termésnöveke­dés) szakasz. A paradicsom esetében a számövekedés stagnál, ami a növekvő hajtáscsúcs elszáradá- sának következménye. A fiata­labb levelek levélkéinek erei kö­zött világos színű bemosódás ke­letkezik. Ezek a levelek kicsik maradnak befelé pödrődnek és deformálódnak. Kisebb méretű levelek alakulnak ki, amelyek megvastagodottak és könnyen töredeznek. A levelek klorózis - sárgulás - után megbámulnák és lankad­tak lesznek. Az idősebb levelek sárgára színeződnek, a tenyész- csúcs rendszerint elhal. A nö­vény kevés termést hoz, vagy tel­jesen terméktelen marad. Az érett paradicsomon a borhiány következtében párás foltok ke­letkeznek. Az uborka visszamarad a fej­lődésben, a hajtásvég közelében az ízközök rövidebbek, az oldal­hajtások képződése lelassul vagy megáll. A fiatal levelek sötétzöl­dekké, bamászöldekké válnak és törékenyek lesznek. Súlyos bor­hiány esetén a tenyészőcsúcs el­szárad, megreped. Az alsó leve­leken is bamássárga elszínező­dések keletkeznek. A termése­ken, a terméskezdeményeken apró repedések mutatkoznak. A gyökerek fejlődése leáll, a tenyé­szőcsúcs megbámul. A hiány pótlására levéltrágyaként a DAMISOL-BÓR és a FITO- HORM-BÓR alkalmazható. Növényvédőszer perzselések. Gyakran hoznak be külön­böző terméseket, leveleket per- zselési tünetekkel. Perzselés oka elsődlegesen a magas hőmérsé­kelt. Ilyen aszályos, meleg időjá­rási viszonyok között még na­gyobb odatekintéssel leéli a per­metezéseket végezni. Lehetőleg 20-22 C° feletti hőmérsékleten ne permetezzünk, főleg xilol vi­vőanyagú szerekkel ne (KA- RATHANE LC, OMITE 57 E, UNIFOSZ 50 EC stb), mert ezek majd minden esetben perzselési tüneteket okoznak. A növényvédőszerek kivá­lasztásánál helyezzük előtérbe a por alakú készítményeket (liszt­harmat elleni védekezésnél pél­dául használhatjuk a felszívódó SYSTHANE MZ-t.) Szerkom­binációknál ügyelni kell a dózi­sok pontos betartására (kénké­szítményeknél szőlőnél ne hasz­náljunk 0,3%-nál nagyobb tö­ménységű oldatot). Ügyelni kell a megfolyás ve­szélyére is (gyakori a permete­zést követő levélszélbamulás, ami a túldozirozás, permedé megfolyás következménye). Veszélyt jelent továbbá a permedé készítéséhez használt víz hőmérséklete. Minden eset­ben levegő hőmérsékletű vizet használjunk csak permetezésre. Czigány Csaba FENYSTABIL FOLIA AKCIÓ! 12-es 12.700,- Ft+ÁFA/tekercs 8,5-es 9.000,- Ft+ÁFA/tekercs Keresse az AGROKER Üzletház Vegyes Raktárában Pécs, Megyeri út 64.Tel.: 326-255 Pécsi Agroker Rt. Kertészeti Üzletház 0ETL M3 kerti kistraktor rotációs kapával * sorházával boronával 3= 56.500,- Ft OTP részletfizetési lehetőség, kárpótlási jegyet is elfogadunk. pótkocsi nélkül 46.500,- Ft Pécs, Megyeri ut 64. Telefon: (72) 326-255 I mi! ilOIT jujjiiíjai Locsoló kannák (4-6-8-10 l-es) Locsoló tömlők (1/2-3/4-1 colos) bordás és lőrinci Locsoló berendezések, alkatrészek Locsoló szórófejek Kézi és háti permetezők Víztároló kádak, edények Vására az Uránvárosi piac mellett! 4 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom