Új Dunántúli Napló, 1994. július (5. évfolyam, 179-209. szám)
1994-07-12 / 190. szám
6 üj Dunántúli napló Riport 1994. július 12., kedd “ Kirakatok helyett - katalógust A francia áruházakat is érzékenyen érinti a gazdasági recesszió: tavaly csaknem 4 százalékkal csökkent a forgalmuk. A kereskedelem szakemberei ugyanakkor meglepődve tapasztalták, hogy a katalógusból árusító cégek tudomást sem vesznek a szűk esztendőkről, s például a múlt évben 4,4 %-kal több árut értékesítettek a korábbinál. A forgalmi elemzésekből kiderült, hogy ma már csaknem minden második francia család otthonról intézi a bevásárlást, azaz katalógusokból rendeli meg a számára szükséges cikkeket. A vásárlási szokások változásának külön érdekessége, hogy a francia nők 65 százaléka ruháit sem a kirakatokat nézegetve vagy a butikokat járva, hanem a képes, színes prospektusokból választja ki. Új TV-t akar? Bemutatta a jövő televízióját a „General Instrument Corporation” nevű New Or- leans-i cég. Különlegessége, hogy a készülék egyes elemeit - hangszóró, képernyő, házi kompjuter, stb. - a vásárló igényeinek megfelelően saját maga válogatja ki. Az elemekből összeállítható televíziónak előnye, hogy nem avul el olyan gyorsan, mint a hagyományosan gyártott készülékek. Mindig ki lehet cserélni azt az egységet, amelynél korszerűbbet is gyártanak már. Capitaly Nem a Váci utcát, s nem is pengőért vagy forintért lehet megvásárolni, hanem más vagyontárgyakhoz lehet jutni és Ecu-ért. Ez a különbség az egykori Capitaly és a Németországban most kitalált, európai integrációs társasjáték között. A játékos 600 ecu-vel kezdi, de nemcsak játszik, hanem választ is ad az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre. Eddig már kilenc nyelven készült el. És a magyar? A sikeren felbuzdulva készül már Bonnban az a külpolitikai társasjáték, amelyben az első feladat egy külföldi vendég végigkísérése a bonni utcákon a külügyminisztériumig. Aki elveszti a vendéget, abból nem lesz diplomata. Aki viszont í megoldja a többi feladatot is, j abból - legalábbis a játékban - külügyi államtitkár lehet, s j megvásárolhatja azt a CD ] lemezt, amely felkészíti őt a i külügyi pályára ... Olcsó benzin, drága autópálya Renault Safrane-nal a tengerpartra mire a vezető megbarátkozik vele, kiismeri a pedálok, kapcsolók működését. A Safrane talán attól is az, ami, hogy az Origó Komlói úti telepéről kikanyarodva már az volt az egyetlen problémám, vajon hogyan kell programozni a rádiót. Az autópályán 160-as tempónál felhúzott ablakok mellett élvezhetjük a légkondicionálást és a mindenhonnan érkező zenét. Bár az általunk vezetett típus „csak” kétezres, tizenkét szelepes motorral bírt, ezt a tempót nem esett nehezére tartani, sőt sűrű visszakapcsolásokkal még előzésre is futotta a lóerőkből. * Zágráb után néhány kilométerrel véget ér az autópálya. Három márka kifizetése után az E-70-es főúton haladunk tovább Ljubljana felé. Az autópályadíjat egyébként bármelyik országban éjjel-nappal szinte bármilyen pénzzel kifizethetjük. Célszerű persze kisebb tételekkel, és nem új ezermárkással próbálkozni. Szlovéniában még a horvátországinál is olcsóbb a benzin: 0,9 DM egy liter. A Ljubljana előtt kezdődő autópályáról Razdtronál célszerű letérni az olasz határ, Se- zana, illetve Trieszt felé. Akinek az Isztriái félsziget az úticélja Postojna után Rijeka irányába térjen le a pályáról. Ez a szakasz alig két márkába kerül. Az egykori Jugoszláviában autózva két dologra feltétlenül érdemes nagyon odafigyelni. Egyik a számunkra megfejthebát könyörtelenül közvetít a bent ülőkhöz. Egy jó limuzin ezzel szemben lágyan ring az úton, kanyarban nagy sebességnél azonban vad hintázásba kezd, próbára téve ezzel a vezető ügyességét. A Renault-ban sikerült ötvözni a kényelmet a dinamikával, kanyarodáskor ugyanis a Safrane hátsó kereke is elfordul, javítva ezzel az úttartást. Az igazi élmény azonban a 3000-es, V-6-os változat, ahol a kerekeket, akár csak a Forma I-es autókban, aktív felfüggesztés szorítja az útra, ha lehet lágyan, a megfelelő pillanatokban azonban igen csak határozottan. Az év egyik legnagyobb eseménye a család külföldi nyaralása. Ismeretlen világba készülünk még akkor is, ha netán tavaly is ott töltöttük szabadságunkat, hisz ki tudja, mi minden változott meg azóta. Mivel forintunkat a legtöbb európai ország bankjaiban még nem jegyzik, fejtörést okoz, mennyi valutával is érdemes nekivágni a nagy útnak. Ki tudjuk-e majd fizetni a benzint, az autópályát és a szállást? A monte-carló-i kaszinóig tartó, ezerkétszáz kilométeres utat tizenkét óra alatt tettük meg a Safrane-nal Nemrég a pécsi Renault Origó Kft. Renault Safrane-já- val Monte Carlóban jártunk, érintve a magyar turisták által legkedveltebb tengerparti nyaralóhelyeket Olaszországtól Franciaországig. Közel háromezer kilométert tettünk meg, ami alatt különösen figyeltük, hogyan is viselkedik egy autó, amellyel fél nap alatt akár Európa túlsó végébe is eljuthatunk. A Renault Safrane a felső kategóriába tartozó, minden kényelemmel felszerelt, majdnem luxusautó. Azért csak majdnem, mert a biztonságos vezetést és maximális kényelmet szolgáló felszerelésekkel látták el, - hivalkodó, öncélú luxussal nem. * Pécsről indulva a barcsi határátkelő kínálkozik a legmegfelelőbbnek, itt várakozásra egyáltalán nem kell számítani. Horvátországban érkezve Verőcén (Virovitica) találunk először benzinkutat, ahol a hazainál jóval olcsóbban, kb 1,1 DM-ért tankolhatunk. Nyolcvan kilométert kell autóznunk, hogy Kutinánál elérjük a zágrábi autópályát. Útközben némi ízelítőt kaphatunk a szomszédunkban zajlott háborúról, néhány faluban ugyanis még nem állították helyre a találatot kapott házakat, és az UNPROFOR katonái is érdeklődni fognak két ellenőrző ponton, hogy gond nélkül utaztunk-e. * Minden új autót meg kell szokni, kell néhány kilométer, tetlen logikájú útjelzés. Az eligazító táblákra mediterrán könnyedséggel hol a térképen nem jelölt, alig néhány házból álló szomszéd falut, hol a több száz kilométerre lévő fővárost írják ki. A másik, ami miatt érdemes résen lenni, az a közlekedési szabályok meglehetősen szabad értelmezése, azaz gyakorlatilag bármikor bárhonnan bármilyen jármű előttünk teremhet. Bárhová, akár a francia riviérára is készülünk nyaralni, biztos, hogy az út nagyobbik felét - legalábbis időben - akkor hagyjuk magunk mögött, amikor a olasz határt átlépjük, és Trieszt után rátérünk az autópályára. Pécstől 460 kilométert tettünk meg idáig, Velence még 100, a francia határ pedig 530 kilométerre van. Olaszországban mindenhova el lehet jutni a kiválóan kiépített autópálya hálózaton. Igaz, ennek igencsak megkérik az árát. A határtól Velencéig tíz márkát kell fizetnünk, ezért viszont jó minőségű utat és megbízható útjelzéseket kapunk. Előzés után még az itthon izmosabbnak számító autóval is igyekezzünk vissza a külső sávba, az olaszok ugyanis szeretnek gyorsan hajtani és ehhez igen jó autóik is vannak. Errefelé nem számít ritkaságnak egy Porsche vagy Ferrari, de olyan „lóerőgyárak” is feltűnhetnek a visz- szapillantótükörben mint mondjuk egy 630 LE-s Bugatti vagy Lamborghini. * Az autótervezők örök dilemmája, hogy gyors és kényelmetlen, vagy lágyan hintázó, de kevésbé jó úttartású kocsit építsenek. Egy igazi sportkocsi a megpördülés pillanatáig úgy megy, akár a vonat a sínen, ám a szinte rugózás nélküli, kemény futómű minden egyes apró úthiA pécsi Origó Kft. Renault ,Safrane-ja a francia Azúr-parton A monacói jachtkikötő Az út a Lidón, a Velencéig tartó tengerparti szakaszon nem sok látnivalót kínál, a sima és széles pályán csak a motor ereje szab határt a száguldásnak. Mi is csak a benzinkútnál vettük észre, hogy a végsebességhez közeli tempó bizony nem kedvez a fogyasztásnak, és az itteni, majd két márkás benzinár mellett ez igencsak szempont. Milánó után már a Földközi tenger, az olasz riviéra és a francia Azur part a cél. A hegyek lába egészen a tengerpartig nyúlik. Ha valahol, itt igazán érdemes áldozni az autópályára, az egymást követő kilométeres alagutak és viaduktok pazar látványt és tempós haladást kínálnak. Aki a francia határig utazik, hetven márkának megfelelő lírát tegyen külön a költőpénzből, ennyit fognak kérni a pálya végén. Tizenkét óra alatt ezerkétszáz kilométert tettünk meg, és a kaszinó előtt úgy szálltunk ki a Safrane-ból, mintha csak a szomszéd szállodából ugrottunk volna át egy kis rulettre. A tökéletesformájú, mindenfelé - még keménységre nézve is - állítható ülések, a kormány mellől vezérelhető rádió, mind azt szolgálják, hogy az úticélt csak fantáziánk és pénztárcánk végessége határozza meg. Szundi György Elfogták a láthatatlan gyilkost (6.) / Es mitől „bolondulnak” meg a műszerek? légzési nehézségek a hajó utaAz előzőekben szó esett az Izland közelében kitört Surt- sey nevű tenger alatti tűzhányóról, amelynek működését légköri elektromos jelenségek kísérték. A tudósítások szerint az óceánból felszálló gőzoszlopon át narancsszínű villámok cikáztak. Köztudomású, hogy Európa félelmetes tűzhányójának, a Vezuvnak kitörési gázfelhőjében is elektromos jelenségek játszódnak le, amelyből a gázfelhő elektrosztatikus töltöttségére következtetünk. Figyelemre méltó, hogy a Bermuda-háromszög katasztrófáival gyanúsítható Antilla vulkáni szigetív leghatalmasabb felszíni tűzhányójánál, a Mont Pelée-nél, a katasztrofális kitörés alkalmával is elektromos légköri jelenséget figyeltek meg, amely a kitörés után hosszú ideig fennmaradt. Mindezek a tények arra utalnak, hogy a tűzhányók által kilövellt gázfelhőknek gyakran elektrosztatikus töltésük van. Feltételezhető tehát, hogy ugyancsak elektrosztatikus töltésük lehet a mélytengeri tűzhányók gázainak is. Az elektromos jelenségek vizsgálatakor nem szabad megfeledkezni egy másik fizikai hatásról sem. A tengervízben felfelé haladó gázbuborékok és a víz között súrlódás lép fel, amely a gázatomok külső elektronpályán keringő elektronjai közül elektront szakíthat le. így a gázrészecskék elektronjaiktól megfosztva pozitív elektromos töltéssel léphetnek ki a légtérbe. Az elmondottak alapján feltételezhető az is, hogy a tengerből távozó vulkáni gázoknak ugyancsak elektrosztatikus töltésük van. Ennek tükrében vizsgáljuk meg Don Henry kapitány további megfigyeléseit, miszerint a hajóhídon lévő iránytű az óramutató járásával egyező irányban sebesen körbe forgott. Ez elektromosan töltött gázok vízből való kiáramlásának feltételezésével magyarázható. ”... Mindent kiszedett generátorainkból: az áramszolgáltatás megszűnt, műszereink nem működtek, a segédgenerátor is felmondta a szolgálatot... ” Az elektromosan töltött gázok áramlása folytán létesült erős mágneses tér várhatóan elsősorban a villamos berendezésekben okozhat zavarokat, zárlati jelenségeket. Az energiaszolgáltatás megszűnése a mérőműszerek működését bénította meg. Elképzelhető, hogy a létesült mágneses tér is árnyékolta a fedélzetet az elektrosztatikus töltésű gázrészecskék elől, s ezért nem léptek fel sainál. A térségben lezajlott katasztrófák - amikor túlélő nem maradt - a most leírtakhoz hasonlóan következhettek be annyi különbséggel, hogy hevesebb gázömlés folytán a víz sűrűsége oly mértékben lecsökkent, hogy a hajó, utasaival együtt, viszonylag gyorsan víz alá merült és elsüllyedt. A Közép-Amerika-környéki bonyolult terület ábrái
